Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-06 / 182. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 6. www.ujszo.com RÖVIDEN Nem szabadulnak Tupý vélt gyilkosai Pozsony. Vizsgálati fogságban marad a Dániel Tupý meggyilkolásával vádolt három elkövető; a Pozsonyi Kerületi Bíróság elutasította panaszukat a járásbíróság korábbi határozata ellen, amely alapján október végéig kell vizsgálati fogságban maradniuk. A kerületi instancia egyetértett a járásbíróság véleményével, mely szerint a gyanúsítottak szabadulásuk után befolyásolhatnák a nyomozást és a tanúkat. Tupýt 2005-ben támadták meg a fővárosi Tyrš rakparton, az egyetemista a helyszínen belehalt sérüléseibe, (s) Öngyilkos lett a német diplomata Pozsony. Nem ölték meg, ismeretlen méreggel mérgezte meg magát az a német diplomata, akinek a holttestét múlt héten csütörtökön találták meg egy fővárosi lakásban - tájékoztatta lapunkat Alena Toševová fővárosi rendőrszóvivő. Az ügyben tovább tart a vizsgálat, az öngyilkosság indítéka egyelőre ismeretlen, (dem) Új gépek jönnek, Antonovok mennek Pozsony. Új katonai személyszállító repülőgépek vásárlására írt ki versenytárgyalást tegnap a védelmi minisztérium. Legkevesebb két gépjárművet akarnak venni, összesen 7,5 milliárd koronáért (249 millió euró). Az új gépek az elöregedett orosz Antonov repülőket helyettesítenék, egyszerűsítenék a szlovák hadsereg külföldi misszióiba küldött katonák és a harci technika szállítását. A tendert október végéig akarják kiértékelni úgy, hogy a győztessel már jövő januárban aláírhassák a szerződést. (ČTK) KDH: kedvezményeket a szülőknek Pozsony. Újabb kedvezményeket javasol a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) a dolgozó szülők számára. A KDH szerint a dolgozó szülők által fizetett nyugdíjbiztosítási járulék aránya az eddigihez képest egy százalékponttal csökkenne minden kiskorú gyermek után. Július Brocka alelnök szerint a család így havi 400 koronával magasabb bevételhez jutna. A kereszténydemokraták azt is el szeretnék érni, hogy korkedvezményes nyugdíjbavonu- lásnál legyen figyelembe véve a gyermekek száma, így a szülők nem esnének el attól a jövedelemrésztől, amely a korkedvezményes nyugdíjbavonulás esetén leszámítódik (minden hónapra a bér 0,5 százaléka). (SITA) Mégsem emelkedik jövő januártól a létminimum Túl nagy adókiesést okozna ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Mégsem emelkedik jövő januártól a létminimum. A szociális tárca által nemrég tárcaközi egyeztetésre bocsátott, de tegnap visszavont törvényjavaslat alapján januártól a jelenlegi 5390 koronás (178,92 euró) létminimum 5800 koronára (192,52 euró) nőtt volna. Ez több szociális támogatás változását vonta volna maga után, ám a legjelentősebb hatása: a lakosság több mint 90%-ánál csökkent volna az adóalap adómentes része, magyarán az eddiginél kevesebb adót fizetne a lakosság nagy része. Ez azonban az állami költségvetésben csak jövőre közel 4 milliárd korona (több mint 132 millió euró) kiesést jelentene, a tárca épp ezért vonta vissza a javaslatát. Barbora Petrová, a minisztérium sajtóosztályának munkatársa kifejtette, a létminimumhoz sok más törvény kötődik, így először hatástanulmányokat kívánnak végezni, mielőtt az erről szóló törvényjavaslatot további tárgyalásra terjesztik. A jövő évben tehát az adóalap adómentes része 103 408 korona (3432,52 euró) lesz. Ha 2009 januárjától a szakminisztérium elképzelése értelmében 5800 koronára nőtt volna a létminimum, akkor az adómentes alap 111 360 koronára (3696,47 euró) ugrott volna fel. (sán, s) Az automaták és az euró A telefonautomatáknak és a jegykiadó automatáknak 2009 január első napjaiban egyszerre kellene elfogadniuk a korona és az euró fémpénzeit, miközben csak euróbán adhatnak vissza. Műszaki korlátok miatt azonban számos automatát nem tudnak ilyen üzemmódra átállítani, ráadásul ez a bonyolult állapot csak január 16-ig érvényes. Azok a gépek, amelyek nem állíthatók át a kétféle pénznem felismerésére és kezelésére, 2009 januárjától már csak az eurót fogadják el. Viszont az is előfordulhat, hogy az automaták már december utolsó átállítják euróra, vagyis aki rónát dob a nyílásba, az vagy nem kap vonaljegyet, vagy pedig nem telefonálhat, miközben a bedobott érmét sem kapja visz- sza. Előzetes felmérések szerint a telefonbódék automatái többnyire képesek mindkét pénznemben üzemeim, azonban a városi tömegközlekedési eszközök jegyeit kiadó automaták csak egyféle üzemmódban működnek. Van még egy bökkenő is: az automaták 5 centnél kisebb névértékű érmét nem fogadnak el, vagyis 2009januáijá- tól minden, az automaták által nyújtott szolgáltatás árát eszerint kell kerekíteni. Ez várhatóan legfeljhebb 50 filléres árkülönbséget okoz a mostani árakkal egybevetve. (T3, ú) ): ľ (sxc.hu-felvéíel) Januártól a második és a harmadik gyermek születésekor is járna az egyszeri, 25 ezer koronás támogatás Pénzinjekcióval a gyerekvállalásért Még ki sem látszik a takaróból, de már csinos összeggel járul hozzá a családi költségvetéshez (ČTK-felvétel) Pozsony. A szociális tárca törvénytervezete lehetővé tenné, hogy a második és harmadik gyermek után nem 4560 koronát (151,36 euró), hanem 25 ezer koronát (829,84 euró) adjanak a szülőknek. Jelenleg csak az első gyermek után jár az egyszeri, 25 ezer koronás segítség. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A második és a harmadik gyermek születésekor is járna az egyszeri, 25 ezer koronás (829,85 euró) támogatás - javasolja a szociális minisztérium. A Fico-kormány által elfogadott törvény alapján tavaly januártól az elsőszülöttek után a szülő a minden gyermek után járó támogatással (az ún. kocsipénzzel) együtt összesen 11 000 korona (365,13 euró) támogatást kapott, idén januártól ez 25 ezer koronára (829,85 euró) emelkedett. Az ellenzék kezdettől fogva azt követelte, hogy ne csak az elsőszülött gyermek után járjon a támogatás, mert ez diszkriminatív a többi gyerekkel szemben, s nem segíti elő a gyermekvállalási kedv növekedését. A kormány ekkor még elutasította az ellenzéki törekvést. A HZDS ugyancsak a támogatás körének kibővítését akarta elérni, néhány héttel ezelőtt pedig a Koalíciós Tanács elfogadta a legkisebb kormánypárt javaslatát. A szülők tehát a második és a harmadik gyermek után is megkapják ezt a viszonylag jelentős támogatást. „Rendkívül elégedett vagyok, ezt javasoltuk már a kezdetektől” - nyilatkozta Jozef Halecký (HZDS), a parlament szociális bizottságának elnöke. Az ellenzék ugyancsak üdvözölte a kormány szándékát. „Ez jó irányba történő elmozdulás. A kormánynak azonban a további gyermekek születése után is támogatást kellene nyújtania, így a negyedik és az ötödik gyermekre is, még ha kisebb összeggel is” - jelentette ki Július Brocka (KDH) „Szlovákiában nem születik túl sok gyermek” - jegyezte meg. Az állami juttatások kifizetése évente nagyjából fél milliárd koronába kerül majd. A minisztérium arra számít, hogy jövőre 18 ezer másodszülött és 6200 harmadszülött esetében kell kifizetni a támogatást. A szaktárca szerint lesz elegendő pénz a költségvetésben erre a célra, s az ellenzék is úgy éli, a családtámogatásokra kell, hogy jusson elegendő forrás. ,A javuló gazdasági helyzet lehetővé teszi a családok nagyobb mértékű támogatását” - áll a javaslat indoklásában. Ahhoz, hogy a szülők megkaphassák az állami juttatást, az újszülöttnek legalább 28 napot kell megélnie. Feltétel az is, hogy a korábban született gyermek(ek) nem nevelkedhet(nek) gyermek- otthonokban. Ezzel a kikötéssel akarják megakadályozni, hogy a felelődén szülők visszaéljenek a juttatással. Az állami hivatalok szigorúbban fogják ellenőrizni azokat az eseteket is, amikor az idősebb gyermekek után járó családi juttatásokat a szülő helyett a község veszi fel. Ez olyankor történik, amikor a szülők nem a gyermekekre költik a támogatást, illetve nem ügyelnek arra, hogy rendszeresen járjanak iskolába. Ilyen esetekben az egyszeri támogatást is a község kapja majd meg, így biztosított lesz, hogy az újszülöttre fordítják az állami juttatást. A törvényjavaslat rendezni kívánja a családi pódék emelésének ügyét is. A javaslat értelmében ez a juttatás az eddigi 540-ről (17,92 euró) 640 koronára (21,24 euró) nő. Újdonság, hogy ezentúl minden évben valorizálják az összeget, mégpedig a mindenkori létminimum változásától függően. A javaslatot még a kormánynak, majd a parlamentnek is el kell fogadnia. (sán, pra) Jövőre a mostani 8100 koronáról 9000 koronára emelné a minimálbért a munkaügyi és szociális tárca Bár még tart a bérvita, az biztos, hogy lesz emelés ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A jelenlegi 8100 koronáról (268,87 euró) 9000 koronára (298,75 euró) emelné a minimálbért a munkaügyi és szociális minisztérium. A szakszervezetek korábban 8900 koronás (295,43 euró) minimálbért javasoltak, amivel a munkáltatók nem értettek egyet. A minimálbérről szóló törvény szerint a kérdésről elsősorban a munkáltatók képviselőinek és a szakszervezeteknek kell egyezségre jutniuk, s ha ez nem sikerül, akkor a minisztérium tesz javaslatot. A tárca 9 ezer koronát szeretne elérni, ám nyilvánvaló, hogy ha a munkáltatók a szakszervezetek által javasolt 8900 koronába nem egyeztek bele, akkor a tárca ennél is magasabb javaslatát nem fogadják el. így a minimálbér jövő januártól minden bizonnyal 8690 korona lesz. A törvény ugyanis úgy rendelkezik: ha a felek nem jutnak egyezségre, a minimálbért az átlagfizetés emelkedésének megfelelően kell megemelni. Ez tavaly 7,2 százalékos volt. A legalacsonyabb bér 8900 koronára való emelésének szükségességét a Szakszervezetek Konföderációja (KOZ) azzal indokolja, hogy Szlovákiában az uniós tagországok többségéhez képest rendkívül alacsony a minimálbér. Nagy-Britanniában például 1292 euró, Franciaországban 1150, Spanyolországban 725, Szlovákiában mindössze 351 euró. „Több országban a minimálbér is magasabb, mint Szlovákiában a nemzetgazdasági ádagbér”- fejtette ki Vladimír Mojš, a KOZ alelnöke. Szlovákia mind a minimálbér, mind az ádagbér tekintetében elmarad a régi európai uniós tagországok, de még a visegrádi négyek országai mögött is, állítja a szakszervezeti alelnök, aki szerint az emelés azért is szükséges, hogy kellő ösztönzést nyújtson a munkavállalásra. Ha a minimálbér nem sokkal nagyobb, mint a létminimum, a szociális segélyben részesülők nem motiváltak a munkavállalásban - tette hozzá Vladimír Mojš. Hasonló érvei vannak a munka-, szociális és családügyi minisztériumnak is. Szerintük az emelést lehetővé teszi, hogy az ország tavaly rekordmértékű gazdasági növekedést ért el. ,A javaslat tekintettel van az euróbevezetés elsősorban szegényebb rétegeket érintő negatív hatásaira, valamint arra, hogy az EU-tagállamok minimálbérre vonatkozó rangsorában Szlovákia hátulról az 5. helyen áll” - közölte Barbora Petrová, a szaktárca sajtóosztályának munkatársa. A munkáltatók azzal indokolják elutasító álláspontjukat, hogy a minimálbér nagyarányú emelése különösen a szegényebb régiókban rendkívül nehéz helyzetbe hozná a munkáltatókat. „Érezhetően megnövekednének a költségeik, így nagy az esélye, hogy az alkalmazottaik egy részét el kellene küldeniük” - nyilatkozta lapunknak Martin Hošťák, a Munkáltatók Országos . Uniójának (RÚZ) titkára, (sán, s) Az alkotmánybíróságra adná a sajtótörvényt az MKP A KDH elismerte, jogellenesen kapott adományt Harminc aláírót keresnek Visszaadják a támogatást ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az MKP elkészítette az áprilisban elfogadott sajtótörvényjogi elemzését, és kész a jogszabályt az alkotmánybíróságra adni. Ehhez viszont 30 parlamenti képviselő aláírása szükséges, és több mint kérdéses, a két ellenzéki párt csadakozik-e az MKP kezdeményezéséhez. A párt a törvény megszavazása után kezdeményezett tárgyalásokat a lapkiadók szervezetével, melyen megegyeztek, hogy beadvánnyal fordulnak az alkotmánybírósághoz. A jogi elemzés a napokban elkészült, az MKP ezek után a beadványhoz szükséges 30 képviselői aláírást kívánja összegyűjteni. A másik két ellenzéki párt vezető politikusai már most jelezték, nem támogatják a beadványt, mivel szerintük az MKP a Lisszaboni Szerződés áprilisi megszavazásával „elárulta ellenzéki partnereit”. Az MKP minden bizonnyal számíthat a négy egykori KDH-s képviselő aláírására, a beadvány támogatása elől nem zárkóztak el az SDKÚ-ból küépett honatyák sem. Mint ismeretes, a három ellenzéki párt a sajtótörvény megváltoztatásához kötötte a Lisszaboni Szerződés támogatását, ám áprilisban a nemzetközi nemtetszést is kiváltó törvény elfogadása után két nappal az MKP mégis megszavazta az alkotmányos többséget követelő európai szerződést. Ezt az SDKÚ és a KDH is árulásként értékelte - mivel vélhetően a magyar párt az oktatási törvényben kieszközölt változásokra „cserélte” a Lisszaboni Szerződés ratifikálását -, a két szlovák párt és az MKP viszonya azóta is fagyponton van. (MSz) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Jogszabály-ellenesen fogadtunk el néhány adományt, hajlandóak vagyunk visszaadni - jelentették ki tegnap a KDH képviselői, akik szerint a járási szervezeteket terheli a felelősség a történtekért. A Fair Play Szövetség hívta fel a figyelmet arra, hogy az elmúlt két évben törvényellenesen fogadtak el összesen 55 000 koronát (1826 euró). 2006-ban 50 ezer koronát (1660 euró) kaptak a Banner Nova vállalattól, amelyben Igló városának is részesedése van - ezt tiltja a törvény. 2007-ben pedig 5000 koronához (166 euró) jutottak hozzá egy polgári szervezettől, amit a hatályosjogszabály szintén tilt. „Utánajártunk az értesüléseknek, és mint kiderült, valósak. Készek vagyunk visszaadni az összeget” - tájékoztatta az újságírókat Martin Krajčovič, a párt szóvivője. Hozzátette: írásban fogják figyelmeztetni a helyi szervezeteket arra, hogy hasonló adományokat a jövőben ne fogadjanak el. A szóvivő szerint a párt vezetősége a nyilvánosságra hozott eseteken kívül más adományokat nem vizsgált. Az esettel ma foglalkozik a parlament pénzügyi bizottsága, amely pénzbírságot is javasolhat a pártnak. Ebben az esetben az adomány összegének kétszereséről lenne szó, tehát 110 ezer koronáról (3652 euró). „Ha a bírság mellett döntenek, nem lesz más választásunk, de mi felkészültünk azonnal visszaadni az adott összeget” - tette hozzá Krajčovič. A pénzügyi bizottság a HZDS adományaival is foglalkozni fog. Ebben az esetben felmerült a gyanú, hogy a párt anélkül vett át hétmillió koronát (232 357,4 euró), hogy erről szerződéstírtakvolnaalá. (dem, s)
