Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-04 / 180. szám, hétfő

Vili Egészségünkre UJSZO 2008. AUGUSZTUS 4. www.ujszo.com Nevem: Gódány Liliána Renáta, becenevem Lili Születési súlyom: 2940 g Testhosszam: 49 cm Születési időpontom: 2008. április 17. Lakhelyem: Síposkarcsa Játéksziget közepén egy kis manó szendereg, Nála szebbet e világon találni sem lehet. Nevem: Nagy Bianka Születési súlyom: 3150 g Születési hosszam: 51 cm Születési időpontom: 2008. január 8. Lakhelyem: Dióspatony Nézek a világra, tágra nyílt szemekkel, Körül vagyok véve nagy puha kezekkel. Ajándékozza meg a nagyszülőket és a keresztszülők a Mivel sokan szeretnék látni gyermeküket ezen a he­lyen, felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a baba adata­in kívül egy telefonszámot is tüntessenek fel, hogy ér­tesíteni tudjuk Önöket, melyik számban jelenik meg a kép. Ráadásul az Új Szónak azzal a számával megajándékozhat­ják a nagyszülőket, a keresztszülőket vagy az ismerősöket is. Augusztus 1 -jen kezdődött és 7-éig tart a szoptatás világhete, amelyet a WHO hirdetett meg Anyatej: a legtökéletesebb táplálék (Képarchívum) Biztosan minden anya iga­zat ad annak, aki azt állítja, hogy a szopatás élete leg­szebb időszaka volt. Felbe­csülhetetlen hatással van a gyermek szellemi fejlődésé­re, és szorosra fűzi az anya és gyermeke közötti érzel­mi kapcsolatot. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Dr. Filip Jom gyer­mekorvos szerint egyre több tudomá­nyos kutatás bizo­nyítja: a szoptatás a gyermek egész életé­ben nagy hatással van a fizikai és szellemi egészségé­re. A következő egyszerű egyenlet érvényes rá: minél tovább tart a szoptatás, a gyermeknek annál na­gyobb az intellektuális potenciálja. Bebizonyosodott, hogy a szopta­tás idejének meghosszabbításával emelkedik a gyermek intelligen­ciaszintje. Az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) és az UNICEF azt tanácsolja, hogy a csecsemő hat hónapos koráig kizárólag anyatej­jel táplálkozzon, s a teljes elválasz­tás időszaka két évig tartson. Számtalan bizonyíték van arra, hogy az anyatejjel táplált gyerekek­nek jobb a szellemi és motorikus fejlődése, jobban értik a matemati­kát, jobban olvasnak. A szoptatott gyermekek olyan anyaghoz is hoz­zájutnak, ami csak az anyatejben található, s amely a tanulásban ját­szik fontos szerepet. Főleg a védő, növekedést serkentő anyagokról és esszenciális zsírsavakról van szó. Dr. Filip Jom szerint az anyatej azért pótolhatatlan, mert ♦ tökéletes étel a gyermeknek ♦ könnyen emészthető ♦ mindig megfelelő a hőmérsék­lete és a tápanyagok jó arányban vannak benne ♦ a nő számára is a legjobb alter­natíva - ingyen van ♦ erősíti az anya-gyermek kap­csolatot ♦ védi a csecsemőt a hasmenés­től, a légutak fertőzésétől és a kö­zépfülgyulladástól ♦ a szoptatott gyerekek gyorsab­ban fejlődnek, nagyobb az IQ-juk, ♦ a szoptatás serkenti az agy mű­ködését ♦ fokozza az oltás hatását ♦ megkönnyíti a fogak és az íny helyes fejlődését, a szoptatott gye­rekeknek kevesebb a szuvas foguk ♦ csökkenti a mell-, a petefészek- rák és a csontritkulás kialakulását ♦ a szoptató anya gyorsabban le­adja a terhesség alatt felszedett kilókat. Az anya étrendje legyen ki­egyensúlyozott, tartalmazzon sok nyers zöldséget, gyümölcsöt, ros­tot, cukor nélküli, enyhén minera- lizált folyadékot, valamint a tej­termelést serkentő teát. A cukrok és a zsírok korlátozása ajánlott. „Fontos szerepet játszanak a telí­tetlen zsírsavak, amelyek a gyer­mek agyának fejlődése szempont­jából is igen jelentősek. Javítják a látást, az emlékezetet, serkentik az összpontosító képességet” - te­szi hozzá a szakember. A kicsi számára az anyatej az egyedüli te­lítetlen zsírsav-forrás, ezért az anyának sokat kellene fogyaszta­nia. „Mivel a szervezet maga nem tudja előállítani, táplálék vagy speciális táplálék-kiegészítő for­májában kell bevinni. Gazdag természetes forrása a hal, a dió és a növényi eredetű olaj. A heti kétszeri halfogyasztás fedezi a telítetlen zsírok ajánlott mennyi­ségét. Ám mivel a közép-európai étrend halételekben eléggé sze­gény, nagyon fontos szerepet ját­szanak a speciális táplálék-kiegé­szítők. A terhes és szoptató nők számára fejlesztették ki azokat magas DHA-tartalommal. Az omega3 telítetlen zsírsavak közé soroljuk az eikosapentaen savat (EPA) és a dokosahexaen savat (DHA). Mindkettő nagysze­repet játszik a magzat és az isko­lás korú gyermek agyának fejlő­désében. Ä terhes és szoptató nők számára inkább a DHA a fontos, amely az agy legfontosabb építő­eleme. Pótolhatatlan az idegsej­tek sejtmembránjainak kifejlődé­se szempontjából, részt vesz az agyszövet struktúrájának kialaku­lásában. A megfelelő mennyiségű DHA főleg a korai terhesség ide­jén fontos, (ki) Marin-Q. VERSENY Egyedülálló újdonság A Marin-Q mami omega3 és omegaő telí­tetlen zsírsavakban gazdag. Fogyasztása nemcsak a terhesség alatt és a szoptatás idején, de már akkor is ajánlott, amikor még csak tervezik a terhességet. Magas DHA-tartalma elősegíti az agy fejlődését. Gyártásához csak olyan halakat használ­nak, amelyek a legtisztább vizekből szár­maznak. Tartalmaz továbbá ligetszépe- olajat, gammalinolén savat és E-vitamint. Kérdésünk Mi a telítetlen zsírsavak szerepe a szoptatás idején? A válaszokat szerkesztőségünk címére küldjék. Csak nyílt postai levelezőlapot fogadunk el. A helyesen válaszolók közül öten kipróbálhatják az egyedülálló terméket. az anyatej hete Az egészséges baba mosolya jutalom az anyának, ajándék a családnak Természetes „kábítószer” Minden újszülöttnél szükség lenne a veleszületett hallásproblémák kizárására Ezer újszülöttből három érintett FELFEDEZÉS A kisbaba mosolya nem csak egyszerűen megmelengeti az anya szívét - aktivizálja az agyi juta­lomközpontokat is, állítják ameri­kai kutatók. „Az anya és gyermeke közötti kapcsolat kritikus jelentő­ségű a csecsemő fejlődése szem­pontjából - figyelmeztetnek a ku­tatók. „Valamüyen okból kifolyó­lag egyes esetekben mégsem dá­kul ki ez a kapcsolat. Kóros eset­ben helyére a törődés hiánya és bántalmazás lép.” A szerzők funkcionális mágneses rezonancia vizsgálattal (MR) ele­mezték az 5-10 hónapos csecse­mők édesanyjának agyműködését. Az összesen 28, első gyermekét ne­velő anyák saját és más gyermekek fényképeit nézegették, eközben történt a vizsgálat. A kutatók azt ta­lálták, hogy amikor az anyák a saját gyermekük arcát látták, az agy ju­talmazással kapcsolatos kulcsfon­tosságú területei felvillantak. A saját baba látványa más terü­leteket: a gondolkodás, mozgás, viselkedés és érzelmek zónáit is aktiválta. „Ezek azok a területek, amik korábbi, kábítószer-függősé­get célzó vizsgálatok során is akti­válódtak” -jelezték a szerzők hetséges, hogy saját gyermek mo­solygó képének látványa termé­szetes „kábítószer’ az anyáknak. Az anya reakciójának intenzitása a baba arckifejezésétől függött. „A legkifejezettebb aktiválódás mo­solygó arcoknál volt látható” - állí­tották a szerzők. Kisebb volt a ha­tás, amikor a fénykép semleges, vagy szomorú arcot ábrázolt. „Más reakcióra számítottunk szo­morú arc esetén” - magyarázták a kutatók. Ezzel szemben viszony­lag kis eltérést lehetett észlelni az anyák reakciójában, ha a saját, vagy egy másik csecsemő síró ar­cát látták. (Reuters) AJÁNLÓ „A veleszületett hallásvizsgála­tok kizárása minden újszülöttnél része kellene, hogy legyen a rutin állapotfelmérésnek” - fogalma­zott az Amerikai Prevenciós Bi­zottság elnöke. „A születéskori szűrés lehetőséget ad a hallás­csökkenés korai felismerésére, így javulhat azon gyermekek élet­kilátása is, akiknél pozitív ered­ménnyel zárul a vizsgálat.” A veleszületett, vagy az élet során szerzett halláskárosodás­sal élő gyermekek kommunikáci­ós és beilleszkedési problémák­kal küzdenek, viselkedési és ta­nulási nehézségeik lehetnek. Mi­nél korábban megtörténik a hal­láskárosodás felismerése és ke­zelése, annál jobb esélyekre le­het számítani a későbbi élet so­rán, például a nyelvi képességek terén is. A veleszületett halláscsökke­néssel élő gyermekek felénél sem­milyen rizikófaktort nem lehet azonosítani, azért a szakértői bi­zottság szerint helyénvaló döntés az általános szűrést szorgalmazni a nagy kockázatú csoportokra cél­zott vizsgálatokkal szemben. A prevenciós bizottság egy, megelőzésben és az alapellátás­ban dolgozó független szakér­tőkből álló csoport, amely a ren­delkezésre álló tények segítségé­vel teszi meg ajánlásait. Ezer újszülöttből átlagosan há­romnál lehet számítani veleszüle­tett halláscsökkenésre: ennek el­lenére ritkábban szűrik ezt az ál­lapotot, mint más betegségeket. A bizottság ajánlása szerint egy­két lépésből álló szűrési rend­szerről lenne szó, ahol külön ér­tékelnék a belső fül válaszát az akusztikus ingerekre, illetve az agytörzs hallóközpontjainak re­akcióját. (Medicine Net) egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona, reklámmenedzser: Erdőfy Olga, tel.: 02/59 233 241 Levélcím: Egészségünkre, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469

Next

/
Oldalképek
Tartalom