Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-09 / 209. szám, kedd
8 Vélemény ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 9. www.ujszo.com Ad: Politikamentes István, a király, 2008. IX. 8. Visszhang Visszautasítom Bugár Béla parlamenti képviselő úr kijelentéseit, amelyek az Új Szó 2008. szeptember 8-ai számában jelentek meg az István, a király című rockopera komáromi bemutatója kapcsán és felszólítom őt, hogy tegye közzé, honnan származnak azok az információk, amelyeket rólam állít. Én ugyanis sem mint az MKP pártigazgatója, sem mint magánszemély nem kapcsolódtam bele a szervezés folyamatába. Családommal együtt részt vettem a budapesti bemutatón is és a komáromi előadáson is, és utólag gratuláltam a szervezőknek a sikeres és szép előadás létrehozásához. Szerencsésnek tartom, hogy a komáromi bemutató nem vált politikai reklámok eszközévé, hiszen a kilencezres nézőtömeg elsősorban a mű, annak hatása és mondandója miatt ment el Komáromba. Peczár Károly, az MKP pártigazgatója Paralimpia, Peking (SITA/AP-felvétel) A rovatban közölt írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik. A miniszterek olyan praktikákat engednek meg maguknak, amelyek elhomályosítják a Mečiar-érát Alapvetően orientáció kérdése Az utóbbi időben sorra láttak napvilágot a Fico-kor- mányt és az ellenzéket ér- tékelgető cikkek, elemzések, tanulmányok. Sok mindent elmondtak és sok mindent nem. Számok, összefüggések, irányok és ellenirányok, eredmények és hiányosságok... ARDAM1CAZORÁN A miniszterek olyan praktikákat engednek meg maguknak, amelyek lassacskán elhomályosítják a Mečiar-éra hírhedtségét, bizonyos tekintetben gátlástalanabb módon folytatnak hatalmi pozícióból osztály- és egyéb harcot. Fico is bolsevik, illetve hideg- háborús értelemben tőkeellenesen, lumpenproli „ideológiával” nyilatkozik, egyértelművé téve, hogy a nemzeti és a szelektált köz (értsd a munkásosztály) szavazataira számít, még annak árán is, hogy maximalizálta az egészség- biztosítások haszonkulcsát, hogy az alkotmánnyal szemben álló törvények által sajátíttat ki földeket, s hogy az energiaszektor Európában hallatlan államosítását tervezgeti (remélhetőleg ez csak verbális fenyegetés). A grúz-orosz prizmán át is csak egy EU- és NATO-szabályokat kelletlenül respektáló, de azért láthatóan durcás, elvi egyetértést és szolidaritást nem tanúsító viszonyulás figyelhető meg. Személy szerint azt hiszem, mostanra már mindenkinek lehet annyi személyes bel- és külpolitikai tapasztalata is ezzel a „politikusi” gárdával, hogy végre kimondasson a lényeg: Ez a garnitúra - más, később korrigálható aktivitásai mellett - elsősorban azért veszélyes egy (vagy több) az európai értékek iránt deklaráltan elkötelezett uniós államra és lakóira nézve, mert az európai demokratikus hagyományokat, az európai személyiségértékeket és -jogokat, a nyugati értékhorizontot és gondolatszabadságot egyáltalán nem érti, nem is akaija érteni, s csak annyiban hajlandó foglalkozni velük, hogy ezek ellenében definiálhassa önmagát. Akárcsak a mečiari idők örök emlékű, de már fakuló társasága. Ez a csoport egyértelműen a keleti kollektivitáselvek alapján gondolkodik és cselekszik, a közösségi lét távlatait is csupán egy nacionalista dezindividualizációs közösségmítosz és üdvtörténeti ígéret keretéül belül képes látni, egy olyan társadalmi berendezkedés prizmáján át, melynek normabiztonsága egyértelműen a bolsevizmust és az annak utángyártott elemeiből építkező rendszereket juttathatja eszünkbe, ráadásul mindezt a mi számlánkra - nem csupán pénzügyi értelemben... S ami veszélyesebb: a szlovák ellenzék számottevőbb pártjai, emberei sem egészen mentesek a rosszul értelmezett szláv kölcsönösség ruszofil berögződéseitől, gondolatmeneteitől. Akad párt, amely úgy próbál ötvözni egy nyugati típusú (már majdnem liberális gazdaságpolitikával operáló) polgári értékrendet egy keleti komplexusokkal megáldott dogmahalmazzal, mint a nyolcvanas évek Magyarországa az „albán típusú bérrendszert” a „svéd típusú adórendszerrel”... A kisebbségi érdekképviselet mindeközben más pártok szánalmas módszereit koppintva önnön belső erőviszonyainak és irányultságának problematikájával foglalkozik, ami nem okvetlenül baj. Csakhogy emiatt hanyagolja az érdemi országos belpolitikát. Hosszú távon mindez valós veszély, mert ebből nőhetnek ki azok a kezdemények, amelyek - integráció ide vagy oda - politikai-gazdasági erjedést idézhetnek elő. Sok minden, amit ma közvetve még nem egészen megnevez- hetően, de biztosan negatívumként érzékelünk a társadalomban, gazdaságban, közéletben, ennek az ázsiai-szovjet típusú agyrémnek, valamint az újraéledő európai nacionalizmusnak az eredménye. Nincs gondom az európaitól eltérő kultúrákkal, személyiségképleteikkel is csak akkor, ha azok nem akceptálják szabadságomat. Nem látom azonban, hogy ma Európában számottevő üdvözítő hatást gyakorolna bármely import kultúra, amely közgondolkodása elveim szerint demokratikusnak mondható. Elfogulatlanul be kell vallani, a nyugati típusú polgári társadalom szintén kitermeli a saját nem kevés bűzét, politikai-ideológiai szemétdombját. Sőt azt is, hogy gondolkodása nem ad univerzális választ a lét - és a napi élet - kérdéseire. Ám, ha józan ésszel, megfontoltan választani lehet egy nyugati típusú, időnként revízióképes demokratikus civilizáció és egy bolsevik betonra nacionalista lécekből épülő tűzveszélyes tákolmány között, én az előbbire szavazok. Még akkor is, ha ugyancsak erőteljes korrekciókra szorul. Általában és manapság is. Strabag-pénzadományok magyar pártoknak? Jó pénzért fúrtak A Profil birtokába jutott iratokban számos gyanús magyarországi építési projektről szó van Mindenkinek jutott az osztrák „adományból” MTl-HÁTTÉR A Profil osztrák hírmagazin tegnap megjelent számában olyan iratokat - feljegyzéseket és emlékeztetőket - tesz közzé, amelyek felvetik annak gyanúját, hogy a Strabag építőipari konszern üzleti előnyszerzés céljából magyarországi pártoknak adományokat nyújtott. A 2006-os ausztriai választási kampány derekán hasonló vádak merültek fel. 2006. szeptember 21-én a Die Presse arról adott hírt, hogy Hans-Peter Martin független képviselőjelölt állítása szerint Alexander Zach, a SPÖ egyik képviselőjelöltje 2004-ben a Strabag építőipari konszerntől kapott jutalékot továbbutalta a Magyar Szocialista Pártnak. Konkrétan az M5-ÖS autópálya építésével kapcsolatos 15,2 millió euró összegről volt szó, amelyet Zách cégén, az Eurocontacton keresztül fizettek ki. A Die Presse szerint a Strabag elismerte, hogy a 15 millió eurós jutalékot ötéves időszak alatt végzett tervezői, szakértői és akvizíciós tevékenységért fizette ki az Eurocontactnak. Hans-Peter Haselsteinernek, a Strabag tulajdonosának a kifejezett kívánsága pedig az volt, hogy az Eurocontact a honoráriumának egy részét „a magyarországi politikai demokrácia támogatása érdekében pártkö- zeli egyesületeknek és intézményeknek adományozza”. Zách cáfolta a vádat, s az osztrák lapnak elmondta, hogy a kormányzó magyar szocialista pártnak nem adtak adományt, csupán a magyar liberális pártnak, és azt is csupán 150-200 ezer euró közötti nagyságrendben. A képviselőjelölt hangsúlyozta, semmi közelebbit nem tud, mert nem volt részese az ügyletnek. 2006. szeptember 22-én a Népszabadság a vádak kapcsán megszólaltatta Kuncze Gábort, az SZDSZ akkori elnökét, aki közölte: az osztrák liberálisoktól a Liberális Intézeten keresztül kaptak támogatást, de mindez nem köthető a Strabaghoz. (A Strabag 2004-ben 113 közbeszerzési pályázaton győzött Magyarországon mintegy 168 milliárd forint értékben. Számos autópálya-építésben vett részt.) A Népszabadság azon felvetésére, hogy az érintett időszakban Csillag István személyében SZDSZ-es miniszter (2002. május 27.-2004. október 4. között gazdasági és közlekedési miniszter - a szerk.) felügyelte az útépítéseket, a pártelnök újra azt válaszolta: az osztrák támogatáshoz ennek semmi köze. Az MSZP ugyanaznap szintén cáfolta, hogy bármiféle támogatást kapott volna a Strabagtól. Minden út felújításra vár... MT1-HÍR Az MSZP az osztrák belpolitikai folklór részének tartja, hogy osztrák lapértesülés szerint a Strabag üzleti előnyszerzés céljából adományokat nyújtott magyarországi pártoknak. Nyakó István az MTI-nek annyit mondott: erről két évvel ezelőtt is írt az osztrák lap, és az MSZP akkor is leszögezte, hogy nem kért és nem kapott pénzt a Strabagtól. „Nem kívánunk beleszólni az osztrák belpolitikába” - tette hozzá. A Profil osztrák hírmagazin felveti annak gyanúját, hogy a Strabag építőipari konszern üzleti előnyszerzés céljából magyar- országi pártoknak adományokat nyújtott. A hetilap osztrák politikusokat is érintő cikkét az APA hírügynökség előzetesen már a hét végén részletesen ismertette. Az APA beszámolója szerint a Profil rendelkezésére álló, eddig még nyilvánosságra nem hozott iratok - amelyek egy részét a magazin fakszimile formában közli - azonban más megvilágításba helyezhetik a történteket: úgy tűnik, hogy az Eurocontact 2003 augusztusa és 2005 márciusa között célirányosan kapcsolatokat keresett az összes magyarországi párttal, méghozzá azzal a feltételezhető szándékkal, hogy az osztrák cég javára befolyást gyakoroljon a különböző építési megbízások elbírására. A hetilap azért tartja az osztrák belpolitika szempontjából robbanékonynak az ügyet, mert az Eurocontact akkori ügyvezetője az az Alexander Zách volt, áld még ma is a szeptember végi választáson induló Liberális Fórum elnöke, a cég társtulajdonosa pedig Zoltán Aczél, aki 2005-ben jelölt volt a bécsi helyhatósági választáson, és a fórum sajtóügyeit intézi. A Profil birtokába jutott iratokban számos magyarországi építési projektről szó van, köztük az M5-ös, az M35-ÖS, az MO-ás és az M7-es autópályáról, metróépítésről és egy budapesti kórházról. A levelezések a magazin szerint bepillantást nyújtanak a lobbisták tevékenységébe, akik kapcsolatokat ápoltak kormányzati munka(Reuters-felvétel) társakkal, az összes párt pénztárosával és minisztereivel. A csatolt dokumentumokban egyebek között említés esik arról, hogy miután Medgyessy Péter szocialista kormányfő felvetette, a négyes metró újjáépítésénél az oroszok is szóba jöhetnek, Kuncze Gábor, a liberálisok akkori elnöke 2003. november 5-én Bécsben találkozott Zachhal és Aczéllal, majd november 24-én Aczél a Liberális Intézet nevében egy BAWAG-számlán keresztül 93 ezer eurót utalt át az SZDSZ- nek. Négy nappal később Kuncze megköszönte a nagylelkű támogatást - írta a Profil. 2004 januárjában Aczél jelzi, hogy megállapodott a szocialisták, illetve a liberálisok pénztárosával, aminek értelmében a „11-et 8:3 arányban osztják szét a koalíciós partnerek között”. A Profil értelmezése szerint a „11” jelölés valószínűleg 11 millió eu- róra vonatkozik. Egy későbbi feljegyzésben ezzel összefüggésben megemlítik Puch Lászlót, az MSZP pénztárosát is. Egy 2004. május 17-i keltezésű, a budapesti kórházépítéssel kapcsolatos feljegyzésben utalás van arra, hogy a Fidesz budapesti szervezetének a támogatása biztosított, és hogy valamennyi fővárosi szervezet beleegyezett: a pénz a Magyarországi Demokrácia Támogatásának Egyesülete bécsi székhelyű szervezeten keresztül „közvetlenül a pártokhoz folyjon be (Kórház)”. Véletlen egybeesés vagy sem - jegyzi meg a hetilap -, mindenesetre 2005 márciusa és májusa között Gyürk András és Lezsák Sándor Fidesz-politi- kusok rendezvényeit átszámítva 48 ezer, illetve 60 ezer euróval finanszírozták. Merre felé tekintget? (ČTK-felvétel)
