Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-20 / 194. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 20. www.ujszo.com Ma a kormány az árstoptörvényről Pozsony. Akár három évre is rács mögé kerülhet az, aki a kor­mány szerint túl drágán árulja termékeit. Ilyen változással számol az igazságügyi tárca által elkészített Btk.-módosítás, amelyről ma tárgyal a kormány. A minisztérium a normával elsősorban az euró bevezetése utáni, indokolatlan áremeléseket akarja megakadá­lyozni. Nem mindegyik termék esetében határozzák meg a felső ár­határt, az érintett áruk jegyzéke még nem készült el. Ha a jogsza­bályt a parlament is elfogadja, október elsején lép hatályba, (ú) Jegybank: nem történt visszaélés Pozsony. Nem tárt fel olyan bizonyítékot a Szlovák Nemzeti Bank belső vizsgálata, amellyel igazolni lehetne, hogy egyes be­fektetők visszaéltek volna a május 28-án módosított korona/euró középárfolyamról szerzett információkkal. A jegy­bank annak kapcsán kezdte meg a vizsgálódást, hogy néhány nappal a kurzus számottevő módosítása előtt Ján Počiatek pénzügyminiszter látogatást tett egy hazai nagybefektető jacht­ján Monacóban. A jelentés szerint tehát nem szivárogtak ki idő előtt bizalmas információk az új árfolyamról, (ú) Tízmilliókat költenek limuzinokra Pozsony. Újabb limuzint vett a belügyminisztérium a közjogi méltóságokat védő hivatalnak; a vadonatúj BMW több mint két­millió koronába (66 387 euró) került. A tárca egyébként tavaly öt luxusautót vásárolt 24 millió koronáért (796 654 euró). Idén összesen már tízet vettek 40 millió koronáért (1,3 millió euró). A hivatal körülbelül kétszáz gépkocsit használ; üzemanyagra és karbantartásra évente 45 millió koronát (1,4 millió euró) költe­nek. Az oktatási minisztérium is vásárolt szolgálati gépkocsikat, éspedig mintegy 5,2 mülió korona értékben, (s) Újra elnapolták Mikuláš Č. perét Epeijes. Szeptemberre napolta el az Eperjesi Járásbíróság a besztercebányai alvilág állítólagos főnöke, Mikuláš Č., valamint a sógora, Jozef M. és egykori ügyvédje, Dániel M. ügyében kez­dett főtárgyalást. A taláros testület azért döntött így, mert a bí­róságon tegnap nem jelent meg két védőügyvéd. Mindhárom vádlott ellen több gyilkosság miatt indult eljárás. Mikuláš Č.-t életfogytiglani fegyházbüntetés fenyegeti, (s) Szakértők cáfolják Fico szavait - Boris Zala kezdeményezi, hogy a lex Hlinka után legyen lex Dubček is Nem volna kolbászból a kerítés Pozsony. Robert Fico mi­niszterelnök szerint a szlo­vákiai életszínvonal ma az ausztriaival lehetne egy szinten, ha az országot nem szálljákmeg 1968-ban aVarsói Szerződés tagál­lamainak haderői. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „Ma már teljesen máshol tarta­nánk, lehet, hogy Ausztriát is megelőzhettük volna, a legfejlet­tebb nyugat-európai országok színvonalán élhetnénk” - jelentet­te ki a kormányfő. Elemzők sze­rint azonban ez a felvetés teljesen figyelmen kívül hagyja a törté­nelmi tényeket. „Csehszlovákia gazdaságában valóban megvolt az a potenciál, hogy az életszín­vonal tekintetében megelőzze Ausztriát vagy más fejlett nyugat­európai államokat, hiszen akkor még Közép- és Kelet-Európa leg­fejlettebb országai közé tartozott, de csak abban az esetben, ha be­vezeti a piacgazdaságot és kiválik a keleti blokkból - állítja Ivó Sam­son politikai elemző. - Ezt a Szov­jetunió, de a csehszlovák kom­munisták sem engedték volna meg.” Szerinte a szovjet blokkot nem akarta elhagyni Csehszlová­kia Kommunista Pártjának re- formszámya sem. „Ők meg akar­ták reformálni a kommunizmust, ami utólag egyértelműen utópiá­nak bizonyult - jelentette ki Sam­son. - Ha valóban fejlődni akart Alexander Dubček fia, Pavol Dubček is megjelent a kormányhivatal­ban tegnap tartott megemlékezésen (SITA-felvétel) volna, akkor kapitalista rendszert kellett volna bevezetni, mint ami­lyen Ausztriában is volt, ezt nem akarták a reformkommunisták sem.” Szerinte őket saját pártjuk zárta volna ki, ha ilyen elképzelé­seik lettek volna. Miroslav Kusý politológus 1968-ban Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a tagja volt, majd a normalizálás ide­jén kizárták a pártból. Lapunknak elmondta: a Prágai Tavasz egyik legnagyobb eredménye, hogy leg­alább bizonyos ideig szabadabbá tette a légkört az országban. „Azon hosszan vitatkozhatunk, hogy volt-e esély arra, hogy a Szovjet­unió nem lép közbe. Szerintem nem volt, hiszen ezt a keleti blokk rendszere nem tette lehetővé - nyi­latkozta a politológus. - Úgy kel­lett viselkedni, hogy ne ingereljük túlságosan a Szovjetuniót, a törté­nelem azt mutatja, hogy ez nem si­került, túl sok volt számára az, ami itt történt.” Kusýt meglepetésként érte az augusztusi megszállás. „Sokkoló volt, mi abban bíztunk, hogy sikerül kijátszani az oroszo­kat - mondta Kusý. - Természete­sen voltak köztünk olyanok, akik éppen ellenkezőleg abban bíztak, hogy az oroszok bejönnek, mint például Vasil Biľak.” Szerinte Ale­xander Dubček két oldalra ját­szott. „A nemzetnek azt mondta: én megoldom az oroszokat, ott nőttem fel, ismerem őket, csak ne nyomjatok annyira, legyetek tü­relmesebbek. Az oroszokat pedig azzal áltatta, hogy a nemzet szere­ti őt, követni fogják, de nem sza­bad, hogy Moszkva megkösse a kezét - jellemezte a reformfolya­mat vezéralakjának politikáját Kusý. - így mindkét fél elégedetlen volt.” Csehszlovákia szerinte sem hagyhatta el a keleti blokkot. „Az oroszok ezt nem engedték meg, a második világháború eredményé­nek tartották, ebből nem voltak hajlandók engedni” - jelentette ki Kusý. Boris Zala Smer-képviseló teg­nap a Robert Fico miniszterelnök részvételével a kormányhivatal­ban rendezett évfordulós megem­lékezésen bejelentette, kezdemé­nyezi, hogy a Hlinka-törvény min­tájára Dubček érdemeit is jogsza­bályban ismerje el a parlament. Ivan Laluha történész, Dubček közeli barátja szerint erre semmi szükség. „Ő már régen része a nemzet nem intézményesített emlékezetének” - jelentette ki La­luha. A törvény, melyet várhatóan ősszel tárgyal a parlament, ki­emelné Dubček érdemeit, ame­lyeket a demokráciáért, a szlovák nemzet szabadságáért és az em­beri jogokért vívott harcban szer­zett. (lpj) Megvizsgálták a 2004 es a 2007 közötti időszakot Miért nem sikerült meg mindig lezárni az Európai Egészségbiztosító ügyet? Ellenőrzés a földalapnál: sorozatos törvénysértések Miklós kontra egészségfelügyelet ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Több alkalommal sértett törvényt 2004 és 2007 között a Szlovák Földalap, s a hiányosságok ma is jellemzőek az intézmény munkájára - de­rül ki a Számvevőszék által el­végzett vizsgálat eredményei­ből, amelyek a héten kerültek nyilvánosságra. Ezek a félrelé­pések állítólag a nyilvánosságra hozott földbotrányokra is vo­natkoznak. A Számvevőszék szerint Bra- nislav Bríza, a földalap egykori igazgatóhelyettese 2007. már­cius végétől április 10-éig leg­kevesebb 19 pontatlan adatot tartalmazó szerződést írt alá, aminek következtében az igény­lőknek nagyobb földterületet adtak vissza annál, mint amek­korára jogosultak lettek volna. Bríza a szerződéseket abban az időben írta alá, amikor az alap igazgatóját, Hideghéty Ferencet helyettesítette, aki szabadságon volt. Branislav Bríza nem akarta kommentálni a felmérés észre­vételeit, csupán annyit mon­dott: „Nem nyilatkozom. Ne akarják, hogy a sajtón keresztül befolyásoljak bármit is.” A főügyészség már néhány hónapja vizsgálja az alap által aláírt szerződéseket, az ellenőr­zés még nem ért véget. A Szám­vevőszék vizsgálatát nem akarta kommentálni a földművelésügyi minisztérium és az alap jelenlegi igazgatója, a Smer által jelölt Miloslav Sebek sem. Az alap működése már né­hány hónapja szünetel, az igaz­gatóhelyettest és az alap fel­ügyelőtanácsának tagjait sem választotta meg a parlament - a legközelebbi ülés szeptember­ben lesz. (dem, hn) Pozsony. Az SDKÚ szerint az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal hibás döntései miatt nem sikerült még mindig lezárni az Európai Egészségbiztosító (EZP) ügyét, az ügyfeleket csak ideiglenesen vette át a Közös Egészségbiztosító; ez az intézmény finanszírozza átmene­tileg a betegellátást. „A hivatal tét­lenkedése miatt a biztosító veszte­ségét és tartozásait nem a részvé­nyesek, hanem az állam, vagyis az adófizetők fizetik meg” - állítja Ivan Mikloš, az SDKU alelnöke. Szerinte a hivatalnak tőkeemelés­re és egyéb kényszerintézkedések elfogadására kellett volna köte­leznie az EZP részvényeseit, így fedezhető lett volna a biztosító hi­ánya. Mikloš szerint a hivatal hi­bázott abban is, hogy nem az EZP kliensei után érdeklődő biztosító­nak adta át az ügyfeleket. Ebben egyetért Miklošsal Peter Pažitný, az Egészségpolitikai Intézet (HPI) munkatársa is. „Már az ideiglenes döntés előtt jelezte érdeklődését az ügyféltörzs iránt az Apollo Egészségbiztosító, ha akkor meg­kapja, akkor a hivatalnak most nem lennének ilyen gondjai” - je­lentette ki Pažitný. A hivatal sze­rint viszont hivatalos értesítést egyetlen biztosítótól sem kaptak arról, hogy azonnal átvennék az EZP ügyféltörzsét. A HPI szerint a törvény nem mondja ki, hogy mi­lyen formában kell jelezni az ér­deklődést. Az Apollo közvetlenül az EZP felszámolásának bejelenté­se utáni napon a sajtóban jelezte érdeklődését az ügyfelek iránt. Miután felszámolóbiztos kezébe került az EZP ügyfeleinek sorsa, az Apollo újra jelentkezett, akárcsak az Union is, de a biztosítottakat csak 2009. január 1-jétől lennének hajlandók átvenni, és csak az EZP tartozásai nélkül. Szeptember vé­géig ugyanis az ügyfelek biztosítót válthatnak, így várható, hogy a volt EZP ügyfelei másik biztosító­hoz igazolnak, (lpj-, s) Szlovákiai egyetemek Nem tudnak pályázni Pozsony. Az egyetemek fejlesz­tésére szánt 2,5 milliárd koroná­ból csupán 1,54 milliárdot osztot­tak szét, mivel hibás pályázatok érkeztek a kérelmezőktől. Az uni­ós pályázatokat lebonyolító okta­tási minisztérium szerint sok esetben a pénzügyi kalkulációt is veszteségesre számolták ki. Ján Mikolaj tárcavezető közölte: az iskolák jobban járnának, ha egye­dül dolgoznák ki a terveket, ahe­lyett, hogy projektíró irodákra bízzák a munkát. A február végén meghirdetett pályázatra tizenki­lenc projekt érkezett. Ezek közül tizenegy nyert minimálisan har­mincmillió koronás támogatást. A nyertesek közt van a komáromi Selye János Egyetem is. Az oktatási minisztérium hét­főn kiírta a felsőoktatatási intéz­mények fejlesztését szolgáló má­sodik fordulót is. Itt a legalacso­nyabb megpályázható összeg öt­venmillió korona, (jéem) Nem kíván reagálni a hivatal Pozsony. Ivan Mikloš szerint az állam mintegy 120 millió koroná­tól (3,98 millió euró) esik el. Úgy véli ugyanis, hogy májusban még legalább ennyit ért az EZP 125 ezres törzsállománya. A hivatal bí­zott benne, hogy legkésőbb augusztus 1-jéig új intézményhez ke­rülnek az ügyfelek, ám ezt nem sikerült teljesíteni. A hivatal nem akar reagálni Mikloš vádjaira, mert nem szeretné ismételni önma­gát. „Az ügy még folyamatban van” - jelentette ki Müan Michalič szóvivő. Mikloš képviselői ellenőrzést kezdeményezett, (-lpj, s) Értesüléseink szerint a Matica nem határolódik el a nemzeti vezér kijelentéseitől, szavait csupán „földrajzi tévedésnek" és „nagyfokú pontatlanságnak" minősíti Még titkolják, hogy Slota ügyében Markuš mit válaszolt Váradi levelére Slota szerint Orbánék területet akarnak rabolni (ČTK-felvétel) DEMECS PÉTER Pozsony. Már válaszolt a Mati­ca slovenská Váradi Lajosnak, a pozsonyi magyar nagykövetség első beosztottjának nyílt levelére, amelyben a magyar diplomata ar­ra kérte Jozef Markušt, a nemzeti kulturális szervezet elnökét, hatá­rolódjon el Ján Slota SNS-elnök magyarellenes kijelentéseitől. Markuš levelének tartalmát a Ma­tica és a nagykövetség egyaránt ti­tokban tartja. Értesüléseink sze­rint Váradi szeptemberben talál­kozik Markušsal, de addig egyik sem kommentálja a történteket. Slota augusztus elején, a Mati­ca slovenská megalapításának 145. évfordulója alkalmából szer­vezett ünnepségen mondott be­szédében kijelentette: a szlovákok már megmutatták, hogy fegyver­rel a kezükben is tudnak védekez­ni és meg tudják semmisíteni a magyar honvédokat. Végül azt is megjegyezte, hogy a magyarok őshazája nem a Kárpát-medence, hanem a Góbi sivatag. Az ünnep­ségen a magyar nagykövetet, Hei­zer Antalt képviselte Váradi Lajos. „Sajnálatomat és tiltakozásomat kell kifejeznem az ünnepségen elhangzott magyarellenes, népe­ink békés együttélését aláásó kije­lentések miatt” - írta Slota szavai­ra reagálva a Matica elnökének Váradi. Markuš válaszát augusz­tus 13-án küldte el a nagykövet­ségnek. Értesüléseink szerint a le­vélben nem határolódik el egyértelműen az SNS elnökének kijelentéseitől, megnyilvánulását nem nevezi sértőnek, csupán „földrajzi tévedésnek” és „nagy­fokú pontatlanságnak” minősíti. Ugyanakkor leszögezi: a Matica vezetői a történtek kapcsán tár­gyalnak az illetékesekkel - hogy konkrétan kiről vagy kikről van szó, az a levélből nem derül ki. Markuš vélhetőleg szeptember elején találkozik személyesen Vá­rnáival, állítólag azután, hogy visszatért szabadságáról és tár­gyalt a levélben említett „illetékesekkel”. Váradi sem az esetleges talál­kozóról, sem a válaszlevél tartal­máról nem akar beszélni. Tegnap csupán ennyit mondott lapunk­nak: „Nem kívánok nyilatkozni az ügyről.” Stanislav Bajaník, a Ma­tica slovenská szóvivője sem volt közlékenyebb, mondván: nem nyüt levélben válaszoltak Váradi Lajosnak. Slota egyébként a múlt hét vé­gén újra hallatott magáról: az Andrej Hlinka halálának 70. év­fordulója alkalmából tartott meg­emlékezésen Rózsahegyen kije­lentette: „Hadseregünknek kicsit jobban fel kellene készülnie, hogy ne tudja senki elvenni terü­leteinket.” Szerinte „a nagy-ma­gyarországi soviniszták - Orbán Viktorral az élen - fegyverkeznek és arra készülnek, hogy elrabolja­nak Szlovákiától bizonyos országrészeket”. Bár a megemlé­kezést nem a Matica slovenská szervezte, képviselői jelen voltak a rendezvényen, Slota beszédétől viszont most sem határolódtak el. Bajaník közölte: egy pártelnök ki­jelentését nem kommentálják, és Slota mostani szavai szerinte az SNS-elnök személyes vagy a párt véleményét tükrözték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom