Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-22 / 219. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 22. www.ujszo.com RÖVIDEN World Press Photo 2008 Budapest. Több mint 80 ezer kép közül választotta ki a nemzetközi zsűri azt a 185-öt, amelyet a budapesti közönség is megtekinthet a World Press Photo 2008 kiállításon a fővárosi Millenáris Fogadó épületében. Magyar rekord is született: három magyar fotós összesen négy kategóriában nyert díjat a világ legrangosabb pályázatán. Micha Bruinvels, a World Press Photo pályázati részlegének koordinátora szerint a kiállítás azokat az alkotásokat is igyekezett bemutatni, melyek szétfeszítik a hagyományos sajtófotó határait. ,A nemzetközi zsűri azt a kreatív, fényképes újságírást jutalmazta, amely nem egyszerű megoldást kínál, hanem többet nyújt, kérdéseket vet föl” - fogalmazott a holland szakember. A budapesti World Press Photo 2008 kiállítás október 29-ig látogatható, (mti) Ung-vidéki Zenei Napok koncertje Nagykapos. Az Ung-vidéki Zenei Napok koncertsorozat következő hangversenyét holnap este hallgathatják meg a muzsika kedvelői. A művészeti alapiskola hangversenytermében 18 órakor kezdődik Jozef Podhoranský gordonkaestje. A koncerten zongorán közreműködik Janette Katinová Šingerová. (ú) Herend új utakon - kiállítás Budapest. Több mint 16 ezer forma, mintegy 400 minta, közülük az elmúlt 8-10 év legmodernebb darabjai láthatók azon a herendi kiállításon, amely a hétvégén nyűt a Művészetek Palotájában. Nincs a világnak olyan szeglete, ahol a herendit nem ismerik. Igazi hungarikumról van szó, amely megőrizte kézműves, egyedi jellegét, tekintélyét. A patinás, százéves mintájú étkészletek mellett azonban helyet adnak fiatal tervezőknek is, akik a klasszikus herenditől egészen eltérő - olykor puritán, alig díszített, inkább különleges formáikkal ható - vázákat, dísztárgyakat, kávéscsészéket, dobozokat álmodtak meg e klasszikus anyagból. Az október 15-ig ingyenesen megtekinthető, Herend új utakon címet viselő kiállításon helyet kaptak különleges, keleties hangulatú díszvázák is, valamint Schrammel Imre Kossuth-díjas keramikus művész emlékezetes szobrai és számos porcelánmaszk, (mti) FELHÍVÁS Magyarnak lenni: nagy s szent akarat! címmel a Palóc Társaság nyolcadik alkalommal hirdeti meg a magyar költők hazafias verseinek szemléjét. Idén a szülőföldhöz való hűség költője, Sajó Sándor születésének 140. évfordulója tiszteletére szervezi meg a magyar vers ünnepét, melyre alap- és középiskolás diákokat vár az Ipoly mindkét partjáról, és az egész Kárpát-medencéből. A szakmai bírálóbizottság előtt egy tetszés szerint választott Sajó Sándor költeményt, valamint a magyar hazafias költészetből egy szabadon választott verset kell fejből előadni. A versmondó verseny 2008. november 13-án, csütörtökön, a költő születésnapján lesz, szülővárosában, Ipolyságon. A jelentkezőlapon a szervezők kérik feltüntetni a versmondó nevét, életkorát, a kategóriát (alapiskola felső tagozata vagy középiskola), az iskola és/vagy a versenyző elérhetőségeit (levél- és villámpostacím, telefonszám), valamint az előadandó versek címét és a költő nevét. A jelentkezőlapot legkésőbb október 18-ig fogadja a Palóc Társaság a Kör utca 194., Balog nad Ipľom, 991 11 levélcímen, illetve a z.urban@paloct arsasag.real-net.sk villámpostacímen. Érdeklődni még a 047/4884313-as telefonszámon lehet, (fm) Egykori színésztársai között állítottak neki emléket Bessenyei Ferenc szobra a Nemzeti Színház előtt MTl-HÍR Budapest. Tegnap, a Magyar Dráma Napján felavatták Bessenyei Ferenc színművész szobrát Budapesten, a Nemzeti Színház főbejárata előtti szoborparkban. A 2004-ben, 85 éves korában elhunyt, kétszeres Kossuth-díjas színművész életnagyságú bronzszobrát Jordán Tamás, a teátrum volt igazgatója leplezte le. Párkányi Raab Péter szobrászművész műve felejthetetlen alkotásai egyikében arcán kérlelhetetlen szigorral Bánk bánként ábrázolja a színészlegendát. A parkban tartott ünnepségen rokonok, barátok és pályatársak, köztük Garas Dezső, Kállai Ferenc, Pásztor Erzsi és a Nemzeti Színház nyáron kinevezett igazgatója, Alföldi Róbert emlékeztek a színészre. Jordán Tamás felidézte, hogy Bessenyei Ferenc az Új Nemzeti Színház működését az első perctől kezdve kitüntetett figyelemmel kísérte: „harsány lelkesedésére vagy ugyancsak mennydörgésszerű szeretetteljes korholására mindig számíthattunk”. A színészóriást, akinek az őt megillető helyen, egykori barátai és játszótársai között állítottak emléket, „nagyon lehetett szeretni” - tette hozzá a színházigazgató. A Bessenyei Ferencet ábrázoló alkotás olyan színészlegendák egész alakos szobrai közé került, mint Tolnay Klári, Latinovits Zoltán, Tímár József, Latabár Kálmán, Soós Imre, Ruttkai Éva, Gobbi Hilda, Major Tamás, Sin- kovits Imre, Kiss Manyi, Básti Lajos és Lukács Margit. A már életében legendává vált Bessenyei Ferenc közel száz filmben, tévéjátékban és megszámol- hatatlan színdarabban játszott főszerepet. A szuggesztív játékáról, erőteljes orgánumáról, lefegyverző humoráról ismert művész, a Nemzet Színésze, a Nemzeti Színház örökös tagja a közönség múlhatatlan rajongása mellett megannyi díjat tudhatott magáénak. efZámbó István festményeiből és szobraiból nyílt kiállítás az Érsekújvári Művészeti Galériában Fókuszban a természet A kiállítás címadó alkotása egy tragikomikus installáció: stilizált farönkökhöz kötözött plüssjátékok szo- morkodnak a placcon, zavarba ejtő mennyiségben (A szerző felvétele) Nehéz feladatra vállalkozik, aki megpróbálja besorolni valahová efZámbó István műveit, illetve őt magát. Művészet- történészeknek, műkritikusoknak sem igazán sikerült még, pedig ők imádják a „fiókokat”, a világos, egyértelmű kötődéseket, rokonságokat, előzményeket és utóhatásokat JUHÁSZ KATALIN Aki nem fér be az általuk kreált kategóriákba, nem gyömöszölhető semmilyen fiókba, mert mindből kilóg a keze vagy a lába, ráadásul folyamatosan fityiszt mutat nekik, az hamar az idegeikre megy. Ilyenkor általában a „par excellence művésznek” vagy „egyéni stílusú alkotónak”, titulálják az illetőt, és a dolog megvan oldva. Ezért merem remélni, illetve bízom benne, hogy efZámbó István neve mond valamit önöknek, és nem kell a kályhától indulnom. efZámbó ugyanis kultikus személyiség (ez meg az én kedvenc szavam a besorolhatatlan, ám bizonyos körökben hősként ünnepelt emberekre), festő, grafikus, szobrász, performer, költő, zeneszerző, szövegíró, billentyűs és gitáros, számos videoklip, kísérleti film szerzője és rendezője, a magyar underground hírhedt alakja. Persze a magyar underground is mást jelent ma, mint a rendszerváltás előtt. Akkoriban a hivatalos trendekkel, elvekkel és ideológiákkal szembeforduló művészek egy kicsivel szabadabbnak érezhették magukat, mint a többiek, akiknek alkotásait cenzorok mustrálták, mielőtt a kiállítótermek falaira kerülhettek. És bár ők nem kaptak akkora teret, mint a rendszer elvárásaihoz idomuló kollégáik, lényegében azt csináltak, amit akartak. efZámbó István alapító tagja volt kamaszkorom meghatározó zenekarának, az A. E. Bizottságnak. Sokkal előbb ismertem zenészként, mint festőként, hiszen képei természetesen nem jutottak el abba az isten háta mögötti kisvárosba, ahol húszéves koromig éltem. Amikor végre találkoztam velük, azonnal fülembe kúsztak a dalok, és azóta sem tudok „elvonatkoztatni”. Sőt, nem is akarok, hiszen efZámbó kompakt világot teremtett zenéből, versekből, képekből és filmekből, és bár egyik a másik nélkül is élvezhető, a művész többi arcát sem árt ismerni. Dadaizmus és a szürrealizmus, humoros, abszurd, fantasztikus és asszociatív képzettársításon alapuló, improvizáló jelleg, bűbájosán naivizáló nyelvezet és képi világ, harsány színek és meghökkentő fonnák - ez jellemző a művész összes megmozdulására. E rövidke bevezető után jöjjön a lényeg: az Érsekújvári Művészeti Galériában kiállítás nyílt efZámbó képeiből és szobraiból, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének társszervezésében. A tárlat címe Tiszta természet. A megnyitón Helena Markusová kurátor valami olyasmiről beszélt, hogy a művész a természet sajátos ábrázolására törekszik, igyekszik kiemelni mindazt, amit fontosnak és érdekesnek tart az őt körülvevő világból. És tényleg: ezúttal természetközeli kontextusban bukkannak fel a védjeggyé vált „efZámbós” archetípusok, a hóember a zászló a csont és koponya a mutató ujjra csavarodó kígyó, a fekete villanykörte, a törött fokú létra, a pálmafa, a gyökeret eresztett, antropomorf házak, a pöttyös labda, a krampusz, a sugárzó koporsó, a fenyőfa, a Mikulás, a be- fáslizott madár - megannyi poéti- kusan groteszk képződmény, és persze sok-sok női mell, valamint sok-sok női fenék. Csak úgy süt róluk a játékosság, a csibészség, va- gányság, amely tulajdonságok a festményeken legalább annyira dominánsak, mint az általa művelt zenében. Sőt megkockáztatom, hogy a tizen- és huszonéves nemzedék, akik lemaradtak a Bizottságról, hasonló borzongást érezhetnek e képek láttán, mint amilyet én éreztem annak idején a Kalandra fel! című lemezt hallgatva. A kiállítás címadó alkotása egy tragikomikus installáció: stilizált farönkökhöz kötözött plüssjátékok szomorkodnak a placcon, zavarba ejtő mennyiségben. Nevezhetjük ezt akár posztdadaista szoborkompozíciónak is, mindenesetre előremutató és rendkívül közérthető. Lehet, hogy túl- medializált világunkban, vagy ha úgy tetszik, fogyasztói társadalmunkban ismét „létjogosultsága” van a dadának? Ez a fajta lecsupa- szítás lenne korunk leghatásosabb kifejezési formája? Lehet, hogy itt az ideje visszacsempészni az iróniát a magas művészetbe? Nem könnyíteni meg a dolgukat, tekintsékmeg a kiállítást és „engedjék magukhoz” efZámbó bizarr műveit. Október 11-ig tehetik ezt meg, keddtől péntekig 8-tól 17 óráig, szombaton 9-től 13 óráig, az Érsekújvári Művészeti Galériában. A cannes-i fődíjas filmet, Laurent Cantet rendező iskolai drámáját nevezi Franciaország az Oscar-díjra A falak között - a kudarc által kiváltott erőszak egy évig tartó improvizációs gyakorlatok során létrejött alkotás félig dokumentarista, félig fiktív módon egy szociálisan és etnikailag is kevert összetételű párizsi középiskolai osztály mindennapjait, a kamaszok közti vicceket, konfliktusokat, a siker okozta büszkeséget és a kudarc által kiváltott erőszakot mutatja be egy fiatal francia tanár óráin keresztül. Bár az amatőr fiatalokkal forgatott játékfilmet csak ezen a héten, szerdán kezdik vetíteni a francia mozik, A falak között már jelentős nemzetközi sikert tudhat magáénak, s hamarosan az Egyesült Államokban is bemutatják: Laurent Cantet produkciójával és részvételével veszi kezdetét a szeptember 26-tól október 12-ig tartó 46. New York-i Filmfesztivál. A francia rendező nem ismeretlen az amerikai közönség számára: 2001-ben a velencei fesztiváldíjas Időbeosztás című filmjével nyitott a New York-i seregszemle. Francia művész legutóbb tavaly nyert Oscar-díjat: Marion Cotillard a legjobb női alakítás díját érdemelte ki Edit Piaf megformálásáért. MT1-JELENTÉS Párizs. Az idei cannes-i fődíjas francia filmet, A falak között (Ent- re les murs) című iskolai drámát jelölte a francia Nemzeti Filmközpont (CNC) a legjobb külföldi film Oscar-kategóriájába. A hivatalos francia jelölés ellenére még nem biztos, hogy az Arany Pálmát elnyert alkotás versenyezhet is Los Angelesben, a végső szót az Amerikai Film- akadémia mondja ki januárban. A 47 éves Laurent Cantet ötödik játékfilmje a főszerepet alakító Francois Bégaudeau azonos című regénye alapján készült. Az Laurent Cantet (képünkön) filmjének hódító útja az Arany Pálmával kezdődött, azóta jelentős nemzetközi sikert tudhat magáénak, szeptember 26-án pedig a 46. New York-i Filmfesztivált nyitja meg (SITA/AP-felvétel)
