Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-07 / 232. szám, kedd
f AGRÁRKÖRKÉP 2008. október 7., kedd 12. évfolyam 10. szám 18. oldal A minőségi magágy alapleltétel A megfelelően elvégzett talaj-előkészítés a terméshozamok alapja Gép- és kukoricabemutató együtt Idén a tavalyi áraknak jóformán csak a felét kínálják a kukoricáért a felvásárlók 18. oldal GPS alkalmazása a mezőgépekben A rendszer működését össze is kell hangolni a gép többi részével 19. oldal A tavalyinál több mint egy tonnával magasabb átlag Búzából 1,8 millió tonna ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A növénytermesztési ágazat idei eredményeit értékelték a Galántai járás termelői Szép eredmények, gyenge árak Szikura Ferenc szerint idén minden a feje tetejére állt (A szerző felvétele) A tavalyi gabonaárak ismeretében nem volt nehéz előre megjósolni, hogy a kalászos gabonafélék vetésterülete idén növekedni fog. A statisztikai adatok szerint ugyan csak mintegy 19 ezer hektárral vetettek belőle többet az idén, de a csaknem 650 ezer hektárnyi termőterületen a tavalyi eredményeket jócskán meghaladó terméshozamok születtek, s így a kalászosok több mint 4,5 tonnás ádagos hektárhozama országos szinten több mint egy tonnával haladta meg az előző évi ádagot. Ennek eredményeképpen 760 ezer tonnával több gabona termett az idén, mint tavaly, ez összteljesítményben eléri csaknem a három millió tonnát (2,92 mill. t). Búzából az idén a kalászosok eredményeit is meghaladó terméshozamokat produkáltak a termelők. A 4,87 t/ha országos ádag több mint 1,8 millió tonnás összho- zamot jelent, ami több mint 440 ezer tonnával haladja meg a tavalyi mennyiséget. Nyilvánvaló, hogy a jelentős mértékben megnövekedett termékkínálat a piaci árakban is érzékelhető lesz. Augusztusban még úgy-ahogy tartották magukat az árak az előző évi, sőt sok esetben még azt is meghaladó szinten, de a rákövetkező időszakban egy csapásra radikális zuhanásba kezdtek. Az ún. kemény búzát és a rozst kivéve a gabonapiaci árak jelentős mértékben csökkentek, ez leginkább a takarmánybúza értékesítési árában nyilvánult meg. Agrárpiaci információk szerint az élelmiszer- ipari minőségű búza egyes kategóriáiban az árcsökkenés 7,5-15,5 százalék közötti értéket mutat, s az 5300-6000 koronás (176-200 euró) ádagos értékhatárok között mozog. Augusztusban a felvásárlók egyébként 3400-7800 Sk-t (113- 260 euró) értékhatárok között vásárolták a búzát. Nőtt viszont a kemény búza, a rozs és a sörárpa évközi statisztikailag kimutatott értékesítési ára. (sz) Az utóbbi évek egyik legeredményesebb termését könyvelhették el az idén a Galántai járás növénytermesztői . ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A kalászos gabonafélékből elért összesített eredmények alapján hosszú évek után jutottak az öt tonnás járási átlag fölé, ennek ellenére mégis keserű szájízzel állapította meg értékelőjének bevezetőjében Szikura Ferenc a regionális agrárkamara növény- termesztési szekciójának vezetője, hogy ünneplés helyett a termelőknek napjainkban mégis azzal kell foglalkozniuk, hogyan tudják túlélni a jelenlegi kritikus helyzetet. Ez ugyanis egyre kilá- tástalanabbnak tűnik. Hiába a szép terméshozamok, ha azokat különböző valós és esetenként háttérből irányított piaci folyamatok miatt nem tudják megfelelő áron értékesíteni. Sőt, a piac mintha megállt volna, szinte alig van kereslet a hazai gabona iránt. Nem beszélve a kukorica felvásárlási árairól, amelyet maguk a forgalmazók képviselői is szégyenletesnek tartanak, de a piaci keresletre hivatkozva mégiscsak ezt teszik le ajánlatként a termelők asztalára. A növénytermesztési ágazat idei eredményeit értékelő hagyományos szakmai konferenciát az előző évekhez hasonlóan idén is Diószegen tartották. Perleczky Gábor, a regionális agrárkamara igazgatójának megnyitó beszéde után Jozef Nahácky, a járási szervezet elnöke helyzetértékelő beszámolójában felvázolta a termelőket leginkább szorító gondokat. Többek között utalt a légköri viszonyok változásai következtében bekövetkezett szerkezeti átalakításokra, az agrártermékek kereskedelmében mutatkozó visszásságokra, az ágazat megítélését befolyásoló közhangulat változására, a jogszabályok módosítására. Szikura Ferenc az idei terméseredményekhez fűzött szóbeli kiegészítőt. Kiemelte, hogy az elért eredményekre jogosan lehetnek büszkék a termelők, de a megbolydult piaci viszonyok között sokuk számára most a fennmaradás lett a tét. Sokak nézetét tolmácsolta, amikor feltette a kérdést, vajon az ágazatban megkötött üzleti szerződések feltételei miért csak az őstermelők számára nézve kötelezők, miért és hogyan tudnak a felvásárlók és a kereskedők kiskapukat találni rajta, s elérni, hogy a bennük foglaltakat ne kelljen figyelembe venni. A gabonapiacon uralkodó jelenlegi árviszonyok miatt nagyon sok termelőben megrendült, sőt, sokakban végképp el is veszett a bizalom. Elsősorban a közös európai agrárpiac szervezettségének megbízhatóságában és stabilitásában, hiszen az idei árkínálatok még csak köszönő viszonyban sincsenek a tavalyi árakkal és a termelés egyre növekvő bemeneti költségeivel. A termelők állítják, idén minden a feje tetejére állt, hiszen amíg az előző esztendőkben mindenki azt hangsúlyozta, hogy a gabonát nem szabad közvetlenül a kombájn alól eladni, mivel az alkalmi kereskedők az ilyen kiszolgáltatottak helyzetéből élnek és gazdagodnak, idén fordult a kocka. Az járt jól, aki minél hamarabb túladott a terményén. így legalább még elkaphatta azt az utolsó képzeletbeli árfonalat, amellyel a tavalyi árakhoz kötődve próbálták tesztelni a termesztők tűrőképességét. Ľudovít Sleziak, a diószegi Hor- deum Kft. növénynemesítési szakembere az egyes gabonafajták terméseredményeinek összehasonlító vizsgálatait összegezte. Felhívta a figyelmet a megváltozott időjárási viszonyok következtében beállt változásokra, az enyhe telek következtében fellépő károsítok fokozottabb jelenlétére a gabonatáblákban is. Ezek olyan betegségek, vírusok elterjedését hozzák magukkal, amelyekkel a termesztőknek pár évvel ezelőtt még nem kellett törődniük. František Kotvas a KMEMI illetékes tápanyaggazdálkodási szakembere a növények tápanyagellátásában és a trágyagazdálkodásban érvényesítendő ún. „nitrát-direktíva” legfontosabb elemeit részletezte. Előadásában kitért a trágyafelhasználásban megszabott kijuttatási adagok betartására, a részletes és pontos nyilvántartás fontosságára. František Hrdina (KMEMI) a kölcsönös megfelelés (cross compliance) követelményeinek alkalmazási feltételeit ismertette a növényvédelmi feladatok ellátása során. Felhívta a figyelmet arra, hogy az érvénybe lépő követelményeket az Agrárkifizetési Ügynökség folyamatosan ellenőrizni fogja, ezért a termelőknek fokozottabban oda kell majd figyelniük az előírások betartására. Jarmila Dúbravská, a szakminisztérium mezőgazdasági osztályának vezetője a tárca előtt álló időszerű feladatokról nyújtott tájékoztatót, majd a felmerülő kérdésekre válaszolt. A tanácskozáson résztvevők többek között felvetették az öntözési támogatások megoldatlanságának problémáját, a vidékfejlesztési program keretében igényelhető támogatások kritériumait, amelyek gyakorlatilag kizárják a támogatottak köréből a kisebb, állattenyésztéssel nem foglalkozó vállalkozásokat, (sz) (A szerző felvétele Egy évelő növényt javasolnak az amerikai tudósok a bioetanol gyártásához szükséges biomassza előállítására Japánfűvel is helyettesíthető a kukorica ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A mezőgazdasági termények energiacélú kihasználása terén az utóbbi években beindított különböző technológiai koncepciók és működő eljárások közül jelenleg a biomasszából előállított bioetanol gyártása tűnik az egyik hatékony módszernek a világ energiagondjainak megoldására. A módszer ellenzői viszont azt állítják, hogy az energianövények előállítása több energiát emészt fel, mint amennyit belőlük nyerni lehet. Nem beszélve arról, hogy jelentős termőterületeket foglalnak le, és az élelmiszerpiacra is nagy befolyással vannak. Jelenleg a kukorica a bioetanol gyártásának egyik meghatározó növénye. Amerikai tudósok kutatási eredményei alapján azonban ez rövidesen megváltozhat. Az Illinois állambeli egyetem által végzett széleskörű vizsgálatok eredményeként meglepő megállapítás született: a kukorica helyett egy egyszerű, nagyon igénytelen évelő növény, a japánfű termesztésével a kukorica kiváltható a bioetanol gyártásában. A japánfűből ugyanis csaknem két és félszer több bioetanol gyártására alkalmas biomassza állítható elő egységnyi területről, mint a kukoricából. Az amerikai tudósok azért is vizsgálták a kérdést, mert az ottani kormány célkitűzései között kiemelten szerepel, hogy a benzin fel- használását 20%-ban fokozatosan a bioetanollal helyettesítsék. A kitűzött cél elérése érdekében azonban az ország termőterületének csaknem az egynegyedén kel(lllusztrációs felvétel) lene kukoricát vagy kölest termeszteni energiafelhasználás céljaira, amely beláthatadan következményekkel járna az élelmiszer- piacon. A kutatók számításai alapján viszont a japánfű termesztésének felfuttatásával a termőterületek 10 %-a is elegendő lehetne az említett cél elérésére. Ráadásul, mivel ez a növény rendkívül igénytelen a környezeti feltételekkel szemben, ezért a kultúrnövények termesztésére kevésbé alkalmas területek is kihasználhatók lennének. Nagyobb mértékű elterjedésének egyelőre az szab gátat, hogy mivel gyökérsaijakkal szaporodik, munkaigényes az ültetése. A tudósok azt is vizsgálják, hogy müyen lehetőségek vannak a növény tulajdonságainak nemesítéssel történőjavítására. (sz) 11 és fél ezer hektár a cukorrépa idei vetésterülete Egyre kevesebb a termesztő ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unió 2006-ban beindított cukorpiaci reformja keretében végrehajtott radikális leépítés nyomán Szlovákiában a termesztők egyik évről a másikra mintegy 15 ezer hektárnyi területen hagytak fel a cukorrépa termesztésével. Hozzá kell tenni, hogy a dunaszerdahelyi cukorgyár bezárásával és végleges felszámolásával alapjában véve kényszerhelyzetbe kerültek, hiszen ezt kellett tenniük, ha meg akarták kapni a leépítés miatti jövedelem-kiesés ellensúlyozására járó uniós támogatást. Az országban még fennmaradt két cukorgyárnak (Szered, Trenčianska Teplá) idén már csak alig több mint 130 szerződéses termelőpartnere maradt. A répatermesztők számának radikális csökkenésével jelentős mértékben csökkent a cukorrépa vetésterülete is. Míg az unióba való belépésünk előtt mintegy 35 ezer hektáron termesztettük a növényt, idén már csak 11 és fél ezer hektárt vetettek belőle. A cukorgyárak kvótájuk felét visszaadták, hogy a termesztők igénybe vehessék a kvótacsökkentésért járó támogatást is. A termesztői kedv fokozása érdekében az elkövetkező időszakra kidolgozott szerződéstervezetekben a cukorgyárak várhatóan 36 euró körüli árszintet kínálnak a velük szerződni kívánó termesztőknek, hogy legalább a jelenlegi termelési szintet tartam tudják. Ez az ár viszont addig nem lesz érdekes számukra, míg nem éri el a reform előtti 40 euró fölötti értéket, (sz)