Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-09 / 209. szám, kedd

10 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 9. www.ujszo.com Karlovy Vary idei fesztiválján Martha lssová és Jirí Mádl a legjobb alakítás díját kapták Az éjszaka gyermekeiért, amelyet Michaela Pavlátová rendezett Együtt és mégis külön-külön, de ugyanazon az úton fia éjszaka gyermekei: Martha lssová és Jirí Mádl (Képarchívum) Hiszékeny, könnyen átejt­hető, s gyorsan megszerez­hető Szöszi helyett egy kar- cos kis barna. Makacs, této­va, útját kereső Ofka. Naiv- ság helyett rengeteg kétely. Vágyakozás helyett a lét el­viselhetetlen nehézsége. SZABÓ G. LÁSZLÓ Amott a fiú. Ubr. Egy mai Feke­te Péter. Kedves. Segítőkész. Sze­rethető. Mégsem képes igazán közel kerülni senkihez. Fura te­remtés ő is, akár a lány. Csak nyi­tottabb. Nem olyan vad. És nem olyan szúrós. Ofka és Ubr. Az éjszaka gyermekei. Ofka egy nonstop nyitva tartá­sé, Prága-elővárosi közért éjsza­kai műszakba járó eladója. Mehe­tett volna egyetemre, főiskolára ő is, mint számos gimnazista osz­tálytársa, de még mindig nem tudja, merre, hogyan tovább. Szerelme orvul lecseréli, Ubr, bármilyen jó is hozzá, nem érdek­li. A nonstop bolt is csak kény­szermegálló az életében. Amo­lyan „most ez van”, holnap meg „bármi lehet”. Michaela Pavlátová friss filmje, Az éjszaka gyermekei az én sze­memben a hatvanas évek cseh új hullámának legjobb hagyomá­nyait viszi tovább. Hősei átlag­emberek, csetlő-botló, hibát hi­bára halmozó, gyakran orra bu­kó, mégis önerőből talpra álló, ismeretlenül is ismerős arcok. Nem várnak sokat az élettől, egyelőre azonban még azt a ke­veset sem képesek leszakítani Michaela Pavlátová maguknak, amivel pár napra megválthatnák boldogságukat. Ofka született pesszimista. A le­targia babérkoszorús bajnoka. Ubr pislákoló fény a sötét éjsza­kában. Állja az ütéseket, még ha olykor bele is remeg. Éhes kö­lyökkutya követi úgy szívtelen gazdáját, ahogy ő jár szeszélyes, kiszámíthatatlan Ofkája nyomá­ban. A lány mindig számíthat rá. Ó a kis méregzsákra soha. És még szerelmes is bele. Fájón. Re­ménytelenül. Ofka rajzolgat, íro­gat, miközben a felnőtté válás legnagyobb buktatóit járja. Fel­hőtlen kamaszéveinek kellene végérvényesen búcsút intenie - ha tudna! Most kellene kezébe vennie a sorsát - ha látná a célt, amely kirángatná szűnni nem akaró letargiájából. Ubr régóta ismeri őt, mégis megfejthetetlen számára. Nincs hozzá „kulcsa”. Ofka rendes lány, néha mégis el­lenszenves. Olyan szurka-piszka. Megsért, majd bocsánatért ese­dezik. Vonz és taszít. Kér és el­utasít. Ubrt könnyű megszeretni. Pedig nincsenek trendi cuccai. Nincs egy divatos trikója, de még egy jó gatyája sem. Zsíros a haja, pattanások égnek az orrán, neve­lésbeli hiányosságokkal küzd, és kulturálatlansága is azonnal szembetűnő, ám a fejében és a szívében rend van. Sajátos vilá­gába nem ereszt be mást, csak a lányt. Aki lehurrogja, megszidja, sőt el is küldi néha. Oda. Ubmak van ugyanis egy megmosolyogta­tó hobbija: sötétedés után beletúr egy-egy kukába. Kidobott „kin­cseket” keres. Néha talál is pár ér­tékes tárgyat, a legtöbbször azonban nem az öröm, hanem a kosz virít az arcán. Ubr szereti Ofkát. Ofka (úgy!) nem szereti Ubrt. Még nem. Majd fogja. Van már ennek nem egy aprócska jele. Michaela Pavlátová animációs filmekkel érte el első nemzetközi sikereit. Duma, duma, duma című alkotását 1993-ban Oscar- díjra jelölték, Repetéje 1995-ben a rövidfilmek kategóriájában Arany Medvét nyert a berlini mustrán. Játékfilmmel (Abszolút szerelem) 2000-ben debütált, há­rom évvel később, a Hűtlen játé­kokkal már különdíjat nyert San Sebastianban. Legutóbb animá­ciós filmje, az Állatok karneválja 2006-ban a portugáliai Espinho városának fesztiválján nyert nagydíjat. Az éjszaka gyermekei­vel filmje két főszereplője, Martha lssová és Jirí Mádl aratott páratlan győzelmet Karlovy Va- tyban, s ebben, mint zsűritagnak, Zsigmond Vilmosnak, az Oscar- díjas amerikai operatőrnek is döntő szava volt. Martha lssová a cseh film okos, jó humorú és átütő tehetségű üd­vöskéje. Jirí Mádl hódeszkásként lopta be magát a tinik szívébe négy évvel ezelőtt. A szellemes, érzékeny fiúból mára - huszonkét éves korára - remek színész lett. Issovát ugyanúgy szereti a kame­ra, mint az előtte járó Geislerovát. Színészetük egy tőről fakad: nem játszanak - élik a szerepüket. Nem hagynak ki egyetlen helyze­tet sem, a legapróbb mozzanatot is valós érzelmekkel töltik meg. Bár Az éjszaka gyermekei első­sorban a tizen- és huszonévesek filmje, a felnőttek is könnyen magukra ismerhetnek benne. A két hős családi és szociális hátte­re ugyanúgy kiteljesedik a film­ben, mint az a miliő, amelyben Ofka és Ubr közlekedik. Michaela Pavlátová ügyesen fűzi egymásra a jeleneteket, pontosan érzi, hol kell a szívet, s hol az értelmet megmutatni, látja, hol az a pont, ameddig a figurák még elmehet­nek, s azt is tudja, hogy onnan miért nem léphetnek tovább. A forgatókönyvet a harmincegy éves Irena Hejdová írta. Nem volt szüksége nagyítóra, hogy mind­azt, ami elengedheteden a törté­nethez, észrevegye a hétközna­pok sűrűjében. Jó tollú lány. Nem tintával - szívvel ír. Tehetséges művész, tudós vagy Külföldi vagy hazai versenyeken remekelsz? 8 és 20 év közötti a korod?-Zt/G'T Légy Te az Új Európa Tehetsége és nyerd el ösztöndíjunkat! Jelentkezz október 15 - ig a következő címen: Stredoeurópska nadácia. Sasinkova 12.811 08 Bratislava. A múlt évben a CEF és a SLOVNAFT 2 millió koronával támogatta Szlovákia 20 legtehetségesebb fiatalját. További információ a www.cef.sk és www.slovnaft.sk oldalakon. Hajlandó együttműködni a hollywoodi rendezőkkel Mickey Rourke visszatérése MTl-TUDÓSÍTÁS Velence. Egyöntetű vélemé­nyek szerint teljesen megérde­melten nyerte el Darren Aro­nofsky 39 éves amerikai rendező a legjobb filmért járó Arany Orosz­lán-díjat a 65. Velencei Filmfesz­tiválon. Aronofsky The Wresder (A pankrátor) című, megrázó al­kotásával vette le lábáról a zsűrit. A film címszereplője, Mickey Rourke az öregedésbe belenyu­godni nem akaró pankrátorkirályt alakítja. A középszerűség jelle­mezte idei velencei filmfesztivál főként Mickey Rourkey eddigi leg­jobb teljesítménye miatt marad emlékezetes - vélték hírügynök­ségek összefoglaló jelentéseik­ben. Az 51 éves színész óriásit alakított az öregedés és teste ha- nyadása, az eljelentéktelenedés miatt kétségbe eső pankrátor sze­repében. A fődíj odaítélése a film­nek megpecsételi a különc színész visszatérését a hollywoodi va­donból, s mivel az a hír járja, hogy Rourke hajlandó felhagyni rossz- fiú-imázsával és együttműködni a nagy hollywoodi rendezőkkel, ar­ra lehet következtetni, hogy még sokat tartogat a színész jövője. Rourke diadala és Aronofsky filmjének egyöntetű méltatása azt jelenti, hogy az idei mustra végül is magas színvonalon zárult. A ver­senyfilmek zöme azonban hidegen hagyta a kritikusokat, akik most azt találgatják, hogy a hollywoodi forgatókönyvírók sztrájkja, a rossz válogatás vagy egyszerűen csak a balszerencse okolható az alacsony színvonalért. A dpa jelentése szerint „a Lido Mickey Rourke lábai előtt hevert”. Míg kinn, a vörös szőnyeg előtt a rajongótábor éljenzett, bent, a díjkiosztón szűnni nem akaró Velencébe is az elmaradhatatlan, Löki névre hallgató ölebével érke­zett (Reuters-felvétel) ováció fogadta a színészt. Míg a pankrátorfilmnek teljesen meg­érdemelten jutott az Árany Orosz­lán, Rourke, az egykori szexszim­bólum nem kap (hat) ott díjat a közönséget és a kritikusokat is magával ragadó színészi teljesít­ményéért. Ennek oka: a velencei fesztivál előírásai nem engedik meg, hogy egy díjnyertes filmnek a szereplőit is kitüntessék. Olasz díj Kertész Imrének Torino. Kertész Imre No- bel-díjas írónak ítélték oda Olaszországban a Cesare Pa­vese (1908-1950) íróról és költőről elnevezett irodalmi elismerést, amelyet az antifa­siszta olasz szerző születésé­nek 100. évfordulója alkal­mából adtak ki. A Berlinben dolgozó és alkotó Kertész Im­re egészségi okokból nem tu­dott részt venni személyesen az észak-olaszországi Pie­monte tartományban, Cesare Pavese szülővárosában tar­tott vasárnapi díjátadáson, de telefonon bekapcsolódott az ünnepségbe. (MTI) Godány Sándor kiállítása Dunaszerdahely. Holnap 17 órakor nyitják meg az Art- Ma Galériában Godány Sán­dor kiállítását, amelyen olaj- festményei és kombinált technikával készült alkotásai tekinthetők meg. A kiállítást Kovács László történész nyitja meg. Godány Sándor alkotá­saival egyebek közt Pozsony­ban, Somoiján és Pöstyénben találkozhatott a közönség ön­álló kiállításokon. Külföldön Budapesten, Mosonmagyar­óváron, ezenkívül Olaszor­szágban és Buenos Airesben is láthatták munkáit. 1999-től tagja a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságá­nak. Az Art-Ma Galériában rendezett tárlata szeptember 20-ig tekinthető meg. (tb) i i i 1 á i i * « BP-8-13263

Next

/
Oldalképek
Tartalom