Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-09 / 209. szám, kedd
18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 9. www.ujszo.com Egymilliárd euró a fejlődő országok támogatására Rendkívüli finanszírozási program EU-1NF0RMÁCIÓ Az Európai Bizottság nemrégiben javaslatot tett egy rendkívüli finanszírozási eszköz létrehozására, amely lehetővé teszi a fejlődő országokban égbe szökő élelmiszerárakra való gyors reagálást. Az alap keretében a 2008- ban és 2009-ben, azaz két éven keresztül, összesen 1 milliárd euró áll rendelkezésre. Az alap a meglévő fejlesztési alapok mellett működne, és az Európai Unió mezőgazdasági költségvetésének fel nem használt forrásait hasznosítaná. A kedvezményezettek körét azok a leginkább rászoruló fejlődő országok alkotnák, amelyeket objektív kritériumok alapján választanának ki. A támogatás odaítélésekor elsőbbséget élveznének a mezőgazdasági alapanyagokhoz, például a műtrágyához és a vetőmaghoz való jobb hozzáférést elősegítő kínálati oldali intézkedések - valószínűleg hitel igénybe vételével, valamint a mezőgazdasági termelési kapacitást javító biztonsá- giháló-intézkedések. A támogatás kifizetése nemzetközi szervezetek - beleértve a regionális szervezeteket is - közreműködésével történik. A javaslat az együttdöntési eljárás hatálya alá tartozik. A Bizottság reméli, hogy novemberig meg tudnak egyezni az Európai Tanáccsal, mert ezzel elkerülhető lenne, hogy 2008-ban pénzeszközök felhasználatlanul maradjanak és kárba vesszenek. A 2007. és 2008. évi élelmiszerár-növekedés kedveződen hatásait számos fejlődő ország illetve azok lakossága megérezte. Több száz millióra nőtt azoknak a száma, akik egyre súlyosabb szegénységgel küzdenek, és veszélybe kerültek a mülenniumi fejlesztési célok megvalósítása útján elért legújabb eredmények is. Az egyre növekvő élelmiszerárak több országban is zavargásokhoz, nyugtalansághoz és instabilitáshoz vezettek, veszélybe sodorva a politika, fejlesztés és békefenntartás területén megvalósított többéves befektetés gyümölcseit. Mindez azonban lehetőségeket is teremthet, hiszen arra serkentheti a fejlődő országok termelőit, hogy a ldalakult helyzetre a kínálat növelésével válaszoljanak. Az új bevételi források megjelenésével a vidéki térségek növelhetik termelékenységüket és a beruházások vonzó célpontjává válhatnak, ezáltal pedig felülkerekedhetnek a szegénységen. A magas mezőgazdasági árak ugyanakkor az Európai Unió költségvetésében a piaci kiadások mérséklődését, valamint a pénzügyi keret 2. fejezetén belül a 2009-es költségvetési becslések csökkentését eredményezték. A Bizottság úgy véli, hogy különleges lehetőség nyűt egy olyan átmeneti eszköz létrehozására, amellyel ösztönözni lehet a fejlődő országok mezőgazdaságát. A Bizottság a segítségnyújtás pozitív eredményeként többek között számít a kedvezményezett országok mezőgazdasági termelésének növekedésére és élelmiszerbiztonságuk javulására, jobb táp- láltsági mutatókra, valamint az élelmiszerárak visszafogottabb inflációjára. A támogatásra jogosult tagállamokat, valamint a támogatás mértékét ádátható kritériumok alapján határozzák meg. A szükséges információkat az ENSZ munkacsoportja és nemzetközi szervezetek (főként az ENSZ szervezetei: FAO, Vüágélelmezési program, Vüágbank és Nemzetközi Valutaalap) biztosítják, esetenként, az egyes országokra jellemző kérdésekben az Európai Bizottság képviseletei is adhatnak felvüágosítást. Ugyan a támogatásra minden egyes fejlődő ország jogosult lehet, a gyakorlatban mégis azok az országok részesülnek segítségben, amelyeket társadalmigazdasági és politikai értelemben az élelmiszerár-válság a leginkább sújt, sürgős intézkedések életbe léptetésére van szükségük, de eszköz és kapacitás híján egyedül nem képesek a válság leküzdésére. Az országok kiválasztásakor figyelembe vett főbb kritériumok között szerepel az élelmiszerbehozataltól való függőség, az élelmiszerárak inflációja, valamint a társadalmi és pénzügyi kiszolgáltatottság. Az elbíráláskor figyelembe veszik az adott ország számára rendelkezésre álló egyéb pénzügyi forrásokat, valamint azt, hogy az ország müyen mértékben képes mezőgazdasági termelésének növelésére. A pénzügyi eszköz lehetőséget teremt regionális szintű programok létrehozására, amelyekben egy adott régió összes fejlődő országa részt vesz. A regionális vagy nemzetközi szervezetek közreműködésével létrehozott átfogó kezdeményezések szintén részesülhetnek pénzügyi támogatásban. A Bizottság reményei szerint az együttdöntési eljárás novemberig lezárul, hogy a forrásokat még 2008-ban le lehessen kötni és 2009-ben fel lehessen használni. (eu-info) Az állati trágya elkülönítéséből előállított anyaggal almoznak a tehenek alá szalma helyett Több mint kétezer tervezetet nyújtottak be a farmok felújítására Kinek jut, kinek nem a pénzből? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A 2007-2013-as időszakra kidolgozott vidékfejlesztési terv keretében benyújtott projektek számának nyüvánosságra kerülése után vélhetően sok hazai agrárvállalkozónak marad keserű szájíze, lévén, hogy az agrárberuházásokra irányuló támogatási kérvény a vártnál lényegesen nagyobb számú igénylő nyújtotta be, az összegek nagysága miatt pedig valószínűleg sokat elutasítanak majd. Az uniós támogatások jelenlegi hétéves időszakra szóló vidékfejlesztési programtervében ugyanis már az első intézkedéscsomag keretében a farmok felújítására rekordszámú igénylést, több mint kétezer tervezetet nyújtottak be az agrár- vállalkozók, a támogatásokra igényelt összeg nagysága pedig meghaladta a 40 müliárd koronát (1,3 milliárd euró). Miközben a program eme részére alig valamivel több mint 19 milliárd korona (0,63 milliárd euró) áll csak rendelkezésre. A nagyszámú igénylés azért is meglepő, mert a program irányítói azzal számoltak, hogy erre az intézkedéscsomagra, ha az első fordulóban nem lesz elegendő számú jelentkező, akkor 2010-ben újabh felhívást tesznek közzé. Igaz ugyan, hogy a szaktárca vezetése az első felhívásra kifizetésre szánt összeget 9,14 müliárd koronára (0,3 milliárd euró) emelte, de az igénylések nagy száma miatt az előrejelzések szerint legjobb esetben a kérvényezők felének jut a támogatásból. Ugyanakkor ez a szám is csak elméletileg lesz teljesíthető, mivel az egyes projektekre igényelhető jogos költségek szintje 3 millió euró (kb. 90 millió korona), s a hazai agrárvállalkozások nagyságrendjét és beruházásigényét ismerve feltételezhető, hogy jó néhány agrárvállalkozás tervezete megcélozza majd ezt a legmagasabb szintet. Mivel a felállított kritériumok szerint viszont csupán a nagyvállalkozásoknak van reális esélyük a pályázatuk sikerére, méginkább beszűkül a kör, s kisebb agrárvállalkozók csak reménykedhetnek, hogy esetleg nekik is csöppen valami az ágazat uniós versenyképességét biztosítani kívánó dotációkból. Sokan vannak, akik már most követelik, hogy módosítsanak a benyújtott projektek értékelésének kritériumain, hogy a vidékfejlesztési terv ne csupán egyesek megnövekedett beruházási étvágyát legyen hivatott kielégíteni, hanem valóban a hazai termelők és vállalkozások minél hamarabbi felzárkózásához nyújtsanak széles körben igénybe vehető forrásokat. A program eredeti célja ugyanis elsősorban erre irányul, (sz) A trágyából újra alom lesz A nagyudvamoki székhelyű Búslaki Tangazdaság 2006 óta teljes egészében áttért a környezetbarát termesztés- és tartástechnológiára, amelynek eredményeként azóta biotejet is értékesít a gazdaság több, mint 1300- as szarvasmarha-állományában nyilvántartott 519 fejőstehéntől. Az út nem volt könnyű és zökkenőmentes, állítja Nagy György és Bíró Pál a tangazdaság két vezetője, akik 2002 után vágtak bele ebbe, a mi viszonyaink között merésznek tűnő vállalkozásba, a biotermékek előállításába és forgalmazásába. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Nagy György és Bíró Pál szerint az új módszer nemcsak az állatok komfortérzetét növeli, hanem gazdasági hasznot is hoz (A szerző felvételei Ehhez ugyanis a hivatalos engedélyezési eljárás és meghatározott ideig tartó ún. átmeneti időszak letelte után már teljes mértékben meg kell felelni a termesztés- vagy tartástechnológia meghatározott elveinek, többek között ki kell zárni a termelésből a nem természetes eredetű alapanyagok használatát, s ennek betartását nemzetközi és hazai ellenőrző szerveknek is igazolniuk kell. A tangazdaság az átmeneti időszak alatt kiállta a próbát, 2002 után, amikor a növénytermesztésből származó biotermékek forgalmazását engedélyezték, 2006-tól a gazdaságban előállított tej biotejként való forgalmazására is tanúsítványt kaptak.. A termelési struktúrát szintén ennek a célnak rendelik alá. A gabonaféléket és a takarmánynövényeket a biotermelés követelményeinek megfelelő feltételek között termesztik, így garantált, hogy a végtermékként értékesített tej is megfelel az előírt követelményeknek. '• r I „A biotermelés alapvetően új szempontok és eljárások érvényesítését jelenti a növénytermelés és az állattartás egész vertikumában - állítja Nagy György a tangazdaság igazgatója. - Ennek megfelelően a dunatőkési tehenészetben újabb környezetkímélő eljárás bevezetésével javítottunk nemcsak az állatok komfortérzetén, hanem a termelés gazdaságossági mutatóin is.” „Az almozásban a mélyalmos tartástechnológiáról áttértünk á fekvőbokszos megoldásra. Itt az állatok egymástól elkülönített bokszokban pihennek, amelyekben a tavaly bevezetett trágyaszeparáció eredményeként kapott fűrészpor-szerű anyag szolgál alomként. A fekvőbokszos megoldás már ismert eljárás, ebben az újdonság az alom, amellyel az eddig használt ún. gumimatracokat helyettesítjük, illetve fedjük le - egészíti ki Bíró Pál a gazdaság ügyvezetője. A szeparált trágya szagtalan, kellemesen nyirkos állagú fűrészpor-szerű anyag, amelyet az állatok meglepetésszerűen nagyon gyorsan megszoknak, elfogadnak. A bevezetéskor egy érdekes és meglepő tapasztalatot is szereztek, állítja az ügyvezető. Az új állományok betelepítésekor eddig az volt az általános, hogy az állatoknak akár egy hónapig is eltartott, míg megszokták az új környezetet, megtalálták a helyüket. Ezzel párhuzamosan a tejtermelésük is csökkent, általában 2 literrel, és sokáig elhúzódott, míg visszajutottak az elvárt termelési szintre. A szeparátummal való al- mozás bevezetése után azonban meglepő dolog történt. Az állatok már másnap megtalálták a helyüket a bokszokban. Láthatóan elégedetten ettek és ittak, miközben - vélhetően komfortérzetük növekedésének köszönhetően - a tejtermelésük is nemhogy csökkent, de növekedett. Az istállóban valóban meglepő, hogy a hagyományos tartástechnológiával összehasonlítva itt nem teijeng az átható ammóniaszag, az állatok tisztábbak, és valóban nyugodtan fekszenek a helyükön. Az almozást most már zárt rendszerben tudják megoldani, mert a frissen képződött trágya újra a szeparátorba kerül, amit feldolgozva ismét az állatok alá lehet terítem. Nagy György szerint a módszer nemcsak az állatok komfortérzetét javítja, hanem gazdaságüag is előnyös. Bevezetésével gyakorlatilag sikerült megszüntetni a szalmával kapcsolatos problémáikat, lévén, hogy az általuk művelt földterületeken eddig gond volt a szükséges mennyiségű szalma kitermelése is. Egyúttal a trágyagazdálkodásban eddig szükséges 11 munkaműveletet is sikerült minimalizálni, mivel a megmaradt szalmát sem behordani, sem tárolni nem kell, hanem egyszerűen felaprítva szétszórható, majd beszántható a szántóföldön, s a trágyáié kijuttatásával gyakorlatilag a szervestrágyázást is helyettesíteni tudják. A nyugodt, elégedett, jól ellátott állat megbízhatóan tejel, amit a tangazdaság tejtermelésben elért eredményei is igazolnak. A biotejre való áttérést követően ugyan természetesen lecsökkent a tízezer liter fölötti fejési átlag kilencezer literre, de a bio- minősítésű tej értékesítése révén olyan többletbevételhez jutnak, amely kárpótolja az ökológiai megkötések alkalmazása miatt bekövetkezett csökkenést. Az új almozási technológia alkalmazásával pedig az állatok komfortérzetének növelése mellett gazdasági előnyöket is szereznek, (sz) A trágyaszeparáció eredményeként kapott fűrészpor-szerű anyag szolgál alomként AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélrím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1
