Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-22 / 196. szám, péntek
18 Sport- pekingi olimpia ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 22. www.ujszo.com Ma kezdődnek a kajak-kenu döntők Jön a magyar éremeső? ÖSSZEÁLLÍTÁS Közép-európai idő szerint ma 9.30-kor végre megkezdődnek a döntők a pekingi olimpia síkvízi kajak-kenu versenyén, az első napon mind a hat számban lesz magyar hajó. „Nagyon örülök, hogy 11 egységünk eljutott a végjátékig, a nagy rivális németek például két számban nem tudtak döntőbe kerülni, persze ez csak játék a számokkal” - mondta a középfutamok zárultával Angyal Zoltán szövetségi kapitány. Ma a férfiak 1000 m-es és a nők K4 500 m-es döntőjét rendezik a Sunji regattaközpontban. A kenu egyeseknél Vajda Attila, valamint a kajakpárosoknál a Kämmerer Zoltán, Kucsera Gábor duó egyértelműen aranyérmet akar szerezni, míg a Sík Márton, Ve- reckei Ákos, Béé István, Bozsik Gábor összeállítású kajakos kvartett a dobogóra tör. A nőknél nagy valószínűséggel ismét német-magyar párharcot láthatunk az első helyért, a Kovács, Szabó, Kozák és Janics alkotta négyes arra készül, hogy végre megtörje a rivális 1996 óta tartó egyeduralkodását. Magyarország legutóbb 1992-ben, Barcelonában nyert ebben a számban olimpiai aranyérmet. Megdöbbentő, de Barcelonában minössze Kőbánék aranyérme volt áz egyetlen, amit a kajakkenus szakág szállított Magyarországnak. Azóta viszont egyre több múlik a kajakosokon. Atlantában a hét aranyéremből kettőt szereztek a lapátolok, Ausztráliában pedig egyenesen a legfényesebben csillogó érmek felét szállították Vereckeiék. Athénban is sok múlott a vizes szakág lapátolóin, Pe- kingben viszont már Kovács Kati- ékon áll vagy bukik a magyar csapat eredményessége. Példátlan, hogy az ötkarikás játékok utolsó napjain aranyérem nélkül szerénykedjen a magyar olimpiai csapat. A kajakosok azonban mindenért kárpótolhatják a szurkolókat. Nem nagy merészség kijelenteni, hogy ma este már koccinthatunk az első magyar olimpiai bajnok egészségére. Esetleg több is lesz belőlük? (m, kb) Vajda Attilától aranyat várnak (Reuters-felvétel KAJAK-KENU DICSŐSÉGTABLÓ 2004, Athén (összesen 8-6-3) Janics Natasa (női K1,500 m) arany Kovács Katalin, Janics Natasa (női K2, 500 m) arany Kämmerer, Storcz, Vereckei, Horváth (férfi K4, 1000 m) arany Kovács, Szabó, Viski, Bóta (női K4, 500 m) ezüst • Vajda Attila (C1, 1000 m) bronz j 9 Kozmann, Kolonics (férfi C2,1000 m) bronz 2000, Sydney (összesen 8-6-3) Kämmerer, Vereckei, Storcz, Horváth (férfi K4,1000 m) arany Kolonics György (C1, 500 m) arany Kämmerer, Storcz (férfi K2,500 m) arany Pulai, Novák (C2, 500 m) arany 9 Szabó, Kőbán, Kovács, Viski (női K4,500 m) ezüst Szabó, Kovács (női K2,500 m) ezüst 9 Bártfai, Veréb (férfi K2,1000 m) bronz 1996, Atlanta (összesen 7-4-10) Horváth Csaba, Kolonics (C2, 500 m) arany Kőbán Rita (női KI, 500 m) arany 9 Adrovicz, Csipes, Horváth Gábor, Rajna (férfi K4,1000 m) ezüst 9 Pulai Imre (C1, 500 m) bronz 9 Zala György (C1,1000 m) bronz 9 Horváth, Kolonics (C2,1000 m) bronz 1992, Barcelona (összesen 11-12-7) Czigány, Dónusz, Kőbán, Mészáros (női K4, 500 m) arany 9 Gyulay Zsolt (férfi K1, 500 m) ezüst Ábrahám, Csipes, Gyulay, Fidel (K4,1000 m) ezüst Kőbán Rita (K1,500 m) ezüst 9 Zala György (Cl, 1000 m) bronz 9 Dónusz, Kőbán (női K2, 500 m) bronz Lovam hátán, sej-haj, félrefordult a nyereg...- énekelhette volna Horváth Viktor öttusázó a sikertelen negyedik tusa után, de nemigen volt kedve dalolni (Reuters-felvétel) Európa-csúccsal nyerte a gerelyhajítást Barbora Špotáková (édesapja a Kassai járásbeli Szentandrásról származik), a cseh atléta az utolsó dobásával ugrott az élre (ČTK-felvétel) Bliznova szórta a gólokat, Szuszlina mindent megfogott: Oroszország legyőzte Magyarországot Sok hiba, kevés gól - nincs döntő Ne felejtsük el: a magyar női kézilabda-válogatott már a négy közé kerüléssel óriási sikert ért el, jóval túlteljesítve a reális elvárásokat. Aztán azt se felejtsük el, hogy a „minden csoda három napig tart” szólás dacára a csodák általában egy napig sem tartanak, és három napon belül ritkán ismétlődnek meg. Azt meg végképp ne felejtsük el, hogy lesz még egy bronzmeccs is. BŐD TITAN1LLA Kétszer játszott a magyar csapat Oroszországgal az olimpián, és mindkétszer kikapott (emlékeztetőül: Oroszország a címvédő világbajnok, Magyarország a legutóbbi világbajnokságon a 8. helyen végzett, úgy, hogy többek között Angola is legyőzte), a két mérkőzés között mégis kevés volt a hasonlóság. Míg a csoportmeccsen az oroszok úgy játszadoztak a korán összeroppant mimózalelkű magyarokkal, ahogy kedvük tartotta, az elődöntő küzdelmes 60 percet hozott. Mintha a 90-es évek közepének kézilabdája tért volna vissza egy meccs erejéig, a főszerepben a védelmek és a kapusok álltak, egy- egy gólért mindkét csapatnak nagyon meg kellett dolgoznia. Négy gól különbség máskor két-három perc alatt is elapad, vagy éppen kétszeresére duzzad, most viszont hosszú percekre befagyott az eredményjelző, sok volt a technikai hiba, az eladott labda és a kapusbravúr, mint az iskolai bajnokságok nem túl színvonalas, de annál keményebb meccsem. Homyák hiába küzdött A Kazahsztán elleni felkészülési találkozóra, az oroszok és a délkoreaiak elleni csoportmérkőzésre (és természetesen - leírni is rossz - az Angola elleni vereségre) emlékezve mi már a nyolcadik percben leírtuk volna a magyar válogatottat - hiába tartotta a kiváló védelem jó öt percen át távol a kaputól az oroszokat, ha utána Bliznova beindult, a három magyar hetesből csak egy ment be, a kipattanókat meg rendre az oroszok szedték fel. Kész, vége a meccsnek, húsz góllal kikapunk, most jön a soha véget nem érő hullámvölgy, gondoltuk, de nem jött. Némi rosszindulattal nevezhetnénk az egész meccset egyetlen nagy hullámvölgynek is, de ebben a magyarok és az oroszok együtt szenvedtek, és oly sok látványos magyar összeomlást látva mi már annak is örülünk, ha a csapat úgy-ahogy tartja magát. Hajdú János szövetségi kapitány előzetesen azt mondta, hat játékosnak kell csúcsformában játszania ahhoz, hogy legyen esély az oroszok ellen, ehhez képest nem játszott csúcsformában senki, mégsem zuhant össze a csapat hat gyors kapott gól után és a katasztrofális hetes-értékesítési arány után sem. Lehet vitatkozni, hogy ez dicsőség-e vagy sem; logikus, hogy szívesebben láttunk volna az elődöntőben is egy parádézó magyar válogatottat, egy magabiztos Gör- bicz Anitát, egy bravúrozó Pálin- gert, de ha már egyszer ehelyett egy magabiztos Bliznovát és egy bravúrozó Szuszlinát kellett látnunk, némi vigaszt jelentett, hogy a magyar lányok régi szokásuk szerint nem kezdték el sajnálni magukat, hanem próbálták tenni, amit tehettek. „Nincs semmi baj, készülünk a következő meccsre” - mondta az utolsó, taktikailag már semmit sem érő, lelki szempontból viszont fontos időkérésnél Hajdú János, és a lányok elszántan Idál- tották: „Magyarok!” Papíron a dél-koreaiak ellen sincs sok esélyük, de ha ez az elszántságuk még két napig kitart, akár olyan eredményt is elérhetnek, amire az Angola elleni vb- helyosztó után még viccből se gondoltunk. Oroszország-Magyarország 22:20 (14:9) MAGYARORSZÁG: Pálinger-Vérten, Görbicz 3, Szamoránsky 3, Szűcs, Tömöri, Kovacsicz 4; csere: Tóth 5, Ferling 3, Pigniczld 2. Az orosz gólszerzők: Bliznova 7, Poltorockaja 6, Turej 3, Ma- rennyikova 2, Uszkova 2, Posztnova 2. Hétméteres: 9/4, illetve 9/5. Kiállítás: 14, illetve 12 perc. (m) ( ( < i 4 i «
