Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-27 / 200. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 27. Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 9 Már javítják a leszakadt mennyezetet - hamarosan ismét ingázni fognak az EP honatyái Kényszerű hagyománybontás Valójában három székhely van Brüsszel. Az Európai Parlament valójában három székhellyel működik. Munkája legnagyobb részét Brüsszelben végzi, de titkársága Luxemburgban van, s a képviselők minden hónapban négy napon át a franciaországi Strasbourgban üléseznek. Az EP- székhelyek kérdéséről annak idején a tagállamok kormányai döntöttek, s e döntést felülvizsgálni is csak a tagállamok tudnák, méghozzá egyöntetű szavazattal. Párizs hevesen ellenzi Strasbourg feladását, egyrészt presztízskérdést csinál belőle, másrészt az ottani ülésezés komoly bevételt hoz az elzászi városnak, (m) Brüsszel. Kivételesen Brüsszelben tartja meg szeptember eleji plenáris ülését az Európai Parlament, mert addig nem sikerül helyreállítani a strasbourgi ülésteremben augusztus elején részben leszakadt álmennyezetet. ÖSSZEFOGLALÓ Hans-Gert Pottering, a parlament elnöke hangsúlyozta, a döntés oka, hogy garantálni szeretnék a képviselők és más érintettek teljes biztonságát és épségét. Augusztus elején több tonnányi álmennyezet szakadt a szerencsére üres ülésteremre, az utólagos vizsgálatok szerint az összetartó anyag, a rögzítés hiányosságai miatt. Az incidens okainak vizsgálata egyébként még nem fejeződött be, de már folyik az álmennyezet helyreállítása is. Pillanatnyilag valószínűnek tűnik, hogy a szeptember végi, következő teljes ülést már Strasbourgban tarthatják. Az uniós szerződések értelmében a teljes (hétfőtől csütörtökig tartó) plenáris üléseket mindig Strasbourgban kellene tartani, míg a munka többi részét Brüsszelben végzik a képviselők. Most azonban a sajnálatos incidens miatt több ezer ember (képviselők, munkatársaik, az EP alkalmazottai és újságírók) mentesülnek attól, hogy szeptember 1. és 4. között az elzászi nagyvárosba utazzanak. Egyes számítások szerint az ingázás éves szinten több mint 200 millió euró- jába kerül az uniós adófizetőknek. Strasbourgban minden csillog, minden tökéletes - volt (Képarchívum) Nemrég még úgy tűnt, hogy ebben az évben, az unió soros francia elnöksége alatt még csak pedzegetni sem fogják azt, hogy az EP elköltözzön Elzász fővárosából, de a baleset - és talán az uborkaszezon - miatt a média ismét felvetette a kérdést. Az vitathatatlan, hogy a német-francia viszály, majd kibékülés jelképévé lett város kellemes levegőváltozás Brüsszelhez képest. De ésszerűtlen, a parlament állandó ingázása nagy nyűg. Bár egyes képviselők és munkatársaik is nagyon unják már, legfőképpen az európai adófizetőknek jelent terhet, hiszen az említett évi 200 millió euróval az EP költségvetésének egyhetede megy pocsékba. És akkor még nem beszéltünk a rengeteg munkáról, az iratok tonnáinak ki- és becsomagolásáról, szállításáról, a kamionok, repülőgépek jelentette környezetkárosításról. „Mi vagyunk a vüág egyetlen törvényhozása, amelynek nincs beleszólása abba, hogy hol ülésezzék, hiszen ezt a tagállamok döntik el” - idézte a Népszabadság az egykori liberális svéd EP- képviselőt, Cecilia Malmström- möt, aki jelenleg Svédország EU- ügyi minisztere. A svédek morgo- lódása érthető: egy főre vetítve ők az EU második legnagyobb befizetői. Az első helyen lévő hollandok pedig 1999-ben a hágai felsőházhoz fordultak, amely állásfoglalásban nyilvánította ki, hogy az egész parlament évi tizenkétszeri költöztetése valójában a közösségi pénzek elpocsékolása. De a helyzet változatlan, annak ellenére, hogy már 1,24 millióan írták alá azt a petíciót, amely követeli: legyen az EU parlamentjének egyetlen székhelye, mégpedig Brüsszelben. Nem segített az a vizsgálat sem, amely rákkeltő azbesztet mutatott ki a falai között, és egy, a városházát is érintő ingatlanbotrány sem segített. Strasbourg így marad, eddig senki sem tudott Párizsnak olyan kompenzációs lehetőséget felkínálni, amelyet a franciák akár csak megfontolandónak is tartanának. A soros francia elnökség alatt próbálkozni sem érdemes az uniós szerződés módosításával. Mindez nem ér egyhamar véget, hiszen az unió vezetőit fontosabb kérdések foglalkoztatják. Az éppen aktuális nemzetközi vál- ság(ok) mellett elsősorban az, hogy mi lesz a Lisszaboni Szerződés sorsa az ír elutasítást követően, és a jövőre esedékes európai parlamenti választásokra is fel kell készülni, (mti, nol.hu, ú) Valódi hatalommal rendelkező elnököt szeretne Sarkozy gyártja az ötleteket ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Nicolas Sarkozy francia elnök szerint a Lisszaboni Szerződés olyan eszközöket adna az unió kezébe, amelyekkel hatékonyabban lehetne kezelhetni az olyan válságokat is, mint a grúz—orosz konfliktus. Az Európai Tanács soros elnökségét betöltő Franciaország államfője a Le Figaróban nemrég azt fejtegette, hogy a Lisszaboni Szerződés intézményi változásai - főként az Európai Tanács (EiT) állandó elnöke, az Európai Diplomáciai Szolgálat valamint a Kül- és Biztonságpolitikai Főképviselő - hatékonyabbá tennék a szervezet fellépését a különféle nemzetközi konfliktusokban. Sarkozy írása azért is figyelemre méltó, mert a francia elnök egy „erős”, valódi hatalommal lendel- kező EiT-elnökről írt, aki a külpolitika terén is képviseli az uniót. A tagállamok azonban közel sem ilyen egységesek ebben a kérdésben, mivel egyes - elsősorban a kisebb - tagországok ellenzik, hogy az új tisztség széles jogkörökkel párosuljon. Maga a Lisszaboni Szerződés meglehetősen homályosan fogalmaz az elnök feladatkörét illetően. Ugyanakkor a szerződés jövője továbbra is bizonytalan: hiába ratifikálta már a tagállamok többsége, Írországban júniusban a lakosság népszavazáson elutasította a dokumentumot. Az ír kormánynak októberig kell nyilvánosságra hoznia, hogyan képzeli el a kiutat ebből a helyzetből. Elképzelhető egy újabb népszavazás kiírása, de az is, hogy valamilyen jogi eszközzel lehetővé teszik, hogy ne kelljen újra referendumra bocsátani a szerződést. Az viszont már biztos, hogy a tagállamok által eredetileg remélt időpontban, 2009. január 1-jén a reformszerződés nem fog hatályba lépni. Nem sokkal korábban Sarkozy- nek volt egy másik javaslata is, ezt például Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter rossz nyári viccnek nevezte. A francia elnök akkor az egyes tagállamok által delegált közös biztosokról elmélkedett. Elképzelése szerint az egy kultúrkörbe tartozó országok, mint például Németország és Ausztria, az Egyesült Királyság és Írország vagy a Benelux államok a jövőben egyetlen közös biztosi poszton osztoznának. A jelenleg hatályos Nizzai Szerződés minden tagállamnak egy biztos delegálását engedéíyezi. Ugyanakkor azt is előírja, ha az unió tagállamainak száma eléri a 27-et, a biztosok száma nem növekedhet tovább. Ekkor a tanácsnak egyhangúlag döntést kell hoznia a biztosok számát illetően, és ennek a számnak mindenképpen kevesebbnek kell lennie 27-nél. Ezt a problémát a Lisszaboni Szerződés úgy oldaná meg, hogy a biztosok számát a mindenkori tagállami létszám kétharmadára csökkentené 2013-tól, vagyis a jelenlegi taglétszám mellett ciklusonként kilenc ország maradna saját biztos nélkül. A biztosok nemzetiségét rotációs rendszer segítségével határoznák meg, ami minden tagország számára méltányos elbánást biztosítana. Az új kétharmados rendszer nyilvánvalóan számos vitára ad majd okot, hiszen minden tagállam ragaszkodik az Európai Bizottságban betöltött pozíciójához. A probléma ezúttal is az, hogy nem tudni, mi lesz a Lisszaboni Szerződés sorsa, (euvonal.hu, ú) Hat atomerőmű teljesítményét váltanák ki a világ eddigi legnagyobb árapály-erőművének megépítésével Nehéz dilemma előtt a britek a Severn folyó torkolatában ÖSSZEFOGLALÓ London. A világ legnagyobb árapály-erőművének megépítésével Nagy-Britannia olyan széndioxid-mentes áramforráshoz jutna, amely a szigetország energiaszükségletének öt százalékát fedezné. A kormány és ellenzék által egyaránt támogatott elképzelés azonban a környezetvédők heves ellenállásba ütközik. A terv a Kelta-tengerbe ömlő Severn folyó egyedülálló adottságára épül. Ennek vizét a dagály naponta kétszer 15 méter magasra duzzasztva szorítja vissza a folyómederbe - apálykor viszont ellentétes irányban hömpölyög a hatalmas vízmennyiség a torkolatban. Ide, Bristol és Weston közé építenének egy 16 kilométer széles duzzasztógátat, benne óriási - 9 méter átmérőjű - turbinákkal. Utóbbiak összteljesítménye 8,6 Gigawatt lenne, vagyis annyi, mint hat atomerőműé. (Például a magyarországi paksi erőmű négy blokkja mintegy 1,8 GW energiát termel.) Az árapályerőmű legalább 120 éven át szolgáltatna áramot anélkül, hogy egyetlen gramm szén-dioxidot bocsátana ki a levegőbe. Egyébként ez a tervezet nem új keletű, már a nácik is gondoltak a megvalósítására abban az esetben, ha vereséget mérnek Nagy-Britanniára a II. világháborúban. Később a londoni kormányok is kacérkodtak az ötlettel, ám a negatív kimenetelű gazdaságossági számítások miatt rendre elvetették. Ma azonban, amikor az energiahordozók ára rekordmagasságba szökött, és a Föld légkörének védelme London szemében is prioritássá vált, sem a megvalósítás költsége (15 milliárd font), sem a nyolc évre taksált építési idő nem rettenti el az Azzal érvelnek, hogy az építkezés számtalan állat- és növényfajt, illetve egyedülálló élőhelyet veszélyeztetne. erőmű szószólóit. Közöttük van Gordon Brown kormányfő éppúgy, mint David Cameron, az ellenzéki konzervatívok vezére. A megvalósíthatósági tanulmány már készül, az előzetes döntés őszre várható. Műszakilag aligha merül fel akadály, hiszen francia földön, Bretagne-ban már 1966 óta zavartalanul működik a La Ráncé árapály-erőmű; ez ugyan jóval kisebb a tervezett brit egységnél, ám koncepcióját tekintve igen hasonló. Azonban tucatnyi környezetvédő szervezet ádázul ellenzi a tervet. Azzal érvelnek, hogy az építkezés számtalan állat- és növényfajt, illetve egyedülálló élőhelyet veszélyeztetne. A környékbeli táj egy része tartósan víz alá kerülne, több tízezer gázlómadár veszítené el az élőhelyét. Sok halfaj pedig a magas gát miatt nem tudna felúszni a Severn felső szakaszán található ívóhelyéhez. Nagy-Britannia nehéz dilemma előtt áll. Mi a fontosabb: olcsón és biztonságosan rendelkezésre álló, szén-dioxidmentes áramhoz jutni nagy mennyiségben, vagy pedig megőrizni egy Európában páratlan vizes élőhelyet? Andrew Lee egykor a WWF- nek dolgozott (amely ellenzi az erőművet), ma már viszont Brown kormányfő tanácsadója környezetvédelmi kérdésekben. A Der Spiegel német hírmagazinnak nyilatkozva leszögezte: a prioritás ma a C02-mentes energiatermelésé. Az élőhelyüket elveszítő fajokat más területekkel lehet és kell „kárpótolni”. „Igen nehéz döntések előtt állunk, rajtunk a világ szeme” - fogalmazott Lee. (MTI, ú) Digitális Könyvtár Lassan halad a munka Brüsszel. Az Európai Bizottság nemrég sürgette a tagállamokat, hogy tegyenek további lépéseket a kulturális örökségek online elér-' hetőségének megkönnyítésére. Az Európai Digitális Könyvtár létrehozása, valamint a könyvek, festmények, zenei művek, filmek és fotók digitalizálása ugyanis - anyagi és technikai jellegű nehézségek miatt - egyelőre nagyon lassan halad. Az Európai Unió könyvtáraiban fellelhető, összesen mintegy 2,5 milliárd könyvnek jelenleg csupán 1%-a érhető el digitális formában is. Pedig az Európai Digitális Könyvtár lehetővé tenné, hogy otthonunkból böngésszünk a British Library anyagai közt, vagy csodáljuk meg a Mona Lisát. (eu) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap Progresszív alap Magánnyugdíjpénztár A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,1383 Sk 247 308 527,92 Sk 0,065% 1,1258 Sk 1 539 254 540,95 Sk 0,065% 1,1073 Sk 4 668 606 425,74 Sk 0,065% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,1434 Sk 858 444 176,45 Sk 0,065% 1,1099 Sk 5 826 168 244,49 Sk 0,065% 1,1019 Sk 12 233 902 657,69 Sk 0,065% AXA Magánnyugdíjpénztár 1,1380 Sk 479 167 790,81 Sk 0,065% 1,1105 Sk 4 234 237 235,57 Sk 0,065% 1,1030 Sk 12 369 123 746,44 Sk 0,065% CSOB Magánnyugdíjpénztár 1,1228 Sk 130 523 735,86 Sk 0,065% 1,0928 Sk 1 008 924 364,21 Sk 0,065% 1,0902 Sk 2 331 201 644,53 Sk 0,065% ING Magánnyugdíjpénztár 1,1318 Sk 202 910 061,09 Sk 0,065% 1,0951 Sk 1 935 045 091,19 Sk 0,065% 1,0826 Sk 4 638 346 293,96 Sk 0,065% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,1322 Sk 432 977 168,07 Sk 0,065% 1,1058 Sk 3 259 054 275,97 Sk 0,065% 1,0983 Sk 5 268 916 009,75 Sk 0,065% * az alap nettó havi vagyonából számítva forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2008. augusztus 22-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.
