Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-25 / 198. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 25. www.ujszo.com RÖVIDEN Bhutto özvegye elnökjelölt lesz Iszlámábád. Aszif Ali Zar- dari, a meggyilkolt Bhenazir Bhutto volt kormányfő félje vállalja az elnökjelöltséget - közölte a párt egyik tisztség- viselője szombaton. A Pa­kisztáni Néppárt (PPP) par­lamenti képviselői pénteken egyhangúlag döntöttek Bhutto özvegyének jelölésé­ről. Pakisztán szeptember 6-án választja meg a lemon­dott elnök, Pervez Musarraf utódát. Az alkotmány értel­mében az államfőt az iszlá- mábádi parlament és a négy pakisztáni tartományi gyűlés választja meg. (m) Japán gazdasági csomag Tokió. Japán gazdaság­élénkítő csomagtervet ké­szít: a nyolcezer milliárd je­nes (73 milliárd dolláros) csomag célja, hogy a vállal­kozásokat és a fogyasztókat is segítse a magas üzem­anyag- és nyersanyagárak hatásainak kivédésében. (MTI/AP) Kijárási tilalom Kasmírban Szrinagar. Meghatározat­lan időre szóló kijárási tilal­mat vezettek be a hatóságok tegnap a kasmíri térség for­rongó, Indiához tartozó ré­szében, melynek fővárosá­ban, Szrinagarban muzul­mán szeparatisták az indiai uralom elleni tüntetéssoro­zatuk újabb állomásaként til­takozó nagygyűlésre készül­nek. A muzulmán lakosságú vidéken az elmúlt két hétben hatalmas függedenségpárti demonstrációk zajlottak, amelyek a legnagyobb tilta­kozó akciók közé tartoznak azóta, hogy 1989-ben, az. addigi békés szeparatista tö­rekvések erőszakossá váltak Kasmírban. (MTI/AP) 15 ezer embert evakuáltak Róma. 15 ezer embert kel­lett lakóhelyéről kimenekí­teni az olaszországi Raven- nában egy fel nem robbant II. világháborús bomba hatásta­lanítása miatt. A 60 évvel ez­előtt brit repülőről ledobott robbanószert építési munká­latok közben találták meg. Olaszországban évente átía- gosan 2000 hasonló fegyver­re bukkannak rá. (sita) Tűz egy spanyol atomerőműben Tarragona. Tűz ütött ki tegnap egy atomerőműben Spanyolország északkeleti részén, de a hatóságok köz­leménye szerint nem csorbult sem az alkalmazottak, sem a környéken lakók egészsége, és a természeti környezet sem károsodott, mert a tűz nem érte a nukleáris fűtőelem­eket. Egy generátor gyulladt ki eddig ismeretlen okból a Tarragona melletti Vandellós D. atomreaktorban. Két órás küzdelem után sikerült elfoj­tani a lángokat. Egy időre le­állították a létesítmény működését. (MTI/dpa) A világ leendő legbefolyásosabb párosa? Joseph Biden és Barack Obama. (Reuters-felvétel Gross: az előző kormány kezdte a radartárgyalást Már nyolc éve egyezkednek? ÚJ SZÓ-HÍR Prága. Jelentős felháborodást okozott a hétvégén a volt cseh szociáldemokrata kormányfő, Stanislav Gross, aki egy lapinter­júban azt nyüatkozta, hogy a Csehországban építendő amerikai radarról már 2000-2001-ben in­dultak el a tárgyalások, amikor a most szigorúan radarellenes Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) volt hatalmon. Gross a Lidové no- vinynak adott inteijúban tulaj­donképpen támogatta a rakétael­lenes védőpajzs csehországi meg­építését, és úgy vélte, pártja fölös­leges „politikai poklod’ szabadí­tott el a téma kapcsán. Gross sze­rint a tárgyalások kezdetén pártja nem fejezte ki egyértelmű szem­benállását a projekt kapcsán. A szocialisták felháborodása érthető, hiszen a konzervatív ODS­vezette kormány által támogatott amerikai radarépítési terveket az elejétől fogva élesen támadták. Legalábbis nyilvános^ fellépéseik során. Azt ugyanis a ČSSD másik, magas pozícióban levő tagja is megerősítette, hogy Gross minisz­terelnöksége idején is voltak amerikai-cseh tárgyalások a té­mában, ám ezek Jan Hamáček szerint csak technikai konzultáci­ók voltak. Gross szavaira Jirí Paro- ubek szocialista pártvezér, egykori kormányfő is reagált. Paroubek elmondta, hivatalba lépésekor elődje, akinek számos botrány mi­att kellett távoznia posztjáról, nem tájékoztatta ót ilyesmiről. Gross azonban állítja, az amerikaiakkal folytatott tárgyalásokon több kormánytag, köztük Jaroslav Tvr- dík védelmi miniszter is részt vett, aki ma Paroubek tanácsadói testü­letének a vezetője. (In, ű) Ismert a demokraták alelnökjelöltje - a tapasztalt szenátorral Hillary Clinton híveit akarják elcsábítani Megvan Obama „párja” Washington. Joseph Biden delaware-i szenátort válasz­totta ki alelnökjelöltjéül Ba­rack Obama, az amerikai Demokrata Párt várható el­nökjelöltje. John McCain republikánus jelölt szerint korábban Biden Obama ta­pasztalatlanságát bírálta. ÖSSZEFOGLALÓNK Azt már pénteken jelentették az amerikai tömegtájékoztató eszkö­zök, hogy Obama döntött alelnök- jelöltjének személyéről, de akkor még nem közölték, hogy kire esett a választása. Obama végül szom­baton adta hírül döntését interne­tes oldalán. A 65 éves Biden - az amerikai kongresszus veterán tagja, a sze­nátus külügyi bizottságának elnö­ke - jártas külpolitikai és védelmi kérdésekben, így megfigyelők sze­rint jól kiegészítheti Obamát, aki­nek külpolitikai tapasztalatlansá­gát gyakran emlegeti a republiká­nus párti kampánystáb. A kisze­melt alelnökjelölt több mint 30 éve tagja a szenátusnak. Biden ír származású, kétkezi dolgozók csa­ládjából származik. Ez a családi háttér is kedvezhet Obamának - vélik helyi megfigyelők. A fizikai dolgozók zöme ugyanis rendre Hillary Clinton volt first lady mel­lett voksolt, amikor még tartott a heves elóválasztási küzdelem Clin­ton és Obama között a Demokrata Párt elnökjelöltjének címéért. Az alelnökjelölt kiválasztása, a szóba jöhető aspiránsok átvilágí­tása mindkét nagy pártnál teljes ti­toktartás mellett zajlott. Az MSNBC már csütörtökön közölte, hogy Biden látszik a legesélye­sebbnek a posztra. Demokrata szakértők abban egyetértettek, hogy Biden kiküszöbölheti Obama két gyengeségét: nemzetközi ta­pasztalatlanságát, valamint táma­dásokat kerülő természetét. Azt is sokan tudni vélték ugyanakkor, hogy Obama nem kívánt maga mellé egy újabb szenátort, és Bi- dennél fiatalabb arcot keresett. A sokak által szupersztárként ünne­pelt Obamával szemben Biden gyakorlati politikus hírében áll, aki nem tartozik a gazdag szenátorok közé, naponta vonaton utazik Wa­shingtonba 130 kilométerre fekvő otthonából, Delaware-ből. Barack Obama a ma nyíló denveri demok­rata pártkonvención válik hivata­losan elnökjelöltté, az amerikai történelemben első fekete bőrű politikusként. „Joe Bidennél senki nem bírálta keményebben Barack Obamát ta­pasztalatlansága miatt. Kifogásoľ- ta Obama gyenge külpolitikai íté­lőképességét, és erőteljesen sür­gette, hogy az amerikaiak gyorsan tudatosítsák: Obama nem készült fel az elnökségre” - reagált Biden jelülésére John McCain, az ameri­kai Republikánus Párt leendő el­nökjelöltje. Az amerikai elnökvá­lasztási kampány hihetetlen mér­tékben felgyorsult ütemét jellem­zi, hogy a republikánus választási gépezet már szombat hajnalban, alig 1-2 órával azután reagált Bi­den szenátor alelnökjelöltségére, hogy Obama saját internetes olda­lán hírt adott, kit választ párjának a novemberi elnökválasztásra. A McCain-tábor emlékeztetett: Bi­den, amikor még maga is az el­nökjelöltségért harcolt, tragikus hibának nevezte egy olyan politi­kus jelölését, aki mögött nincsen nemzetbiztonsági tapasztalat. Bi­den annak idején úgy fogalma­zott, hogy az elnökség nem olyan munka, amelybe az ember menet közben beletanul. A Time maga­zin pénteki értesülése szerint John McCain is döntött már „pátjáról”. A lap úgy értesült, hogy Mitt Romney volt massachu- settsi kormányzó mellett teszi le voksát. Az újságírók körében Biden el­sősorban gyakori aranyköpéseiről ismert. A „legnépszerűbb” éppen Barack Obamához kapcsolódik, akiről 2007 januáijában a követ­kezőket nyüatkozta: „Végre itt az első afroamerikai, aki érthetően fogalmaz, okos és tiszta, és jól is néz ki. Hiszen ez olyan, mint egy mesekönyvben.” (mti, ú) 200 év óta az első Dzsámit avattak Szabadkán Belgrád. Ünnepélyesen átad­ták tegnap Szabadkán a Muha- dzsir-dzsámit, amely az utóbbi kétszáz év első Közép-Kelet-Eu- rópában felépült muzulmán temploma Szófiától északra. A dzsámi, amelyet a Szerbiában és Boszniában működő moszlim kö­zösségek pénzéből, valamint kül­földi adományokból hoztak létre, elsősorban az Észak-Bácskában élő mintegy 9000 muzulmán hit­életének a központja lesz. Doku­mentumok tanúsága szerint a magyar határtól mintegy tíz küo- méterre fekvő, több mint 100 ezer lakosú nagyvárosban már 1932-ben létrejött az iszlám kö­zösség, amely több mint negyven éves szünet után 1990-től ismét aktívan működűt. Nincs pontos adat arról, hogy Szerbiában hány muzulmán templom van. Annyit lehet csak tudni, hogy 29-et tartanak szá­mon kiemelkedő értéket képvise­lő műemlékként. Közülük a leg­régebbi az 1760-ra felépült belg­rádi Bajrakli-dzsámi. (mti) Grúzia és Washington is cáfolja, hogy Moszkva teljesen kivonta haderőit Az oroszok kivonultak. Majdnem. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ AAoszkva/Tbiliszi. Oroszor­szág pénteken befejezte grúziai csapatainak kivonását - jelentette be Anatolij Szergyukov orosz vé­delmi miniszter. Közlése szerint az orosz katonai egységek kivoná­sa incidensek nélkül zajlott, s a terveknek megfelelően, moszkvai idő szerint 19 óra 50 perc körül (a mi időnk szerint 17 óra 50 körül) befejeződött. Mint hozzátette, ez­zel teljesítették a francia és az orosz elnök által augusztus 12-én a grúziai konfliktus beszüntetésé­ről kötött egyezséget. A tbiliszi belügyminisztérium viszont azt közölte, hogy az orosz csapatkivonás nem fejeződött be. A tbiliszi vezetés szerint legalább tizennégy ellenőrző pontot mű­ködtetnek a Moszkva által béke- fenntartóknak nevezett orosz ka­tonák Grúziában, közülük hatot az ország nyugati részén. Létezésü­ket a francia hírügynökség munka­társa a helyszínről tudósítva meg­erősítette. Alekszandr Lomaia, a grúz nemzetbiztonsági tanács tit­kára úgy nyilatkozott, hogy az orosz erők tegnap egyáltalán nem folytatták a csapatkivonást. Az el­lenőrző pontokon általában há­rom-négy páncélozott szállító harcjármű, ugyanennyi egyéb szállítójármű és mintegy negyven katona állomásozik. Nyolc másik orosz ellenőrző pont Grúzia kö­zépső részén, a nemzetközi jogilag Grúziához tartozó, orosz ellenőr­zés alatt lévő, szakadár Dél- Oszétia közelében található. Az amerikai védelmi miniszté­rium szóvivője azt mondta, hogy továbbra sem látnak lényegi orosz csapatkivonásra utaló egyértelmű jeleket. A Fehér Ház pénteken be­jelentette: George Bush amerikai és Nicolas Sarkozy francia elnök telefonbeszélgetést folytatott, s egyetértenek abban, hogy Orosz­ország nem teljesíti a grúziai tűzszüneti megállapodást. David Miliband brit külügyminiszter kö­zölte: Nagy-Britanniát továbbra is „mélységesen aggasztja”, hogy Oroszország nem tartotta tiszte­letben Grúziával kapcsolatban vál­lalt kötelezettségeit. Közben a NATO „rutin hadgya­korlatot” kezdett a Fekete-tenge­ren, több hajó részvételével. Bár a katonai szövetség szóvivője sze­rint ezeket a manővereket már régóta tervbe vették, s nincs közük a grúz-orosz konfliktushoz, az orosz vezérkar pénteken tiltako­zott a lépés miatt. Tegnap befutott Batumi fekete­tengeri grúz kikötőbe az első se­gélyszállító amerikai hadihajó, je­léül annak az erős támogatásnak, amelyet az Egyesült Államok nyújt a kaukázusi szovjet utódállamnak. A ÜSS McFaul torpedóromboló humanitárius segélyt - ágyakat és élelmiszert vitt a dél-oszétiai vál­ság miatt menekülésre kényszerűi­teknek. Batumi 80 kilométerre délre fekszik a másik grúz kikötő­től, Potitól, mely a Grúzián áthala­dó olajszállítmányok fő állomása, és amelyben az orosz hadsereg az országból történt kivonulás után is fenn akarja tartani ajelenlétét. Viktor Juscsenko ukrán elnök országa NATO-csadakozásának gyorsítását sürgette tegnap, az uk­rán függetlenség kikiáltásának 17. évfordulója alkalmából, röviddel a grúz-orosz harcok után. A konf­liktusban Juscsenko Grúzia mellé állt, és személyesen is Tbüiszibe utazott, hogy kifejezze szolidari­tását a kaukázusi köztársasággal. Grúzia és Oroszország kifelé igyekszik az orosz érdekszférából, és szeretne a NATO-hoz csatla­kozni. A szövetség fenntartja a NATO-tagság perspektíváját a két volt szoyjetköztársaság számára, amelyek azonban eddig még nem kaptak meghívót a tagsági akció­tervbe. Felrobbant egy szerelvény Gorí. Robbanás történt egy gázolajat szállító vasúti szerelvényen tegnap Gori grúziai várostól nyugatra, a fő kelet-nyugati grúz vas­útvonalon, miután a vonat valószínűleg sínekre helyezett aknára futott. Gorit 10 napos megszállás után pénteken hagyták el az orosz csapatok. A robbanás egy elhagyott grúz katonai támasz­pont közelében történt. Az érintett vasútvonal kulcsfontosságú a grúz és a szomszédos országok gazdasága szempontjából is. (m) Jól érzik magukat. Kivonuló orosz katona egy út közben bitorolt grúz zászlóval. (Reuters-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom