Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-19 / 217. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 19. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG Atranszatlanti partnerségjó egészségben tartása és a globá­lis stabilitás megőrzése Európa és Észak-Amerika közös stra­tégiai felelőssége - hangsú­lyozta közös cikkében Des Browne brit védelmi miniszter és Szekeres Imre honvédelmi miniszter. ANépszabadságban megjelent írás szerzői szerint a NATO 60. évfordulója alkalom arra, hogy új stratégiai koncep­ciót fogalmazzanak meg, meg­kezdődjék a szövetségnek az új világrendben kialakuló sze­repkörének meghatározása. Alkalom arra, hogy „a transzat­lanti kapcsolatokat megerősít­sük, új partnerségek kovácso- lódjanak, és a más nemzetközi intézményekkel való együtt­működésjobbá és szorosabbá váljék”, (mti)- Tudod, mi a különbség a lotyó és a prosti közt? A prosti már euróbán is közli az árát. (Peter Gossónyi karikatúrája) Az ország 10,5 millió lakosából 6,5 millió a flamand, csaknem 4 millió a vallon Belgium jövője kétséges Korábban inkább csak a fla- mandok erőltették a nagyobb tartományi autonómiát, de ma már a vallonok többsége sem jósol nagyjövőt Belgi­umnak, a holland nyelvű flamandok és a francia ajkú vallonok közös szövetségi ál­lamának. MT1-HÁTTÉR A Le Soir című brüsszeli lapban közölt legfrissebb közvélemény­kutatási eredmények szerint Valló- nia lakosainak 31%-a úgy véli: 15 év múlva olyan Vallóniában él, amely nagymértékben önállóso­dott, és bár még elvben Belgiumhoz tartozik, annak a Belgiumnak a je­lentősége már csak szimbolikus. Tizenöt százalék azon a vélemé­nyen van, hogy Vallónia fokozato­san Franciaországhoz kapcsolódik, 4% pedig úgy gondolja, Luxem­burghoz. További 18% szerint Val­lónia és a kétnyelvű Brüsszel egy régióban való összeforrása jelenti a jövő útját. A teljesen függetien Val­lóniában 2%-nyian hisznek. Ezekkel a verziókkal szemben mindössze 26% vélekedik úgy, hogy Vallónia másfél évtized múlva is nagyjából a mostanihoz hasonló jogállású tartomány lesz a belga szövetségi államon belül. Külön felmérést végeztek Brüsszelben. A belga főváros több­ségében francia ajkú, de a holland­dal is lehet boldogulni. Brüsszelt flamand területek veszikkörül, ahol egyes helyeken nehéz lenne francia nyelvtudással érvényesülni. Brüsszelben szintén 26%-os azok számaránya, akik szerint a belga szövetségi állam fővárosának 15 év múlva is a mostanihoz hason­ló lesz a jogállása. Ugyanennyien viszont azt gondolj ák, hogy egy tar­talmilag teljesen kiürült, csupán jelképesen megmaradt Belgiumon belül Brüsszel tartomány nagyfokú önállóságot élvez. Brüsszel és Val­lónia egyesülésében a brüsszeliek 15%-a hisz, a teljesen függetien Brüsszel tartomány jövőképe 13% számára tűnik reálisnak, a Vallonj­ával együtt Franciaországhoz csat­lakozás gondolatát 7% tekinti el­képzelhetőnek, a Luxemburghoz csapódást 1%, míg a Flandriával va­ló egyesülést 4%. A jelenlegi helyzet tehát a több­ség szerint nem maradhat fenn túl sokáig. Egyesek szerint Belgium már ma sem több mint „állandó dip­lomáciai érintkezés Flandria és Val­lónia közti’. A flamandok ezt a kap­csolatot szívesen lazítanák tovább, hiszen ők a gazdagabbak, ők a na­gyobb adófizetők, a francia ajkú vallonok pedig többet kapnak a tá­mogatásokból. Közülük sokan - mint a közvélemény-kutatási ada­tok tanúsítják, egyre többen - attól tartanak, hogy a 177 éves múltra visszatekintő állam széthullik. Az ország 10,5 millió lakosából 6,5 millió a flamand, csaknem 4 millió a vallon, és él az országban néhány tízezer német ajkú is. Belgiumban tavaly júniusban tartottak parlamenti választást, amelyen az addig kormányzó, Guy Verhofstadt flamand liberális poli­tikus vezette szocialista-liberális koalíció vereséget szenvedett. Yves Leterme, a vallon apától és fla­mand anyától származó új kor­mányfő - a flamand keresztény- demokraták vezetője - kilenc hó­napig tárgyalt, mire sikerült össze­állítania egy működőképes koalí­ciót. Az ötpárti kormányban a fla­mand és a vallon keresztényde­mokraták, valamint a flamand és a vallon liberálisok mellett helyet kaptak a vallon szocialisták is. Leterme azonban - miután nem sikerült megállapodni a flamand és a vallon népközösség, illetve a két tartomány, Flandria és Vallónia eddiginél is nagyobb önállóságát célzó államreform tartalmában - július 17-én benyújtotta lemondá­sát. II. Albert király nem fogadta el, azóta eredménytelenül folyik a pártok iszapbirkózása. Belgiumban jövő júniusban tar­tományi választásokat tartanak, és a politikai erők vonakodnak elköte­lezni magukat olyan államreform mellett, amely nem teszi lehetővé, hogy abszolút győztesként reklá­mozhassák magukat a tartományi választási kampányban. Egy szö­vetségi állam kettéválásának fo­lyamatában ugyanis - miként az Csehszlovákia felbomlásakor is megmutatkozott - egyszer elérke­zik az a pillanat, amikor „az utol­sókból lesznek az elsők, az elsők­ből az utolsók”. Vagyis a szövetségi törvényhozásban ülő, addigi élvo­nalbeli politikusok rádöbbennek, immár nem ők osztják a lapot, ha­nem azok a második vonalbeliek, akik a regionális, tartományi tör­vényhozásban szereztek mandá­tumot, hiszen az ő mandátumuk nem üresedik ki tartalmilag. A rendezvény idejére hatvanas évekbeli ötkoronásokat nyomtatnak, amelyekért fél kiló banánt lehet venni Újra katonai díszszemle lesz Prágában KOKES JÁNOS Negyed évszázad után - október 28-án, Csehszlovákia megalakulá­sának 90. évfordulója alkalmával- újra nagyszabású katonai dísz­szemle lesz Prágában. A rendez­vényt nagy érdeklődés előzi meg, mert utoljára még a szocialista rendszer idején- 1985-ben, a II. vi­lágháború befejezésének 40. év­fordulója alakalmával - volt kato­nai díszszemle Prágában. A 200 ezres csehszlovák szocia­lista hadseregből időközben kizá­rólag hivatásos katonákból álló két - cseh és szlovák - hadsereg lett. Csehszlovákia és a Varsói Szerző­dés szintén megszűntek, s az 1993 óta Csehország és Szlovákia füg­getien és önálló államok, s ma már a NATO tagjai. A mintegy 25 ezres cseh haderő ebből az alkalomból bemutatja elit egységeit és a legkorszerűbb fegy­verzetét. A díszszemle előtt Prága központján keresztül mintegy 90-100 veterán katonai gépkocsi halad át. A Moldva-parti metropo­lis négy terén ugyanakkor nagy­szabású kiállításokat rendeznek, amelyek bemutatják, milyen volt az élet, milyenek voltak a hétköz­napok az elmúlt évtizedekben Csehországban. A négy kiállítás külön-külön bemutatja az első Csehszlovák Köztársaság (1918-1938), a II. világháború és az azt követő átmeneti időszak (1939-1947), a szocialista rend­szer (1948-1989), valamint a rendszerváltás utáni (1989 no­vemberétől) időszakok életét. A fényképek mellett számos korabeli tárgyi emlék, személyautók, baba­kocsik, ruházat - köztük rendőri egyenruhák-is látható lesz. „A rendezvény idejére hatvanas évekbeli ötkoronásokat nyomta­tunk, amelyekért fél kiló banánt lehet venni. Szeretnénk, hogy a mai fiatalok is átéljék, milyen volt a kommunizmus idején a sorban állás például a banánért” - mondta újságíróknak Jiri Kunc, az egyik rendező. A díszszemlére a prágai repülő­térre vezető Európa sugárúton ke­rül sor, mert a rendezvény hagyo­mányos színhelye a Letná tér át­építés miatt használhatatlan. A várhatóan nagyszámú érdeklődő mintegy kétezer katona felvonulá­sán kívül megcsodálhatja a tűzoltó és rendőri egységeket, valamint a lovas rendőrök és az egészségügyi alakulatok menetelését is - érte­sült a Právo című napilap. Az újság szerint a díszszemlén a hagyományosnak mondható harckocsikon, gyalogsági páncé­lozottjárműveken, az új Tatra ka­tonai teherkocsikon és a terepjá­rókon kívül láthatóak lesznek a legújabb tüzérségi fegyverek is. A szemle egyik csúcsa a korszerű Gripen vadászgépek, az L-159 típusú vadászgépek és a he­likopterek bemutatója lesz. Az ünnepségen megjelenik Vác­lav Klaus cseh államfő is, aki a had­sereg főparancsnoka is. Az évfor­duló alkalmával az államfő magas kitüntetéseket adományoz. A hí­rek szerint az afganisztáni háború több veteránját is kitünteti. Az évforduló és az akció alkal­mával a nagyközönség számára megnyitják a védelmi tárca épü­letegyüttesét körbevevő parkokat és kerteket is. Ezt a zöld övezetet utoljára a második világháború előtt látogathatta szabadon a la­kosság. „Kissé kirázott a hideg, amikoraz elképzelést először megvitattuk, s eszembe jutottak a totalitárius rendszer nagyzoló demonstrációs katonai rendezvényei. Végül győ­zött az a vélemény, hogy a rendez­vénnyel jól be lehet mutatni a la­kosságnak az egységek létezésének fő célját: szavatolni a lakosság nyu­galmát - fejtette ki újságírók előtt Vlasta Parkanová, az első cseh vé­delmi miniszter asszony. - Aki dü­börgő és füstölgő tankokat és ágyú­kat vár, az valószínűleg csalódni fog. Ugyanakkor biztos vagyok ab­ban, hogy a cseh hadseregnek van mivel büszkélkednie, s van mit megmutatnia” - szögezte le. Prágában 2005-ben ugyan volt egy kisebbfajta haditechnikai be­mutató a II. világháború befejezé­sének 60. évfordulója alkalmával, de azt az országszerte működő ha­gyományőrző klubok szervezték, és sem a hadsereg, sem az állam nem vett részt az akcióban. KOMMENTÁR Reális veszély CZAJL1K KATALIN Az SNS legújabb agymenése az MKP-s politikusok részvételéről a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán (KMKF), az erősö­dő magyarveszélyről vagy a nemzetőrség létrehozásának szüksé­géről említést sem érdemelne, ha ezeket a témákat nem venné komolyan a másik két kormánypárt is, aminek következtében Slo- ta képtelenségei konkrét politikai lépésekké válhatnak. Márpedig ez a veszély nem teljesen irreális. Amint azt már láttuk, a Smer támogatja a nemzetiekjavaslatát az MKP beszámoltatásá­ról a budapesti tanácskozás kapcsán. S bár még meg sem történt a meghallgatás, néhány smeres politikus már határozott nemtetszé­sének adott hangot Csákyék hétvégi jelenése kapcsán. Kár lenne azzal érvelni, hogy teljesen természetes, ha egy ország intézményesíti kapcsolatát a határon túli kisebbségeivel, meg hogy a KMKF-nek szinte semmilyen gyakorlati, inkább szimboli­kus funkciója van. Ebben a diskurzusban ugyanis nem az észér­vek, hanem az érzelmek, pontosabban az irracionális fóbiák számítanak. Mert ha a különböző országokban élő magyarok összejönnek Budapesten, nyilvánvaló, hogy az csakis Szlovákia ellen irányulhat. Sőt, mondjuk ki kerek perec: ez a történelmi Magyarország feltámasztását szolgáló első lépés. Bármennyire hihetetlenül hangzik, ez a fóbia a hazai politika egyik létező, rendszeresen fel-felbukkanó motívuma. Gondol­junk csak Koszovó függetlenségének kikiáltására: Szlovákia az EU-tagországok többségétől eltérően egyértelműen elutasítja az új állam elismerését, mivel ez állítólag precedens lehet a délvi­dék számára. S ez az álláspont valamennyi szlovák párt - koalí­ciós és ellenzéki - sajátja, tehát egyesíteni képes a politikai ellen­feleket is. Ezért várható, hogy a Ján Slotának köszönhetően egy­re erősödő nacionalista, magyarellenes hullám az ellenzéki pár­tokat is magával ragadja, már csak azért is, mert mindhárom erőnek (SDKÚ, KDH és a Palko-féle KDS is) nagy szüksége van népszerűségük növelésére. Az persze enyhén szólva kérdéses, hogy a magyarellenes retorika erősítése mennyire hatékony módszer. Bebizonyosodni tűnik ugyanis, hogy az SNS témáinak-pontosabban egyetlen témájá­nak - átvételével nem lehet választókat lopni a nemzeti párti tá­borból (a Smer egyre észrevehetőbb magyarellenessége nemhogy gyengítené, hanem erősíti a nemzetieket). Ennek ellenére boríté­kolható, hogy a magyarellenes megnyilvánulások egyre gyakorib­bak és erőteljesebbek lesznek, hiszen jövőre három választás is esedékes, s a szlovák politikusok nyilvánvalóan úgy vélik, erre a témára még mindig építeni lehet. Ezért fontos, hogy mi, szlovákiai magyarok, felkészüljünk erre, s önmagunk számára és kifele is adekvát álláspontot és magatartást tudjunk kialakítani a már elhangzott s a várható támadásokkal szemben. S ez nem csupán az MKP feladata, hiszen az előbbi ter­mészetéből adódóan része a politikai harcnak, így az ő tiltakozása a magyarellenes megnyilvánulások ellen egyszersmind a politikai ellenféllel való küzdelem része. Egyre időszerűbbé válik tehát, hogy a civil szféra sokkal markánsabb szerepet játsszon a hazai magyar álláspontok artikulálásában. Csak bízni lehet abban, ha más pozitív hatása nem is lesz, legalább ezt kiprovokálja a szlovák politika erősödő magyarellenessége. JEGYZET Mi és a balkáni bányabéka LŐR1NCZ ADRIÁN Egy éve sincs még annak, hogy teljesen független megfigyelő­ként elvetődtem a Balkánnak abba a szegletébe, ahol még nemrég is szóltak a fegyverek, s a tömegsírok százszámra on­tották a civil áldozatok földi maradványait. Koszovóba, a földkerekség egyik legifjabb országába, vagy autonóm te­rületére, vagy szakadár tarto­mányába - kezelje ezt ki-ki be­látása szerint. Sikerült bele­csöppennem a parlamenti vá­lasztási kampány kellős köze­pébe; s mert szokásom meg­hallgatni tapasztaltabb isme­rőseim intelmeit, tekintettel a balkáni mentalitásra és a fennálló helyzetre, golyóálló mellény híján óvatosságból vastagabbik kötött pulóvere­met vettem fel. Igazam volt - életet mentett, nem kaptam tüdőgyuszit a metsző novem­beri szélben... Amúgy semmi különös nem történt - politi­kusék hozták a jobbnál jobb fi­gurákat, a közönség meg vette a lapot. Végtére is fél óra ün­neplés, reflektorfény, egy-egy pofa csorba és ráki mindenki­nek kijár. S hogy ezt egyesek képesek voltak megfejelni a szép jövő, a gazdasági fejlődés víziójával, az elviselhetőnél már hajszálnyival több is volt a jó koszovóiak számára. Ábrándozva gondolok most vissza erre a boldog novemberi rügyfakadásban tobzódó, re­ményteljesen szárnyát bonto­gató demokráciára, melyet a Nyugatról sebtében behozott politikai kulturáltság és a bal­káni virtus egyfajta különös keveréke, valamint jó adag to­lerancia hatott át. Annál is in­kább, mert ki(e)s hazánkban, mely a térség talán legdinami­kusabban fejlődő gazdagságát tudhatja magáénak - magya­rán: fetreng a jólétben - helyi ízeknek és toleranciának jó da­rab ideje híján vagyunk már. Olyannyira, hogy jó eséllyel tornázzuk magunkat egyre lej­jebb és lejjebb, az elvetendő példaként oly gyakran felem­legetett balkáni szint, sőt annál is lejjebb: a balkáni bányabéka hátsó fertálya alá. Elvileg nincs is ezzel semmi baj, míg a gyűlöletkeltést és in- toleranciát kormányprogram­má nem léptetik elő (ez irány­ban, bevallom, kisebb aggo­dalmaim vannak...); gyakorla­tilag is csak annyi, hogy igen nehéz lesz tisztán feljönni onnan...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom