Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-12 / 212. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 12. VÉLEMÉNYY ÉS HÁTTÉR 7 FIGYELŐ ÚJ MAGYAR SZÓ Magyarország minél széle­sebb körű, bizalomra épülő együttműködést szeretne ki­alakítania szomszéd országok­kal és a határon túli magyar szervezetekkel - mondta az ÚMSZ-nek Göncz Kinga. A bu­karesti lap újságírója emlékez­tetett: a magyar kormányt gyakran vádolta a sajtó, hogy nem lép fel határozottan a ha­táron túli magyarok ügyében. A külügyminiszter kétfajta ma­gatartást lát Magyarországon. „Van egy harcos, konfrontativ, a Fidesz-féle megközelítés, ez nehezíti a kapcsolatokat” - mondta. A kormány széles körű együttműködési, biza­lomra épülő rendszert akar ki­alakítani a szomszéd orszá­gokkal és a kisebbségek szer­vezeteivel. (mti)- Képzeljétek, azt mondja, nincs szüksége dublőrre, ő maga fog tanítani! (Peter Gossányi karikatúrája Sarah Palin alaszkai kormányzó talán legnagyobb gyengéje külpolitikai tapasztalatlansága Alelnökjelölt a szebbik nemből Áldás vagy átok - röviden így sommázta véleményét Pat Buchanan amerikai konzer­vatívkommentátor, amikor John McCain republikánus elnökjelölt augusztus végén - a teljes ismeretlenségből előhúzva - Sarah Palin alasz­kai kormányzót nevezte meg alelnökjelöltjének. MTI-HÁTTÉR Buchanan - aki korábban két íz­ben aspirált a republikánus elnök­jelöltségre - úgy látta: a külön- utasságáról híres McCain az ame­rikai elnökválasztások történeté­nek legnagyobb hazárdjátékába kezdett azzal, hogy Palint válasz­totta „társpilótának”. Palin első próbája, a republikánus konvenció és közvetve az ország közvélemé­nye előtti bemutatkozása példásra sikeredett, és eddig a liberális sajtó kíméletlen támadásai sem tudták leteríteni. A demokraták nem találják az ellenszerét. Szó esett arról, hogy a keménységéről híres Hillary Clin­tont vetik be ellene, a volt first lady azonban egyelőre kesztyűs kézzel bánik a kormányzónővel. Barack Obama, a demokraták elnökjelölt­je a hét végén csak annyit állapított meg, hogy Palin tehetséges politi­kus, alelnökjelöltje, Joe Biden sze­nátor, akinek vitáznia kell majd a 44 éves kormányzóval, azt mond­ta, kemény ellenfél lesz. Buchanan szerint nem valószínű, hogy az Obama-stáb nyíltan támadni fog egy újabb nőt, hiszen a Hillary el­leni „tisztességtelen” elóválasztási küzdelem miatt már így is több millió női szavazatot veszített. Buchanan első benyomásán - „áldás vagy átok” - az utóbbi na­pok közvélemény-kutatásai fé­nyében finomított. A szeptember 8-i Gallup-adatok szerint a McCain-Palin páros 4 százalékos előnnyel vezet az Obama-Biden párossal szemben. A Rasmussen intézet felmérése szerint pedig a választási kampány új sztárját a közvélemény nagyobb hányada látja kedvező színben, mint akár­melyik elnökjelöltet: az amerikai­ak 58 százaléka kedvezően nyilat­kozik róla, míg McCain és Obama egy százalékkal lemaradva, egy­aránt 57 százalékos népszerűsége A konzervatív kommentátor im­már azt kérdezi, miért sülne el visszafelé ez a fegyver McCain ke­zében? Szerinte ennek egyre ki­sebb a lehetősége. Sarah Palin egybeforrasztotta a republikánus szavazótábort, ahogy erre Ronald Reagan elnöksége óta nem volt példa, ugyanúgy fellelkesítette a konzervatívokat, ahogy Obama je­löltsége a demokratákat. Palin talán legnagyobb gyengé­je külpolitikai tapasztalatlansága. Csak tavaly kapta meg útlevelét, külföldön eddig csupán a szom­szédos Kanadában járt, ezenkívül meglátogatta az alaszkai nemzeti gárda Kuvaitban és Irakban szol­gáló tagjait, sebesült katonákat ke­resett fel Németországban. Állító­lag külpolitikai gyorstanfolyamra jár, hogy behozza lemaradását; tanítómestere a John McCaint tá­mogató Joe Lieberman, Connecti­cut állam független veterán szená­tora, aki a demokraták megütkö­zését és megvetését váltotta ki az­zal, hogy felszólalt a republikánus konvención (Lieberman 2000-ben még demokrata alelnökjelölt volt A1 Gore oldalán Bush ellenében). A konzervatív szakértők köré­ben is elhangzik az aggodalom: McCain egy külpolitikai téren kez­dő politikust választott a második helyre, amikor az Egyesült Álla­mok súlyos kihívásokkal néz szembe az iraki és afganisztáni há­borúban vagy a titkos atomtevé­kenységet folytató Irán és Észak- Korea részéről. Palin ugyan remek beszéddel kényeztette az adóeme­lést ellenző és családpárti szava­zókat, elegánsan ostorozta Oba- mát, de vajon képes lesz az össze­tett külpolitikai, védelmi kérdések kezelésére? - ezt kérdezik csönd­ben és névtelenül vezető konzer­vatív agytrösztök, akik nem kíván­nak rontani a McCain-Palon páros választási esélyein. A demokraták azonban nem rej­tik véka alá véleményüket, köte­lességüknek érzik, hogy feltegyék a kellemetlen kérdéseket. Debbie Wasserman Schultz floridai képvi­selő utalva arra, hogy az alelnök a nemzetbiztonsági tanács ülésein is jelen van, azt mondta, Palin helye akár üresen is maradhatna. Az alaszkai kormányzó tüzetes átvilágítását szorgalmazó liberális The New York Times védi a „támadásokat”. Elutasítja Karl Ro­ve azon véleményét - ő vezette győzelemre George Bush jelenlegi elnök két elnökválasztási kam­pányát és valószínűleg ő áll McCa­in stratégiája mögött is -, hogy a li­berális média melléfogott Palin át­világításával. Akárcsak Fred Thompson volt republikánus el­nökjelölt-aspiráns szavait is arról, hogy a The New York Times meg akarja fojtani Palint. Nincs szó bo­szorkányüldözésről a lap szerint, amely érthetőnek, ugyanakkor képtelenségnek tartja, hogy a gyorshírekkel és a celebritások imádatával átitatott mai kultúrá­ban egy ismeretlen valakiből egy hét alatt konzervatív rocksztár vál­jon, akit novemberben „egy 72 éves, visszatérő bőrrákos elnök” helyettesévé választhat Amerika. „Palin múltját, jellemét és ered­ményeit firtatni magától értetődő és helyes döntés” - szögezte le a vezető amerikai liberális lap, amely szerint a szabad sajtó csak a kötelességét teljesíti. 190 éwel ezelőtt született Richard Gatling, aki egyebek közt az illemhelyet is tökéletesítette Az orvos, aki feltalálta a gépfegyvert MT1-1SMERTETŐ „Ha fel tudok találni egy olyan lő­fegyvert, amely gyorsasága révén egy embert is képessé tenne arra, hogy száz helyett álljon helyt, nem lenne szükség ekkora hadseregek­re, s jelentősen csökkenne a csa­táknak és járványoknak kitett em­berek száma” - írta az amerikai Ri­chard Jordan Gatling, az első működőképes gépfegyver feltaláló­ja, aki százkilencven éve, 1818. szeptember 12-én született. Számí­tása nem igazán vált valóra... Az élet iskolájában edződött, volt halász, törvényszéki írnok, ta­nító és boltos. Huszonegy évesen gőzhajópropellert konstruált, de nagy csalódására hasonló talál­mányt már előtte szabadalmazta­tott a svéd John Ericsson. Ezután az ültetvényes apja által konstruált gyapjúszedő gépet alakította úgy át, hogy gabona betakarítására is alkalmassá vált. Egy himlójárvány után érdeklődése váratlanul a gyó­gyítás felé fordult, és orvosi diplo­mát szerzett. Az amerikai polgár- háború kitörése után egy új fegyve­ren kezdett dolgozni, mert komo­lyan hitte: a szörnyű emberveszte­ségek lehetősége miatt soha nem használnák, és megszűnnének a háborúk. Gatling hat, külön zárral és elsü­tő szerkezettel ellátott fegyvercsö­vet szerelt egy kézzel meghajtott tengelyre. A forgás során a lőszer a fegyver tetején elhelyezett tárból, felülről esett a csőbe, a kellő hely­zetbe érve a cső elsült, majd tovább forogva kivetette a hüvelyt és a fo­lyamat újra kezdődött. A megoldás újszerűsége nem a forgó mecha­nizmusvolt (ezen alapult a Colt-fé- le revolver is), sem a tűzgyor- saságot növelő és a túlhevülést megelőző több fegyvercsó, hanem a gravitációt kihasználó lőszerada- golás. A biztonságos fegyver az el nem sült töltényt is kivetette, s gya­korlatlan személyzet is kezelhette. A faállványra szerelt, ló vontatta Gatling-puska 200 lövés/perc el­méleti tűzerővel rendelkezett, ezt idővel 1200 lövés/percre tornázták fel. A katonai bürokrácia ennél lé­nyegesebben lassabb volt, a fegy­verből nem is rendeltek a polgár- háború alatt, csak 1866-ban állítot- tákrendszerbe. A Gatling-fegyvert a XIX. század végén kiszorította a használatból a teljesen automata, egycsöves Ma- xim-géppuska. A tetszhalálból a második világháború után támadt fel, amikor az amerikai légierő az addiginál gyorsabb és megbízha­tóbb gépfegyverekre tartott igényt. A megoldás a Gatling-fegyver mo­dem változata lett, amely hidrauli­kus vagy elektromos motor által meghajtva percenként 6-8000 lö­vés leadására képes, ráadásul hat csöve lévén a hagyományos gép­fegyvernél hatszor nagyobb az élet­tartama. (Megjegyzendő, hogy a hollywoodi filmekben látottakkal ellentétben még „mini” változatai sem alkalmas kézifegyvernek, hi­szen csak üres tömegük fél mázsa, és akkor még nem beszéltünk a tü­zelés közbeni visszarúgásáról.) Gatling békésebb találmányok­kal is gazdagította az emberiséget: tökéletesítette az illemhelyet, a bi­cikliket, gyapjútisztító gőzgépet épített és kísérletezett a traktor elődjével. 1891-ben ő lett az ame­rikai feltalálók szövetségének első elnöke. A vagyonát rossz befekteté­sei miatt többször elvesztő, majd újra meggazdagodó feltaláló 1903-ban halt meg, viszonylag te­hetősemberként. GLOSSZA Páratlan kerékpárosok MOLNÁR IVÁN Aki már ült háromüléses kerékpáron egy összeszokott csapat tagjaként, az tudhatja csak igazán, mi a valódi együttmű­ködés. Az együttmozgás, az egymásra figyelés, barátaink igé­nyeinek és lehetőségeinek a maximális figyelembe vétele... Szlovákiában a lakosság nagy része nem csak nem ült, még nem is látott háromüléses kerékpárt. így valószínűleg nem is tudják, mire kellene figyelniük, ha ilyesmire adnák a fejüket. A szlovák kormány e héten azonban olyan leckét adott szá­mukra, aminek köszönhetően ma már a legeldugottabb szlo­vák völgyek lakói is tisztában lehetnek azzal, müyen hibákra kellene figyelniük, ha ilyen biciklit szeretnének vezetni. A tapolcsányi Fico család szeme fénye, Robert két éve váltotta fel a szepességi Csütörtökhelyen lakó Dzurinda család bicik­limániás és maratoni futó Mikulás fiát. Hamar kiderült, hogy a jogi pályára szánt két balkezes, két ballábas fiú egymaga képtelen kerekezni, így egy háromüléses biciklin vágott neki az országnak. A „sporttársak” kiválasztásánál nem sokat gondolkodott. Ro­bert mögött így ma „Zsolna büszkesége”, Jano ül, aki a ma­gyarok válogatott szidásával tartja magát formában. Többet iszik a kelleténél, így a megszokottnál nagyobb mértékben húz jobbra a feje, ami egy társas biciklizésnél nem számít előnynek. A sort az Elektra néven elhíresült trencsénteplici villalakó, Vlado zárja, aki ugyan valaha bokszolt, mára azon­ban a fölös kilóival és a feleslegesen elpocsékolt éveivel in­kább visszatartja a biciklit. A kerékpár vezetésével már korábban is gondjaik voltak, hi­szen míg Robert balra próbálta dönteni a kormányt, Jano többnyire jobbra dőlt, Vlado pedig néha-néha gyorsított, időnként pedig durván befékezett. A holtpont minden jel szerint e héten érkezett el. Robert, aki elöl ül, jól látja, ki jön szembe. Ha gazdagabb kül­földi biciklistával találkozik, éles jobbkanyart vesz, ha hazai kerekesekkel találja magát szemben, balra dönti a kormányt. Jano biciklivázára erősített vizespalackjában borókapálinka lötyög, a zsolnai hős így mára oly mértékben zökkent ki jobb­oldalra, hogy társait is megfertőzte. így Robert is többször dől jobbra, mint balra. A leghátul ülő Vlado unja az egészet. Izzad, káromkodik, szid­ja a zsidókat és főleg fékez. Meddig juthat el egy üyen bicikli? Egy normális országban már rég árokban végezték volna. Szlovákia azonban olyan „toleráns” ország, ahol a kétballá- bas, jobbra-balra dülöngélő, alkoholista, a drukkereket idegengyűlölő, rasszista csatakiáltásokkal szórakoztató „sportolók” is hatalmas sikert aratnak. Ezért aztán, ha csak és kizárólag a közönségen múlik, még hosszú évekig „drukkolhatunk” a Fico-Slota-Mečiar alkotta csapatnak. JICTZ1T Selejtes világunk JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Már nagyon untam ezt a szürke zoknit. Még gimnazista lehet­tem, amikor kaptam, s ha a szekrényemből kifogyott az utolsó tartalék is, akkor mindig ez maradt a végső menedék. Hiába dicsekedett vele Faludy, hogy zokni nélkül élte le az éle­tét, nekem ez valahogy nem ment. Pedig hányszor, de hányszor rákényszerültem volna! Akkor azonban mindig előkerült ez a ránézhetetlen színű, szürke rongydarab. Ez még a megbízható szocialis­ta minőség, szokta mondogatni anyám, s jól nevelt lévén, nem akartam vitatkozni vele. Rá­adásul egyre kevésbé tudtam volna, hiszen az utóbbi évek zoknijai kivétel nélkül egy-két mosást bírtak ki. Volt, amelyik el sem jutott a mosógépig, már a cipőben szétmállott. Mégis megdönthetetlenül hittem ab­ban szlogenben, hogy fő a mi­nőség, s a kínai és vietnami árusok helyett inkább a drá­gább, „minőségi” termékeket részesítettem előnyben, anyám pedig egyre inkább Pistát, a fa­lut mozgóboltjával hetente fel­kereső kofát. Kis nyugdíjhoz olcsó termék, csak meg kell kímélni - mon­dogatta. Amikor új munkahe­lyet találtam magamnak, új öl­tönyt, új cipőt és új táskát vet­tem. Első fizetésem rá is ment a flancra, de fő a megjelenés. Az öröm azonban nem tartott so­káig. A cipő talpbetétje már el­ső alkalommal kiszakadt, sarka pedig nem bírt ki egy hónapot. Az öltönynadrág, bár elég bő­nek mutatkozott, szép lassan szakadozott a varrás mentén, s az egyik ünnepi munkahelyi fogadáson cserbenhagyott. Mit mondjak? A legenyhébb ki­fejezéssel élve is rettenetesen kínos volt. Azóta mindig hor­dok magamnál tűt és cérna­készletet. A táskának előbb a vállpántja szakadt le, később a csavarok kezdtek önálló életet élni. Szép sorban kipotyogtak. A fülét tar­tó csavar kollégám autójában esett ki, s bár kitakarította érte az egész kocsit, minden zegét- zugát átkutatta, nem járt siker­rel, a csavar nem került elő. S hiába jártam végig a környék összes vaskereskedését, a tás­kához való csavar sehol sem akadt. Mérgemben a méregdrága tás­ka helyett vettem egy egyszerű, de nagyszerű,hátizsákot, po­tom százhatvan koronáért, a vietnami boltosnál begyűj­töttem egy olcsó nadrágot és egy műanyag félcipőt is. Mindezt alig 500 kemény szlo- vákkoronáért (16,5 euró). S ha szétesnek, legalább nem önt el az epe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom