Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-26 / 223. szám, péntek
8 Vélemény ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 26. www.ujszo.com OLVASÓI LEVEL Egyházmegyei kórustalálkozó „Dicsérjétek az Urat, mert jó az Úr;/zengjétek nevét, mert gyönyörűséges!” Zsoltárok könyve 135:3 Ezen ige szellemében rendezték meg szeptember 14-én a gömör megyei református egyházközösségek körében már hagyománnyá érett Egyházmegyei Kórustalálkozót. Idén ennek megszervezését és megvalósítását a rimaszécsi és zádorházi református egyház- közösség vállalta Orémus Ilona lelkipásztor vezetésével. Már hét éve, hogy a kis lélekszámú harmaci gyülekezet és lelkésznője, Szókéné Orémus Zsuzsanna fejében megszületett az ötlet. Elindítottak egy olyan Istennek tetsző dolgot, ami megmozgatta a megye összes református közösségét. Felélénkítette a közösségi életet, az összetartozás, a közös tenni akarás tudatát. Indítványozásukra egyre több gyülekezet fogott össze és énekel együtt. Az első találkozás családias jellege folytatódik a mai napig. A kórusok szinte egész évben erre várnak és készülnek, mert itt érzik, hogy szeretettel hívják, fogadják őket. Régi ismerősökként találkoznak, megbeszélik a gyülekezeti és személyes élményeiket, tapasztalataikat. A kórusok színvonala évről évre magasabb. Mindannyian igyekeznek szebbnél szebb és igényesebb énekeket hozni magukkal. Különböző felállásban egy-, két-, három- és négyszólamú feldolgozásban is hallhatjuk már az énekeket. Az idei találkozón tizenhárom kórus vett részt. Maga a rendezvény kb. 250 hívet számlált. A kórusokat és a vendégeket Orémus Ilona, rimaszécsi lelkipásztor és Nagy Ákos Róbert esperes köszöntötte. A közös ének után a hazai női énekkar szolgálata következett. A felemelő percek után Erdélyi Géza püspök prédikációja adta meg azt a szellemiséget, ami végigkísérte a kórusok énekét. Elsőként mutatkozott be a Zádorházi-Rimaszécsi Női Énekkar, majd a Feledi Tanítók Kórusa, a Harmaci Női Énekkar, a Simonyi Bárka Ökumenikus Énekkar, a Gömörhorkai Női Énekkar, a Tornaijai Gyülekezeti Kórus, a Hanvai Férfikórus, a Hanvai Női Kórus, a Kövecsesi Vegyeskórus, a Rimaszombati Kvartett, a Nagy- balogi Szivárvány Kórus, a Szkáros női énekkar és a Rimaszécsi Tanítók Kórusa. A kórusok szolgálata közben Izsóf Lilla rimaszécsi születésű művésznő énekét is meghallgathattuk. A találkozó talán legmegha- tóbb és legfelemelőbb eseménye a közös ének, ami ez alkalommal Händel Győzelmet vettél, ó Feltámadott! című éneke volt. Ezt a kórusok Lévay Tibor vezényletével énekelték. A templom zengett a gyönyörűségtől. Ezután a kórusok emléklapokat vehettek át, és kaptak egy pergamenre írt igét is ajándékba. A találkozó templomi része a Himnusszal végződött. Gyönyörű orgonajáték kíséretében, lelkiekben feltöltődve vonulhattunk ki a templomból. Újj Beáta A rovatban közölt írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik. (AP-felvétel) Az euró árfolyama Zólyomban, avagy: merjünk nagyot álmodni (Képarchívum SZEMSZÖG Finomabb csomagolás A Szlovák Nemzeti Párt vezérének, Ján Slotának becsmérlő, néha vérig sértő kijelentéseit az itt élő magyarsággal kapcsolatban akár meg is szokhattuk (volna) már. Nem kell ebből gondot csinálni, ő már csak ilyen, és ilyen is marad, mondják egyesek. Ezzel el is lenne intézve a dolog. Csakhogy ezek a gyalázkodó, gyűlöletkeltő kijelentések a kormánykoalíció prominens képviselőjének a szájából hangzanak el, és bizony a többiek sem nagyon határolódnak el tőle. így az elvbarátai (van belőlük éppen elég) sem akarnak lemaradni mögötte. Például az iskolaügyet irányító miniszter úr legutóbbi ajánlata az itteni magyarok számára: Szlovákiában nyilvános helyen, beleértve az utcát, a köztereket is, csak államnyelven, azaz csak szlovákul beszéljenek, de nincs semmi kifogása az ellen, ha otthon magyarul is megszólalnak. Ismét a régi nóta, mely nem először hangzik el (a háború után a jogfosztottság éveiben törvényre is emelkedett) cseh-szlovákiai kisebbségi létünk 90 éve alatt. A cél mindig ugyanaz, csak a csomagolás változik. így van ez a miniszter úrral is. Ajánlása az itteni magyarok számára az ismert: „na Slovensku po slovensky” finomított változata. Akkor mondja ezt, amikor a szlovákiai magyarság nyelve, sajnos, konyhanyelvvé degradálódott. A szlovákiai magyarság nyelve nem intézményesített, nem kodifikált, ezért a törvényeket, egyéb jogi vonatkozású iratokat nem lehet pontos fordításban kiadni a kisebbségek nyelvén. Hasonló témával foglalkozik az Új Szó szeptember 16-i számában Lovász Attila az ötödik oldalon, „Adamko, havinko” című írásában, hogy hogyan is állunk a magyar nyelv használatával az utcán, ez esetben a játszótéren. A miniszter úr elégedett lehet az ott elhangzott, keverékszöveggel. Úgy tíz-húsz év múlva, ha ez így folytatódik, elégedett lesz. Egyelőre van a se magyar, se szlovák, de idővel biztos szlovák lesz belőle. Hogy az ajánlás hű követőkre akadt, szintén bizonyítja az Új Szó ugyancsak szeptember 16-i számában megjelent ankét, melyben az egyik galántai megkérdezett egyetért Mikolaj úr ajánlásával. Ha otthon jut rá idő, akkor esetleg lehet magyarul is, akár ott helyben Galántán is. Valamikor az északi részről jött a déli régióba és beszédéből kitűnik, büszke arra, hogy a mai napig nem tanult meg magyarul, vagy legalábbis nem beszél. Egy másik elvbarát, szintén miniszter, akinek intézete az iskolák pályamunkáinak elbírálása, kitalálta, hogy a szlovák tannyelvű iskolákat részesíti előnyben, a magyar iskolák váljanak türelmesen. Már négy kör lezajlott, a magyarok továbbra is kimaradtak. (Lásd Új Szó 2008. szeptember 20-i szám) Most sem kapott pénzt magyar iskola. Állítólag rosszul írják a pályázatokat. Jó pályázatokat ír Ján Slo- ta szülőfaluja, amely nem először nyert tetemes összeget. így kell ezt csinálni! A magyarok csak várjanak a sorukra. Ha majd düledeznekiskoláik, akkor ugyan kik fognak oda beiratkozni? Élcsábítják a gyerekeket a felújított, korszerűsített szlovák iskolák. Sokakszerinterre (is) megy ki a játék. Ha az utcán nem lehet magyarul (angolul, németül lehet?) beszélni, akkor iskolára sem lesz szükség. Sajnos, a szlovák iskolákban sem a toleranciát, a másság tiszteletét, hanem néha ennek ellenkezőjét tanulják (tanítják). „Čo Uhorsko, to je špatné” alapon futószalagon hamisítják a történelmet, tények helyett mítoszokat gyártanak, ahol egy rablóvezér is nemzeti hős lehet. Nem kell tehát csodálkozni, hogy a közelmúltban végzett felmérések szerint a megkérdezett szlovák fiatalok zöme nem szereti a magyarokat. Hogy ez semmi jót nem jelent számunkra, az biztos! Mert a demokráciában a többség akarata érvényesül, még a parlamentben is. Milyen jogokat fognak ezek a gyűlölködő fiatalok megszavazni, ha a törvény- hozásba kerülnek? El kell gondolkodni azon, hogyan tovább. Mi az, amit eddig elértünk, mi az, amit el szeretnénk érni? Ezeket kell megfogalmazni, nyíltan vállalni és megjeleníteni. Ha itt, a szülőföldünkön továbbra is magyarként szeretnénk élni, akkor a jelenlegi jogi állapotok ehhez nem elegendőek. Ennél több kell! Minimálisan önrendelkezés az oktatásügy és a kultúra területén. Ott, ahol a magyarság aránya eléri a 10 vagy a 20 százalékot, a magyar nyelvnek egyenrangúnak kell lennie a hivatalos nyelvvel. De nem csak nyelvében él a nemzet. Mivel az infrastrukturális beruházások messze elkerülik Dél-Szlovákiát, így a térség lassan gazdaságilag ellehetetlenedik. Fiataljaink tömegesen hagyják el jobb megélhetés reményében falvainkat, sokan már nem is térnek vissza. így ingatlanjaink, házaink az idősek elmente után elnéptelenednek. Ezt kihasználva módosabb emberek, általában szlovák nemzetiségűek, ezeket felvásárolják, fokozatosan megbontva ezzel a közösséget. Gazdaságilag kell(ene) felemelkedni, megerősödni az itteni magyarságnak. Ki kell használni az európai uniós tagságunkból adódó lehetőségeket, amelyek a határok megnyitása óta adottak. Németh Géza, Alistál KARPAT-MEDENCE! KITEKINTŐ transindoT Foglalkozzon Magyarországgal Meglepődött Ludovic Orbán közlekedési miniszter Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetnek az észak-erdélyi autópályára vonatkozó kritikáján, és azt tanácsolta a magyar diplomatának, hogy „foglalkozzon Magyarország problémáival”. Áz Agerpres hírügynökség szerint a magyar diplomata korábban kijelentette, viszonylag lassan halad a Brassót Borssal összekötő, 415 kilométer hosszú észak-erdélyi autópálya építése. Füzes szerint az októberi magyar-román együttes kormányülés egyik legfontosabb témája lesz a két ország közúti hálózatának összekapcsolása. Hozzátette: Magyarországnak csak 30 kilométer utat kell megépítenie a határig, Romániának viszont ennél többet. Válaszul a közlekedési miniszter elmondta: ő nem engedi meg magának, hogy a magyarországi infrastruktúra fejlettségéről nyilatkozzon. Rámutatott: Románia 2013-ig megépíti a román-magyar határig mind az észak-erdélyi, mind a dél-erdélyi autópályát. A hírügynökség szerint Orbán elismerte, hogy késésben van az észak-erdélyi autópálya, de „a 4-5 százalékos lemaradás” behozható. A bukaresti sajtó az elmúlt hónapokban élesen bírálta a Tári- ceanu-kormányt amiatt, hogy a 2004-ben elkezdett észak-erdélyi autópályából eddig csak öt kilométer készült el. Az eredetileg 2,2 milliárd euró költségvetésűre tervezett autópályáról utólag kiderült, hogy kétszer többe fog kerülni, de léteznek ennél borúlá- tóbbbecslésekis. új magyar szó A kétnyelvűségért bírálják Borbélyt „Az országban 200 magyar polgármester van, akinek joga van arra, hogy anyanyelvén is megismerje a Regionális Operatív Programot” - reagált Borbély László fejlesztési miniszter arra, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) vizsgálatot kezdeményez a számvevőszéknél a minisztérium magyar nyelven is kiadott tájékoztató füzete miatt. A kiadvány kapcsán Sorin Bo- ta, a PSD ügyvezető titkára támadta a fejlesztési tárcát. „A támadás arra enged következtetni, hogy a novemberi parlamenti választásokat megelőző kampány egyik témája ismét a magyarkérdés lesz. Sorin Bota kijelentése tipikus példája annak, hogy egyesek még nem jöttek rá arra: az a nacionalista hangvétel, ami ezelőtt néhány évvel még szavazatokat hozott volna, ma már nem működik. „Románia az Európai Unió tagja, és a romániai politikusok egyszer és mindenkorra túl kellene lépjenek a kommunista rendszerből fennmaradt félelmeiken” - mondta Borbély. A politikus hangsúlyozta: támogatják a multikulturalizmust, a minisztérium kéthetente kiadott EuROpeanul folyóiratának négy regionális kiadása a romániai kisebbségek nyelvén írt cikkeket is tartalmaz.
