Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-12 / 212. szám, péntek
www.ujszo.com UJSZO 2008. SZEPTEMBER 12. Kitekintő-hirdetés 11 Czeizel Endre magyar orvos-genetikus: a születés pillanatában meg lehetne mondani, hogy melyik csecsemő milyen olimpiai számokban lehet kiugróan sikeres A rendkívüli sportteljesítmények genetikai titkai A jamaicai Vsain Bolt három vágtaszámban világcsúccsal győzött az olimpián. A történelmi kiválogatódás révén a 100 m-es síkfutás döntőjében az afroamerikaiak sportolói alkotják az élmezőnyt. (AP-felv.) Budapest. A világ mai élsportjában világosan kimutatható, hogy egyes kimagasló sportteljesítmények bizonyos nemzetek sportolóihoz kötődnek. Czeizel Endre orvos-genetikustól megkérdeztük: van-e, s ha igen, akkor milyen a jelenség genetikai háttere? A professzor a fizikai képességek öröklődésének titkai mellett a génterápiás teljesítményfokozás veszélyeiről is szólt. MÁTRAHÁZI ZSUZSA Az augusztusban lezajlott pekingi olimpián szembeötlő módon mutatkozott meg, hogy bizonyos nemzetek egy-két sportágban nyújtanak kiemelkedő teljesítményt. Vajon csak sportszakmai magyarázata van ennek, vagy közrejátszik benne a genetika is? Czeizel Endre orvos-genetikus fejti ki véleményét. Átörökíthető DNS-sel a különleges sportteljesítményre való adottság? Az élővilágban a tulajdonságainkat testire és szellemire különítjük el. Minél ősibb egy tulajdonság - s ilyen a fizikai teljesítmény is -, annál jelentősebb a genetikai meghatározottsága. A sportteljesítményt befolyásolja, hogy valaki nőnek vagy férfinak született, magas-e vagy alacsony, testes-e vagy vékony dongájú. A testi adottságok eleve eldöntik, hogy valaki müyen sportra alkalmas. Nehéz elképzelni, hogy a kosárlabdában egy 150 centiméteres játékos sikeres legyen a kétméteresek között. A tornában azonban minél kisebb valaki, annál jobbak az esélyei. Ezért tiltották meg ebben a sportágban a nagyon fiatalok részvételét, mert ma már biztosan tudjuk, hogy a tehetséges tomászlányoknak növekedésgádó készítményt adtak. Magyarázható-e a genetikával, hogy például a hárommilliós Jamaica futói Pekingben hat aranyérmet szereztek? Szerintem háromszintű történelmi kiválogatódásnak köszönhető, hogy a százméteres síkfutás döntőjében az afroamerikaiak erőtől duzzadó, robbanékony sportolói alkotják az élmezőnyt. Őseik Afrikából kerültek mai hazájukba. A hajóút volt számukra az első próbatétel. Sokukat embertelen körülmények között szállították Amerikába, és közülük minden harmadik meghalt az utazás közben, tehát a gyengék már akkor kiválogatódtak. Az életben maradottakat rabszolgaként dolgoztatták, amelyben a fizikai erőnek megint meghatározó jelentősége volt. A harmadik ok kulturális jellegű: míg Európában inkább a szellemi produktumot értékelik, náluk a testi teljesítménynek van nagyobb becsülete. A hosszútávfutásban az afrikaiak jeleskednek, az etiópok, a kenyaiak és társaik, akik évezredek óta kietlen és oxigénben szegényebb környezetben élnek, ráadásul a közlekedési eszközök hiánya miatt mindig is rá voltak kényszerítve arra, hogy a futásban, gyaloglásban kiválogatódjanak. A külső hatások nem változtatják meg a géneket, de akiknek az adott földrajzi, történelmi viszonyok megkövetelte készségük jobbnak bizonyult, azoknak nagyobbak esélyeik voltak a túlélésre, így a gye- reknemzésre, adottságaik to- vábbörökítésére. Netán azt is lehet tudni, hogy mely gének felelősek bizonyos sportteljesítményekért? A kutatók DNS-analízist végeztek a 100 méteres síkfutás olimpiai bajnokainál és maratoni világrekordereknél, s meg is találták az e teljesítményért felelős gént. Ma már majdnem a születés pülana- tában meg lehetne mondani DNS- vizsgálat alapján, hogy potenciálisan melyik csecsemő esélyes arra, hogy felnövekedvén ezekben az olimpiai számokban kiugróan sikeres legyen. Ez döbbenetes előny a tehetségkutatásra áldozni tudó nemzetek számára. Azok a sportnemzetek, amelyek sokra vitték, mindig is odafigyeltek a versenyzők kiválogatásra. Á szer- bek, akik nincsenek túl sokan, korábban kosárlabda világbajnokok lettek. Amikor Belgrádban jártam, azt láttam, hogy az általános iskolában felmérik, kinek van jó labdaérzéke, s megnézik, magas növésűek-e a szülők, s kosárlabdaiskolába küldték az így kiválasztottakat. A hajdani NDK-ban pedig - igazi kommunista céltudatossággal - antropológiai tesztet készítettek az öt-hétévesekről, s minden gyereknek megmondták, mit kell sportolnia. Az edzőtáborokban kiválogatták azokat, akik genetikai adottságaikat fegyelmezetten, tökélyre vitt edzéssel kiaknázva biztosíthatták a sikert. S megtörtént, hogy a tizenhatmilliós NDK túlszárnyalta az olimpián az Egyesült Államokat vagy a Szovjetuniót. Csak aztán sajnos belépett a sport világába a dopping, amelyet az NDK-sok erőteljesen alkalmaztak. A kutatók, a vegyészek vagy a sportolók versengenek-e az olimpiákon? A mai sport, véleményem szerint, már gladiátorság, hiszeh a versenyzők az életüket és az egészségüket áldozzák föl kivételes tehetségük kibontakoztatása érdekében. A következő olimpián már génteszt is lesz. Mivel már tudják, hogy a rövidtávfutás világrekordereinek milyen génje van, s milyen a maratoni futónak, ezt egy vírusba oltva génterápiaként be lehet vinni a szervezetbe, amivel a sportoló teljesítménye valószínűleg hihetetlen mértékben fokozható. Ez egyrészt borzasztóan sportszerűtlen, mint általában a dopping, másrészt féltem azoknak a versenyzőknek az egészségét, akiket netán ilyesminek vetnek majd alá. A génterápiának az volt eddig a legfontosabb tanulsága, hogy ha megbontjuk a genetikai egyensúlyt, megbolondulnak a gének, elindulnak valami nagyon rossz irányba. El lehet elérni, hogy a gladiá- torsággá vált sportban legalább a doppingellenőrzésnek legyen kellő elriasztó hatása? Nagy gond, hogy a szereket előállító tudomány mindig háromnégy évvel előtte jár a doppingellenőrzésnek. Mindig ki tudnak találni olyasmit, ami még nem kimutatható. Ilyen volt az EPO, amivel az amerikai gyorsfutónő, Marion Jones bukott le, évekkel az után, hogy Sydney-ben öt érmet zsebelt be. A doppingellenőrzésre átadott mintákat ma már évekig megőrzik, s ha később új anyagok jelenlétére is rá tudnak jönni, utólag is visszavonhatják az érmet. Én még mindig reménykedem, hogy Cseh Laci háromszoros olimpiai bajnok lesz... A magyarokat predesztinál- ják-e a génjeik valamilyen sportsikerre? Annak nincs genetikai háttere, hogy Magyarország vízilabdában még ma is, vívásban meg sok évtizeden keresztül a világ vezető nemzetének bizonyult. Egy Komjáthy Béla és egy Santelli Italo nevű edző kreativitásán múlott a dolog. Az egyik azt találta ki, hogy nem szabad leejteni a vízre a labdát, a másik azt, hogy a felkar helyett kardozáskor a csuklót kell mozgatni. A beszélgetésünk elején említett környezeti alkalmazkodást leszámítva potenciálisan minden népnek azonosak a genetikai adottságai. Tudjuk, hogy a 10 vagy 100 milliós népben körülbelül egymillió emberre jut egy potenciális géniusz. Csak azon múlik, hogy megta- lálják-e, hagyják-e, fejlesztik-e, vagy nem veszik észre, avagy éppen eltiporják. Ausztriában 840 ezren élnek dohos lakásban, 420 ezer főt mélyszegénység sújt Legalább egymillió osztrák szegény RÁQ PÉTER Bécs. Több mint egymillió osztrák, a lakosság 12,6 százaléka van kitéve annak a veszélynek, hogy havi jövedelmét tekintve a 893 eurós szegénységi küszöb alá csúszik - derül lti az osztrák statisztikai hivatal (SA) legfrissebb, 2006-os adatokon alapuló becsléséből. Hasonló arányokat tárt fel az alsó-ausztriai munkáskamara is. Az Európai Unió iránymutatása szerint az számít „veszélyeztetettnek”, akinek a havi bevétele nem éri el a nettójövedelmek középértének a hatvan százalékát. Ez a küszöb az unió leggazdagabb országai közé tartozó Ausztriában egy fő esetén havi 893, egy gyermekes családnál pedig 1160 euró. (Az összjövedelembe éppúgy beleszámít a fizetés és a nyugdíj, mint a különböző segélyek és eltartásijuttatások.) A statisztikai hivatal korábban, a 2004-2005-ös időszak vizsgálatán alapuló elemzésében arra a következtetésre jutott, hogy a csaknem 8,3 milliós lakosság ti- zenkét-tizenhárom százalékát fenyegeti a szegénység réme, csaknem a felüket ráadásul tartósan. Összesen 1,57 millió ember került abba a helyzetbe a két év valamelyikében, hogy havi jövedelme a hivatalosan megállapított szegénységi küszöb alá süllyedhet. Közülük mintegy négyszázezer mindkét évben a legalacsonyabb jövedelmű kategóriába tartozott. A most közzétett adatok megerősítették az elemzés fő megállapítását, amely szerint hosszabb időszakra kivetítve több mint egymü- lió osztrákot lehet - az EU-szab- vány szerinti mutató alapján - szegénynek vagy a szegénység álBécsi karácsonyi vásár. Nem mindenkinek jut a bőség kosarából? (Peter Zákovič felvétele) tál fenyegetettnek tekinteni. Ugyancsak a szegénység problémakörével foglalkozik az alsóausztriai munkáskamara tanulmánya. A szervezet szerint a munkavállalók több mint hatvan százaléka - a nők több mint háromnegyede - keres havi bruttó 2149 eurónál kevesebbet, és könnyen szegénysorsra juthat, ha elveszti a munkahelyét és egyedülálló. Az alpesi országban folyósított munkanélküli segély - amely átlagosan havi 770 eurót tesz ki - ugyanis viszonylag csekélynek tekinthető uniós viszonylatban, és messze elmarad attól az EU-előírástól, amely kimondja: a segélynek a legutolsó fizetés 75 százalékát kell kitennie. Ausztriában ez a szint csupán a jövedelem 55 százalékának felel meg, a kamara szerint a „szociális biztosítás” helyzete csak Írországban, Görögországban és Magyarországon rosszabb. Ráadásul az inflációs hatás miatt a munka- nélküli segély reálértéke 2000-hez képest azóta négy százalékkal csökkent - hívta fel a figyelmet a testület. Még nagyobb mértékben, 7,6 százalékkal romlott a havi 595 euróra rúgó rendkívüli segély értéke. Az osztrák munkáskamara becslése szerint anyagi körülményei miatt 2,1 millió osztrák nem engedheti meg magának, hogy szabadságra menjen, mintegy 840 ezren dohos és penészes lakásokban élnek, 313 ezer embernek pedig gondot okoz a téli fűtésszámla kiegyenlítése. A tanulmány külön kiemelte, hogy az infláció - az élelmiszer és az energia árának meredek emelkedése - kiváltképpen ezt a réteget sújtja, hiszen az oda tartozók jövedelmüknek több mint felét kénytelenek élelemre és lakásfenntartásra fordítani. A Volkshilfe osztrák jótékonysági szervezet számítása alapján mintegy 420 ezer ember él akut szegénységben az alpesi országban, és az osztrákok közel egynegyede nem engedhet meg magának nagyobb összegű váratlan kiadást. Az Oz-vel mindig kedvezményesen hív Az árak egyformán előnyösek egész nap, hétköznap és hétvégén. KORREKTFALVA - Unja már, hogy csak éjszaka vagy hétvégén telefonál azért, mert akkor olcsóbb? Ennek a képtelenségnek már befellegzett. Az 02 mobilszolgáltató új 02 Fér szolgáltatásával egész napazonos áron, percenként csupán 4 koronáért (0,133 €) hívhat minden hálózatba. Sőt, az 02 hálózatán belül a harmadik perc után már ingyen beszélgethet. Ha viszont előfizette az előnyös Extra csomagok egyikét, a kimerítése után veheti igénybe a fenti kedvezményt. Nem akarják Önt átverni 02 Fér szolgáltatás célja, hogy minél jobban megkönnyítse ügyfelei eligazodását. A neves GfK társaság tanulmányai egyértelműen igazolták, hogy z ügyfelek a mobil- szolgáltatók árjegyzékei bonyolultnak találják. Kétharmaduk úgy vélekedik, hogy az árjegyzékek áttekinthetetlenek. Annak ellenére, hogy a szolgálBP-8-13608 A látszat néha csal... tatók éjszakára és hétvégére alacsonyabb árakat dnálnak, az ügyfelek nem szeretnék egyfolytában az órát figyelni attól való féltükben, hogy túl magasak lesznek a számláik. Egyszerűen telefonálni szeretnének Itt a válasz a kívánságaikra Erre szolgál az új 02 Fér szolgáltatás, amellyel egész nap - munkanapokon és hétvégén is azonos áron beszélgethet. „Képtelenség, hogy csak azért halasszuk el hétvégére szeretteink felhívását vagy zavarjuk őket éjszaka, mert akkor olcsóbb." - adja meg a magyarázatot Juraj Šedivý, az 02 vezér- igazgatója. (rt)
