Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-02 / 203. szám, kedd

6 Kultúra UJSZO 2008. SZEPTEMBER 2. www.ujszo.com RÖVIDEN A hónap közepétől látható a Tabló Budapest. Dettre Gábor bűnügyi történetre felfűzött groteszk társadalmi kórképe, a Tabló - egy romazsaru története szeptem­ber 18-tól látható a magyar mozikban. A fűm, amelynek alapjául Kertész Ákos írónak A gyűlölet ára című könyve szolgált, olyan társadalmi közeget és hátteret mutat be „fogyasztható formában”, amely nemcsak Magyarországot, hanem az egész közép-európai régiót jellemzi. A történet főhőse a jogvégzett, roma származású alhadnagy, aki többnyire magányos hősként végzi munkáját. Származása és Amerikából hazaköltözött felesége miatt társa­dalmi előítéletek célpontjává válik. Mikor egy újgazdag milliomos műkereskedőt brutálisan megölnek, a gyanúsított, akire „rá akar­ják verni” az ügyet, roma. (MTI) Szeptember végén lesz a Moziünnep Idén is lesz Moziünnep Magyarországon, bár az elmúlt években megszokotthoz képest más időpontban, szeptember 25. és 28. kö­zött várja az ország összes mozija a filmek szerelmeseit. A Mozi- ünnep négy napja alatt több mint 200 filmet láthatnak majd az ér­deklődők az ország összes mozijában, mintegy 330 vetítővásznon. Idén hét premierfilm indul a Moziünnep alatt olyan sztárokkal, mint Liv Tyler, Nick Nolte vagy Dániel Auteuil, és minden eddigi­nél több, összesen 18 film érkezik meg premier előtt a seregszem­lére. Műsorra tűzik egyebek mellett Koltai Lajos Este című alkotá­sát, Sas Tamás 9 és 1/2 randi című romantikus vígjátékát, Chris­topher Nolan akciófilmjét, a Sötét lovagot, Guillermo del Toro Hellboy II - Az Aranyhadsereg című rendezését, Phyllida Lloyd Mamma Mia! című zenés vígjátékát, valamint Steven Spielberg új Indiana Jones moziját, de kikapcsolódást nyújthat a Harmadik Shek és a Harry Potter és a Főnix rendje is. (MTI) _____ PÁLYÁZAT Az Év Irodalmi Alkotása Danny Glover rangos elismerésben részesült Karlovy Varyban: a fesztivál elnökének a díját kapta Obamának drukkol, Chávez segíti „Nem szeretem a sztárság velejáróit. Én Danny Glover vagyok, a dolgozó színész." (Zuzana Mináčová felvétele A Szlovákiai Magyar írók Tár­sasága (SZMÍT) Az Év Irodalmi Alkotása Pá­lyázat címmel szépirodalmi pályáza­tot hirdet szlovákiai magyar (ál­landó szlovákiai lakhellyel ren­delkező) szerzők számára. A pá­lyázatra benyújtható minden olyan magyar nyelven írt szép­próza vagy vers, amely nyomta­tásban még nem jelent meg, s amelynek közlési jogával a szerző rendelkezik. Egy szerző csak egy művel vehet részt a pályázaton. Tematikai megkötés nincs. A pá­lyamunkát postai küldemény­ként, minden oldalán jeligével el­látva, három nyomtatott pél­dányban és digitális formában (floppy-lemezen, CD-n stb.) is kérjük benyújtani. A pályaműhöz külön, zárt borítékban csatolandó szerzőjének neve és lakcíme. Ezen a borítékon legyen feltüntetve a pályázó jeligéje is. A külső borí­tékra pedig kérjük ráírni: Szép­irodalmipályázat. Levélcím: Spoločnosť maďar­ských spisovateľov na Slovensku, Alžbetínské námestie 1, 929 01 Dunajská Streda A pályázatok beérkezési ha­tárideje: 2008. október 29. Pályadíj: 10 ezer korona, vala­mint a Szabó Ottó által felajánlott PATHMOS (olaj) című festmény. Olvasói különdíj: 5 ezer koro­na és egy 3000 koronás könyv­csomag. A pályázatra benyújtott szép- irodalmi alkotásokat irodalomkri­tikusokból álló zsűri bírálja el. A zsűri elnöke: Tőzsér Árpád, Kossuth-díjas költő. További tagok: H. Nagy Péter szerkesztő, irodalomkritikus és Keserű József egyetemi oktató, irodalomkritikus. A pályaműveket Társaságunk közvetlenül a beérkezési határidő lejárta után közzéteszi saját web­lapján (www.szmit.sk), ahol az olvasók szavazhatnak is arra a szépirodalmi alkotásra, amelyet a legérdemesebbnek tartanak az olvasói különdíj elnyerésére. A szavazók között egy-egy 3000.-, 2000 és 1000 koronás könyvcso­magot sorsolunk ki. A díjnyertes mű első felhaszná­lási joga a Szlovákiai Magyar írók Társaságát illeti meg, és a Bárka című magyarországi folyóiratban jelenik meg a díjátadást követően. Az ünnepélyes díjátadásra 2008. november 29-én kerül sor Komáromban, a III. Őszi írófeszti­vál keretében megrendezett iro­dalmi esten, ahol a nyertes pályamű a Jókai Színház egy ne­ves színművészének tolmácsolá­sában hangzik el. A nem díjazott szövegeket a pá­lyázat kiírója nem őrzi meg és nem küldi vissza. Egy lerobbant, ötvenes évekbeli alabamai bár idő­södő zongoristája John Sayles új filmjében, a Méz- csurgatóban. Mint mondja: a zene mindig is része volt az életének, hangszeren mégsem játszik. Még zon­gorán sem, mint a filmben. SZABÓ G. LÁSZLÓ Van azonban egy másik hang­szer is, amelyen szívesen játszana, ha tudna. A trombita. Danny Glo­ver azonban már csak legszebb álmaiban fújja, a valóságban leg­feljebb sajnálattal veszi tudomá­sul, hogy ez is kimaradt az életé­ből. Színész is csak véletlenül lett. Közgazdasági egyetemet végzett, s már a harmincadik éve felé köze­ledett, amikor hivatást váltott. Akkoriban már annyiszor hívták filmezni, hogy jobbnak látta, ha pályát változtat. San Franciscó­ban, ahol született, a fiatal fekete színészeknek külön workshopot szerveztek. Oda iratkozott be ő is, ezután került be néhány Broad- way-produkcióba, majd a hetve­nes-nyolcvanas évek elején jó pár krimibe, kalandfilmbe. Első figyelemre méltó alakítá­sát Clint Eastwood mellett játszot­ta a Szökés Alcatrazból című alko­tásban, majd híres regények film- változatában (Hely a szívemben, Silverado, Bíborszín) az amerikai történelem drámai fejezeteinek néger hőseit formálta meg emlé­kezetesen. A világsikert a Halálos fegyver négy részének köszönhe­ti, amelyekben Mel Gibsonnal szerepelt, ő maga azonban sokkal fontosabbnak tartja a Lars von Trierrel forgatott Manderlayt. A színészet mellett azonban másfaj­ta elkötelezettségei is vannak. 1998-tól az ENSZ jószolgálati nagykövete, fekete aktivistaként a rasszizmus elleni harc egyik ve­zéralakja, de elkötelezett támoga­tója a TransAfrika Fórumnak is. Hatvankét évesen Danny Glover Hollywood legjelesebb színes bőrű férfisztárjainak egyike. Ugyanabban a sorban áll, ahol Morgan Freeman, Sámuel L. Jackson vagy Denzel Washington. Velence. Itália cannes-i dia­dalmenete után az idei velencei filmfesztivál versenyprogramja is azzal kecsegtet, hogy visszatérhet az ötvenes-hatvanas évek olasz filmes aranykora. A hét végén megnyílt 65. Ve­lencei Nemzetközi Filmfesztivá­lon négy olasz produkció is verse­nyez az Arany Oroszlánért. Fer- zan Özpetek Un giomo perfetto (Egy tökéletes nap) című tragédi­áját már láthatta is a Lídó közön­sége. A napjaink Rómájában ját­szódó családi dráma producere az a Domenico Procacci volt, aki a Gomorra című filmjével tavasszal már kivívta a cannes-i zsűri elis­merését. (A Cote d'Azur másik olasz nyertese Paolo Sorrentino, az II Divo rendezője volt, aki Giu- lio Andreotti egykori elnök portré­ját rajzolta meg.) A török származású Özpetek munkáján kívül Pupi Avati II papa di Giovanna (Giovanna apja), Pappi Corsicato II seme della dis- cordia (A viszály magjai) és Mar­co Bechis Birdwatchers (Madárle- sők) című filmje került be a ver­senybe, amelyben szeptember „Igen, a zene... a blues, a dzsessz és a rock mellett, ami a Mézcsurgatóban is jelen van, klasszikusokat is szívesen hallga­tok. Vagy világzenét, folkot, örök­zöldet, Bob Dylant. Szeretem a zenét, mert minden társadalmi történésre reagálni tud. Kifejezési mód azok számára, akiknek más megszólalási lehetőség nem ada­tott - mondta Karlovy Varyban. - A zene valóban csodákra képes. Hatással van az egyén életére, ugyanakkor az egész világot is ké­pes összefogni. Apám sem játszik hangszeren, a rifrnus, a zene még­is a vérében van. Anyám Délen született, azt a szót, hogy rasszizmus, tőle hallottam elő­ször. Megszenvedte ő is a magáét. Szörnyű történeteket mesélt. Fá- jóakat és megalázókat. Gyerek­ként másfél évet a nagyszüleim farmján töltöttem. A szüleim pos­tai alkalmazottak voltak, de hogy ott kaptak munkát, az a polgárjogi mozgalom eredménye volt. Anyám gyakran mondogatta, ha­láláig hálás marad a szüleinek, hogy szeptemberben iskolába mehetett, s nem fogták ott a gya­potföldön dolgozni. Ő volt az első a családban, aki egyetemet vég­jat már láthatta a Lídó közönsége 6-ig összesen 21 produkciót mér össze a nemzetközi zsűri. A me­zőnyben amerikai, francia, orosz, japán, német, portugál, hongkon­gi és török filmek szerepelnek még. Egyes szakvélemények úgy ér­tékelik, az olasz mozi újabb virág­korának nyitányát jelentheti a rangos nemzetközi fesztiválok el­ismerése, mások - így a német Der zett. A nagymamám ágya felett, erre pontosan emlékszem, két kép volt: Krisztusé és Martin Luther Kingé. A dédanyám, aki 1853-ban született, rabszolgasorból felsza­badulva élte meg, hogy az unoká­ja, vagyis az én anyám diplomát szerzett.” Sztárságát Danny Glover szó szerint semmibe veszi. Nem úgy él, és nem is úgy viselkedik, mint hollywoodi kollégái zöme. Akár­kivel forgat is, akármilyen pro­dukcióban, magánemberként két lábbal áll a földön. „Nem szeretem a sztárság vele­járóit. Én Danny Glover vagyok, a dolgozó színész. Se több, se ke­vesebb. A felkínált lehetőségek közül igyekszem mindig a szá­momra legmegfelelőbbet kivá­lasztani. Ami azután következik, az szellemi és olykor fizikai mun­ka. Könnyebb vagy nehezebb, mindegy, a lényeg az, hogy bár­mit csinálok is, mindig fekete va­gyok. Ami még ma is sokaknak gondot okoz. Nekem már nem, én már ezen rég túlléptem. Örü­lök, hogy dolgozom, hogy jó ren­dezők hívnak, és hogy nemcsak pénzt, hanem még díjakat is ka­pok. Hogy nemcsak az amerikai, Spiegel elemzője - felvetik, hogy a patinás velencei mustrát inkább túlságosan is leterhelik az itáliai produkciók, amelyek az utóbbi években az Arany Oroszlán köze­lében sem jártak. Ezt a kritikát az olasz kulturális miniszter „zavarba ejtőnek” ne­vezte, hiszen - mint mondta - ko­rábban éppen az olasz filmeket hiányolták a velencei filmver­hanem az európai történetmesé- lők népes hadseregébe is beke­rültem. Külön öröm számomra, hogy még rendezhetek is. Nem akarok hivatást váltani, mint né­hány színészkollégám, csak ép­pen úgy gondolom, hogy erre én is képes vagyok. Ha Mel Gibson bátran rendez, akkor én mitől fél­jek? Találtam egy izgalmas tör­ténetet egy 18. századi rabszol­galázadásról Haiti szigetén. Évek óta készülök, hogy megfilmesít­sem, de csak most jött össze a pénz. A venezuelai elnök, Chávez nyúlt be az állam kasszájába, Hollywood nem állt mellém. Ott inkább 200 millió dollárt adnak egy filmre ahelyett, hogy tízet támogatnának 20-20 millióval. Hollywoodban egyébként a rasszizmus újkori formája dívik. Ezért is drukkolok Barack Oba­mának. Remélem, neki majd si­kerül változtatnia a dolgok állá­sán. Gandhi és Martin Luther King a nagy példaképeim. Ők ké­pesek voltak megfogalmazni egy eszmét, amely aztán világszerte különböző mozgalmakat szült. Azzal, hogy kimondták egy ideát, lehetőséget teremtettek mások­nak, hogy megvalósítsák.” senyből. „Idei jelenlétük rávilágít, hogy - amint ez már a cannes-i fesztiválon is kiderült - a film- művészetünk visszatérőben van kiváló színvonalára” - érvelt a miniszter, felsorolva, hogy a can­nes-i és a velencei mustrán kívül a közeljövőben sorra kerülő toron­tói, londoni, tokiói és dél-koreai filmfesztiválokon is erős lesz az olasz jelenlét. Marco Müller fesztiváligazgató mindenesetre leszögezte: a filmek nemzetiségének semmi köze ah­hoz, hogy bekerülhetnek-e a ver­senyprogramba vagy sem. Az olasz film jelenleg 33 száza­lékos részesedést tudhat magáé­nak a hazai piacon, ami azt mutat­ja, hogy a korábbi években elpár­tolt közönség is ismét bizalommal fordul az olasz alkotók produkciói felé - jegyezte meg a Variety szak­írója. A fesztivál tucatnyi új olasz bemutatója pedig azt jelzi, hogy az olasz filmipar igyekszik minél szélesebb profilt mutatni a világ nagyközönségének. Azt ugyanak­kor Procacci is elismerte, hogy „nagyon nehéz manapság meg­ítélni, hogy mekkora érdeklődést válthat ki egy film”. A világhírű Budapest Klezmer Band ad koncertet Kassán szeptember 7-én 17 órakor a Művészetek Házában. Az 1990 óta működő Budapest Klezmer Band a magyarországi zsidó muzsika legmarkánsabb képvise­lője. A zenekar nem pusztán őrzi a közép- és kelet-európai zsidó zenei hagyományt; népszerűségének titka sokkal inkább az, hogy újító és al­kotó módon nyúl e gazdag tradícióhoz. (Képarchívum) A versenyprogram azzal kecsegtet, hogy visszatérhet az ötvenes-hatvanas évek olasz filmes aranykora Olasz „túlsúly” a velencei filmfesztiválon Ferzan Özpetek Un giomo perfetto (Egy tökéletes nap) című tragédiá­(Reuters-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom