Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-24 / 221. szám, szerda
24 Pénzvilág ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 24. www.ujszo.com A befektetési alapok által háttérbe szorított klasszikus termék, a határidős bankbetét a világon végigsöprő pénzügyi válság miatt újra virágkorát éli A lekötött megtakarítás újra 4% felett kamatozik (Peter Žákovič felvétele) A befektetési alapok által fokozatosan háttérbe szorított klasszikus termék, a határidős bankbetét napjainkban újra virágkorát éli. A12 havi lekötésű betétek kamata a 4 százalékos ostromolja, s ha a pénzügyi válság tovább tart, akkor a kamatok fokozatos emelkedése tovább folytatódhat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A világ pénzpiacain az elmúlt napokban végigsöprő minden korábbinál erőteljesebb pénzügyi válság, ami a bankoknál készpénzhiányt idézett elő, hirtelen megnövelte a klasszikus bankbetétek vonzerejét. Emellett Szlovákiában, ahol alig 100 nap múlva bevezetjük az eurót, a pénzintézetek megpróbálják az otthon őrzött készpénz becsábítását, ami szintén azt az irányzatot erősítik, hogy a határidős betétek kamatát emeljék. Ezek a tényezők állnak amögött, hogy az utóbbi hetekben folyamatosan nő a határidős betétek kamata, a 12 havi lekötésűek esetében a kamat nem egy esetben eléri, sőt túl is lépi a 4 százalékot. Nem kizárt, hogy a kamatok tobább is nőhetnek, főleg 2009 első felében, mivel az eurózónában a válság pusztító hatása miatt akut pénzhiány mutatkozik. Ilyen magas, a 4 százalékot is meghaladó kamatra már régen nem volt példa, az első félévben például már a 3 százalék is rendkívülinek számított. Ma már ott tartunk, hogy a korábban a konzervatív ügyfelek körében népszerű pénzügyi alapokból is kezd áramolni a lakossági megtakarítás a bankbetétek irányába. Például az év 35. hetében 412 millió, a 36. héten 517 millió, a 36. héten pedig 639 millió korona áramlott ki a pénzügyi alapokból, s kötött ki a lekötött betéteknél. Ez nem csoda, hiszen az alapok az elmúlt időszakban nem túl jól muzsikálnak, kicsi hozamot biztosítanak. Az elmúlt három év átlagát vizsgálva az átlagos hozamok 2 és 2,5 százalék között ingadoztak, ami alig követte az éves infláció nagyságát. Visszatérve a határidős bankbetétekre, jelenleg kimondható: aki legfeljebb egy évre akarja lekötni a pénzét, az a bankbetéteknél jobban kamatozó pénzügyi terméket most aligha talál. S ehhez még tegyük hozzá, hogy a határidős bankbetétek biztonsága és kiszámíthatósága magas fokú, mondhatni kockázatmentes. Napjainkban az OTP Banka Slovensko jelenti a csúcsot, ahol az éves kamat eléri a 4,66 százalékot - ezt viszont csak az az új ügyfél kapja meg, aki megrendeli a pénzintézet valamelyik produktumát (Plus, Extra vagy Max). Természetesen tudatosítani kell, hogy a határidős betétek kamata adóköteles, vagyis ha a 12 havi lekötésű betétet 4,5 százalékkal hirdetik meg, akkor a 19 százalékos általános forgalmi adó levonását követően a tényleges kamat csupán 3,645 százalékos. Megjegyezzük, kis összeget nem lehet lekötni, az egyes bankok megszabják a betét alsó határát. Például az Általános Hitelbank esetében a legkisebb határidős betét 3000 korona (99,58 euró) lehet, az OTP esetében az alsó határ 5000 korona (165,97 euró), a bankok többségében (Szlovák Takarékpénztár, Dexia, Volksbank, Istrobanka) pedig 10 ezer koronában (331,94 euró) állapították meg a minimumot. Összességében egy 100 ezer koronáról szóló 12 havi lekötésű betét kamata a 19 százalékos adó levonása után banktól függően 3200 és 3700 korona között alakul. Ez a kamatnyereség éppen csal semlegesíti az infláció negatív hatását, tehát csupán látszólagos profitról van szó. A 24 havi lekötésű betétek esetében nem árt némi óvatosság, mert nem biztos, hogy a második évben változatlanul marad a kamat. Érdemes tisztázni, hogy menet közben változnak-e a feltételek. Az Általános Hitelbank (VUB) például azt is lehetővé teszi, hogy a 12 hónap lekötés után járó kamatot kifizeti a kliensnek, miközben a takarékosság tart tovább - ha erre az ügyfél nem tart igényt, akkor a következő évben a kamat szintén kamatozik. Érdemes megfigyelni, hogy a 24 havi lekötés esetében a kamatok esetenként alacsonyabbak a 12 havinál, mégpedig azért, mert a bankoknak azonnali pénzigényük van, most 2008 második felében, illetőleg 2009 elején tartanak igényt elegendő és mozgatható készpénzre. (S, shz) Bankbetétek aktuális kamatai Pénzintézet 12 hónapra 24 hónapra ČSOB 3,80-4,00 nincs adat Dexia banka 3,304,20 4,20 Istrobanka 4,304,50 4,50 Volksbank 4,20 4,50 mBank 3,70 3,70 OTP Banka Slovensko 4,554,66 3,30-3,70 Postabank 3,604,10 4,004,10 Szlovák Takarékpénztár 4,00-4,10 4,004,10 Tatra banka 4,50 Nincs adat UniCredit Bank 2,80-3,10 1,90-2,40 Általános Hitelbank (VÚB) 4,004,20 4,50 Az adatok szeptember derekára vonatkoznak, es százalékban értendők. Az mBanknal nincs lekötési idő, az Istrobanka magasabb kamata csak a Maxi- knižka termekre vonatkozik, az OTP 4,66 százalékos kamata pedig csupán az újonnan belépő klienseket érinti. (Forrás: SITA, Sme, bankok) Végre kiegyensúlyozottá vált a több lábon álló hazai biztosítási piac, amelyikre jövőre érezhető hatást gyakorolhat az eurózóna közös pénzének bevezetése Már közel 60 milliárd koronás éves forgalomnál tart a biztosítás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szlovák biztosítási piac tavaly 53,134 milliárd korona forgalmat könyvelt el, ebből 28,858 milliárd esett a nem életbiztosítás és 25,276 milliárd korona pedig az életbiztosítás kategóriájára. Ami a befizetett díjak nagyságát illeti, 2006-hoz képest nem történt érdemi elmozdulás, alig 1 százalékos volt a növekedés. Ha a részletesebb lebontásban vizsgáljuk a történéseket, akkor ki- vüáglik: az életbiztosítások kategóriájában még így is bővült a piac, a vagyonbiztosítás esetében viszont stagnált. Ezzel csak folytatódott a korábbi trend, hiszen 2006-ban is az utóbbi nem bővült, míg az élet kategóriájában egyenesen 15 százalékos növekedést könyveltek el. Ez nem lehet véleüen, ugyanis az elmúlt időszakban, a nyugat-európai gyakorlattal ellentétben nálunk a vagyonbiztosítás dominált, miközben a fejlettebb piacokon az életbiztosításon van a hangsúly. Tavaly nálunk végre kiegyenlítődött a két terület forgalma, mindkét kategóriában 28,8-28,8 milliárd koronás befizetést regisztráltak, ami fejenként 5240-5240 koronát jelent. Ez még mindig meszsze van a nyugat-európai arányoktól, ott ugyanis a biztosításra fordított minden 5 koronából 3 köt ki az élet- és csupán 2 a vagyonbiztosításban. Ami a vagyoni kategóriát illeti, a kötelező gépjármű-biztosítás tavaly 9,69 milliárd koronás forgalmat generált, ez mintegy 0,5%-os visszalépés 2006-hoz képest. Természetesen ebből nem következik az, hogy 2007-ben esetleg csökkent volna a biztosított járművek száma (éppen ellenkezőleg, a 2006-os 1,8 millió darabról 1,9 mü- lióra emelkedett), hanem az az igazság, a kiélezett verseny, a különböző kedvezmények és bónuszok hatására valamelyest mérséklődött a befizetendő ösz- szeg nagysága. A piacnak ebben a szegmensében az Allianz-Szlovák Biztosító az éllovas (39%), a második helyen a nagyon feltörekvő Kooperativa áll. Szlovákiában 23 biztosító tevékenykedik: az éllovas, immár tartósan a német Allianz (tavalyi részesedése 32,5% környékén mozgott), a második helyen az osztrák Vienna Insurance Group (VÍG) társaság áll, beleérte a Kooperativa, a Kontinuita és a Kommunális Biztosítót is, 29,5%- kal. A VÍG érdekeltségei évek óta gyorsabb növekedési ütemet mutatnak a piaci átlagnál, ezért része- sesük is nő. Idén már 30 százalékot elérő részesedéssel számolnak, rövidesen akár sor kerülhet a trónfosztásra is, és a korábban monopolhelyzetben lévő Szlovák Biztosító a német Allianz tulajdonszerzése ellenére visszaeshet a második helyre. Á jövőre bevezetendő euró szintén hatással lesz a biztosítások szegmensére - új termékek jelenhetnek meg. Januárban a biztosítónk automatikusan euróra számítja át az eddig koronában, havi rendszerességgel fizetett díjtételeket. Ez eddig rendben is volna, azonban ellenőrizni kell, vajon az állandó átutalást végző bankunk és a biztosítónk azonos módon számí- totta-e át az összeget, vagy sem. Ha nem, a különbség akkor is csak fillérekben, pontosabban centekben mérhető, ami nem jelenthet valódi gondot. Az igazi fejtörést az okozhatja, ha a néhány centes különbség miatt a biztosító regisztrációs rendszere nem azonosítja be a befizetésünket a náluk megállapított összeggel, s így szerencsétlen esetben mint a biztosítási díjtételeket nem fizetőként könyvelhetnek el. Ezért érdemes 2008 vége előtt megegyezni pénzintézetünkkel a jövőben fizetendő összeg pontos nagyságáról, ezzel elkerülhetjük a fillérek okozta esetleges kellemetlenségeket. Az euró persze arra is jó, hogy egybevessük a hazai biztosítási kínálatot a külföldivel. Különösen a határ mentén fekvő Pozsonyban lesz érdekes figyelni, ahogy az osztrák biztosító társaságok esetleg benyomulnak a piacunkra. A hazai biztosítási piac áttekintése után vizsgáljuk meg, rrúlyen termékek állnak az ügyfelek rendelkezésére. Köznapi értelemben az életbiztosítás a biztosított életében bekövetkező eseményekhez, elsősorban halálhoz, vagy a szerződésben meghatározott más eseményhez (életkor elérése, házasságkötés, gyermekszülés, nyugdíjazás stb.) kapcsolódik. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a szerződés tartalma szerinti biztosítási összeget köteles kifizetni (esetleg járadék formájában folyósítani). Életbiztosítás esetén a biztosító szolgáltatásának mértékét nem a bekövetkezett kár nagysága határozza meg, hiszen a biztosítási esemény (élethelyzet) általában pénzben nem fejezhető ki, hanem a biztosító és a vele szerződő fél a szerződéskötéskor szabadon állapodhat meg a biztosítási összeg mértékében. Alapvetően két életbiztosítási típust különböztethetünk meg: a haláleseti és az elérési biztosítást. Ezekből természetesen további számos, igen elterjedt forma eredeztethető, mint például az említett két típus ötvözeteként leírható vegyes biztosítás vagy a járadékbiztosítás. Kockázati életbiztosítás esetén - a szerződő díjfizetése ellenében - a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, akkor egy előre meghatározott személy, a kedvezményezett részére egy előre meghatározott összeget (biztosítási összeg) fizet ki. Ha a tartam lejártakor a biztosított életben van, akkor a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik. E biztosítási forma célja elsősorban az, hogy a kedvezményezett túlélők számára biztosítsa, hogy a biztosított halála esetén ne kerüljenek szorult anyagi helyzetbe, a biztosított esetleges adósságának (pl. bankkölcsön) megfizetése alól mentesüljenek az örökösök. A kockázati életbiztosítás ezért hitelfedezeti életbiztosításként is felhasználható. A kockázati biztosítás kifizetése fedezetet nyújthat a temetési költségekre vagy az örökösödési illeték kiváltására is. Az egész életre szóló biztosítás, a kockázati biztosítás egy speciális fajtája. Itt a biztosítás tartama a biztosított hátralévő élete, így mindenképpen kifizetéssel szűnik meg. Jellemző megoldás, hogy a díjfizetési periódust korlátozzák, pl. az ügyfél 80 éves koráig, s ezután a biztosítás díjfizetés nélkül marad érvényben. Az elérési biztosítás esetén - a szerződő díjfizetése ellenében - a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosítási tartam eltelte után is életben van, akkor részére (vagy egy előre meghatározott kedvezményezett részére) a biztosítási összeget kifizeti. Ha a biztosított a tartam lejárta előtt meghal, akkor a biztosítás megszűnik, és a már befizetett díjak, valamint a felhalmozott hozam a kedvezményezettet, kedvezményezett hiányában pedig az örököst illeti. Az egyik leggyakoribb életbiztosítási termék a vegyes biztosítás, mely a kockázati és elérési biztosítás kombinációja. Itt a biztosítási esemény: a biztosított életben léte a biztosítás lejártakor, vagy halála, a biztosítási időtartam alatt. A biztosítás alapszolgáltatása ennél a formánál tehát a következő: ha a biztosított az előre rögzített tartam lejártakor életben van, úgy a biztosító kifizeti az akkor érvényes (nyereséggel növelt) biztosítási összeget. Ha a biztosított a biztosítási időtartam alatt meghal, úgy a biztosító kifizeti a halál időpontjában érvényes (nyereséggel növelt) biztosítási összeget. Ez a biztosítási forma alkalmas arra, hogy a biztosított gondoskodjon a halála esetén hátramaradott családtagjából, illetőleg biztosítsa nyugdíjas évei anyagi biztonságát, előtakarékoskodjon valamüyen a jövőben várható kiadásra (pl. gyermekek iskoláztatása, családalapításának, lakhatásának segítése). A befektetési életbiztosítás esetében, szemben a klasszikus élet- biztosításokkal - a szerződő megválaszthatja, hogy az általa befizetett díj egy részét, az életbiztosítási díjtartalékot milyen típusú és kockázatú befektetésekbe helyezze el a biztosító. Általában a biztosítók különböző kockázatú és várható megtérülésű, az összetételre jellemző névvel ellátott eszközalapokat hoznak létre, melyek közül a szerződő befektetési preferenciája alapján választhatja ki a neki megfelelő alapot. Sok esetben lehetőség van arra is, hogy a befizetett díjat különböző eszközalapok között ossza meg a szerződő, (m, yj, pš, shz)
