Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-20 / 194. szám, szerda

22 Sport-pekingi olimpia ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 20. www.ujszo.com HU HGAfty DIOSG^* Kemény védekezés, világklasszis kapus és káprázatos támadójáték - a magyar női kézilabda-válogatottnak minden összejött, s a legjobb négy közé jutást ünnepelhette (Reuters-felvétel Nagyszerűen játszott a női kézilabda-válogatott, Romániát 34:30-ra verte, a döntőbejutásért Oroszországgal találkozik Ezt nevezik kézilabdának - Magyarország elődöntős Valószínűleg még álmodunk - gondolhatták a magyar drukkerek a Magyarország- Románia női kézilabda ne­gyeddöntő alatt, a közép-eu­rópai idő szerint reggel 8.15-kor játszott meccs ugyanis minden előzetes vá­rakozást felülmúlt. A magyar csapat káprázatos játékkal leiskolázta a románokat, és a legjobb négy között van az olimpián. ÖSSZEÁLLÍTÁS MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA 34:30 (16:14). MAGYAROR­SZÁG: Pálinger-Ferling 6, Vérten 6, Görbicz 4, Tóth 5, Kovacsicz 7, Szamoránsky 3, Tömöri 1, Szűcs 2. Rég láttuk már ilyen jól vé­dekezni a magyar válogatottat, mint a románok elleni meccs első perceiben, és bár nyilván­való volt, hogy Pálinger előbb- utóbb gólt fog kapni, a mérkő­zés eleji jó védéseivel megalapozta a magyar előnyt. Azt a magyar előnyt, amely egyszer-egyszer ugyan elapadt, de a románok sosem tudtak fordítani. Az oroszoktól és a koreaiaktól elszenvedett vereség után lélektelen játéka miatt sokat bírált magyar válo­gatott magabiztosan a kezében tartotta a meccset, a döntő pil­lanatokban mindig volt valaki, aki újra előnyt harcolt ki. A má­sodik félidőben pedig igazi gálaelőadást mutattak be Kovacsiczék, a ké­zilabda minden szépségét felvo­nultató változatos akciókból so­rozatban lőtték a gólokat, figyel­mesen védekeztek, és ezúttal Hajdú János szövetségi kapitány sem félt időt kérni a hullámvölgy első jelére - amikor hétgólosról háromgólosra csökkent a magyar előny-, sikerrel megállítva ezzel a rossz periódust. Azok a lányok, akiket Hajdú János kapitány a sárga földig le­hordott az utolsó csoportmérkő­zés után, mondván, ha nézőket ál­lítana be, azok is bátrabban vál­lalnák az ütközéseket, a románok ellen kőkeményen védekeztek, és támadásban sem ijedtek meg. A két szélső, Vérten és Kovacsicz fantasztikus formában játszott, az eredetileg csak kiegészítő em­bernek számító Ferling Bernadett élete legjobb meccsét produkálva öt gólt lőtt, Pálinger hozta a szá­mára kötelezőt, és a fontos pilla­natokban elővarázsolt egy-egy bravúrt, Görbicz Anita pedig, bár lövései nem nagyon találtak utat a kapuba, irányítóhoz méltón diri­gálta a csapatot. Sokan mondják, a csapaton már a pályára lépéskor látszik, mi­lyen eredményt fog elérni, és ezt a 7 góllal legeredményesebb Kova­csicz Mónika szavai is megerősí­tik: „Már a meccs előtt eldöntöttük, hogy megverjük a románokat, ennélfogva nem volt fordulópontja az összecsa­pásnak. Ezen a délutánon minden bejött nekünk, a labdaszerzések, a lerohanások, a ziccerek értékesí­tése. Ritkán fog ki ilyen jó napot egy csapat - jó érzés ilyen formá­ban kézilabdázni.” Jó érzés ilyen formában kézi­labdázó lányokat nézni is, Pá­linger és Görbicz joggal volt büszke a többiekre. „Fantaszti­kusan játszott a csapat, a küz­deni tudásunk pedig egyenesen félelmetes volt. Büszke vagyok a társaimra - lám, így is tudunk kézilabdázni!” - mondta Görbicz. Pálinger is hasonlóan nyilatko­zott: „Taktikusan, okosan játszva győztünk egy nagyon jó együttes ellen. Nagyon büszke vagyok a csapatra. Miután Koreától kikap­tunk, Hajdú János azt mondta ne­künk, hogy a románok elleni lesz a legfontosabb meccsünk az olim­pián, az életünkért játszunk. So­kat segített a magyar közönség, az ő szurkolásuk a románokat egy kicsit visszavetette. Ha így ját­szunk az elődöntőben, akkor ott is lesz esélyünk győzni, mert most mindenki elhitte magáról, hogy tud.” Az elődöntőben Oroszország vár a magyar válogatottra, amely drámai találkozón, hosszabbítás után győzte le Franciaországot. A magyarok ezen az olimpián egy­szer már alulmaradtak az oro­szokkal szemben, kilenc góllal, 33:24-re, de Görbiczék remélik, most másképp alakul a mérkőzés. A két nagy vereség után az segí­tett, hogy Hajdú János sokat be­szélgetett a lányokkal. „Dicsőség­ről, hazáról, pénzről, barátságról, szerelemről beszéltem nekik, vagyis min­denről, ami előre viheti a társu­latot - árulta el a kapitány. - Hat klasszisunk játszott a ro­mánok ellen, az oroszok ellen is ennyi kell. Ismerjük őket, tisz­tességgel felkészülünk ellenük, a lendületet újra fel fogjuk épí­teni.” (bt, mti) Bronzért játszhatnak a pólós lányok Vereség Hollandiától ÖSSZEÁLLÍTÁS Bernát Zoltán szövetségi kapitány szerint Újlaky Virginie bomlasztotta a csapategységet Tőrt mártottak a tőröző A bronzmeccsel fejezi be pe­kingi szereplését a magyar női ví­zilabda-válogatott, miután az elődöntőben egygólos vereséget szenvedett Hollandia csapatától. MAGYARORSZÁG-HOLLAN- DIA 7:8 (2:1, 1:3, 3:3, 1:1). MA­GYARORSZÁG: Sós-Szremkó, Stieber, Takács, Drávucz 2, Pelle 3, Valkai. Csere: Kisteleki, Zantle- itner, Brávik, Primász 2, Győré. A holland gólszerzők: Van Bel- kum 3, Van Den Ham 3, Sijbring 1, Caboutl. Jól indult a nap a női kézisek győzelmével, és az onnan érkező tekintélyes létszámú magyar tá­bor hasonló sikert remélt a vizes blokkban is. A döntőbejutás nem rajtuk mú­lott, a tőlük megszokott lelkese­déssel szurkoltak. A hollandok el­len korábban 11:9 arányban megnyert csoportmeccs alapján is volt okuk bizakodni, de ezúttal nem jött ki a lépés. A csoportelsőként közvetlenül a négy közé jutott magyar együt­tes Drávucz és Primász találatai­val 2:l-re nyerte a nyitónegye­det, ám a folytatásban fordult a kocka: a hollandok remek má­sodik negyedet produkálva for­dítottak, így a félidőben 3:4 volt az állás. A nagyszünet után egyik csa­pat sem tudott megnyugtató előnyt felépíteni. A hollandok kezdeményeztek, bátran lőttek távolról is, a magyar csapat fu­tott az eredmény után, támadá­saiból hiányzott az átütő erő. Pelle remekbeszabott távoli gól­jai is csak a reményt tarthatták fenn, csodát nem tehettek. A zárófelvonás derekán a bí­rók által befújt sokadik támadó­szabálytalanság, majd egy em­berhátrányból kapott gól szerte- foszlatta a döntős álmokat. A narancssárga fürdőruhások kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtva, végig magabiztosan tar­tották egy-két gólos előnyüket, s megérdemelten jutottak be a dön­tőbe, ahol az Egyesült Államok csapata várja őket. Á magyar válogatott csütörtö­kön, magyar idő szerint 11 órakor Ausztrália legjobbjaival küzdhet a bronzéremért. Godova Gábor szövetségi kapi­tány így értékelte a mérkőzést: „Csalódottak vagyunk, mert el­úszott az, amiért jöttünk. Az érem még meglehet, de jelentős érzelmi többlettel kell játszanunk a bronzmeccsen. Ma abban marad­tunk alul, ami eddig az erőssé­günk volt, emellett védhetetlen gólokat kaptunk. A sors kegyes volt hozzánk a hollandok elleni első meccsen, ezúttal sajnos nem.” (ki, mti) ÖSSZEÁLLÍTÁS Csak egy bűnbak kellett a ma­gyar vívócsapatnak, és Újlaky Vir­ginie áldozat, vagy a Franciaor­szágban nevelkedett, magyar nagyapától származó versenyző tényleg többet ártott, mint hasz­nált a női tőrözőknek? A csere­ként nevezett Újlaky nem melegí­tett be egyesben társaival, ezért a fegyelmi bizottság is vizsgálni fog­ja az ügyét. Újlaky szerint a szö­vetségi kapitány nem tartotta be az ígéretét, így sértődése jogos. Igazságot tenni nehéz, álljon itt mindkét verzió. Újlaky verziója „Nagyon csalódott vagyok. Ez volt az első olimpiám, nagyon vár­tam már, de akadt egy ember, aki tönkretette számomra az egész olimpiát, és aki ellenem fordított bizonyos személyeket - nyilatkoz­ta Újlaky Virginie (aki magyarul csak gyengén beszél) franciául a Kossuth Rádiónak. - Bernát Zol­tánra, az edzőmre gondolok. Ki kellett volna állnia mellettem, de ehelyett ellenem fordult. Két évig minden tökéletes volt, edzettem, és hittem Bernát Zoltán edzői, va­lamint emberi kvalitásaiban. Megbíztam benne.” Amikor a francia vívó elkezdte magyarországi szereplését, meg­kérdezte a kapitányt, mit tegyen ahhoz, hogy 2008-ban Pekingben a női tőr egyéni versenyében pást­ra állhasson? Bernát válasza így hangzott: ehhez elég, ha Újlaky a harmadik legjobb magyar női tő­röző lesz a világranglistán. „2008 márciusában véget értek az olimpiai kvalifikációs verse­nyek, megnéztem a világranglis­tát, 16. voltam rajta, míg Knapek Edina a 23. helyen állt. Tehát telje­sítettem a célomat. Odamentem Bernát Zoltánhoz, mondtam, ott vagyok a legjobb három magyar női tőröző között a világranglis­tán. A kapitány erre azt felelte, hogy ez mind szép és jó, de ő a Mo­hamed, Knapek, Varga hármason már nem változtat egyéniben” - panaszolta az elkeseredett Újlaky, aki korábban egyszer már nagyot hibázott csapatban befejező em­berként (ezt sokan a szemére is ve­tették), ezért kijelentette, többé nem szeretne döntő csörtét vívni, az olimpián sem. E kérés után összeült a válságstáb, és több lehe­tőség is felvetődött: Újlakyt azon­nal hazaküldik Budapestre, pénz- büntetést szabnak ki rá, esetleg az olimpia után nem kapja meg a neki járó prémiumokat. Újlaky szerint a csapat megharagudott rá, mert az egyéni napján nem ment ki nekik segíteni a bemelegítésnél. szívébe „Én azt gondoltam, ezt senki nem várhatja el tőlem. Én melegít­sek be azzal a Knapek Edinával, aki helyett nekem kellene vívnom? Képtelen voltam hazudni magam­nak, valóban nem mentem oda se­gíteni. Úgy gondoltam, így kell tennem, ma sem döntenék másképpen” - jelentette ki a hono­sított vívó, áld a csapatverseny bronzmeccsén végül mégis lehető­séget kapott. „Sokadszorra is el­mondtam, nem szeretnék befejező lenni. Bernát Zoltán erre azt felel­te: vagy befejező leszek az olaszok ellen, vagy váljam meg, amit ezért a hazaérkezésünk után kapni fo­gok. A mérkőzést én fejeztem be a háromszoros olimpiai bajnok Va­lentina Vezzali ellen, és mindent megpróbáltam. A szívem nem bír­ta. Fejben teljesen rendben volt minden, de nem tudok olyan em­berek sikeréért küzdeni, akik en­gem nem szeretnek. Magyaror­szág tőrt mártott a szívembe azzal, hogy elvette tőlem az olimpiámat, legalábbis egyéniben.” Bernát verziója Bernát Zoltán szövetségi kapi­tány közvetlenül az indulás előtt így panaszkodott: „Újlaky a válo­gatási elveket tavaly ősszel még elfogadta, egy szóval sem említet­te, hogy nem ért velük egyet.” Az amerikaiak elleni elvesztett elődöntő után a csapatban nem volt a legjobb a hangulat. Knapek Edina az olaszok elleni bronzme­cset már nem vállalta, mert mind lelkileg, mind fizikailag kiké­szült. ,A lányok úgy gondolták, annyira szeretnének érmesek lenni, hogy ezért az ördöggel is cimboráinak” - emelte ki Bernát Zoltán. Ezért Újlaky bekerült a csapatba, más kérdés, hogy ő sem tudott segíteni, a harmadik hely elúszott. Az olasz válogatottat ki­robbanó formában lévő magyar csapat tudná csak megverni, ez pedig nem volt az. Több szakem­ber mondta ugyanakkor a hely­színen, hogy ha Újlaky Varga he­lyett vív az amerikaiak ellen, nem úszik el a döntőbejutás. „Három és fél év munkája ment tönkre” - mondta letérten Bernát. Elismerte, úgy lehetett volna megoldani a helyzetet, ha koráb­ban kiteszi a csapatból Újlakyt, és Kreiss Fannit nevezi. A csapat hazaérkezésekor a szövetségi kapitány már nem akart hozzátenni semmit az ügy­höz: „Újlaky Virginie magatartása nagy kihatással volt a szereplésre, de erről nem szeretnék nyilatkoz­ni. Majd a MOB fegyelmi bizott­sága meghozza a döntést” - mondta Bernát. (mti, ns, i)

Next

/
Oldalképek
Tartalom