Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-17 / 215. szám, szerda

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 17. www.ujszo.com RÖVIDEN 100 év - játék a színház az m2-n A Magyar Dráma Napján, szeptember 21-én 100 év-játék a szín­ház címmel színházi vetélkedőt indít a Magyar Televízió tudáscsa- tomája. A vasárnap esténként jelentkező sorozatban hírneves művészek - többek között Bálint András, Hegedűs D. Géza, Bíró Kriszta, Mácsai Pál, Elek Ferenc, Grecsó Krisztián, Szakonyi Károly, Tasnádi István, Egressy Zoltán, Fullajtár Andrea, Kéri Kitty, Molnár Piroska és Kovács Patrícia - mérik össze tudásukat az elmúlt száz év színházáról, irodalmáról, zenéjéről. Tragédia és komédia, kabaré és népszínmű, opera és operett is terítékre kerül, s persze írók és műveik, zeneszerzők és slágereik, nagy színészek és nagy sztorik. A műsort Sugár Ágnes moderálja, (mtv) Könyv jelent meg a híres galériákról Budapest. Magyarország 41 legnevesebb, legszínvonalasabb ga­lériáját és aukciósházát mutatja be 120 oldalon keresztül a Szaktu­dás Kiadó gondozásában magyar és angol nyelven megjelent kötete, a Híres galériák és aukciósházak című könyv. Az album négy részből áll, elsőként a legnevesebb aukciósházakat ismerhetik meg az érdek­lődők, a második fejezet a klasszikus festészet galériáit, a harmadik rész pedig a műtárgyakkal, antikvitásokkal foglalkozó galériákat vo­nultatja fel. Az utolsó fejezetben a kortárs képzőművészetet felölelő, csaknem tizenöt kiállítóhelyet mutatják be. Ezzel az albummal a Re­neszánsz Évhez kapcsolódva nyúltak kulturális témához, (mti) MOZIJEGY My Blueberry Nights - A távolság íze Jeremy egy New York-i kávéház tulajdonosa. Az egyik vendége, Eli­zabeth tőle tudja meg, hogy a barát­ja ott járt egy másik lánnyal. Az összetört szívű, megcsalt lány esté­ről estére betér a kávézóba, remél­ve, hogy volt barátja eljön az ottha­gyott lakáskulcsáért. Éjjelente so­kat beszélgetnek Jeremyvel, kide­rül, hogy a fiú azért nem ment még el a városból, mert azt reméli, hogy volt barátnője egyszer visszatér hozzá. Egy nap Elizabeth váratla­nul elhagyja New Yorkot, LasVeg- asba költözik. Szeretné újra megta­lálni régi önmagát, és eltávolodni volt barátja emlékétől. De Jeremy- től nem akar elszakadni, képesla­pokat küld a fiúnak, és beszámol azokról az emberekről, akikkel a sors összehozza. Jeremynek egyre jobban hiányzik a lány, de mivel a képeslapokon nincsen cím, nem tudja megtalálni... My Blueberry Nights / Moje čučoriedkové noci. Hongkongi- kínai-francia film, 2007. Rendező: Wong Kar-Wai. Szereplők: Norah Jones (Elizabeth), Jude Law (Je­remy), Rachel Weisz (Sue Lynne), David Strathaim (Arnie), Natalie Portman (Leslie), (port.hu) Norah Jones és Natalie Portman (Képarchívum) TOLLVONÁS Blaha Lujza MMS-ben JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Szeptember nyolcadikán dél­előtt többedmagammal érde­kes MMS-t kaptam a telefo­nomra, amelyben arról értesí­tenek, hogy egy hölgy a kultu­rális szervezete nevében szim­bolikusan elhelyezte Blaha Lujza rimaszombati szobránál a megemlékezés virágát Blaha Lujza 158. születésnapja al­kalmából, s kéri, hogy gondol­janak vele együtt a nemzet csa­logányára, áld többek között Pósa Lajost (szintén gömöri) is nagyra becsülte, tagja volt a Pósa-asztalnak és serleggel is megajándékozta a társaságot. Az MMS hatására az interneten beütöttem az egyik kereső­programba Blaha Lujza nevét és beleolvastam az életrajzába. Lujza, lehet, hogy véletlenül (hiszen szülei vándorszínész­ként ekhós szekéren járták az országot) tényleg Rimaszom­batban született 1850. szep­tember nyolcadikán. A város hálás lakossága később mell­szoborral tisztelte meg, s a ke­rek évfordulókon emlékműsort is összehoz a tiszteletére. De mai rohanó világunkban bi­zony még legközelebbi hozzá­tartozóink nem kerek évfordu­lóiról is el szoktunk feledkezni, ezért is lehet üdvözölni a lelkes hölgy kezdeményezését, aki a fent idézett szöveghez mellé­kelte a Blaha-szobor fotóját is, rajta a szimbolikusan elhelye­zett egy szál rózsával. Ha nem felejtem el, én is csatlakozom a nemes akcióhoz, de legalább tovább küldöm pár ismerő­sömnek az üzenetet. Szirtes Ádám könyve fényes szelet a múltból, egy korszakalkotó színésznemzedékről Szép is, fájó is - jelenjen meg újra! Unokájának, Annának aján­lotta könyvét Szirtes Ádám, a Talpalatnyi föld, a Katona­zene, a Körhinta; a Ház a sziklák alatt, a Megszállot­tak, a Hattyúdal és más le­gendás magyar film őserejű és nagy tehetségű színésze. SZABÓ G. LÁSZLÓ Annából mára színésznő lett: Pálmai Anna, akárcsak édesanyja, Szirtes Ági a Katona József Szín­ház művésze. Závada Pál szer­kesztésében ő adta közre a Kijárt Kiadó gondozásában több mint tíz évvel ezelőtt megjelent Életünk, életem című, 163 oldalas kötetet, amelyet édesapja kezdett el írni 1988-ban. Buzdításra, bíztatásra. „Nekem olyan gyerekkorom volt, mint Móricz Árvácskájának - vallja egy helyütt. - Én húszéves koromig dolgozó állat voltam... Tizenkét évesen summás lettem, annak minden keservével. Mond­tam is egyszer Illyésnek:- Gyula! Ez nem így volt, ahogy te írod a Puszták népében! Mi nem énekeltünk. Tetvesek és éhesek voltunk, juhhodályban laktunk, sok volt köztünk a beteg. A béresek közelébe nem is engedtek. Azok fi­zetést kaptak, lakásuk volt, enni­valójuk. Hogy van akkor ez? Azt mondta, hogy ő francia műveltségen nőtt fel, és bele­csempészte a francia humort. De hát akkor az igazságot ki írja meg? Nem azt mondta, hogy gyere, mondd el, hanem azt, hogy: -Majd te megírod. ... Hatvanhárom éves lettem... a szekéren sok mindenem van, gondoltam, kalapot teszek az egészre, és megírom.” És megírta. Szíve-lelke van a könyvnek, de nem nagyobb, mint Szirtes Ádámnak. Lebüincselő nagyregényt olvas úgy az ember, mint ezeket a rövidke, ám annál súlyosabb, tartalmasabb, érzel­mekkel teli, felkavaró fejezeteket. ,A Kistápió falunk határában a Forró nevű tanyán ered. Előbb meglocsolva Kocsodot csordogál be álmosan Sápra a felvégnél, ott mindjárt lustán elterpeszkedik pocsolyává - békák, kacsák, libák, de még inkább a magát kékre- zöldre fürdőző gyerekhad nem kis örömére. De itat tehenet, ökröt, lovat, áztat nyikorgó szekereket, hajt malmot is. Falunknak nevet adva búcsúzik csöndesen az al­végnél most már Tápiósáptól, hogy más falvaknak is a Tápió előnevet adja.” Kezdőhang leütve, képben va­gyunk. „Olyan ez a vidék, mint amilyen én is vagyok. Szürke, nem külön­leges. Szlovákokat telepítettek ide, valamikor ők tették termő­földdé ezt a homokos tájat. Én fé­lig szlovák, félig magyar vagyok.” És már sorolja is a falu szlovák nevű családjait: „Zima, Zemen, Tricsko, Likó, Trepák, Szvitek, Sztrecsek, Polánszki, Federics, Szvitko, Jarinka, Turcsik, stb. Kint a határban a területeknek is tót nevük van: Dolina, Cicka, Trinyi­na, Kukli, Závoz, Mocsarina... Apám tökéletesen beszél ma is tó­tul. Anyám nem, az ő neve Bag- lyas, Nagykátáról jött - illetve hozta apám.” Szirtes Ádám soha nem akart színész lenni. De amikor az újsá­gok megírták, hogy munkás-pa­raszt gyerekek is jelentkezhetnek a főiskolára, a színművészetire is, gondolt egyet, s felutazott Pestre, hogy akkor is megpróbálja. Ő, „a szalajtott gyerek”, a rossz öltözetű, aki kikopott a ruhájából. ,A lövészárokban találtam két román bakancsot, mind a kettő ballábas volt, és az egyiket átcsi­náltam valahogy jobblábasra. Meg aztán egyszer katonatiszti nadrágban voltam, nyári, kopott katonatiszti nadrágban, de lyukas volt a térde. Anyám ide egy bar­nát, oda feketét foltozott.” A Szvitekből később Szirtes lett, az Ádám megmaradt Ádám­nak. Nehéz, rafinált, büszke, sze- retetet hordozó embernek, akinek egyáltalán nem volt szegénység­érzete. „Gazdag vagyok, annak érzem magamat” - írja, miután átvette a Kossuth-díjat. Száz történet, száz megható em­lék a múltból. Szirtes Ádám olyan színesen, akkora beleéléssel mesé­li el az életét, hogy szinte végig ott állunk mellette, a közvetlen köze­lében, szüleit, rokonait, ismerőseit halljuk más és más hangon, őt ma­gát különböző helyzetekben, élete legnagyobb pillanataiban. Amikor tehenészbojtárként bikaistállóban aludt, legeltető gyerekként a hi­deg, reggeli fűben reszketett, vagy amikor „néma kisfiúként” szőlőt árult az isaszegi piacon, napszá­mosként szüretelt, kukoricát tört, negyven fillérért pesti uraknak nyulat, fácánt hajtott, kenyérért „vallásos ténykedést” vállalt. Az életrevaló gyerekből életrevaló fi­atalember lett. Segédmunkás egy pesti cipőkrém-, szidol- és festék­készítő üzemben. Szíjgyártó- és bőröndös inas. Aztán az első orosz katona, az első halottak Sápon, aknák, lelőtt ökrök, jelentkezés a frontra, de megússza. Majd 45-től az Akadémia, kollégium, ron­gyokból a paplan, dunnahuzatból az ing. Soós Imre felvételizik. „Úgy jön, mint majd a Ludas Matyiban, csizmája a vállán... Fekete talp­nyoma a parkettán még napok múlva is.” A legszívesebben mindent ide írnék. Minden fejezetet, minden sort. Az egész könyvet. Talpalatnyi föld, 1948. ,A fil­met kiküldték Karlovy Varyba. Engem az Akadémia nem enge­dett ki, mert árt a fejlődésem­nek... Sírtam, amikor néhány év múlva kikerültem Pozsonyba, Prágába, Karlovy Varyba.” Szép könyv. Fájón szép. Könnyű - és mégis súlyos érték. Ha létezik még Kijárat Kiadó, már­is jelentesse meg újra! 796 forint volt a könyv 1997-es ára. Ha há­romszor annyit fognak kérni érte, akkor is azt mondom: megéri. Megint szét fogják kapkodni. Tudtommal ez az egyetlen könyv Szirtes Ádámról. Páratlan kincs. Október 15-én nyílik az idei frankfurti könyvvásár A sötét lovag újra moziba készül az Oscar-hajszában Díszvendég: Törökország Joker ismét motorra pattan ELŐZETES Több mint lOOországból, köztük Magyarországról mintegy 7000 ki­állítót várnak az idei frankfurti nemzetközi könyvvására, amely október 15-én nyitja meg kapuit. Á vüág legtekintélyesebb könyves se­regszemléjére - amely idén ünnepli 60. születésnapját - mintegy 1000 külföldi és hazai szerzőt várnak, köztük az irodalmi Nobel-díjas tö­rök Orhan Pamukot és a német Günter Grasst. Az október 19-ig tar­tó könyvvásár díszvendége Török­ország, s ez magyarázza, hogy a vá­sáron a legnagyobb számban török írók és költők lesznek jelen, a szer­vezők szerint Orhan Pamukkal együtt kereken 250-en. A vásár középpontjában a szer­zők és legújabb könyveik hagyo­mányos bemutatkozása mellett a könyvvilág digitalizálása áll. Jür­gen Boos igazgató ezzel kapcso­latban utalt arra, hogy szerte a vi­lágon folytatódik az „elektronikus könyvek” térhódítása, ami eddig elsősorban az angolszász orszá­gokra volt jellemző. Több tekinté­lyes cég, köztük a Sony és az Amazon az idei vásáron kívánja bemutatni legújabb digitális- könyv-olvasóit. A szervezők közlése szerint idén nemcsak a kiállításra kerülő köte­tek száma növekszik, hanem a vá­sár alapterülete is, amely kereken 172 ezer négyzetméterre rúg. A legnagyobb kiállítók között van a házigazda Németország mellett Nagy-Britannia és az Egyesült Ál­lamok, valamint a díszvendég Tö­rökország, továbbá Európa keleti feléből Oroszország, Bulgária, Lit­vánia és Ukrajna. A már említett Nobel-díjasok mellett számos további hírességet várnak Frankfurtba, köztük sajtó­információk szerint többek között a brazil Paolo Coelhot, a német Pe­ter Härtlinget és Sven Regenert vagy az orosz Polina Daskovát. A frankfurti könyvvásár utolsó napján adják át - immár hagyo­mányosan - a német könyvszak­ma békedíját. Az idei kitüntetett az előzetes értesülések szerint An­selm Kiefer német születésű, de Franciaországban élő és alkotó festő és szobrász lesz. Személyé­ben először kapja képzőművész az 1950-ben alapított díjat. A rendkívül tekintélyes béke­díjnak eddig két magyar kitünte­tettje is volt: 1991-ben Konrád György, 2004-ben pedig Esterházy Péter, (mti) MT1-HÍR London. A sötét lovag című nagy sikerű akciófilm gyártója a januári Oscar-hajszában szeretné újraforgalmazni a Batman-mozit, hogy nagyobb esélye legyen az akadémiai díjra. A The Hollywood Reporter ér­tesülése szerint a Warner Bros már tárgyal is az Imaxszal, hogy az Oscar-szavazások időszakára biztosíthassa a film mozivetítését. A sötét lovag 512 millió dollá­ros észak-amerikai jegybevételé­vel a Titanic után a második leglá­togatottabb filmmé tornászta fel magát. A hazai piacon kívül to­vábbi 440 millió dollárt keresett. A népszerű produkció bemutatása óta tartja magát a nézet, hogy a rendező Christopher Nolan, és a Joker szerepét alakító, januárban elhunyt Heath Ledger teljesítmé­nye méltó az Amerikai Filmaka­démia elismerésére. Az akadémia szabályzata sze­rint az a film kerülhet versenybe a nevezésért, amely a díjkiosztást megelőző évben legalább egy hé­tig Los Angeles-i mozik műsorán szerepelt. Ezért aztán sok stúdió szereti decemberre időzíteni film­je bemutatóját, hogy még friss le­gyen az Oscar felől döntők emlé­kezetében. (MTI) A Joker szerepét alakító, januárban elhunyt Heath Ledger (Reuters-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom