Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-25 / 198. szám, hétfő
8 Kitekintő-hirdetés UJSZO 2008. AUGUSZTUS 25. www.ujszo.com Kun Miklós történész: A magyar pártvezér utólag mindig jelentett Brezsnyevnek, ha Dubčekkel találkozott Kádár szerepe a Prágai Tavasz eltiprásában Brezsnyev utasítására találkozott Dubčekkel. Kádár Jánost lelkes úttö(Fotóarchívum) Bár kezdetben rokonszenvezett Alexander Dubčekkel, Kádár János hamar megijedt a Csehszlovákiában tapasztalható, a pluralizmus felé irányuló változásoktól, és a katonai beavatkozás egyik szorgalmazója lett - véli Kun Miklós történész, akinek szeptemberben jelenik meg a harmadik könyve a témában. KOSAANDRÁS Mi jellemezte Kádár János hozzáállását a Prágai Tavaszhoz? Az MSZMP vezetője eleinte rokonszenvezett a fiatalos, dinamikus Dubčekkel. A morózus, akadékoskodó Novotnýt, aki ráadásul gyakran felhánytorgatta Kádárnak, mi mindent köszönhet neki 1956 őszének viharos napjaiban, ki nem állhatta. Akkor kezdett csalódni Dubčekben, amikor észrevette: a sajtószabadság bevezetése és a plurális társadalom felé tett - egyébként igen bátortalan - lépések nyomán a prágai példa veszélyessé válhat Magyarország számára. 1968. május végén már sokkal kritikusabban nyilatkozott prágai kollégájáról. Ettől függetlenül Kádár csupán fokozatosan lett a „rapid megoldás” híve, eleget vitatkozott is erről Ulbrichttal és Gomulkával. A magyar sajtó központi utasításra sokáig főleg pozitívan írt a Prágai Tavaszról. Magyarul napvilágot láthatott Ota Šik egyik könyve, amely lényegében a csehszlovákiai új gazdasági mechanizmus alapvetése volt. Akkor hogyan lett Kádárból a bevonulás egyik szorgalmazója? Július elejére Kádár nagy fordulatot tett e téren. Moszkvában már azt mondta Brezsnyevnek: „(...) a helyzet most úgy alakul, hogy minden bizonnyal meg kell szállni Csehszlovákiát. Ha erre szükség lesz, minden kétkedés nélkül vállaljuk”. Aztán hazatérve Kádár ismét hezitált. Taktikázott. Ezt tette Varsóban is az „ötök” egyeztető megbeszélésén. Július 20-án azonban bizonyíthatóan „bevonuláspárti” politikusként viselkedett. Kádár balatonaligai villájában a legnagyobb titokban vette rá Pjotr Seleszt, az ukrán kommunista párt vezetője Vasil Bil'akot, a keményvonalas szlovák pártvezért, hogy írjanak behívólevelet! Két nap múlva Magyarországon is óvatosan, a legnagyobb titokban megkezdődtek a bevonulás ideológiai, dezinformációs, majd végül katonai előkészületei. Es ettől kezdve Kádárnál már nem volt visszaút. Brezsnyev mit tudott a Kádár és Dubček közötti, összesen hét találkozón elhangzottakról? Szinte mindent! Ráadásul több csatornán futottak be hozzá a hírek. Alexander Dubček titkárság- vezetője, s egyik régi jó barátja, a hozzá hasonlóan szlovákiai pártmunkás Miloslav Sojak például szoros kapcsolatban állt a KGB prágai rezidensével. Minden információt továbbadott. Kádár pedig a Dubčekkel való hét találkozása előtt mindig felhívta Brezsrok köszöntik. nyevet. Megesett, hogy tanácsot is kapott az SZKP főtitkárától, merre felé vigye a beszélgetést. Miután a találkozó lezajlott, Kádár afféle „összegzést” juttatott el a Kremlbe, vagy ismét felhívta Brezsnyevet telefonon. Előfordult, hogy kettejük beszélgetése egy jó óráig, sőt tovább tartott. Mivel Kádár nem tudott oroszul, tolmácsok közvetítésével társalogtak. A két politikus a lehallgatástól tartva, még a K-tele- fonon is rébuszokban beszélgetett. Szóba került a katonai bevonulás? Brezsnyev például 1968. július utolsó napjaiban érintette a fegyveres bevonulás kérdését. A beszélgetésről készült feljegyzés szerint: „Az SZKP vezetősége nevében mély háláját fejezte ki Kádár elvtársnak pozitív válaszáért az ismert kérdésben. Ez annyira drága a mi pártunk és barátságunk számára, hogy nincsenek szavak, hogy ezt kifejezzem. Amíg élek, ezt nem felejtem el.” Kádár ugyancsak sejtelmesen reagált: „Az említett dolog rendben megy.” Akkor miért terjedt el máig széles körben, hogy Kádár Brezsnyev háta mögött tárgyalt Dubčekkel? Ez alighanem a régmúlt idők ködösítésének máig ható következménye. Kádár még az 1970-es évek elején is képes volt azt mondani a Csehszlovákia megszállását Prágában közelről szemlélő Marosán Györgynek: „Mi mindent megtettünk, hogy a csehszlovák elvtársakat, magát Dubčeket is visszatartsuk a meggondolatlan lépésektől. A szovjetek tudta nélkül, illegálisan találkoztunk. Ezért leteremtettek bennünket néhányszor. Ennek ellenére tovább csináltuk. Meg akartuk győzni őket, hogy rossz úton járnak. Az az igazság, hogy Dubčekék nem voltak őszinték. Dubček fogadkozott, igazunk van, hazamegy, rendet teremt. Hazament, és ott folytatta, ahol abbahagyta. Ilyen körülmények között mit tehettünk? Nehéz döntés volt. Meg kellett csinálni.” A tények azonban az ellenkezőjét bizonyítják. Dubček egyébként a bársonyos forradalom után elolvasta mindazt, amit Kádár róla írt Brezsnyevnek. És kifakadt memoárjában: „Most már természetesen tudom, hogy Kádár Brezsnyev instrukciói alapján találkozott velem. És azt is, hogy jellemileg legalább annyira a „lenini erköl- csiség” terméke volt, mint a többiek”. Ha nincs az „ötök” beavatkozása, Dubčekéknek sikerült volna megreformálni, emberarcúvá tenni a szocializmust? Semmiképpen nem. Hiszen a rendszer lényegéből fakad, hogy igazából megreformálhatatlan. Hadd idézzem Ludvík Vaculíkot, a jeles írót, a Kétezer szó című kiadvány szerzőjét: „Európának a Prágai Tavasz talán még fontosabb volt, mint nekünk. Hiszen megmutatta, hogy mi a Szovjetunió. Megmutatta, hogy a kommunizmus megreformálhatatlan. A valamennyire is józan nyugati értelmiségnek be kellett látnia, hogy a megreformált kommunizmus egyszerűen ostobaság.” Utólag hogyan értékelték a történteket a magyar vezetők? A szovjet megszállás után, a normalizációnak nevezett időszakban, amikor Alexander Dubček már a legfőbb bűnbakká vált a Kreml urai szemében, Kádár Jánosnak egyre gyakrabban magyarázkodnia kellett a szatellit országok pártvezetői előtt, amiért korábban békülékeny hangot ütött meg a csehszlovákiai „ellenforradalommal” kapcsolatban. Moszkva iránti hűségét bizonyítandó, Kádár erre új taktikát alkalmazott. A bolsevik gyökerű hatalomgyakorlás kötelező szokásaitól eltérően nem gyakorolt önkritikát, ehelyett inkább még jobban ködösített. Ezt hogy kell érteni? Elsők közt Jurij Andropov KGB- elnökkel, a volt magyarországi szovjet nagykövettel beszélt ebben a hangnemben 1968. december 7-re virradóra, a magyar fővárosban folytatott tárgyalásukon. „Kezdettől fogva hangsúlyoztuk - mondta Kádár - hogy az események ilyen menetében sem az irányzatok, sem az egyes személyek útja nincs eleve elrendelve, az az események során alakul. (...) Ilyenkor gyorsan változnak az emberek, jó és rossz irányba egyaránt. (...) Nagy Imre sem ellenforradalmárként kezdte. A Rákosival folytatott vitáiban kezdetben valami igazság, vélt igazság és sérelem vezette őt. (...) Nagy Imrét pedig a szubjektív őrület elvitte az osztályárulásig, az ellenforradalomig, a saját sérelméből a párt, a nemzet sérelmét tudta csinálni. Személyes véleményem szerint a CSKP elnöksége és Dubček 1968. július 8-án, a varsói tanácskozáson való részvétel visszautasításával lépett Nagy Imre útjára. Ott elváltak útjaink. Aztán már csak idő kérdése volt, hogy mikor ütközünk össze.” (hirszerzo.hu) Találkozzunk az utcán a Sweet Park Fest MEGAbuliján! Helyszín: Nagyudvarnok Időpont: 2008. augusztus 29. és 30, Ha magával hoz egy Új Szó szelvényt, a jegyet 10% -os kedvezménnyel vásárolhatja meg az alábbiakban feltüntetett helyeken és időpontokban a limuzinos hostessektől. Ajegyek a dunaszerdahelyi Focus Music Shopban 9-18 óráig, valamint a polgármesteri hivatalokban is kaphatóak lesznek. A sorsolásra a fesztivál helyszínén kerül sor. Péntek: Nagyudvarnok, Polgármesteri Hivatal előtt, 18.00 - 20.00 Szombat: Kisudvamok, falunap, 18.00 -19.00; Dunaszerdahely, utcabál, 19.30 - 21.00 Vasárnap: Eperjes, a templom mellett, 18.00 -19.00; Dunaszerdahely, MAX bevásárlóközpont, 19.30 - 21.00 Hétfő: Nagymegyer, Fő Térés környéke, 18.00 - 21.00 Kedd: Nyékvárkony, régi remplom, 18.00 -19,00; Bős, kultúrház, 19.30 - 21.00 Szerda: Lég, templom környéke, 17.00 -17.45; Mihályfa, templom környéke, 18.00 -18.45; Nemesabony, templom környéke, 19.00 - 19.30; Gelle, templom környéke, 19.45 ~ 21.00 Csütörtök: Somorja, kultúrház és környéke, 18.00 -19.30; Dunaszerdahely, Lidi parkoló, 20.00 - 21.00 ránk! kattanj
