Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-13 / 213. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 13. www.ujszo.com RÖVIDEN Markóék elvetik a népszavazást Bukarest. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kolozsvárott kijelentette: a szövetség nem támogatja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezését, hogy a parlamenti választásokkal egy időben népszavazást tartsanak Székelyföld autonómiája ügyében. Romániában november 30-án lesznek a parlamenti választások. Markó szerint egy olyan kérdésben, mint az autonómia, nem lehet helyi referendummal dönteni, hanem központi határozatra van szükség, hiszen nemzeti érdekű kérdésről van szó. (MTI) Amerikai-kínai egyeztetés Washington. Az USA és Kína egyeztetéseket folytat arról, mi lesz a teendő, ha Kim Dzsong II észak-koreai vezető betegsége miatt összeomlik a phenjani kommunista kormány uralma. Amerikai források szerint Kim Dzsong II, akit néhány hete valószínűleg agyvérzés ért, sokkal súlyosabb állapotban van annál, mint azt helyi híradások sugallják. A Fox News hírtelevízió a Bush-kormány egy vezető tisztviselőjét idézte, aki szerint Kim halála talán nincs a küszöbön, de az ország első számú vezetőjének gyors felépülése kizárt. (MTI) Egységkormányt alakítanak Harare. A Robert Mugabe zimbabwei államfő vezette ZANU-PF kormányzó párt és a Mozgalom a Demokratikus Változásért (MDC) fő ellenzéki erő megállapodott csütörtökön a hatalom megosztásáról, és hétfőn bejelentik, hogy nemzeti egységkormányt alakítanak. Ezt Thabo Mbeki délafrikai elnök közölte, aki végig közvetített a felek között. „A hatalom és az ellenzék elkötelezte magát a megállapodás mellett, amely véget vethet a parlamenti választások után kialakult belpolitikai és gazdasági válságnak.” A megállapodást ünnepélyes keretek között írják alá hétfőn, az aktusra meghívják a térségpo- litikai vezetőit. Morgan Tsvangirai, az MDC vezetője még a megállapodás előtt úgy nyilatkozott, ő volna a kormányfő, míg Mugabénak csak protokolláris szerep jutna. Az államfő azonban kevés hajlandóságot mutatott a valódi hatalom feladására. (MTI) Fundamentalista szaúdi fatva Rijád. Vallási rendeletet, fatvát adott ki Szaúd-Arábia legfőbb iszlám bírája arról, hogy meg lehet ölni mindazon műholdas televíziók tulajdonosait, amelyek úgymond erkölcstelen adásokat sugároznak. A fundamentalisták közé tartozó Sejk Száleh al-Lihe- dán indoklásul kijelentette: a műholdas csatornák okozzák sok ezer ember eltérését a bevett társadalmi normáktól. A népszerű arab műholdas tévéhálózatok közül soknak szaúdi hercegek és üzletem- berekatulajdonosai. (MTI) Kormányellenes tüntetések Bolíviában - Hugo Chávez venezuelai elnök azt állítja, az USA el akarta tétetni láb alól Diplomáciai háború valós kardcsörtetéssel Rohamrendőrök és tüntetők Santa Cruzban. Morales állítólag a hadsereget is be akarja vetni a tartományban. (Reuters-felvétel) La Paz/Washington/Caracas/ Brazíliaváros. Csütörtökön Bolívia utasította ki az amerikai nagykövetet, erre válaszul az USA is kiutasította Bolívia nagykövetét. Az elvakultan Amerika-el- lenes Hugo Chávez venezuelai elnök Bolívia segítségére sietett, és tegnap szolidaritásból ő is kiutasította az amerikai diplomáciai misszió vezetőjét. ÖSSZEFOGLALÓ Chávez azt állította tegnap, hogy Washington megpróbálta megdönteni a hatalmát. Eközben Bolíviában már nyolc halálos és több tucat sebesült áldozatot követelő összecsapásokba torkolltak a hetek óta tartó ellenzéki megmozdulások. Eddig ilyen súlyos incidensek még nem történtek. Evő Morales, a baloldali bolíviai elnök azért minősítette nem kívánatos személynek Philip Gold- berget, az USA La Paz-i nagykövetét, mert szerinte a diplomata összejátszott a konzervatív bolíviai ellenzékkel és kormányellenes tüntetéseket szított. Az USA rögtön, még csütörtökön cáfolta a vádakat, de ez nem segített, Goldbergnek három napon belül el kell hagynia a dél-amerikai országot. Santa Cruzban, ebben az autonómiát követelő tartományban a demonstrálok az adóhatóság, a földhivatal, az állami távközlési cég és az állami tévé épületét is megpróbálták felgyújtani. A tartomány lakossága ellenzi a kapitalizmusnak nyíltan hadat üzenő Morales államosítási terveit. Az itteni földgáztermelés bevételeit ugyanis az indián származású, korábban kokatermesztéssel foglalkozó elnök az ország szegényebb részei között osztaná szét. A tüntetések azután kezdődtek, A bolíviai kormányellenes megmozdulások hat fő gócpontja (Reuters-térkép) hogy Morales elutasította a tartomány elszakadásáról rendezett népszavazás végeredményét. Hugo Chávez baloldali venezuelai elnök, aki nemcsak Fidel Castrónak a nagy barátja, hanem Moralesnek is szövetségese, csütörtökön tévébeszédben figyelmeztetett: kormánya felhatalmazva érzi magát arra, hogy egy Morales elleni államcsíny esetén beavatkozzon az eseményekbe és „bármilyen akciót megszervezzen” Bolíviában. Ő is úgy fogalmazott, hogy az USA caracasi nagykövetének, Patrick Duddy- nak három napon belül kell távoznia az országból; egyúttal hazahívta Venezuela washingtoni nagykövetét. Ezt követően jelentette be Chávez egy katonatisztekből álló összeesküvő csoport leleplezését. Állítása szerint az USA által támogatott csoport a meggyilkolását tervezte, erre vonatkozó bizonyítékkal azonban nem állt elő. A venezuelai elnök az Egyesült Államok USA-ba irányuló venezuelai olajszállítások leállításával fenyegetőzött arra az esetre, ha az amerikai hadsereg megtámadná országát. Washington a venezuelai kőolaj legnagyobb vásárlója. Nem pont emiatt, de: Moszkva hadihajókat és repülőgépeket indított a térségbe, a közös venezuelai-orosz hadgyakorlatra. A Bolíviával határos Brazília elnöke, Luiz Inácio Lula Da Silva a szomszédos országbeli incidensek láttán, tanácsadója útján jelezte: Brazília nem fog elismerni semmilyen olyan kísérletet, amely Bolívia alkotmányos keretek között létrejött kormányának megdöntésére irányul. (MTI, ú) Putyin és Medvegyev agresszív nyilatkozatai Nyugtatgatás a baltiaknak ÖSSZEFOGLALÓ Riga/Moszkva. A NATO rugalmas szervezet, szükség esetén képes nagyon gyorsan stratégiát váltani, ezért nincs szükség különleges védelmi tervre a balti államokban. Ezt hangsúlyozta tegnap Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár Rigában, ahol Valdis Zatlers lett elnökkel és a három balti állam külügyminisztereivel találkozott. A főtitkár igyekezett eloszlatni az esetleges orosz agresszióval kapcsolatos aggodalmakat, és emlékeztetett arra, a balti államok légtere NATO-légtér, amely minden kétséget kizáróan megfelelő védelmet fog élvezni. Észtország a grúzorosz háború után arra kérte a NA- TO-t, fontolja meg új támaszpontok létesítését a Baltikumban. Scheffer kijelentette: jövő heti tbiliszi látogatásával kifejezi támogatását Grúziának. Útjára a 26 NATO- nagykövet is elkíséri. Párhuzamot vont a 2001. szeptember 11-i Amerika-elleni terrortámadások és a Dél-Oszétia elleni grúz támadás között tegnap Dmitrij Medvegyev orosz elnök, aki azt fejtegette, hogy Oroszországnak is vannak érdekszférái, amit értelmetlen és káros lenne tagadni. A Valdaj nemzetközi vitaklubban kifejtette: ha ezt szégyenlősen elhallgatják, akkor az történhet, ami az augusztusi (kaukázusi) válság idején történt. .Augusztus 8. (a Dél- Oszétia elleni grúz támadás napja) és 2001. szeptember 11. (az Ame- rika-ellenes terrorakciók) alapvetően megváltoztatta a világot. Szeptember 11-ből a világ levonta a következtetéseket, és jó lenne, ha levonná augusztus 8-bólis.” „Képen vertük az agresszort” - így jellemezte a Grúzia elleni orosz katonai akciót nyugati újságírókkal folytatott beszélgetésén Vlagyimir Putyin kormányfő. Ismét kilátásba helyezte Csehország és Lengyelország „célba vételét” az amerikai rakétavédelmi rendszer kiépítése esetére. Putyin szerint ha Oroszország nem reagál, azzal olyan benyomást keltett volna, mintha vérző orral, fejét lógatva tűmé a fejleményeket. „Mit vártak tőlünk? Ázt, hogy kőhajító gépekkel válaszolunk? Úgy vertük képen az agresszort, ahogy azt minden katonai szakkönyv előírja” - mondta Putyin. (MII, ú) KMKF-értekezlet Összmagyar lobbiiroda Budapest. A határon túli magyar pártok nyilatkozatban támogatták, hogy Brüsszelben képviseleti irodája legyen a magyarságnak. Ezt Szili Katalin házelnök jelentette be tegnap, miután a Parlamentben megnyitotta a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF). A magyar parlamenti pártok által létrehozandó brüsszeli képviseleti iroda például a határ menti infrastruktúra fejlesztésében játszhat fontos szerepet. Szili emlékeztetett arra, hogy az Európában élő magyarok 95 százaléka egy politikai közösségben, az Európai Unióban él. Ez lehetővé teszi a modern nemzetpolitika megfogalmazását. A KMKF hatodik ülésén a magyar kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos célkitűzéseiről Kiss Péter kancelláriaminiszter adott tájékoztatást. Kiemelte, hogy fontos a szórványosodás megakadályozása, s az ehhez szükséges eszköz- rendszer kiépítését a kormány a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő Szórványtanács létrehozásával is támogatja. (MTI) A pápa a vallás szerepéről a nyugati világban A hit és az értelem viszonya MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Új gondolkodást tart szükségesnek a világiasság fontosságáról és igazi értelméről XVI. Benedek. A katolikus egyházfő ezt az Elysée-palotában, a francia elnöki hivatalban Nicolas Sarkozy államfő előtt tartott beszédében mondta. Sarkozy a pozitív és nyitott világiasság mellett foglalt állást, amely a párbeszédet, a toleranciát és a mások iránti tiszteletet foglalja magában. Franciaország keresztény gyökereiről beszélt, és hangsúlyozta: „őrültség lenne, a kultúra és a gondolkodás elleni hiba” megfosztani magunkat a vallásoktól. XVI. Benedek tegnap érkezett négynapos látogatásra Franciaországba. Ez a kilencedik külföldi útja, s pápaként első alkalommal jár Franciaországban, ahová a lour- des-i Mária-jelenések 150. évfordulója alkalmából elsősorban zarándokként érkezett. Franciaországot kiváló területnek tartj a arra, hogy a vallásnak a nyugati társadalmakban betöltött közéleti szerepéről beszéljen; abban az országban, ahol az állam és az egyház szétválasztása a köztársasági beSarkozy a pápával (SITA/AP rendezkedés egyik legszigorúbb alapelve., A hit nem politika, a politika nem vallás” - hangsúlyozta Párizsba érkezésekor. Első beszédét Franciaországban a pápa tegnap délután a Szent Ber- nát-rend központjában, a francia kulturális élet hétszáz személyisége előtt mondta el. Ezt követően a Notre Dame katedrálisban egyházi személyiségek előtt mutatta be az esti misét. Junckert újabb két évre megválasztották az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsának elnökévé Nem fog sokáig tartani az európai lassulás? Juncker ritkán ilyen optimista (SITA/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Nizza. A gazdasági növekedés lassulása nem fog soká tartani Európában, vélekedett tegnap az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsának elnöke, Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök és pénzügyminiszter, a miniszterek nizzai tanácskozásán. Igaz, azt is elismerte: „a növekedés sokkal jobban lelassult, mint néhány hónapja is gondoltuk volna”. Junckert tegnap újabb két évre megválasztották a csoport elnökévé. Az értekezleten a német pénzügyminiszter, Peer Steinbrück arról beszélt, hogy Európában nincs szükség afféle mentő- és gazdaságösztönző akciókra, amilyenekkel az amerikai kormány kísérletezik az idén, például 100 milliárd dollárnyi adó visszatérítésével a lakosságnak. „Ellenzem egy európai ösztönző program gondolatát, és Németországban sem tanácsos ilyet kezdeményezni. Semmi értelme pénzt pocsékolni, minden ország önmagáért felelős” - hangoztatta Steinbrück. Az Európai Bizottság szerdán 1,3 százalékra rontotta az euróövezet idei gazdasági növekedésére szóló előrejelzését a tavasszal jósolt 1,7 százalékról, az egész EU-beli átlagos növekedésre szólót pedig 1,4 százalékra vitte le 2,0 százalékról. Eközben az EU statisztikai hivatalában bejelentették, hogy a második negyedévi visszaesés után a mostani, a harmadik negyedév már rosszul is kezdődött az euróövezet- ben: júliusban 0,3 százalékkal csökkent az ipari termelés, és 1,7 százalékkal kisebb volt, mint tavaly júliusban. Az euróövezetben májusban kezdett csökkeni az ipari termelés havi összehasonlításban: akkor 1,9 százalékkal, júniusban 0,2 százalékkal fogyatkozott meg a termelés értéke változatlan áron. Az egy évvel korábbihoz képest áprilisban még 4,0 százalékkal több volt az ipari termelés, de májusban 0,4 százalékkal, júniusban már 0,8 százalékkal kevesebb. (MTI,ú) Jaruzelski-per Elnapolták a tárgyalást Varsó. Folytatódott tegnap Varsóban Wojciech Jaruzelski ügyének tárgyalása. A volt lengyel tábornoknak és hét vádlott-társának az 1981. december 13-án bevezetett rendkívüli állapot miatt kell felelnie. A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének kezdeményezésére indított bírósági eljárás tegnapi tárgyalási napján a 85 éves Jaruzelski mellett megjelent a 81 éves Stanislaw Kania, a LEMP egykori első titkára is. A 82 esztendős Czeslaw Kiszczak tábornok, volt belügyminiszter egészségügyi okokból nem tudott megjelenni. A vádirat szerint Jaruzelski „egy fegyveres jellegű bűnszövetkezetet irányítva” szükségállapotot vezetett be Lengyelországban. A vádirat felolvasása után a bíró szeptember 25-re elnapolta a tárgyalást. (MTI)