Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-07 / 232. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 7. Kitekintő-hirdetés 13 Több kontinensre kiterjedő vesztegetések Két éve a korrupció árnyékában a Siemens A cégóriás tetemes összegeket használt fel potenciális ügyfelek megvesztegetésére, s az is kiderült, hogy a Siemens már jóval korábban saját szakszervezetet hozott létre annak biztosítására, hogy az „munkáltatóbarát” politikát folytatva támogassa a vezetés döntéseit. A vizsgálat már két éve folyik. MT1-ÖSSZEF0GLALÓ Szinte pontosan két évvel ezelőtt repítette világgá a tekintélyes és szinte mindig jól értesült Der Spiegel azt a hírt, hogy súlyos pénzügyi visszaélések gyanújával őrizetbe vették a német Siemens konszern egyik korábbi vezetőjét és négy alkalmazottját. Nagy összegű fekete pénzek vándoroltak a menedzserek zsebébe. Az új, osztrák elnök átlátható vezetést és tiszta kormányzást ígér. A szenzációnak számító lapinformációt azonnal megerősítette a müncheni ügyészég, elismerve, hogy Európa és Németország egyik legtekintélyesebb vegyes ipari, illetve elektronikai cégének képviselőit pénzek hűtlen kezelésével gyanúsítják, kereken 20 millió euró értékben. A nyomozás azonnal megkezdődött, a cég müncheni központjában, továbbá más bajorországi telephelyein rendőrségi razziákra került sor, sőt a vállalat több magas rangú vezetőjének magánlakását is átkutatták. A gyanú szerint a Siemens korábbi és jelenlegi munkatársai, köztük vezető beosztású személyek 2000 és 2006 között jelentős vállalati pénzösszegeket használtak fel arra, hogy potenciális megrendelőknek tetemes megvesztegetési pénzeket fizessenek ki. A remélt külföldi megrendelésekért az átutalásokat részben külföldi bankokon keresztül bonyolították. Azóta csaknem két év telt el, s a korrupciós botrány szálai összehasonlíthatatlanul szerteágazóbbak lettek, s szinte felgön- gyölíthetetlennek tűnnek. Az állítólagos megvesztegetési, illetve egyéb törvénybe ütközően felhasznált „fekete pénzek” nagysága közben mára több mint 1,3 milliárd euróra szökött, fejek hullottak, vezetők jöttek és mentek. Az ügy újabb és újabb területekre terjedt át, földrajzilag is mind kiterjedtebbé vált, s kiderült az is, hogy a Siemensnél a korrupció nem a kétezres évek elején kezdődött. Ismertté vált például, hogy a Siemens már jóval korábban saját szakszervezetet hozott létre annak biztosítására, hogy az az ágazati IG Metall szakszervezeti szövetséggel szemben „munkáltatóbarát” politikát folytatva támogassa a vezetés döntéseit. Az ügyben érintett Johannes Feldmaier korábbi igazgatótanácsi tag bírósági tárgyalása a megvesztegetett szakszervezeti vezető perével együtt épp a napokban kezdődött, s a vád szerint a Siemens pénztárából mintegy 20 millió euró vándorolt át szak- szervezeti zsebbe. Természetesen hiba lenne azt állítani, hogy Németországban vagy épp külföldön korábban, s azóta is, ne lettek volna hasonló megvesztegetési esetek, sőt felsorolni is nehéz lenne azokat. Mint ahogy súlyos hiba lenne annak állítása is, hogy a tekintélyes konszern korábbi és jelenlegi vezetői kivétel nélkül tudtak volna a több kontinenst és a gyanú szerint Magyarországot is érintő megvesztegetésekről, sőt netán még tevékeny részt is vállaltak azokban. (A Siemens magyarországi leányvállalatát azzal gyanúsították, hogy hajléktalanok nevén alapított fantomcégek számlájára jelentős összegeket utalt át, bizonyos együttműködési keret- szerződések jutalékaként. A Siemens cáfolta ezt.) Mindenesetre az elmúlt két évben mondott le Klaus Kleinfeld, aki a botrány kirobbanásakor a cég első számú vezetője, s az igazgatótanács elnöke volt. Továbbá elődje, Heinrich von Pi- erer is, aki megvesztegetések idején volt igazgatótanácsi elnök, később pedig a felügyelőbizottság elnöke lett. Mellesleg Pierer egészen a közelmúltig Angela Merkel kancellár egyik fő gazdasági tanácsadója volt, Merkel azonban a történtek után jobbnak látta meneszteni őt. A müncheni ügyészség pedig a konszern csaknem 300 korábbi és jelenlegi vezető beosztású alkalmazottja ellen kezdeményezett büntető eljárást, s néhány esetben már a bírósági tárgyalás is megkezdődött. Közben a Siemens mindent megtett annak érdekében, hogy tisztának látszódjon. A konszern átvilágításával tekintélyes külföldi könyvvizsgáló cégeket bíztak meg, az elnöki székbe pedig az osztrák Peter Löscher személyében olyan vezető került, akinek a történtek idején még semmi köze nem volt Németország egyik legnagyobb ipari és elektronikai óriásához. Löscher pedig természetesen új, átlátható vezetést és tiszta kormányzást ígért. Mindeközben a világméretű recesszió a Siemenst sem kíméli, s a mintegy 400 ezer alkalmazottat foglalkoztató konszern a közelmúltban jelentette be: 2010-ig világszerte mintegy 17 ezer munkahelyet szüntetnek meg, s ebből több mint 5 ezret Németországban. A cég elnöke az elbocsátásokat azzal indokolta, hogy 2010-ig 1,2-1,3 milliárd euróval kívánják csökkenteni az adminisztrációs és üzemi költségeket. Ami szinte kísértetiesen hasonlít arra az összegre, amennyi pénz a fekete csatornákon illegálisan tűnt el, s aminek a felelősségre vonások ellenére alighanem már bottal üthetik a nyomát. Még akkor is, ha a Siemens jelenlegi vezetése Löscherrel az élen a minap történelmi döntésre szánta el magát azzal, hogy az „elvesztegetett” pénzekért kártérítést követelt a konszern volt vezetőitől, köztük Kleinfeldtől, Heinrich von Pierertől és a többiektől. Akik persze aligha fognak fizetni, még akkor sem, ha ilyen jellegű követelésre eddig nem volt példa a német gazdaság történetében. Az ügy tanulságait még korai lenne összegezni. Ahhoz azonban nem fér kétség, hogy a Siemens tekintélye súlyos csorbát szenvedett. S ezt nem enyhíti, hogy a közelmúlt németországi korrupciós, illetve adócsalási botrányainak mezején a müncheni világcég távolról sem egyedül áll. Hisz ott sorakoznak mögötte a Deutsche Telekom, a Deutsche Post, s a többiek. Ami azt is magyarázza, hogy Németországban a gazdasági vezetőkkel, illetve általánosságban a menedzserekkel szemben mind nagyobb a bizalmatlanság. A németországi konszern hímevén komoly csorba esett, amit az sem mérsékel, hogy azóta kiderült, több német cégóriásnak is voltak kétes pénzügyletei (Reuters-felvétel) orange Sony Ericsson W910i 2 290 Sk-tól [76,01 €] Paušál 90 csak 444 Sk [14,74^ Jöjjön el hozzánk az előnyös Paušál 90-ért, amellyel Az árakat az átváltási árfolyam (30,1260 SKK/EUR) szerint számítottuk ki, és szlovák koronában, áfával tüntettük fel, szögletes zárójelben pedig euróbán, szintén áfával. A Paušál 90 csomagot aktiváltatja, ha a bekötési szerződéséhez 2008. X. 28-áig 24 hónap futamidejű hűségszerződést köt. A telefonajánlat 2008. X. 28-áig érvényes, vagy amíg a készlet tart. A csevegő perceket az előfizetettek után használhatja munkanapokon 22-től 7 óráig, szombaton és munkaszüneti napokon pedig 24 órán át. Minden ajánlatról részletes tájékoztatást olvashat a www.orange.sk honlapon, illetve kérhet a 905-ös ügyfélszolgálati vonalon, valamint az Orange Slovensko márkaboltjaiban. Orange Slovensko, a. s., Prievozská 6/A, 821 09 Bratislava. LG KS360 290 Sk-tól [9,63 €j V* > V /• e L ■ 90 percnyi, bármelyik hálózatban felhasználható beszélgetést nyer ■ 180 csevegő percet (oddychové hovory) kap az Orange hálózatán belül ■ csak 444 Sk [14,74 €] havonta 2 éven keresztül ■ kiváló telefonok szuper áron 905-ös ügyfélszolgálati vonal: 0905 905 905 BP-8-13336
