Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-01 / 227. szám, szerda
12 DlGUÁLlA ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 1. www.ujszo.com A múlt héten Szlovákiában járt Steve Wozniak. Az Apple egyik alapítója, az első Apple számítógép megalkotója az Orange Business Fórumon tartott előadásában elmondta, az új és formabontó ötleteket a nagy cégek nem fogadják túlzott lelkesedéssel, csak az anyagi kockázatot látják benne. Wozniak szerint az Apple termékei nem tökéletesek, de minden esetben tudja, aki ránéz, ez kell neki. A képen Steve Wozniak és Pavol Lančiarič, az Orange vezérigazgatója . (Reuters-felvétel) Akik e-mailjeikben hazudnak, sokkal jogosabbnak érzik hamis állításaikat Szívesebben hazudunk e-mailben FELDOLGOZÁS Ötven százalékkal gyakrabban hazudnak az emberek e- mailben, mint papíron, derül ki a College of Business and Economics által lefolytatott két kísérletből. Ennél is meglepőbb az a tény, hogy akik e-mailjeik- ben hazudnak, sokkal jogosabbnak érzik hamis állításaikat. Liuba Belkin, a CBE helyettes menedzsment-professzora kutatótársaival együtt két kutatást is végzett azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékben jelenik meg a hazugság vagy a szándékos megtévesztés a munkahelyi kommunikáció egyes csatornáiban. Belkin szerint „az e-mailben nem látjuk a nem-verbális jeleket, sem a beszédhez kapcsolódó viselkedésmintákat. Ha ezt egy szervezetre vetítjük rá, rengeteg lehetőség van a félreértésre és ahogy az tanulmányunkból ki is derül, a szándékos félrevezetésre is.” Az első kísérlet során 48 diákot kértek meg arra, hogy osszanak el saját maguk és egy fiktív személy között 89 dollárt. A fiktív személyekről csak azt lehetett tudni, hogy úgy vélik: a diákok által kapott összeg 5 és 100 dollár között volt. A kísérletnek csupán egyetlen feltétele volt: a másik csoporttal nemcsak meg kellett osztani a pénzt, hanem azt is meg kellett mondani, hogy a diákoknál mennyi maradt, ezt pedig e-mailben, illetve papíron közölhették. Az eredmények rendkívül meglepték a kutatókat: az e- mailben kommunikáló diákok az esetek 92 százalékában hazudtak, míg azok, akik papíron közölték a számértékeket, csak 64 százalékban. A hazugságok 50 százalékkal gyakrabban voltak olvashatóak e-mailben, mint papíron. Akik e-mailt írtak, elmondásuk szerint sokkal jogosabbnak, jogszerűbbnek vélték azt, amit legépeltek, az ő esetükben ádagosan 56 dolláros összeget és 29 dollárnyi átadott részösszeget figyeltek meg. A papíron kommunikálók bőkezűbbek voltak: ők 67 dollárt vallottak be és ebből 34 dollárt adtak át a fiktív félnek. A pontosító és több diákkal elvégzett második kísérlet során az derült ki, hogy minél jobban ismerik, annál kevésbé tudják megtéveszteni egymást hazugságaikkal az e-mailezők, de ettől eltekintve hazudnak, függetlenül attól, hogy mennyire ismerik egymást. A kutatók szerint az emberek valószínűleg úgy érzik, az írott dokumentumoknak sokkal komolyabb jogi következményei vannak, mint az e-maileknek, függetlenül attól, hogy emezeket sokkal nehezebb véglegesen törölni és sokkal könnyebb számos helyre eljuttatni őket papírra vetett változataikhoz képest. Emiatt a csalás és a megtévesztés fogalma teljesen másképpen értelmezhető a két különböző kommunikációs csatornán. (H) A szövegekkel, táblázatokkal vagy prezentációkkal gyakran munkálkodó felhasználóknak a hatékonyabb kezelőfelülete miatt az Office 2007-es a megfelelőbb Office-t ingyen vagy pénzért? A Microsoft most akciós áron méri az otthoni felhasználóknak szánt Office 2007-et. De szüksége van-e egyáltalán fizetős irodai programcsomagra egy mezei internetezőnek? Az ingyenes OpenOffice csak infohippiknek való? Egymásnak eresztettük a két rivális szoftvert. FELDOLGOZÁS Mérkőzésünkben a Sun komoly támogatását élvező, nyűt forráskódú OpenOffice jelentős előnnyel indul, hiszen teljesen ingyen lehet használni. Ezzel szemben a Microsoft legújabb, 2007-es Office-a egy jelentősen megreformált grafikus felületet kínál. A hétköznapi feladatok során ez elég jól beválik, ám a boltok polcairól már lekerült 2003-as verziót jól ismerőket könnyen az őrületbe kergetheti - szerencsére van megoldás, ez a segédprogram visszahozza a régi felületet. A Microsoft az otthoni Office verziót az általános- és a középfokú oktatásban tanulóknak, illetve otthon ülő anyukáknak és nagymamáknak - pontosabban az egyetemistákon kívül mindenki másnak - ajánlja. A standard verziónál olcsóbb verziót a vele egy háztartásban élők legfeljebb 3 darab számítógépére jogosult telepíteni a vásárló. Ez sajnos azt is kizárja, hogy mondjuk a nagyi, unokatestvér kapja meg az esetleg fennmaradó legális szoftverlicen- cet - bár a telepítést három konfigurációra a szoftver mindenképp engedi, a vásárló otthonán kívül használt példányok nem lesznek legálisak. A Microsoft Office 2007 csomagjában egy olyan szoftver van, ami ellen nem tud megfelelő versenytársat indítani az OpenOffice: ez pedig a jegyzetelésre kitalált OneNote. Az elsőre még az új Office programoknál is idegenebb felületű program virtuális iskolatáskaként vagy iratrendezőként műküdik, egyaránt elbánik egy egész féléves egyetemi jegyzettel vagy egy jól rendezett receptgyűjteménnyel. A OneNote alapdokumentuma a jegyzetfüzet, amibe tetszőleges számú korlátlan hosszúságú lapot illeszthet a felhasználó. A lapokra írhatja és másolhatja össze az egy témához tartozó anyagokat. A fenti példáknál maradva saját lapot kaphat egy féléves kurzus összes jegyzete vagy a felhasználó által begyűjtött összes csülökrecept. A szövegek és képek beillesztése mellett hang és videófelvételeket is lehet a programmal készíteni, ám ehhez már window- sos extrákat is le kell tölteni. A program támogatja a közös munkát, ám ezt leginkább windowsos megosztott környezetben, Share- point szerverrel tudja elképzelni. A csoportmunka funkció helyett átlagfelhasználónak célszerűbb valamilyen közös munkát támogató webes szövegszerkesztőhöz- Google Docs-hoz vagy Zoho Writer-hez - fordulnia, ha társaival akar közös jegyzetet készíteni. Nincsenek ilyen verzióbeli megfontolások az OpenOffice és a rá épülő különböző irodai szoftvercsomagok körül. Nagyvállalatok ugyan vásárolhatnak támogatást és migrációs segítséget a Süntől, az üyesmit nem igénylő otthoni felhasználók ingyen kapják meg a terméket Az OpenOffice.org program- csomag korábbi változatai gond nélkül nyitotta meg a Microsoft szoftvereivel írt fájlokat, ám az Office 2007-tel behozott XML alapú fájlformátumaival alapból nem tudott megbirkózni az ingyenes irodai csomag. Azok az OpenOffice felhasználók, akik kénytelenek voltak a legújabb MS Office formátumot használókkal együtt dolgozni, parancssorban futó konvertáló-programmal vagy OpenOffice-on alapuló irodai csomagokkal - például az ugyancsak ingyenes OxygenOffice-szal- oldhatják meg a problémát. Az OpenOffice (jelenleg béta verzióban elérhető) ősszel megjelentő 3.0-s verziója az ingyenes szoftVajon melyik szoftvert használja? vercsomagot használók számos kényelmetlenségét orvosolni fogja, mivel ebbe már belekerülnek majd a Microsoft formátumaiban készült dokumentumok használatához szükséges szűrők és konverterek, így nem okoz majd különösebb negatív ingert, ha például a kedves ismerős doc helyett docx formátumban küldi át dokumentumát (ez utóbbi megnyitásához egyébként a Word Viewer is használható). Az OpenOffice csomagban alapértelmezett, ODF fájlformátum megnyitása sem fájdalom- mentes a konkurens irodai szoftverrel. A Sun ugyan biztosít a Microsoft termékeibe beépülő konvertáló programot, ám az csak a legújabb frissítésekkel felvértezett verzióval hajlandó együttműködni. így az egyébként nyílt és ISO szabványnak számító ODF fájlokat kapó Microsoft termékeket használó akár 230 megabájtnyi frissítést is kénytelen lehet letölteni mielőtt hozzájut a dokumentum tartalmához. Aki nem akar a frissítés letöltésére várakozni, az egy-egy fájlt átkonvertálhat a Google Dokumentumokkal is, hiszen az online irodai programcsomag az új formátumban érkező szövegfájlokkal és táblázatokkal is elboldogul, legyen szó microsoftos vagy OpenOffice- os fájlokról A teszt során egy internetről letöltött szakdolgozatot, egy céges prezentációt, illetve egy függvényekkel teli ponthatár-táblázatot nyitottunk meg a két rivális szoftvercsomaggal. Meglepetésünkre a szöveges állománynál és a táblázatnál lényegesebb eltéréseket nem tapasztaltunk, csupán apró kinézetbeli különbségek voltak, de egyik dokumentum sem hullott darabjaira, ha nem az őt létrehozó programmal nyitottuk meg. A PowerPoint prezentáció esetében már komoly inkompatibilitási gondok voltak: címek részei váltak olvashatatlanná, töltelékszöveggel teli dobozok jelentek meg a semmiből. (HP-felvétel) Vélemény Egy átlagos internetező egy OpenOffice-szal vagy feltunin- golt testvérével, az OxygenOffi- ce-szal is elboldogulhat, különösen akkor, ha végre megjelenik a nagyobb tudású 3.0-ás verzió, amely már az újfajta formátumokat is képes megnyitni, bár időnkénti inkompatibilitási problémákra így is számítani kell. A szövegekkel, táblázatokkal vagy prezentációkkal gyakran munkálkodó felhasználóknak azonban a hatékonyabb kezelőfelülete miatt lehet érdemes költeniük a Microsoft Office 2007-re. (o, 1) A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava ilsfeff —
