Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-13 / 188. szám, szerda
KARRIER 2008. augusztus 13., szerda 4. évfolyam, 33. szám A tapasztalatok szerint a legtöbb pletykálkodónak a többiek bére, juttatásai kapcsán lódul csak meg igazán a fantáziája Pénzről és kapcsolatokról szól a munkahelyi pletyka Szinte nincs olyan munkahely, amely mentes lenne a pletykától és a pletykálko- dó munkatárstól. A legtöbb szóbeszéd tárgya a főnök, a munkatársak - főként a főnök és a titkárnő - kapcsolata. FELDOLGOZÁS Előkerül még sokszor a fizetés, a béren kívüli juttatás, a kollégák anyagi helyzete is. Vezetőként illuzórikus terv a pletyka megszüntetése. Nem is feltéüenül káros, jobb hangulatot is hozhat. Négyből hárman pletykálnak Bár a pletykát a dolgozók többsége formálisan elítéli, a hétköznapok gyakorlatában már jóval elnézőbbek a témával kapcsolatban. A tengerentúli American Society for Training & Development tréningcég felmérése alapján a munkavállalók 75 százaléka aktívan pletykálkodik, míg a folyamatban szerényebb részvételt tanúsító 25 százaléknyi dolgozó is gyakran köszörüli a nyelvét kollégáin, munkahelyi körülményein. Nem mindenki veszi azonban ilyen könnyedén ezt a kérdést. Az amerikai TheLadder's.com portál a dolgozók elbocsátásának körülményeit vizsgáló felmérése szerint a vezetők 37 százaléka bocsátott már el dolgozót gáüástalanul túlzásba vitt pletykálkodás miatt. „A pletykát - bár a szónak első hallásra kellemetlen lehet a kicsengése - nem szabad összetéveszteni a rágalommal, a manipulációval, a munkahelyi zaklatással, esetleg az öncélú, mások karrierjét aláásni szándékozó rosszindulatú intrikálással. A pletyka sokkal inkább a közösségi kommunikáció dinamikáját jellemzi” - fogalmaz Szvetelszky Zsuzsanna szociológus, aki egész tanulmány- kötet szentelt a jelenségnek, a sokak által szenvedélyesen művelt vagy éppenséggel mélységesen lenézett pletykálkodásnak. „Minősége igazából attól függ, milyen közegben, szövegkörnyezetben és körülmények között hangzik el az érdeklődésre számot tartó információ. Kicsit a tűzhöz hasonlítható: a téli fagyban a kandallóban nagy szükség van rá, viszont egy nádfedeles háztetőn már senki sem látja szívesen” - teszi hozzá. Navigációs pletykával kalauzolják az új koUégát A különböző pletykatípusok természetszerűleg a munkahelyeket is átszövik. A „navigációs pletyka” például az új munkatársak érkezésekor kerül terítékre. A kollégák ilyenkor nem csupán az új munkatársat tájékoztatják a cégkultúráról, a hierarchiáról, a szokásokról és a helyi erőviszonyokról, hanem az új jövevény reakcióit, válaszait is igyekeznek tüzetesen megfigyelni, bemérni, hiszen így egyúttal róla is fontos információkat gyűjthetnek be. Portrépletyka: egy harmadik személyről A másik gyakori pletykatípus az irodában a „portrépletyka”. Ebben a helyzetben a beszélgetés témája két kolléga között egy épp nem jelen lévő, harmadik munkatárs. Ezek a beszélgetések leggyakrabban a munkatárs kompetenciája, stílusa, javadalmazása, esetleg a társkapcsolatai és káros szenvedélyei - például vélt vagy valós alkoholfüggősége - köré szerveződnek. Szintén jellemző pletykatípus még a munkahelyeken (is) a „gyógypletyka”. Ilyenkor a beszélgetés során az egyik fél jellemzően valamilyen munkahelyi, szakmai kudarcélményét, baklövését hozza fel, mire a beszélgetőpartner válaszul a saját, vagy mások szakmai életéből vett hasonló, vagy kelle- medenebb élmény említésével reagál a hallottakra. A beszélgetés végére azonban mindkét fél számára egyértelművé válik: mások is jártak már hasonló cipőben vagy követtek el hibákat. Ä hatás így kedvező: a felek kevésbé érzik magukat hibásnak és legalább a kudarcból származó frusztrációérzéssel is könynyebben megküzdenek. A kollégák fizetése a középpontban Kiből válhat igazi pletykafészek? A szociológus a téma kutatása során úgy tapasztalta: az egyéni hajlamon és beállítottságon túl bizonyos munkakörök szinte predesztinálják a dolgozókat arra, hogy akár önkéntelenül is hozzák-vigyék a híreket a vállalatnál és egyfajta adó vevőkké váljanak. Ilyenek például az irodavezetők, az egyes divíziók titkárnői, a sok dolgozót vonzó helyszíneken dolgozók - például a mindenki által naponta, rutinszerűen látogatott recepción, büfében, céges étkezőben és a mélygarázsban. Ők egy-egy elejtett félmondatból számos információt csípnek el és adnak tovább az egyes dolgozók mindennapjaiból. Kis cégnél kevesebben pletykálnak Szvetelszky Zsuzsanna ugyanakkor azt is hozzátette: a kisebb cégek dolgozói között a pletyka kevésbé érhető tetten. Hatását inkább a nagyobb, legalább 100- 120 főt foglalkoztató vállalatok dolgozói között érzékelteti. Szintén elmondható: a legtöbb pletykát a főnök, a női vezető személye, vagy a szokatlan helyzetek, események generálhatják a vállalatnál. Á szociológus hozzátette: mint minden pletyka, a munkahelyi pletyka is jócskán bővül menet közben túlzásokkal és valótlanságokkal. A tapasztalatok szerint a legtöbb pletykálkodónak a többiek bére, juttatásai kapcsán lódul csak meg igazán a fantáziája. így lesz a rögtönzött pletykadélutánok során a 10 ezer koronás bonuszból 25 ezres, a 100 ezres juttatásból egymilliós. A főnök-titkárnő kapcsolat is érdekes Jellemzően neuralgikus pont lehet még a vállalat, az iroda hírvivői számára a nagyfőnök és a fiatal, csinos titkárnő jelenléte: a bevett sztereotípiák miatt kettejük között gyakran akkor is kapcsolatot vizionálnak a dolgozók, ha a feltételezésnek egyáltalán nincsen valóságalapja. Ám az információ továbbadása egy-egy baleset, betegség kapcsán is többnyire az előítéletek fényében alakul. Míg például egy markáns, tekintélyt parancsoló és tiszteletre méltó vezető bokatörését a pletyka információáramlása során sportbalesetnek tulajdoníthatják, egy kevésbé erélyes főnök esetében ez valószínűleg úgy csapódik le: szimplán figyelmetlen volt, mellélépett. A kötelező pletyka nem ösztönöz a csevegésre A szakértő úgy látja: a pletykát a céges hétköznapok gyakorlatából szinte lehetetlen kiküszöbölni, de erre nincs is szükség. A legtöbb dolgozó ugyanis - miközben mindezt formálisan helyteleníti - a gyakorlatban igenis ki van éhezve az újdonságokra és igényli a pezsgést, a plusz információt. Különleges helyzetekben azért be lehet, és kell is avatkozni. Egy holland vállalatnál például már olyan szintet ért el a munkaidő alatti pletykálkodás, hogy a HR-osztály gondolt egy merészet és kötelező tea-délelőttöt rendelt el a megszállottan pletykás titkárnők számára. Az eredmény nem sokat váratott magára: miután az információcsere kötelező lett, úgy ment el a dolgozók kedve a pletykálkodástól. Ezután már inkább a munkára koncentráltak... (j) Inkább okos kompromisszumokban kell gondolkodni, ami nekünk is megfelel, és az ellenfeleinknek is Ne döngöljük a földbe a vitapartnert! TANÁCS A vita olyan, mint a sörivó verseny: nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel. Vannak viták, amelyeket megnyerünk, és vannak, amelyeket elvesztünk, az arány csak a felkészültségünkön múlik. Könnyű vita márpedig nincs! Fogalmazzuk meg előre a bevezető és a záró mondatainkat, ezek legyenek világosak és pozitívak! Az emberek mindig jobban emlékeznek a mondandónk elejére és végére, mint a többire. Vitaesélyes üzleti tárgyalásokon alapvetően fontos, hogy megtudjuk, pontosan mi is az ellenfeleink célja, mit akarnak elérni, s hol kötnének kompromisszumot. Készüljünk fel mindenre! És tartsuk szem előtt: nem az a cél, hogy erősebbnek tűnjünk az ellenfélnél, hanem hogy elhitessük vele, hogy ő nyert. Ha úgy megyünk be egy értekezletre, hogy azt váijuk, minden szándékunk maradéktalanul teljesül, akkor mindig csalódottan jövünk ki. Inkább okos kompromisszumokban kell gondolkodni, ami nekünk is megfelel, és az ellenfeleinknek is. Senki nem szeret veszíteni, még kevésbé nagy nyilvánosság előtt. Tiszteljük az ellenfelet, ne próbáljuk megalázni. Mindennek až alapja a méltóság. Úgy nyerhetünk vitát, ha gyorsan gondolkodunk és reagálunk, és így olyan kompromisszumokkal tudunk előállni, amelyekre az ellenfél nem is gondolt. Ha sokan vannak a helyiségben, igyekezzünk mindenkivel felvenni a szemkontaktust, ahogy az esküdtszék tagjaival tennénk, ha védőügyvédi szerepben volnánk, függetlenül attól, hogy „befogadják-e az üzenetet” vagy sem. Ha valakivel személyes kapcsolatba kerülünk - egy mosoly, egy biccentés és némi szemkontaktus már-már olyan, mint egy kapcsolat -, az már nehezebben tud ellentmondani nekünk. Álláspontunk kifejtésekor tagoltan, tisztán, nyugodtan beszéljünk, ne ismételjük magunkat, ne legyünk leereszkedők, és a XVII. századi prédikátorokra jellemző barokkos körmondatokat se erőltessük! Soha ne használjunk olyan szót, amit megítélésünk szerint a hallgatóság kevesebb mint fele ismer, ilyenkor ugyanis előfordulhat, hogy valaki rákérdez a kifejezésre, és ezzel megakasztja az előadás menetét. Nincs szükség arra, hogy ököllel verjük az asztalt. Jusson eszünkbe időnként viccelni, mert attól egy kicsit enged a hangulat! Ne szidjuk a konkurenciát! Nekik ingyenreklám, nekünk kevesebb figyelem. Ha valaki közbe akar szólni, miközben beszélünk, mindig utasítsuk rendre - erőteljesen: „Hadd fejezzem be!” Aztán beszélhetünk, ameddig csak akarunk, mert nem valószínű, hogy valaki újabb közbeszólással hasonló kínos helyzetbe akarja hozni magát. Ha a szobában valaki elkezd valaki mással beszélgetni, ezzel megosztva a csoportot, mondjuk azt - szintén erőteljesen, csaknem durván: „Nem lehetne egyszerre csak egy megbeszélést tartani?!” (Ez persze szónoki kérdés.) Ugyanez vonatkozik arra a helyzetre is, ha valakinek megcsörren a telefonja: „Tényleg szükség van arra, hogy a mobilokat bekapcsolva tartsuk? Köszönöm.” Nagyon fontos, hogy soha ne hagyjuk magunkat eltéríteni a másik személy álláspontjára! Ha rendesen elvégezték a házi feladatukat, és eléggé felkészültek, akkor tetszetős megoldásokkal állnak elő - de ne hagyjuk magunkat megvezetni! Soha ne kérdőjelezzük meg a saját álláspontunkat! Gondoljunk arra, hogy csak úgy nyerhetjük meg a vitát, ha azt az eredményt érjük el, amit eredetileg elérni szándékoztunk (persze néhány kisebb pontban engedhetünk, de a nagyobbakban nem). Ne kételkedjünk magunkban! Testbeszédünk legyen nyílt, megnyerő és nyugodt! Ne üljünk karba tett kézzel. És bár a leereszkedő stílus kerülendő, egy kis megfélemlítést mindig megengedhetünk magunknak. Jó, ha magabiztosak vagyunk és úgy is hatunk, mint aki tudja, mit beszél. Olyan benyomást kell keltenünk, mint aki órákat, napokat, heteket töltött a gondolkodással a témáról, és a megoldás, amit kidolgozott, az egyetlen lehetséges alternatíva, (h) metaloBox šatníkové skrine Tudsz és hajlandó vagy keményen dolgozni a saját és csapatod céljaiért? Szeretnél egy fiatalos és dinamikus csapatban dolgozni? PROJEKTMENEDZSER Feltételek: ■ középfokú végzettség ■ számítógépes ismeretek (Excel, Word, Outlook) ■ szlovák és magyar nyelv ismerete ■ jó szervezőkészség Feladatkör: ■ új vevők felkutatása ■ ajánlatok készítése ■ rendelések felvétele ■ projektek kiértékelése önálló, felelősségteljes munkavégzés TELEFONMARKETINGES Feltételek: ■ középfokú végzettség ■ számítógépes ismeretek (Excel, Word, Outlook) ■ jó kommunikációs készség ■ szlovák és magyar nyelv ismerete Feladatkör: ■ adatfeltöltés ■ kapcsolatápolás ■ potenciális vevők keresése ■ katalógusok küldése Önéletrajzodat az alábbi címre juttasd el: metaloBox Slovakia, s. r. o.. Pražská 11, 949 01 Nitra, e-mail: denisa.bogiova@metalobox.sk Ha kíváncsi vagy ránk: www.metalobox.sk
