Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-24 / 221. szám, szerda

26 Pénzvilág ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 24. www.ujszo.com Az internetes tőzsdézéshez biztonságos hálózat kell Intenzív vírusvédelem és jó tűzfalszoftver ajánlott ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Mielőtt belevágnánk az internetes tőzsdézésbe, előtte érdemes megtanulni az alapfogalmakat Ne becsüljük le a börze buktatóit Az internetes börzén is el lehet ázni, ha nem vigyázunk (AP-felvétel) Az internetes tőzsdézéshez biztonságos internet elérésre lesz szükségünk. Mit tegyünk, hogy mások ne jussanak hozzá az általunk használt adatokhoz? Az alábbiakban az online keres­kedéssel foglalkozó cégek ügyfe­leinek szóló ajánlásokkal foglal­kozunk. Az első lépésben vírusvédelmi, kémprogram elleni és tűzfalszoft­vert kell telepítem a gépünkre, amit persze aktívan használnunk is kell. Legalább havi rendszeres­séggel végezzünk teljes vírusel­lenőrzést a számítógépünkön. Ér­demes naprakészen tartani operá­ciós rendszerünket és alkalmazá­sait a frissítések, javítások rend­szeres telepítésével. Amennyiben Microsoft Windows-t használunk, kapcsoljuk be a Windows automa­tikus frissítési funkcióját. Ha használjuk a Microsoft Office programcsomagot, ne felejtsük el az Office Update szolgáltatás se­gítségével rendszeresen telepíteni a frissítéseket, javításokat. Kizáró­lag legális szoftvereket használ­junk, és ne telepítsünk ismeretlen vagy kétes eredetű alkalmazáso­kat. Az operációs rendszerek és különféle alkalmazások illegális másolatai rosszindulatú szoftve­reket tartalmazhatnak. Ne használjunk a jelszavakban személyes információt (születési dátumok, telefonszámok, ked­venc háziállat vagy házastárs ne­ve, stb). Érdemes összetett, kis- és nagybetűket, számokat és lehető­ség szerint írásjeleket egyaránt tartalmazó jelszavakat használni. A jó jelszó legalább 8 karakter hosszúságú, és nem tartalmaz szótárban fellelhető szavakat. Ne használjuk ugyanazt a jelszót több oldalon, és rendszeres idő­közönként cseréljük a jelszavun­kat. Adminisztrátori jogokkal beje­lentkezve ne böngésszük az internetet, és ne is levelezzünk. Ehelyett hozzunk létre olyan fel­használói azonosítót a számítógé­pünkön, amely korlátozott jogok­kal rendelkezik, és ezt az azonosí­tót használjuk a mindennapi tevé­kenységek során. Fontoljuk meg alternatív bön­gésző és e-mail program alkalma­zását (a Microsoft Internet Explorer és a Microsoft Outlook, illetve Ouüook Express helyett). Az Internet használata során jár­junk el körültekintően. Csak olyan weboldalakat látogassunk, amelyeket ismerünk és megbízha­tónak tartunk. Különösen ügyel­jünk olyankor, amikor személyes adatokat vagy egyéb érzékeny in­formációt adunk ki a kezünkből. Az érvénytelen tanúsítványra fi­gyelmeztető párbeszédablak sú­lyos kockázatra hívja fel a figyel­met, ezért soha nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni. Amennyi­ben ilyen figyelmeztetést látunk, semmüyen körülmények között ne lépjünk tovább, hanem azon­nal szakítsuk meg a kapcsolatot az adott weboldallal, és végjük fel a kapcsolatot a webhely üzemel­tetőjével. Ne nyissuk meg az ismeretlen személyektől érkező e-mail üze­neteket. Ha lehet, állítsuk be úgy az e-mail alkalmazást, hogy a be­érkező üzeneteket formázás nél­kül, egyszerű szövegként jelenít­sük meg. Soha ne kattintsunk e- mail üzenetben érkező linkekre (URL-ekre). Ne nyissunk meg ké­retlen reklámüzeneteket (spa- met), és ne válaszoljunk üyen üzenetekre. Ne nyissuk meg az is­meretlen személyektől érkező üzenetekben található csatolt ál­lományokat. Ha egy állomány gyanúsnak tű­nik, ne nyissuk meg. Bármelyik ál­lomány, amelyet kapunk, potenci­álisan rosszindulatú kód hordozó­ja lehet, még abban az esetben is, hajói ismeijük azt, akitől szárma­zik. Többféle állomány is létezik, ami képes rosszindulatú kódot hordozni, ezek közül különösen kerülendők azok, amelyek neve a következő karaktersorozatra vég­ződik: EXE, COM, BAT, PIF, SCR, NWS, JS, VBS, EML. Hogy hogyan is működik a gya­korlatban az internetes tőzsdézés biztosítása, azt a Fio-broker pél­dáján mutatjuk be. A kommuni­káció a számítógépünk és a köz­ponti szerver között kódolva tör­ténik. Amennyiben be vagyunk jelentkezve a Fio-brokerbe, az öszszes fogadott és elküldött in­formáció kódolva van. A kódolás­ra 56 bites illetve 128 bites rejtjel van használva, a böngészőnk szintjétől függően. A következő védelem a jelszó, amellyel a ke­reskedési rendszerbe kell beje­lentkezni. A jelszót meg lehet bármikor változtatni. Ez a változ­tatás kódolva van bejegyezve a Fio szerverén, és ezzel biztosítva van, hogy a jelszavunkat a Fio al­kalmazottai sem ismerik. Miután beírtuk a nevünket és a jelszavun­kat, a Fio szervere kigenerálja a „cookie“-t, amely egyértelműen azonosítja az ügyfelet. A „cookie“ néhány byte-os adat, amelyet a WWW szerver küldött a böngé­szőnek. Ezek az adatok egy bizo­nyos ideig tárolva vannak a bön­gészőben és vissza vannak küldve a szervernek minden újabb WWW oldal követelményével. Ezeket a tárolt információkat csu­pán az a böngésző ismeri, amely­nek el voltak küldve, valamint ál­talában annak szervernek vannak küldve, amely elküldte ezeket az adatokat. Ebben az esetben csak a Fio központi szerverére van el­küldve. Ez a cookie minden követel­ménnyel együtt van küldve és az érvényessége korlátozott. Ezt az érvényességet a Fio-brokerban be lehet állítani az ügyfél kívánsága szerint. Ez azt jelenti, hogy ha az általunk beállított időben nem kap a cookie új követelményt, ak­kor törlődik, és automatikusan ki vagyunk jelentve a rendszerből. Továbbá a cookie törölve van ak­kor is, hogyha kijelentkezünk a rendszerből. A cookie használata rendkívül biztonságos. A cookie nem szol­gáltat semmilyen adattal a merev­lemezünkről a szervernek, nem árulja el sem az e-mail címünket, sem más adatokat a böngésző fel­használójáról. A cookie átvitele kódolással van végrehajtva, nincs a merevlemezen, úgyhogy senki nem férhet hozzá az adatainkhoz sem a merevlemezünkről, sem át­vitel közben. Minden cookie a lét­rehozási idejét és csak rövid ideig működik. Ezután érvénytelenné válik. A cookie használata a leg­több böngészőnél megengedett a telepítés után. Ha mégsem, elég, ha engedélyezzük a böngészőnk­ben az „Accept Cookies“ válasz­tást az „Options“ vagy a „Prefe­rences“ menüben, (s, mi) Szlovákiában egyre több társaság teszi lehetővé, hogy az interneten keresz­tül a magánszemélyek is tőzsdézhessenek. Ha valaki rászánja magát és megta­nulja, hogyan lehet sikeres befektetéseket végrehajtani a tőzsdén, megéri a fárad­ság. A tőzsdézés azonban épp úgy munka, mint bár­milyen más tevékenység, így mielőtt nekivágnánk, ér­demes megtanulni az alap­fogalmakat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában manapság már több társaság is lehetővé teszi a ma­gánszemélyek tőzsdézését a vüág- hálón keresztül. Az egyik üyen az RM-S Market, amely az internetes portálján (www.rmsfinport.sk) nyújtja vüághálós tőzsdei szolgál­tatásait, miközben az ügyfelek in­gyenjuthatnak hozzá a legfrissebb amerikai tőzsdepiaci információk­hoz. A másüt legjelentősebb társaság a Fio (www.fio.sk), amely e-Broker programján keresztül teszi lehető­vé az online kereskedést a cseh, amerikai, német, lengyel és ma­gyar tőzsdén. Az ügyfelekkel a szerződést a társaság pozsonyi és kassai fiókjában, vagy postán ke­resztül kötik meg. Még mielőtt azonban aláírnánk a szerződést, érdemes kipróbálnunk a társaság honlapján található tesztelési prog­ramot, amelyen keresztül 30 na­pon át ingyenesen megismerked­hetünk az internetes tőzsdézéssel. A Fio a legnagyobb online befekte­tési szolgáltató a cseh és a szlovák piacon. A társaság az elmúlt év vé­gén 712 ügyfelet regisztrált, idén pedig az ügyfelek száma a remé­nyeik szerint 1100-ra nőhet. A Fio-broker applikáció haszná­latának technikai követelményei nem igényesek. Az ügyfélnek mindössze internet hozzáférésre van szüksége és valamelyikre a kö­vetkező böngészők közül: INTER­NET EXPLORER (MSIE) 5.5 vagy fejlettebb, Netscape 6.x, Opera 6.x vagy Moziba 1.x. A Fio-broker app­likáció az Internet Explorer-hez van optimalizálva a gyorsaság szempontjából, ám a Fio figyel­meztet a lehetséges veszélyekre. Az Internet Explorer standard beállí- tásai ugyanis lehetővé teszik, hogy a rendszer megjegyezze a jelszót, ami csökkentheti a kommunikáció biztonságát. Ezért ajánlják kikap­csolni ezt a funkciót. Az informá­cióátvitel gyorsasága az hitemet hozzáférésünktől és a számítógé­pünk technikai felszerelésétől függ. Mire keüene odafigyelnünk, ha szeretnénk belevágni az online tőzsdézésbe? Ne gondoljuk azt, hogy a tőzsdézéshez nagyobb tőke kell. A lényeg épp az, hogy kis pénzzel is sokat kereshetünk. Fon­tos leszögezni, hogy önmagunk ki­próbálásához bőven elég a kezdeti néhány tízezer korona. A másik fontos dolog az, hogy kemény ta­nulással bárki beletanulhat a tőzs­dei spekulálás vüágba, és onnantól már elérhető akár a havi 10%-15%- os hozam is. A tanuláshoz számos elméleti anyag áfi rendelkezésre az interneten, csak keresni keb. Tőzs­dére vinni a pénzünket könnyebb, mint lekötni egy bankban. Nem keü mást tennünk, mint egy szám­lát nyitni az egyik brókercégnél, és persze megismerkedni az üzletelés alapjaival. Az alábbiakban épp ezért a legfontosabb alapfogalma­kat szedtük csokorba. Mit jelent a swing trade? így hívják azt, mikor a tőzsdén egy-egy részvényt csak rövid ideig tartunk meg. Jebemzően néhány napig, vagy esetleg kicsit tovább. Mindig az aktuális trendet keü ki­használni, tehát a részvény árfolya­mának rövid távú emelkedését, majd esését. Mivel a htülámzások tetejét és alját úgysem tudjuk pon­tosan elkapni, elégedjünk meg 2- 4%-os haszonnal. Csak akkor töre­kedjünk többre, ha biztos tippünk van egy huzamosabb emelkedésre. Sosem szabad beragadni egy-egy részvénypozícióba azon a címen, hogy majd úgyis megy feljebb. Nem szabad, hogy a döntéseinket a vágyaink határozzák meg. Akár az 1%-os haszonnal is elégedettek le­hetünk, hisz pár nap alatt ez nem is olyan rossz eredmény. Mi is az a daytrade? Ez az, amikor a tőzsdén napköz­beni kereskedést végzünk, ami azt jelenti, hogy egy adott részvényt ugyanaznap vesszük meg és adjuk el, vagy esetleg először eladjuk a részvényt, és aztán visszavesszük még aznap. Attól függően, hogy a kiinduláskor részvényünk vagy készpénzünk volt. A daytrade ese­tében a brókercégek kevesebb juta­lékot szoktak levonni, mint normál esetben, így az esetleges napi 1- 1,5%-os emelkedés is jelentős be­vételt eredményezhet. A nyitott daytrade-et nem kötelező nap vé­géig zárni. Azaz nem kötelező tőzs­dezárásig eladni a napközben vett részvényt vagy visszavenni a nap­közben eladott részvényt. Azonban ebben az esetben a brókercég a normál jutalékot fogja felszámolni, mivel a tranzakció normál vételnek vagy eladásnak fog számítani. Technikai daytrade így hívják azt, mikor a tőzsdén technikai fedezettel rendelkező daytrade-et végzünk. (Az előbb is­mertetett „normál” daytrade fede­zeti szintje 100%-os) Legegysze­rűbb esetben, ha csak készpénzünk van, akár a rendelkezésre álló pén­zünk ötszöröséért is vehetünk rész­vényeket egy napon belül. Mind­ezért kamatot nem számítanak fel. Csupán a technikai fedezet mérté­kének megfelelő daytrade jutalékot vonja le az adott brókercég, a telje­sített megbízás után. Technika daytrade során nem csak long pozí­ciót (ez azt jelenti, hogy részvényt veszünk, mert emelkedésre számí­tunk, majd ezután eladunk) vehe­tünk fel, hanem , Igazi” short (ez azt jelenti, hogy részvényt adunk el, mert esésre számítunk, majd viszszavesszük) pozíciót is. A tech­nika daytrade-et mindenképp zár­ni kell még a napon belül. Azaz kö­telező eladni a napközben koráb­ban vett részvényt vagy visszavenni a napközben korábban eladott részvényt. Attól függően, hogy long vagy short pozíciót nyitot­tunk. A technikai daytrade nagyon kockázatos, hiszen gyakorlatilag „más pénzével játszunk”. Ha bu­kunk, akkor a mi kis pénzünk bánja a más pénzével generált vesztesé­get is. Ugyanakkor megfelelő men­nyiségű tapasztalat megszerzése után mindenképp ez az a kereske­dési mód, amivel kis pénzből is gyorsan nagyot lehet csinálni. Daytrade-et mindenképp a nagy forgalmú részvényekkel érdemes végezni. Hisz e részvények eseté­ben nem ugrásszerűen zajlanak le a napközbeni árszintváltozások, így azok sokkal jobban kiszámítha­tóak. Ráadásul a kereskedés is biz­tosabb a nagy forgalmú papírok­kal. Mivel nem fordulhat elő az, hogy hosszú percekig ne tudjunk a legutóbbi kötés árának közelében eladni vagy épp venni a kevés aján­lat miatt. Mi az a stop loss? A küszöbáras (stop-limit) megbí­zásoktól sokan idegenkednek, részben azért mert nem ismerik, vagy mert nem értik a logikáját. Pe­dig a stop-limit megbízás az egyik leghasznosabb megbízástípus a be­fektetők számára. A lényege a vesz­teségminimalizálás. Ez az, amire az aktív daytraderek használják a stop limit megbízást. Sok veszte­ségben végigült pozíció kerülhető el, az időben történő zárással. Mit kell ez alatt érteni? A napközben heves ingadozásokra spekuláló be­fektetők jellemzője, hogy a nyere­séges pozíciót túl korán zárják, (ta­lán, mert úgy gondolják, ennél to­vább már nem mehet a papír) a veszteséges pozíciót meg végigülik, nézve azt, hogyan sodródnak egyre nagyobb veszteségbe, reményked­ve abban, hogy még megfordulhat a papír. Nehezen határozza el az ember, hogy a veszteséget elköny­velve zárja a pozíciót. Ezt teheti meg helyette a stop-limit megbízás. Ha nem tudja figyelemmel kísérni a papír árának alakulását, vagy nem tud időben reagálni a hirtelen történt árváltozásra, akkor küszöb­áras megbízással minimalizálni tudja veszteségét. Előre el kell dön­teni, hogy mekkora a befektető veszteségküszöbe, azaz mekkora mértékű elmozdulásnál gondolja azt, hogy nem kívánja tartani a pa­pírt és szeretne belőle kiszállni. Te­gyük fel, hogy ez a küszöb 1%, te­hát ha a részvény ára a befektető pozíciójából szemlélve 1% veszte­séget mutat, akkor aktiválódjon egy megbízás és zárja le a pozíciót. Mit ér el ezzel? Nyugodtan töltheti a kereskedés óráit, nem kell állan­dóan az árfolyamokon tartania sze­mét, mert tudja, hogy ha veszteség­be is fordul pozíciója, akkor is ma­ximum 1% veszteség érheti. Mik a kockázatok? Definíció szerint a nullakocká­zatú befektetési eszközök az ál­lamkötvények (az állami garancia miatt) valamint a bankbetétek, ha elég nagy bankról van szó, tehát nem fog „soha” tönkremenni. A tőzsdei befektetések ezzel szem­ben rendelkeznek valamekkora kockázattal. Viszont ezt a kockáza­tot ellensúlyozza a várható hozam nagysága. Ami általában nagyobb, mint az államkötvények vagy bankbetétek hozama. Tőzsdei be­fektetéseknél nincs értelme kizáró­lag a kockázatokról beszélni. Min­dig a hozam/kockázat arányát kell vizsgálni. A kockázatot nagymér­tékben csökkenti, ha olyan cégek részvényeivel kereskedünk, ame­lyek „soha” nem fognak tönkre­menni. Hosszú távú befektetéssel lehet, hogy nagyobb valószínűség­gel érhetünk el pozitív mérleget, de csak azért, mert végigülünk akár hosszú időtartamú vesztesé­ges pozíciókat úgy, hogy nem rea­lizáljuk a veszteséget. Ez által nagy mennyiségű hozamtól esünk el, mivel áll a pénzünk, és nem termel nyereséget. Rövidtávon ezzel szemben kisebb valószínűséggel érünk el pozitív mérleget, de sok­kal több alkalmunk nyílik üyen po­zitív mérlegek gyűjtögetésére. Per­sze a negatív mérlegek nagyságát minél kisebbre kell csökkenteni, hisz így összességében több lesz a nyereségünk. Első lépésként a napközbeni grafikonok nézegetését ajánlhat­juk, aztán a papper-tradet, azaz nem igazi pénzzel való kereske­dést. Ha már itt sikeresek va­gyunk, akkor kis pénzzel kipróbál­hatjuk magunkat a swing trade- ben. Ha már érezzük a papírok mozgását, megpróbálkozhatunk a daytrade-el is, de mindig csak úgy, hogy akár swing trade is lehessen belőle, ha nem jön be a napi előre­jelzésünk. Ha már jól megy mind­két irányú daytrade és jól érezzük a mozgásokat, akkor jöhet a rend­kívül kockázatos tőkénket megha­ladó technikai daytrade. Össze­gezve: ne ugorjunk egyből a mély vízbe, mert könnyen odaveszhe­tünk. (red, mi, m) PÉNZVILÁG A mellékletet a reklámosztály szerkeszti. Reklámmenedzser: Ing. Martin Valach, tel.: 0903/241 317, felelős szerkesztő: Sidó H. Zoltán. Levélcím: Pénzvilág, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 811 08 Bratislava, tel.: 02/592 33 425

Next

/
Oldalképek
Tartalom