Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-18 / 216. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 13. www.ujszo.com Tower Stage - új színház a fővárosban Pozsony. Hétvégi hármas előadással, illetve bemutatóval új színház nyílik a fővárosban, a Tower 115, vagyis az egykori Presscent- rum felújított épületében. Az induló színház „atyja” Ján Ďurovčík koreográfus, áld egykori Lúčnica-beli táncos társával, Július Jac- kuliakkal vágott bele a színházalapításba. A teátrum egyelőre saját repertoár nélkül működik, azzal az elképezéssel, hogy a későbbiekben a táncnak, a zenének és a látványnak kíván színpadi főrumot teremteni. A Tower Stage ma, holnap és hétfőn Willy Russell Vértestvérek című musicaljével nyit, amelyet Ján Ďurovčík rendezésében a csehországi F. X Šaldy Színház művészei adnak elő, a főszerepben a Thália-díjas Markéta Palerovával. (tb) Babelsberg megelőzte Barrandovot, de lekörözi-e vajon Budapestet és Bukarestet? Berlinnek is jól jön Hollywood Szkukálek Lajos kiállítása a Csallóközi Múzeumban Idénynyitó - tájképekkel ségét dicsérik, s ez a bensőséges kapcsolat az idők során tovább mélyült. Tájképei jellegzetes kompozíciója mellett a hangulatok legfőbb kifejezőeszköze a kék és a zöld árnyalataival ellensúlyozott meleg színhatás, mely egyedi hangulatot kölcsönöz képeinek. A harmónia érzete mellett a festményeket egyfajta nyugtalanság, helykeresés hatja át; ez teszi őket statikusságukban is „mozgalmassá”, pulzálóvá. Szkukálek Lajost a kritika nevezte már „ördögi festőnek”, művészetét „angyali realizmusnak”. Bécsben, Vancouverben, Freiburgban vagy Münchenben rendezett kiállításait ezrek tekintették meg, itthon viszont egyetlen képe van köztulajdonban; a hazai közönség számos könyv és egyéb kiadvány illusztrátoraként ismeri. A tárlat október 11 -éig tekinthető meg a múzeum kiállítótermeiben; ezt követően az intézmény Kocsis Ernő festményeit (szeptember 22. - október 13.), majd Ferdics Gábor és Ferdics Béla plasztikáit (november 20. - 2009. január 12.) mutatja be, illetve a Szabó Gyula-emlékkiállításnak ad otthont (október 16. és november 14. között), (-la-) Budapest, Prága és Bukarest mellett Berlinben is fészket raktak az amerikai filmesek. Változnak az idők. A harmincas években Berlin adott neves rendezőket, forgatókönyvírókat, s nem utolsósorban színészeket a hollywoodi stúdióknak, most Németország vonzza az ottani sztárokat. SZABÓ G. LÁSZLÓ Az adókedvezményes forgatás elsődleges szempont a műtermek és a külső helyszínek megválasztásánál. Prága ilyen szempontból a vezető hármas utolsó helyére szorult, hiszen amíg Budapesten és Bukarestben filmtörvény szabályozza a forgatás visszatérő költségeit, addig a cseh fővárosban ezzel az előnnyel még mindig nem számolhatnak a külföldi produkciók. Németországban, a cseh és a magyar producerek nem túl nagy örömére 2007-ben vezették be a forgatási költségek adószabályozását. A babelsbergi stúdió szolgáltatásaira le is csapott rögtön hat nemzetközi produkció, köztük a Naomi Wattson és Clive Owen főszereplésével készült The International, valamint a Tom Cruise nevével fémjelzett Valkyrie című háborús dráma, amelynek bemutatóját - harmadszor odébb tolva!- 2009 februárjára halasztották. Hogy mi hátráltatja a Hitler elleni 1944-es merényletkísérletet feldolgozó Valkür-terv világpremierjét, azt a készítők nem árulják el, amit viszont egyszerűen képtelenek tovább titkolni: a Valkyrie már most megbukott. Az elővetítések ugyanis csúfos kudarccal végződtek. A 100 millió dolláros költségvetésű film elkészítéséhez- témájának köszönhetően - a német szövetségi filmalap is hozzájárult, mégpedig 4,8 millió eu- rós támogatással. A Bryan Singer rendezésében készült Valkyrie berlini forgatásának azonban csak a Babelsberg vezérkara örült, hiszen szép kis összeget csatolhattak le amerikai megrendelőiktől. A németek (en bloc) már nem lelkesedtek ennyire, sőt erős ellenérzéssel fogadták a készülő filmet, mivel a merényletet irányító, s ma már nemzeti hősnek számító Claus von Stauffenberg ezredes szerepét Tom Cruise kapta, aki az amerikai szcientológiai egyház vezéralakjaként nem a legnépszerűbb Némethonban. Rá is járt rendesen a rúd a produkcióra. A film egyik fontos jelenetét újra kellett forgatni, mivel a németorA Tom Cruise nevével fémjelzett Valkyrie című háborús dráma bemutatóját - harmadszor odébb tolva! - 2009 februárjára halasztották (Reute rs-felvétel) szági laboratóriumi utómunkálatok során megsérült a filmszalag. A német védelmi minisztérium csak fárasztó huzavona után tette lehetővé, hogy a film kulcsjeleneteit eredeti helyszíneken vegyék fel. A forgatás során - egy korabeli teherautó platójáról lezuhanva - tizenegy statiszta sérült meg. Babelsberg hírnevén azonban nem esett csorba. Quentin Tarantino és Lars von Trier mit sem törődtek a Cruise-film pechsorozatával, új opusukat mindketten Németországban rendezik. A dán mozi adu ásza Willem Dafoe címszereplésével az Anti- krisztust forgatja, amely a nemek közötti kegyetlenkedés pszichológiai thrillere, a végén nem kevés horrorisztikus elemmel. Egy gyermekét gyászoló házaspár kunyhóban ragad az erdő közepén - ezzel kezdődik a film, s egyelőre csak Trier tudja, mi lesz a vége. Az Antikrisztus alapgondolata szerint ugyanis a világot nem Isten, hanem a Sátán teremtette. És ehhez jön a dán mester páratlan képzelőereje! Tarantino második világháborús filmje, a Dicstelen férfiak októberben kezd el forogni Németországban. A történet egy „kemény csávó banda”, a nácik által megszállt Franciaországban harcoló amerikai katonák kalandjairól szól, akik halálbüntetésüket kell, hogy elkerüljék. A kivégzés elől menekülő csapat vezetőjét Brad Pitt alakítja, a film női főszerepe pedig a régóta „pihentetett”, ám jobb sorsra érdemes „tiszta nőre”, Nastassja Kinskire vár. Februártól egy akciófilm, a Ninja Assasin stábja székel a Warner Bros által bérbe vett babelsbergi stúdióban. De itt már az utolsó jeleneteinél tart a Kate Winslet és Ralph Fiennes főszereplésével készülő romantikus dráma, a The Reader forgatása is. Tenyerüket dörzsölik a németek: ha az adókedvezmények bevezetésétől eltelt hat hónap alatt a Babelsbergben dolgozó külföldi stáboknak köszönhetően 400 millió eurós bevételről beszélhetnek, mit tartogatnak vajon számukra a következő évek? A német-osztrák koprodukcióban forgatott Pénzhamisítók Oscar- díjat nyert az idén a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában. Az elmúlt éveket tekintve két másik Oscar-díjas alkotás is kötődik a Babelsberghez: Roman Polanski opusa, A zongorista, valamint Fernando Meirelles drámája, Az elszánt diplomata. S hogy hol forgatnak a németek? Nikolai Müllerschön első világ- háborús románcához, A vörös báróhoz, amely egy fiatal porosz nemesnek, bizonyos Manfred von Richthofennek állít emléket - aki nyolcvan lelőtt repülővel minden idők egyik leghíresebb német vadászpilótája lett -, a csehek adtak „hátteret”, valamint huszonkét „remekül játszó” vadászrepülőt és egy csomó szétlőtt, lezuhant, félig égett roncsot. A film címszerepét alakító, huszonhét éves Matthias Schweighöfer egyébként épp Tom Cruise partnere a Valkür-tervben. A 18 millió euróból forgatott német filmnek van nemzetközi sztárja is: a Hollywoodban is gyakran dolgozó Til Schweiger az egyik és Joseph Fiennes, a „szerelmes Shakespeare” a másik. Az amerikaiak Pearl Harbourje és a csehek Sötétkék világa után jön tehát A (német) vörös báró, amelyről már kiderült: sokkal alacsonyabban repül, mint két hasonszőrű társa. S amíg Babelsberg felett derűs a (filmes) ég, addig a csehek felett teljesen beborult. Legalább is erre az évre. Elveszítették a Narnia Krónikái harmadik részét, a 007-es 22. fejezetét, amely Quantum of Solace címmel Chilében, Mexikóban és Angliában született meg, és le kellett mondaniuk a Hellboye-ról is, amelyet az etyeki Korda Stúdió kapott meg. A magyarországi adókedvezményeknek köszönhetően ugyanitt készül majd az A-team Bruce Willisszel és Woody Harrelsonnal, a Fabrication Don Johnsonnal és a Great Ghost Rescue is, amely Orlando Bloomot és Rene Russót hozza Budapestre. Hollywood láthatóan jól érzi magát Európában. Mindig ott vendégeskedik, ahol jobb (anyagi és forgatási) feltételekkel váiják. Most éppen Berlinben és Budapesten. De bármikor fordulhat a kerék. Matthias Schweighöfer A vörös báró berlini bemutatóján (CTK/AP-felvétel) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. Szkukálek Lajos festőművész képeivel indítja őszi kiállítási idényét a Csallóközi Múzeum. A Sárga Kastély kiállítótermeiben a művész több tucat festménye tekinthető meg, melyek központi motívuma a táj, a természet. Szkukálek és a természet kapcsolata egészen különös, mondhatni, misztikus; első, ma is közkézen forgó munkái a csallóközi táj szépSzkukálek Lajos a tárlatnyitón (A szerző felvétele) Elhunyt Barta Gyula Csütörtökön nyolcvanhatodik évében a pozsonyi ružinovi kórházban elhunyt Barta Gyula festőművész, a hazai magyar képzőművészet kimagasló egyénisége. Párkányban született, szívébe és vizuális emlékezetébe zárta a Párkány környéki tájat, a szőlődombokat - ez a harmóniát és az örök értékeket őrző gyermekkori színtér később is meghatározta a környezethez, a tájhoz fűződő sajátos viszonyát. Ragaszkodása mindvégig átsütött vásznain. A táj Barta Gyula művészi megfogalmazásaiban nemcsak a csillogó vízfelszínekben tükröződő balla- disztikus részletekben megvillanó nosztalgikus szülőföldként élt, hanem éltető környezetként is megjelent, amelynek változásaira konstruktív szigorral reagálva féltéssel, aggodalommal tekintett mindvégig. Az utóbbi stílusban milliméteres pontossággal helyezett el minden részletet, minden vonalat. Olyan formában, ahogy az életet is élni szerette. Azzal a felfogással, hogy: „Mindenütt és mindenben rendnek kell lennie - mondta egyik korábbi beszélgetésünk során. - S én a képeimen rendet csináltam, azt remélve, hogy ezzel másokra is hatok.” Amikor nyolcvankilencben először hívott meg műtárgyakkal berendezett, minden sarkából művészi üzeneteket kisugárzó műtermébe, kezdő publicistaként attól tartva, hogy nem tudok felérni az ő humán-, illetve klasszikus tudásához, a legáltalánosabb kérdést tettem fel ne1922-2008 (Somogyi Tibor felvétele) ki: „Mit tart művészi hitvallásának?” Ő erre is a nagyok tisztességével és alázatával válaszolt: „A sikerhez, a fejlődéshez az élet minden területén szakmai felkészültségre, hitre és elfogadható erkölcsre van szükség. Én mindig arra törekedtem, hogy humánusan éljek, képeimmel emberséget fejezzek ki és terjesszek, a meglelt harmóniát, a rendet láttassam, s a munkámat becsületesen végezzem. Hiszek abban, hogy a jó, az elkötelezett művészet befolyásolja az életet. Minél több művész lesz a világon, annál kevésbé kell attól tartanunk, hogy előfordulhatnak velünk olyan visszaélések, amilyeneket a múltban megéltünk.” Ezért is hiányzik majd nekünk nagyon, Gyula bácsi! Tallósi Béla
