Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-06 / 231. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 6. Vélemény és háttér 5 FIGYELŐ _______ Lezárták az új magyar kart? Lezárva tartják Ungváron a nemzeti egyetem tíz napja ünnepélyesen ■ megnyitott magyar tannyelvű humán- és természettudományi kará­nak épületrészét, annak he­lyiségeibe nem engedik be a diákokat - írta az ungvári Igazi Kárpáti Igaz Szó című országos lap. A magyar okta­tási nyelvű karon október el­sején 300 magyar nem­zetiségű diáknak kellett vol­na megkezdenie tanulmánya­it. Az újság értesülései szerint azonban olyan híresztelések keltek szárnyra, hogy a ma­gyar állam 68 millió forintos támogatásából kialakított tantermekbe valamelyik uk­rán nyelvű kart költöztetik be. A lap érdeklődésére a ma­gyar kar egyik magát megne­vezni nem akaró munkatársa elmondta: van némi igazság a pletykákban, jóllehet a hiva­talos álláspont az, hogy a tan­termeket műszaki okból nem vehetik birtokukba a diákok. Az egyetem rektori hivatalá­nak név nélkül válaszoló munkatársa felháborodva je­gyezte meg, hogy a magya­rokkal folyton baj van. Ez­után kifejtette: az épület- szárny még nem áll készen, nincs minden bútor és beren­dezési tárgy a helyén, nem szerelték fel a táblákat, és nem rendezték be a dékáni hivatalt sem. Ugyanakkor Petro Lizanec professzor, a magyar kar dékánja az újság­nak azt nyilatkozta, nincs semmi gond a magyar törté­nelem és európai integráció, valamint fizika és matemati­ka szakokat egyesítő humán- és természettudományi kar­ral. Szerinte a problémák megoldódtak, és hétfőtől a diákok fokozatosan vehetik birtokba a tantermeket. Állami segítségre váró autógyárak Az európai autógyártók az Egyesült Államok példáját követve legalább 40 milliárd eurós kedvezményes hitel­hez szeretnének jutni első­sorban környezetbarát au­tók kifejlesztéséhez - jelen­tette ki a Financial Timesnak a Fiat vezérigazgatója. Ser­gio Marchionne szerint a ké­rést az Európai Bizottság elé is be fogja terjeszteni az eu­rópai gyártók szövetsége, az ACEA, amelynek 2007-ig Marchionne volt az elnöke. A Fiat-vezér szerint támoga­tás nélkül az európai autó­gyártók versenyhátrányba kerülnének amerikai társa­ikkal szemben. Az amerikai kongresszus néhány napja hagyta jóvá, hogy az ameri­kai autóipar a kormányzat­tól összesen 25 milliárd dol­lárnyi kedvezményes köl­csönt kapjon. A pénzt első­sorban az úgynevezett tiszta technológiák fejlesztésére kell fordítania a járműgyár­tóknak és beszállítóiknak. Egyelőre nem is tisztázott, melyik ipari vállalat, mikor és milyen összeggel részesül a támogatásból. Az amerikai kormányzat legutóbb - és ezt az egyetlen ilyen akcióként jegyzik - még 1980-ban adott segítséget az ágazat­nak: a Chryslernek ajánlott meg 1,2 milliárd dolláros kölcsönt, (mti) És nem hogy 5-öst hozol nekem földrajzból! Jegyezd meg, itthon Magyarország, de a madár iskolában Madarsko. (Peter Gossónnyi karikatúrája) A kelet-európai munkavállalók fele már hazament, kevés az újonnan érkező Már nem vonzó a nagy-britanniai munka Az előrejelzések szerint sú­lyos recesszió felé tartó Nagy-Britannia már nem vonzó célpontja a kelet-eu­rópai EU-tagállamokból korábban százezrével ér­kező munkavállalóknak. A szakmai vélemények sze­rint ez elsősorban a brit mezőgazdaságban okozhat komoly munkaerőhiányt. MT1-HÁTTÉR Nagy-Britannia az EU-bővítés 2004-es első hulláma után azon­nal megnyitotta nyolc kelet-eu­rópai ország munkavállalói előtt a brit munkapiacot, lemondva a csatlakozási szerződésben bizto­sított átmeneti időszakról. A hi­vatalos adatok szerint jóval több mint 800 ezer munkavállaló ment ki tágabb régiónkból az el­múlt négy évben. A munkaközvetítő ügynöksé­gek, valamint a mezőgazdasági termelők szövetsége a The Sun­day Timesnak arról számolt be, hogy az utóbbi hónapokban 70 százalékkal zuhant a Nagy-Bri- tanniában munkát vállalni haj­landó kelet-európai EU-állam- polgárok száma. A brit farmok már most krónikus munkaerőhi­ánnyal küszködnek a külföldiek elmaradása miatt. A kelet-euró- 'paiak tömeges bevándorlási fo­lyamatának hirtelen visszafordu­lására londoni elemzők már jó ideje felhívták a figyelmet. Az Institute for Public Policy Re­search kutatóintézet már a nyár elején közölte, hogy felmérése szerint az EU-bővítés óta munka- vállalási céllal érkezett kelet-eu­rópaiak fele hazament, és mere­deken csökken az újonnan érke­zők száma. Ennek egyik fő oka, hogy londoni elemzők a brit gaz­daság számára igen komor közel­jövőt jósolnak. A Centre for Economics and Business Research gazdaság- elemző központ új előrejelzése „legalább 15 havi recessziót vagy stagnálást” valószínűsít Nagy- Britanniában. A Brit Gyáriparos Szövetség (CBI) friss - és mere­deken rontott - előrejelzése sze­rint a brit gazdaság máris a re­cesszió „kezdeti szakaszában jár”: bruttó kibocsátási értéke a harmadik negyedévben 0,2 szá­zalékkal csökkent, és további 0,1 százalékos GDP-visszaesés jósol­ható a negyedik negyedévre. A CBI a 2009-re szóló brit GDP-nö- vekedési prognózisát súlyos mér­tékben, az eddigi 1,3 százalékról 0,3 százalékra rontotta. Ez 1992 óta a leglassúbb éves növekedés lenne az országban. JEGYZET Egy celeb halála JUHÁSZ KATALIN Hálás téma. A legnagyobb ma­gyarországi hírkereső portál hu­szonhat találatot jelez - egy nap leforgása alatt ennyi cikk jelent meg a neten Albert Györgyi ha­láláról. Pedig vasárnap van, és péntek délután óta nem sok újat tudtunk meg a halál okáról. A legvalószínűbb, hogy szívin­farktus végzett vele. Temetése a család kérésére nem lesz nyil­vános. Ki tudja, egyetértene-e a döntéssel az elhunyt, akinek élete szó szerint „nyitott könyv” volt, őszintén, kertelés nélkül beszélt párkapcsolatairól, abor­tuszairól, depressziójáról és al­koholbetegségéről. A legutóbbi botrány idén nyáron tetőzött, amikor új vőlegénye a bulvár­sajtóból tudta meg, hogy még­sem lesz esküvő, mert bár ked­veli őt szíve választottja, nem szerelemes belé. Azt is tudni le­hetett, hogy Albert Györgyi harmadik könyvén dolgozik, amelyben három válásának oka­it részletezi. Ha morbid akarnék lenni, azt mondanám, stílszerűen csinál­ta. A közszolgálati tévéből, egy showműsor felvételéről tartott hazafelé, és aznap este lett volna még egyjelenése az egyik bul­vártévében, ahol élőben vála­szolt volna a nézők kérdéseire. Az a bizonyos utolsó nyilvános szereplés holnapután látható, nyilván nemcsak a Szulák-show, hanem az Ml több éves nézett­ségi rekordja is megdől, és mindkét könyvét utánnyomják. Próbáltam másfelé terelni gon­dolataimat ma reggel, de képte­len vagyok kiűzni a fejemből ezt a témát. Lám, lám, az újságíró­ösztön... Adott egy szenzáció, hát rávetem magam, és én le­szek az ötvenkettedik találat a keresőn. Talán azért is foglal­koztat ennyire a dolog, mert kol­légáról van szó, ráadásul egy olyan nőről, akinek nyitottságát mindig is csodáltam. Interjúit pedig élvezettel olvastam és néztem. Volt benne valami, ami­től a mogorva, zárkózott ala­nyok egyszer csak megnyíltak, és olyasmiket is elmondtak, amit addig soha, senkinek. Ami­kor évekkel ezelőtt hirtelen eltűnt a képernyőről, nem értet­tem, miért kaphatnak teret nála sokkal gyengébb riporterek, őt pedig miért mellőzik. Aztán megtudtam, hogy a depresszió­ból adódó kiszámíthatatlan hangulatváltásai, valamint ál­landó alkoholproblémái miatt a csatornák vezetői megbízhatat­lannak nyilvánították, ezért nem merték foglalkoztatni. Legutóbb két éve találkoztunk a Szigeten, ahol tulajdonképpen főként miatta jártam délutá­nonként a „melegsátorba”, a homoszexualitásról és a más­ságról szervezett merész beszél­getésekre. Ő faggatta a vendé­geket, és - mi tagadás - el akar­tam tőle lesni, hogyan kell csi­nálni az ilyesmit. Most sorra jelennek meg a mél­tatások, nekrológok. Szocioló­gusok, orvosok és pszichológu­sok nyilatkoznak azokról a be­tegségekről, amelyekből Györ­gyit senki sem volt képes kigyó- gyítani. Halálával is sikerült ki­tennie egy hatalmas felkiáltóje­let. Emberek, figyeljetek és vi­gyázzatok egymásra! KOMMENTÁR Bajokat elfedő hazugságok LOVÁSZ ATTILA Öregeinkmondogattákvolt, hogy amikor az embemekjobban megy, fel kell készülnie a rosszabb időkre. Nem mindig van jó ter­més, nem mindig van jó állásjó időjárás, nem mindig növekedik a gazdaság, például. Ha valaki jobban fizető állásba kerül, nemcsak a napi fogyasztását növeli, hanem igyekszik pl. beruházni a családjá­ba. Ingatlant vásárol, tataroz, olyan tárgyakat és szolgáltatásokat szerez be, amelyek hosszabb távon biztosíthatják a család jólétét, életszínvonalát. A társadalmi mechanizmusokat olyjól karikírozó Parkinson pro­fesszor már negyven éve arra figyelmeztetett, hogy az állam, nem tudni miért, nem képes megtanulni bizonyos alapszabályokat. Pl. el tudja képzelni tisztelt Olvasónk, hogy családi kasszája, háztartása évtizedekig mínuszban legyen? Hogy arról vitatkozzanak a családi vacsoránál, vajon az éves összbevétel 3 vagy 10 százalékában adó- sodjanak-e el, és el tudják képzelni, hogy az eddigi adósságokat újabb hitelekkel finanszírozzák? Sokáig elképzelhetetlen volt ez, de az állam elrontotta a lakosságot. Hogyan? A fogyasztói társadalomban az állam sok mindennel foglalkozik, amivel nem kellene, viszont csak nagyon ritkán jár el hatékonyan ott, aholkellene.MígTomanová miniszter asszony arról értekezik nyilvánosan, mekkora lett a kizsákmányolás mértéke, addig az ál­lam zsákmányolja ki legjobban az alkalmazottait - elég csak a szak­képzett pedagógusok vagy egészségügyi dolgozók bérére gondolni. Ugyancsak az állam építtet drágán: hivatalt vagy autópályát, mind­egy. Az állam ahhoz, hogy a lakosságtól erőszakkal beszedett pénzt az ún. társadalmi szolidaritásra használja fel, apparátusával feléli a pénznekjelentős, sokszor nagyobbik hányadát. Es emellett még képes rossz törvényeket hozni, balfék rendőrkapitányságokat és a polgár szempontjából csigalassúságú bíróságokat fenntartani. Emellett igenis vannak helyzetek, amikor a politikai reprezentáció­nak lépnie kell. Pl. az amerikai hétszáz milliárdos állami pénzcso­mag, amelyet a pénzügyi válságot enyhítendő hagyott jóvá a tör­vényhozás nem az államosítást mint célt szolgálja. Az a dolga, hogy a lényegesen nagyobb károkkal, társadalmi válsághelyzetekkel járó pénzügyi összeomlást megakadályozza. Egyébként a tíz évvel ez­előtti magyar, szlovák vagy lengyel bankkonszolidációs csomag is éppen erről szólt. Sajnos, ilyenkor a hibát hibára, vagy gazember­séget gazemberségre halmozók nem nyerik el méltó büntetésüket, de ez még mindigjobb, mintha véres konfliktusok árán választaná a társadalom az önmegtisztulás folyamatát. Az amerikai pénzügyi konszolidáció (bár ez még csak segély, a kon­szolidáció kicsit tovább tart) tehát nem buzdítás arra, hogy Ficóék államosítgassanak, és leporolják Marx és Lenin műveit. Fico kor­mányának most spájzolnia kellene, és lehetőséget kellene adnia ar­ra, hogy az egyre erősödő vállalkozói szféra még több embernek adhasson munkát, ezáltal megélhetést és jobb éveket, hogy felké- szülhesseneka rosszabbakra. Ehelyett a Fico-kormányzat feléli a korántsem befejezett társadalmi reformok által fölhalmozott pénzt, rövid távú finanszírozás miatt veszélybe kergeti a nyugdíjalapokat, pazarlásra, s párhuzamosan további humán erőforrás-kizsákmányolásra buzdítja egészségügyi intézményeit, és hétről hétre új hazugságokkal mételyezi az egyéb­ként ennek bedőlő lakosságot. Még mielőtt a kormányszóvivő ki­kérné magának a hazugság kifejezést, csak annyit: a szlovák-magyar törzsi villongások két legutóbbi sztármondata minden lingvisztikái tanulmány szerint ócska hazugság. Az egyik, mely szerint „Szlovákia példát mutathat más országoknak a kisebb­ségijogokat illetően” (Fico), a másik, hogy a kormánynak „megkell akadályoznia a magyar terjeszkedést” (Slota). Mindkettő jól hall­gatható és ezáltal akár elhihető is, pontosan, ahogyan Göbbels ide­jén a százszor ismételt hazugság. Márpedig mindkét mondat percek alatt cáfolható és a tényekkel ütköztetve a hazugságok kategóriájá­ba sorolandó, de jól elvannak vele a közbeszéd és közírás szereplői, miközben a megszenvedett gazdasági eredmények szépen lassan veszélybe kerülnek. Csak itt nem lesz 700 milliárd a konszolidáció­ra, és nem lesznek olyan hitelezőink, mint Japán és Kína. TALLÓZÓ DIE WELT LE MONDE Jelentősen felértékelődött a politikusok gazdasági felké­szültsége - Németországban. Az Infratest Dimap közvéle­mény-kutató intézet felmérése szerint a német polgárokat erő­sen aggasztja az Európát is egy­re inkább sújtó pénzügyi-banki krízis, s ez a gazdaságilag rá­termettebbnek tartott politiku­sok malmára hajtja a vizet. Né­metországban az egyértelmű nyertes Angela Merkel kancel­lár, akit az emberek ezen a téren nagyobb szakértőnek tartanak, mint a közelgő választásokon fő riválisának számító szociálde­mokrata Frank-Walter Stein­meier külügyminisztert. Az ARD televízió és a Die Welt na­pilap megbízásából végzett felmérésből kitűnt, hogy Mer­kel népszerűsége a válság kitö­rése óta ugrásszerűen megnőtt. A francia lap szerint Angela Merkel német kancellár csírájá­ban fojtotta el azt a francia pró­bálkozást, hogy 300 milliárd eu­rós európai garanciaalapot hoz­zanak létre. Ha Párizs azonnal visszakozott is, az epizód alap­vető nézetkülönbségre világít rá. A németek attól félnek, hogy egy ilyen alapot a bankópréssel lehetne csak finanszírozni. A Párizs és Berlin közötti félreér­tés mutatja, milyen fontos a szo­ros francia-német koordináció, ha Európának összefogva kell cselekednie” - írta a Le Monde. A vita arról, hogy kell-e vagy nem európai mentőalap inkább politikai, s nem gazdasági. A ja­vaslat maga egy összeurópai költségvetés létrehozását cé­lozná meg, ami Berlin számára a jelenlegi törvényhozási perió­dusban elfogadhatatlan. (mti)

Next

/
Oldalképek
Tartalom