Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-22 / 196. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 22. Kertészkedő 13 Ha túl sok gyümölcs termett a kertben, ajánlatos a felesleget befőzni, lefagyasztani, esetleg aszalni Csemege téli hónapokra Ha túl sok szilva, alma, körte termett a kertben és a család már nem bír vele, ajánlatos a gyümölcs egy részét befőzni, lefagyaszta­ni, esetleg más módon téli­re tárolni. Ilyen tárolási mód az aszalás. ÖSSZEFOGLALÓ Az aszalás az egyik legrégebbi tartósítási módszer. Lényege a lassú szárítás, mely során a gyü­mölcs víztartalma 80%-ról 20% alá csökken. Ennél a nedvesség- tartalomnál a romlást okozó mik­roorganizmusok már nem életké­pesek, így az aszalt gyümölcs el- tarthatóvá válik. Az aszalás hosszadalmas folya­mat, annál is inkább, mert a gyor­san szárított gyümölcs nem olyan ízletes, ráadásul a gyümölcsben lévő értékes tápanyagok is tönk­remennek. Aszalási módszerek Többféle módszerrel aszalha­tunk, a legegyszerűbb a napon való aszalás. Erre pormentes, ugyanakkor szellős helyet keres­sünk, ahol a gyümölcsöt legalább egy hétig a tűző napon tarthat­juk. Az aszalványt naponta leg­alább egyszer forgassuk meg. Az aszalt gyümölcs akkor tekinthető megfelelőnek, ha egy csepp ned­vességet sem tudunk a kezünkkel kipréselni belőle. A déli orszá­gokban, például Törökország­ban, a mai napig ez a legelterjed­tebb és leggazdaságosabb aszalá­si módszer. Ha van régi fa- esetleg széntü­zelésű tűzhelyünk, akkor itt is próbálkozhatunk a gyümölcs­felesleg szárításával, aszalásával. Ehhez egy olyan fémkeretre, fém­rácsra van szükségünk, amelyet a kályha tetejére helyezhetünk. A rácsra helyezzük el a gyümölcsöt, de úgy, hogy a rács a tűzhely fel­színétől legalább 10 centiméter­nyire legyen. A felfelé áramló me­leg levegő lassan csökkenti a gyü­mölcs nedvességtartalmát. Tepsiben is próbálkozhatunk aszalással, bár az aszalt gyümölcs ebben az esetben nem lesz olyan jó minőségű. A tűzhelyet ajánla­tos a legalacsonyabb fokozatra ál­lítani, ajtaját résnyire kinyitni. Mivel a sütőben nincs légmozgás, a gyümölcsöt csak óvatosan sza­bad forgatni, nehogy összetörjön. Lakótelepi lakások esetén szá­ríthatunk, aszalhatunk radiáto­ron is. Ez esetben a gyümölcsöt (pl. almát) vékony szeletekre kell vágni és így elhelyezni a ra­diátor tetejére. Vannak drágább aszalási módszerek is, ilyennek számít az aszalógéppel történő szárítás is. A kereskedelmi forga­lomban többfajta háztartási aszalógép is kapható. E módszer előnye, hogy szinte bármikor és gyorsan jó minőségű és nagyobb mennyiségű aszalványt készíthe­tünk. Milyen gyümölcsöt érdemes aszalni? Kétségkívül a legkedveltebb aszalt gyümölcsünk a szilva. Erre csak magvaváló szilvát szabad felhasználni. Ilyen például a ké­sei Besztercei vagy a Besztercei muskotály. A szilvaszemek válo­gatásánál külön előny; ha a gyü­mölcs már egy kicsit töppedt. A szárat célszerű a gyümölcsön hagyni, mivel így nem keletkezik a szilván olyan sebzés, melyen az aszalás során el tudna folyni az édes szilvalé. Aszalás előtt a szilvát feltétle­nül meg kell mosni, méghozzá azért, hogy eltávolítsuk a gyü­mölcshéjat borító viaszt. Az asza­lást alacsonyabb hőmérsékleten kell kezdeni (50-60 °C), majd 70-80°C-ra melegíteni, így az aszalvány nem lesz rágós, és a gyümölcslé sem folyik el. Melegí­tés közben nem szabad megfe­ledkezni a gyümölcsszemek for­gatásáról sem. 1 kg friss szilvából 35-50 dkg aszalványt készíthe­tünk. Az őszibarackból mind a sár­ga, mind a fehér húsú fajtákat aszalhatjuk. A gyümölcsöt előbb mossuk, majd hámozzuk meg, kivéve, ha nektarint aszalunk. A meghámozott gyümölcsszelete­ket a bámulást elkerülendő ér­demes citromos vízbe áztatni, majd a hőkezelés előtt szikkasz­tani. Egy kiló őszibarackból megközelítőleg 10-15 dkg aszal­vány készíthető. Az almából az őszi vagy a téli érésű a legalkalmasabb az asza­lásra. A hibás gyümölcsöt is aszalhatjuk, de az ütődött része­ket feltétlenül vágjuk ki a hús­ból. Az almát szeletekre kell vág­ni. A héjat rajta hagyhatjuk, de hámozva finomabb. Mivel az al­ma gyorsan bámul, ezért hámo­zás után az almaszeleteket áz­tassuk be negyed órára citromos vízbe. Egy kiló almából megkö­zelítőleg 20-25 dkg aszalványt készíthetünk. A körte előkészítése és aszalása hasonlatos az almáéhoz. Szárí­tásra a nem teljesen érett őszi vagy téli érésű körtét válasszuk. Az éretlen körte gyakran köve­cses és nehezen válik meg víztar­talmától, ezért célszerű citromos vízben előfőzni, egészen addig, míg üvegessé nem válik. 1 kg kör­téből 15-20 dkg aszalványt ké­szíthetünk. Bár a kajszi már letermett, a tel­jesség kedvéért meg kell említeni, hogy kajsziból is készíthető kiváló aszalvány. Erre a célra a nem túl érett, sárga húsú fajták a legalkal­masabbak. (w) AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL A kutya szembetegségeiről A kutyánk szeme állandóan begyullad. Az állatorvos vala­milyen szemcseppet adott, és azt mondta, hogy kötőhártya­gyulladása van. Állapota az­óta sem javul. Mi lehet a szűnni nem akaró gyulladás oka? (H. M.) DR. NAGY KORNÉL I A kötőhártya-gyul- ladás a kutyák e- \m- \ gyik leggyakoribb T j; szembetegsége. Gyulladáskor a szemen váladék keletkezik. Ha a váladék savós, könnyszerű vagy nyálas, akkor kötőhártyahurutról, egyéb ese­tekben kötőhártya-gyulladás­ról beszélünk. Mikor és miért jön létre kötőhártya-gyulladás? Például akkor, ha a kutya szemébe ide­gen testek (pl. rovarok), tár­gyak, esetleg vegyi anyagok (enyhébb savak vagy lúgok) ke­rülnek, továbbá ha a szemhéj befordulása hibás (ectropium), a szemhéj pillaszőrei szabályta­lanul állnak (trichiasis, vagy districhiasis), de a gyulladást okozhatja vitaminhiány (pl. A- vitaminhiány), vírusos fertőző betegségek (pl. a szopornyica) esetleg erős napfény is. A gyul­ladt kötőhártyára akkor gya­nakszunk, ha az kipirult, duz­zadt, láthatóan fájdalmas. A ku­tya belső szemzugának tájékán nyálkás, hurutos váladék jele­nik meg, és csörgőt alkothat. A szemrés a megszokottnál lénye­gesen szűkebb. Ha a kutyánál észleljük a felsorolt jeleket, ak­kor ajánlatos alaposan kivizs­gáltatni az állat szemét, és az oda bekerült idegen tárgyakat, testeket haladéktalanul eltávo­lítatni. Egyéb esetekben a kivál­tó kórokozók kiküszöbölésére szemcseppeket kell alkalmazni. Ha a gyulladást kórokozók idézik elő, hatásuk intenzívebb és tartósabb. A kötőhártya mér­sékeltem kipirult, a duzzanat enyhébb fokú és tömött. A belső szemzug tájékán kevés a sűrű váladék. A bántalom kezelése hosszadalmas, nagy türelmet és gondosságot igényel. A szem­cseppeket és a -kenőcsöket gyakran változtatni kell. Általában az idült kötőhár­tyahuruthoz csatlakozik annak tüszős formája; ezt sokszor tar­tós, mechanikai hatások, mint pl. por vagy füst idézik elő. A kötőhártya alatti nyiroktüszők (folliculusok) megduzzadnak. A kötőhártya kipirul, megvas­tagszik. Könnyezik, a kutya va­karja, dörzsöli a szemét. A gyógykezelés hasonló, súlyo­sabb esetben előzetes érzéstele­nítés után a nyiroktüszőket az állatorvos kaparókanállal eltá­volítja. Gennyesztő baktériumok és allergia is okozhat gennyes kötőhártya-gyulladást. Ha a gyulladás csak az egyik szemen észlelhető, akkor nagy való­színűséggel idegen testek idéz­ték elő a sérülést és a fertőzést. A kötőhártya ilyenkor élénkvö­rös, duzzadt, a szemrésből bőséges gennyes váladék ürül. Az állat kerüli a fényt és a legki­sebb fénysugárra is fájdalma­san reagál. Súlyosabb esetben belázasodik, bágyadttá, gyen­gévé étvágytalanná válik. A fentiekből is kitűnik, hogy a kutya szembetegségét sok té­nyező okozhatta, ezért az ala­pos vizsgálat elengedhetetlen. Javaslom, hogy haladéktalanul keressenek fel egy állatorvost. (Képarchívum) PIACI ARSETA Pozsony augusztus 21-én Komárom augusztus 20-án Rimaszombat augusztus 20-án Zselíz augusztus 20-án Losonc augusztus 21-én Szepsi augusztus 20-án Kassa augusztus 20-án sárgarépa 22 Sk/kg 14 Sk/kg 22 Sk/kg 15 Sk/kg 20 Sk/kg 19 Sk/kg, 15 Sk/cs 20-22 Sk/kg petrezselyem 48 Sk/kg 28 Sk/kg 50 Sk/kg 12 Sk/cs 38-39 Sk/kg, 18 Sk/cs 49 Sk/kg, 20 Sk/cs 50-63 Sk/kg, 15 Sk/cs burgonya 14 Sk/kg 8-10 Sk/kg 12-15 Sk/kg 18-10 Sk/kg 11-12 Sk/kg 11-12 Sk/kg 5-14 Sk/kg tojás 3,50-4 Sk/db 3,40-3,70 Sk/db 3 Sk/db 3 Sk/db 3 Sk/db 3-3,50 Sk/db 2.50-3,30 Sk/db hagyma (fokhagyma) 20 (100) SK/kg 16 (70-80) Sk/kg 20 (120) Sk/kg 20 (60) Sk/kg 12-18(99) Sk/kg 18(86) Sk/kg 12-20 (55-99) Sk/kg zeller 28 Sk/kg 6-10 Sk/db 20 Sk/db 10 Sk/db 10 Sk/db 39 Sk/kg 33 Sk/kg paprika 20-28 Sk/kg 15-28 Sk/kg 25-40 Sk/kg 25-35 Sk/kg 16-25 Sk/kg 25-35 Sk/kg 10-30 Sk/kg paradicsom 16-28 Sk/kg 14-18 Sk/kg 25 Sk/kg 35 Sk/kg 25-29 Sk/kg 22-29 Sk/kg 20-25 Sk/kg kelkáposzta 24 Sk/kg 15 Sk/db 20 Sk/db X 25 Sk/kg 29 Sk/kg 19 Sk/kg tök 20 Sk/kg 8-10 Sk/kg X 8-10 Sk/db 15 Sk/db 10 Sk/kg 10 Sk/kg alma/körte 28-36/35-44 Sk/kg 22-28/25 Sk/kg 25-35/35 Sk/kg 20/25 Sk/kg 29-45/15-20 Sk/kg 20-44/25-43 Sk/kg 15-28/20-30 Sk/kg sárgadinnye/görögdinnye 38/12 Sk/kg X 35/14 Sk/kg 12/9 Sk/kg 35/10-18 Sk/kg 28/8-10 Sk/kg X karf iol/karalábé 35 Sk/db,12 Sk/kg 20/6-8 Sk/db 35-50/15 Sk/db 25-35/10 Sk/db 35 Sk/db, 10 Sk/kg 18/Sk/db, 26 Sk/kg 10-35/5-15 Sk/db szőlő 58 Sk/kg 20-35 Sk/kg X 25 Sk/dkg 40-45 Sk/kg 40 Sk/kg X Saláta-/csemegeuborka 32/22-28 Sk/kg 10/25-35 Sk/kg 10-15/x Sk/kg 10/x Sk/kg 18/20 Sk/kg 18/22 Sk/kg 10-20/25-40 Sk/kg

Next

/
Oldalképek
Tartalom