Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-15 / 190. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 15. www.ujszo.com RÖVIDEN Gyöngyös helyett Szlovákia? Budapest/Pozsony. Az indiai gumiipari társaság, az Apollo Ty­res Ltd. úgy döntött, visszavonja a gyöngyösi 200 millió eurós beru­házás tervét, és új helyszínt keres a gumigyárnak Magyarországon, vagy más európai országban - közölte tegnap az Apollo Tyres. Az indoklás szerint a mintegy ezer embernek munkahelyet biztosító zöldmezős beruházás elindításával kapcsolatos adminisztratív el­járások váratlan késedelmet szenvedtek - olvasható a közlemény­ben. A Fidesz égyébként népszavazást kezdeményezett a gumiab­roncsgyár építése ellen. Az Apollo Tyres korábban Szlovákiában is érdeklődött az itteni letelepedés iránt, mintegy 10 helyszínt kere­sett fel, köztük Tótmegyert és Vágsellyét is. Jana Murínová, a kül­földi működőtőke becsalogatásával foglalkozó SARIO állami ügy­nökség szóvivője lapunk érdeklődésére közölte: az indiai társaság hivatalosan nem szakította meg a kapcsolatot Szlovákiával. Ezért felmerülhet annak lehetősége, hogy Szlovákia egy újabb nagybe­ruházás potenciális célterületévé válik. (MTI, só) Egy év feltételes a nővérnek Besztercebánya. Egyéves feltételes szabadságvesztésre ítélte a Besztercebányai Járásbíróság Vlasta G. egészségügyi nővért, aki nem a saját vércsoportjának megfelelő vért adott egy 54 éves páci­ensnek, és az emiatt elhunyt a kórházban. Ugyanakkor felmentet­te a vád alól a két ügyeletes orvost, Ján Š.-t és Gabriel P.-t. Az eset még 2004 áprilisában történt az ortopédián. Egy csípőműtétet kö­vetően a személyzet összecserélte két beteg vérkészítményét. A másik páciensnek szerencséje volt, mert ő 0-s vért kapott, ami bár­kinek adható. Az áldozat családja 5 millió koronás kártérítést kö­vetel, ezt külön polgári peres eljárás során tárgyalják. (SITA) Kevés a bíró és a jogi asszisztens Karabín Harabint szapulja ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Élesen bírálta az igazságügyi tárcát Milan Kara­bín, a Legfelsőbb Bíróság elnö­ke. A Štefan Harabin által veze­tett tárcát hibáztatja azért, hogy a testületnek nincs ele­gendő pénze jogi asszisztensek alkalmazására, a bírók rendkí­vül túlterheltek, öt bíróra egy asszisztens jut. Ida Hanzelová a Legfelsőbb Bíróság jogi kollégi­umának elnöke elmondta, Csehországban ez az arány egy a háromhoz. Karabín bírálta azt is, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak nincs önálló épülete, egy épületben székel az igazságügyi miniszté­riummal, így még ha megol­dódna is az asszisztensek ügye, nem lenne hol elhelyezni őket. Jelenleg a Legfelsőbb Bíróságon 73 bíró dolgozik, Karabín sze­rint nagy gondot okoz a szak­képzett bírók hiánya, 12 bíróval több kellene, az öt százalékos fizetéskülönbség, mely az ala­csonyabb szintű bíróságokkal szemben élveznek nem eléggé motiváló. A pályáztatással is gond van, mondta Karabín, mert az igazságügyi tárca a pá­lyáztatáson gyakran nem vesz részt, ezért az nem véghezvihe­tő. Az igazságügyi tárca vissza­utasítja Karabín bírálatát. Milan Jurči szóvivő állásfoglalása sze­rint saját vezetési hibáit és al­kalmatlanságát takargatja a vá­daskodással. „Ahelyett, hogy következete­sen irányítaná a testületet, a Speciális Bíróság fellebbviteli szervének bírája lett több mint 220 000 koronás fizetésért, s ennek fejében évente csak pár ügyben határoz” - fejtette ki Jurči, aki szerint Karabín meg­kezdte választási kampányát, ugyanis ismét megpályázná a Legfelsőbb Bíróság elnöki poszt­ját. A funkcióba kollégái jelöl­hetik. Az igazságügyi tárca ke­resi a megfelelő épületet a Leg­felsőbb Bíróság számára, olyat, amely az adófizetőknek a lehe­tő legkevesebb pénzébe kerül - azonban Karabínnak meg kel­lene kérdeznie a tárca előző ve­zetését, hogy miért írtak alá olyan szerződést, amely a testü­letből „örökös albérlőt” csinál, holott a minisztérium jelenlegi épülete a Legfelsőbb Bíróság számára épült, fejtette ki a szó­vivő. Elutasítja azt is, hogy a pályázatok nem transzparen­sek. (sán) Az egészségbiztosítók is készülnek az euróra Az egészségbiztosítók szintén javában készülnek az euró átvé­telére. Elsőként a Dôvera Egész­ségbiztosító módosította a we­boldalát, internetes honlapján már euróbán is feltünteti az összegeket. Például ha rákattin­tunk a minimális kivetési alap rovatra, a 8100 korona mellett a 268,97 euró is megjelenik. A pi­ac vezető szereplője, az Általá­nos Egészségbiztosító www.vszp.sk honlapon tat az euróval kapcsolatos nivalókról. Katarína Hulanská, az Apollo Egészségbiztosító munkatársa szerint az uniós kö­zös pénznem átvétele az ügyfe­lek és a biztosítók kapcsolatá­ban sokkal kevesebb gondot, ki­hívást jelent majd, mint mond­juk a bankok, kereskedelmi biz­tosítók és a kliensek viszonyla­tában. Az összes érintett bizto­sítóban külön szakmai csapatot hívtak életre annak érdekében, hogy 2009. január 1. és 16. kö­zött zökkenőmentesen tudja­nak egyszerre koronában és eu­róbán is számolni. (Hn) (sxc.hu-felvétel) Kramplová szerint Jureňa fúrta meg őt, a következő áldozat Urbáni lehet Belharc dúl a HZDS-ben Pozsony. A HZDS finanszí­rozása körüli botránnyal és a mezőgazdasági miniszté­rium közbeszerzési hibái­val indokolja Zdenka Kramplová leváltását Vla­dimír Mečiar, a HZDS elnö­ke. Robert Fico kormányfő szerint Kramplová elvesz­tette Mečiar bizalmát, ezért kénytelen javasolni levál­tását, pedig szerinte sem­milyen nagyobb hibát nem követett el. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Kramplovát várhatóan leváltják a HZDS központi titkári posztjáról is. „A párt gazdálkodását nem a központi titkár irányítja, annak feladata csak az adminisztráció” - védekezik Kramplová. Állítja, ő csak aláírta az ajándékozási szer­ződéseket, melyeket a jogászok is rendben találtak. Jureňa szerint azonban Kramplová éppen az alá­írásával bizonyította, hogy ő is fe­lelős. „A HZDS jó hírének rontá­sával ér fel, ha valaki aláírja a párt évi zárójelentését és három hétig nem reagál az újságírók kérdéseire” - tette hozzá Jureňa. A párt finanszírozása körüli kérdéseket azonban Fico is tisz- tázandónak tartja. A HZDS 2007-ben rekordösszegű, több mint 11 millió koronás (365 ezer euró) adományt kapott két ma­gánszemélytől. Az egyik adako­zó, Rudolf Trávniéek pozsonyi nyugdíjas-vállalkozó (7,2 millió korona), a másiknak, Jozef Ocelnek (4 millió korona) pedig Breznóbányán és környékén vannak érdekeltségei. A pénzt ráadásul „műanyag szatyorban” vitte be a székházba Milan Urbá­ni alelnök. Zdenka Kramplová ál­lítja, ő csak a támogatás admi­nisztrációját intézte, nem állt kapcsolatban az adományozók­kal, sőt nem is látta a pénzt, csak a róla szóló nyugták kerültek a kezébe. Az adományból fizette vissza a párt 2007 végén az egy évvel korábban felvett mintegy 10 millió koronás (332 ezer €) kölcsönét, melyből gépkocsikat vásároltak. A hitelt az Optifin In­vest cégtől vették fel, melynek egyik tulajdonosa Alexej Beljajev. Az ő neve szerepel a Columbex International felügyelőtanácsá­ban is, mely 900 millió koronás (29,87 millió €) tendert nyert a minisztérium és a mezőgazdasági kifizető ügynökség számítógépes rendszerének összehangolására. Kramplová tagadja, hogy a két ügynek köze van egymáshoz. „A legolcsóbb ajánlatot válasz­tottuk” - állítja a távozó minisz­ter. Fico ugyan a HZDS finanszí­rozásának tisztázását követeli, de nem nyugtalanítja őt a párt körüli botrány. „Sokkal jobban nyugta­lanít az SPP eladása” - ütötte el a kérdést a miniszterelnök. Grigorij Mesežnikov politoló­gus szerint egyesek kihasználták a kínálkozó alkalmat, hogy meg­szabaduljanak Kramplovától. „Ha nincs ez a botrány, nem derült volna ki egyhamar, hogy milyen ellentétek vannak a HZDS-ben, valamint az, hogy esetleg Jureňa miniszterkedése idején is történ­hettek gyanús ügyletek a tárcánál - jelentette ki a politológus. - Kérdéses még Urbáni HZDS-alel- nök sorsa. Ha őt elmozdítanák, az több nyitott kérdésre is választ adhatna.” Simon Zsolt (MKP) volt me­zőgazdasági miniszter szerint az ágazatnak árt a sűrű miniszter­csere. „Kramplová igyekezett ja­vítani a minisztérium munkáját, Jureňa idején nagyon sok hibát követtek el” - mondta lapunk­nak Simon. Az SDKÚ szerint ez az ügy rámutatott a koalíció munkamódszereire. „Hatalmi harc, politikai intrika és áldatlan állapotok jellemzik az egyes tár­cák és a koalíció munkáját” - ál­lítja Stanislav Janis, az SDKÚ frakcióvezetője. A HZDS-t ko­rábban elhagyó politikusok sze­rint a mostani történések jellem­zők a HZDS-re. „Kramplová el­vesztette Mečiar bizalmát, ez nem ritkaság” - állítja Miroslav Maxon, aki 2005-ben lépett ki a pártból. „Nem lep meg semmi, ami a HZDS-ben történik” - mondta Tibor Mikuš, aki idén távozott. Kramplová visszatér a parla­mentbe, de a HZDS-ből való ki­lépését sem zárta ki. Ugyanak­kor megüzente Robert Ficónak, ebben az esetben is támogatni fogja szavazatával a kormány- koalíciót. (Ipj, msz, s) A szociális vállalatok kiötlője maga Viera Tomanová miniszter, a cél a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása Hatékonyak lehetnek a „szociális” cégek? ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A szociális miniszté­rium legfrissebb botránya a szoci­ális vállalatok létrehozására nyúj­tott uniós támogatások körül ala­kult ki. A szociális vállalatok kiöt­lője maga Viera Tomanová mi­niszter, a cél a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása, amit az állam anyagüag is támogat. Az elképzelés szerint az ún. szociális vállalatok a régiók közti különb­ség mérséklését is elősegítik, csökkenthetik a munkanélkülisé­get a legszegényebb régiókban. Az ilyen cégnek legalább 30 szá­zalékban hátrányos helyzetű - alacsony képzettségű, tartósan munkanélküli, egészségkároso­dott, 25 éven aluli vagy 50 éven felüli - személyeket kell alkal­maznia. Emellett éves nyereségé­nek legalább 30 százalékát új munkahelyek létrehozására kell fordítania. A szociális tárca számí­tásai szerint az ilyen cégek egy al­kalmazottra évente átlagosan 50 ezer koronás állami támogatást kapnak, melyből az alkalmazot­tak társadalom- és egészségbizto­sítási járulékait lehet fizetni. Fel­tétel azonban, hogy az alkalma­zott nem kereshet többet az or­szágos átlagkereset felénél (nagy­jából 10 ezer korona). A vállalat­nak öt évig működnie kell, az ál­lam 28 hónapig támogatja. A szo­ciális cégek idén szeptembertől működhetnek. A munkanélküliség csökkenté­sének szempontjából nem tartja ésszerű megoldásnak a szociális vállalatok létrehozását Radovan Ďurana gazdasági elemző. Az INESS gazdaságkutató intézet munkatársa szerint célravezetőbb módszerek is léteznek a hátrányos helyzetűek foglalkoztatására, munkaköltségeik csökkentésére. „Ha egyszerűsödne az alacsony képzettségű munkaerő alkalma­zása, akkor a piac képes lenne ki­termelni több és főleg stabilabb munkahelyet, mint amennyire képes egy hivatalnok az íróasztal mögül. Egyszerűen arról van szó, hogy csökkenteni kellene az üyen munkaerő utáni elvonásokat, ezek ugyanis nagyon magasak. Az így felszabaduló pénzt munka­helyteremtésére lehet fordítani. Akkor a hátrányos helyzetű mun­kavállalók úgymond a rendes munkapiacon is el tudnának he­lyezkedni, nem szorulnának művileg kialakított cégekre, ame­lyeket szociálisnak neveznek” - fejtett ki lapunknak Ďurana. .At­tól tartok, mivel az állam motivá­cióként a munkavállalók bérének 50 százalékát állja, ezek nem lesznek hosszútávon fenntarttató munkahelyek, és végeredmény­ben ez a szociális segély egy for­mája lesz.” - véli Ďurana. Szerinte a hatékony megoldás az lenne, hogy azok a hátrányos helyze­tűek, akik akarnak és képesek vál­lalkozni, azok ezt megteszik, akik munkát akarnak vállalni, azoknak az állam úgy segíthet, hogy csök­kenti az elvonásokat, nem pedig úgy, hogy művileg létrehozott munkahelyeket támogat. A mi­nisztérium szerint a szociális vál­lalatok főleg abban segítenek, hogy a hátrányos helyzetű mun­kanélküliek visszaszerezzék „el­vesztett munkaszokásaikat.” Ra­dovan Ďurana gazdasági elemző nem kommentálta a kérdést, he­lyénvalónak tartja-e, hogy alig néhány hónapja bejegyzett non­profit társulások kaphatnak tá­mogatást szociális vállalatok lét­rehozására, nem ad-e ez lehető­séget visszaélésekre, s mennyire ellenőrizhető, hogy az odaítélt pénzt valóban a megfelelő célra használják fel. „A pályázati felté­teleket az határozza meg, aki a dotációt nyújtja. Ha a minisztéri­um olyan feltételeket állapított meg, hogy három napja megala­kult szervezet is támogatható, ak­kor úgymond minden rendben van” - mondta Ďurana. (sán) A kereszteződések fényjelzői villogni fognak, mielőtt színt váltanának, rücskös lesz a zebra Ősszel új útjelzőtáblákkal ismerkedhetünk meg ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Vélhetőleg még idén új közlekedési táblákat kell meg­szokniuk a sofőröknek; a parla­ment által elfogadott közúti köz­lekedésről szóló törvény ezen a téren is újításokat vezet be. Bár a jogszabályt az államfő nem írta alá, a honatyák minden bi­zonnyal újra elfogadják, s akkor október eísejétől néhány új köz­úti tábla jelenik meg az utak mentén. Az új táblák pontos leírását egyébként nem tartalmazza a törvény, a belügyminisztérium a jogszabály elfogadása után pon­tosította a jelzéseket egy rende­letben. „A figyelmeztető táblák bővülnek, például a ködre, a biz­tonságos követési távolságra, a sportlétesítményekre vagy bal­esetekre figyelmeztető táb­lákkal” - olvasható a minisztéri­um rendeletében. Azok a táblák, amelyek nálunk újdonságnak számítanak, külföldön már évek óta léteznek. Például a behajtani tilos táblákat kiegészítik egy másik típusúval, amely csak a személyautóknak tiltja a behaj­tást. Újdonság lesz az is, hogy a vakoknak és gyengén látóknak külön sávot alakítanak ki a zeb­rák mellett, amely színes lesz és barázdált, így könnyebb lesz számukra az átkelés. Az ilyen átkelőkre szintén új táblák fi­gyelmeztetik a sofőröket. Az utak mentén több lesz a levegő, illetve az útfelület hőmérsékletét mutató berendezés is. Ha a rendeletet változatlan formában hagyják jóvá, akkor ok­tóbertől a kereszteződések fény­jelzői villogni fognak. A zöld köz­vetlenül azelőtt, hogy narancs- sárgára váltana, párszor villan, hogy a sofőröket figyelmeztesse, lassítsanak. Ennek köszönhetően a sofőrök egyszerűbben felmér­hetik, van-e még elég idejük a ke­reszteződésen való áthaladásra. Néhány kereszteződésen már működnek ilyen szemaforok, a Figyelmeztető táblák Tiltó táblák A 6 Felhívja a figyelmet a fekvőrendőrre. B 5 Személygépkocsival behajtani tilos. A 10 A rossz látási viszo­nyokra, gyakori ködre, füstre figyelmeztet. B 33 Baleset miatt az útszakaszon fokozott figyelemmel kell vezetni. B 12 Lovak nem léphetnek az így jelölt útszakaszra. B 14 Görkorcsolyával és gördeszkával behajtani tilos. CĽ (3 in s: ui i/i 'S CĽ. O zöld maximum öt másodpercig villog. Ez a módosítás is jelentő­sen hozzájárulhat a balesetek számának csökkentéséhez. Jelenleg 236 féle útjelző tábla van, az egész országban nagyjából 50 ezer. A pontos számot a Szlovák Útkarbantartó Vállalat szerint ne­héz megmondani, mivel a táblákat gyakran lecserélik, többet végleg kivonnak a használatból. Egy új tábla legyártásának és kihelyezé­sének ára 1300-2000 korona kö­zött mozog. Az autópályák mellet­ti táblák ára a 17 ezer koronát is el­éri, egy 1x1,5 méteres tábla ára 11 ezer korona, a 3x3 méteresé 130 ezer korona is lehet, (dem)

Next

/
Oldalképek
Tartalom