Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-13 / 188. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 13. Kultúra 9 Az egykori svéd négyes dalaira épülő filmmusical világszerte hódít - több országban már most minden idők legnagyobb musicalbevételét hozta a történet A nyár slágere: Mamma Mia! ABBA (Képarchívum) Minden nyárnak van jellegzetes slágere - ezek többsége az úgynevezett egynyári slágerek csoportjába sorolható amely hallatán beugrik az évszak, felidéződnek meghatározó élményeink, történeteink. Az idei nyárnak eddig nem volt slágere, de most már van. Igaz, jócskán kilóg a sorból: nem friss dal, sőt nem is dal a szó szoros értelmében, hanem filmmusical. Biztos, hogy a Mamma Mia! lesz 2008 nyarának legjellegzetesebb zenéje. Az azonos című film több országban is minden idők legnagyobb musicalsikerét aratta. ÖSSZEÁLLÍTÁS Az ABBA örök, slágerei sosem mennek ki a divatból. A svéd kvartett ugyan több mint negyed százada már nem létezik, nagylemezei mégis jól fogynak, összeladási példányszámuk négyszázmillió felett jár. Repertoárjának nagy részét a fiatal generációk is jól ismerik, a slágerei a diszkókban, zenés szórakozóhelyeken a mai napig gyakran felcsendülnek, a nosztalgiabulikról nem is beszélve. Az ABBA 1972-ben alakult meg, és 1982-ig létezett, az áttörést az 1974-es Eurovíziós Dalfesztiválon a Waterloo című dallal elért győzelem hozta meg számára. Nyolc stúdiólemezt készített. Anni-Frid Lyngstad (Frida) a kvartett feloszlása után Svájcba költözött. 1992- ben féijhez ment, 1999-ben megözvegyült, majd lányát is elveszítette, aki harmincévesen autóbalesetben halt meg. Az énekesnő visszavonultan él, de szívesen beszél az együttesről. Agnetha Fálts- kog már tizenhárom évesen a színpadon énekelt, az ABBA előtt szólóban is felkerült a slágerlistákra. 1982 óta öt mérsékelt sikerű szólóalbuma jelent meg. Házassága nyolc évig tartott Björnnel, két gyermekük született. 1990-ben egy sebészorvos felesége lett, három év múlva elváltak, azóta egyedül él, a többiekkel minden kapcsolatot megszakított, és miatta nem áll össze a kvartett, hallani sem akar az újjáalakulásról. Benny Andersson és Björn Ulvaeus már a hatvanas években is együtt dolgozott, az ABBA-szerzemények mellett musicaleket is szereztek, legismertebb a Sakk című. A Mamma Mia! című musicalen és a filmen is dolgoztak társproducerként, a vásznon is feltűnnek néhány pillanatra. A Mamma Mia! című musicalt Cathrine Johnson fűzte történetté az ABBA-dalok alapján. 1999. április 6-án mutatták be a londoni Prince Edward Theatre-ben, természetesen hatalmas siker közepette, és azóta is a színház műsorán szerepel. A musical a tengerentúli hódítását 2000 októberében kezdte meg San Franciscóban, majd 2001-ben a Brodway-n is bemutatták. Magyarországon még nem állították színpadra, a közönség csak a tavalyi világkörüli turnén előadott verziót ismerheti, amelyet a Papp László Budapest Sportarénában is bemutattak. Phyllida Lloyd vállalkozott a nagy feladatra, hogy a mozik vásznára adaptálja a romantikus komédiát. Bár pengeélen táncolt, a végeredmény szenzációsra sikeredett. A történet egyszerű. Sophie (Amanda Seyfried) tizenkilenc évesen készül az esküvőjére a görög tengerparton, ahol édesanyja, a hajdanán énekesnőként dolgozó és a férfiakat nagy kanállal faló Donna (Meryl Streep) egy kis panziót vezet. Sophie-nak fogalma sincs arról, ki az édesapja, az édesanyjának is csak sejtése van, melyik férfitől fogant - abban az időben három pasi rajongta körbe. A lány megtalálja anyja naplóját, s a három apajelöltet meghívja az esküvőre (Pierce Brosnan, Colin Firth, Stellán Skarsgord - mindhárom karakter nagyon jelentősen eltér egymástól), az anyja tudta nélkül. Donna rég nem látott két barátnője, az egykori trió tagjai (Julie Walters, Christine Baranski) is eljön a nagy eseményre, s felelevenednek a régi emlékek. Innentől kezdve a fűm átcsap az ötvenesek tini filmjébe, ami zseniális humorforrás. A filmben szülte minden ABBA-sláger felcsendül, de helyet kaptak benne a kevésbé ismert dalok, és ezek sem lógnak ki a sorból, sőt fokozzák az ABBA-feelinget. A napsütés, a görög tengerpart, a tenger hihetetlen kékje, a rengeteg szín és az ABBA-dalok: tökéletes vegyítés. Meryl Streep elviszi a hátán a filmet, varázsa odaragasztja a székhez azokat is, akik egyébként sírva menekülnek az ABBA-slágerektől. A szülésznőt eddig inkább komoly drámai szerepekben láthattuk. Ötvenküenc évesen vígjátékban is brillírozik, megmutatta, hogy musicalben is helyt áll. Úgy táncol, hogy azt bármelyik tizenéves megirigyelhetné. Mikor egy interjúban rákérdeztek, hogyan képes spárgázni és kaszkadőr nélkül rohanni a háztetőn vagy a meredek hegyoldalon, mosolyogva a következőket válaszolta. „Pomponlány voltam, és ez egy életstílus. A mai napig fitten tartom magam. Sokat futok, jógázom, kerékpározom, edzek. A háztetőn játszódó jelenetekhez dublőzt hoztak, de ragaszkodtam ahhoz, hogy magam csináljak mindent. Mindössze egy kötél tartott a derekamnál, hogy ne zuhanjak le. Őszintén mondhatom, hogy a forgatás minden pillanatát imádtam és élveztem. A helyszín csodálatos volt, a kollégákkal remekül szórakoztunk. Pierce Brosnannal annyira belejöttünk az ABBA-dalokba, hogy a forgatási szünetekben is azokat énekeltük. Igazi nyaralás volt ez számunkra. A lányomat alakító Amanda Seyfriedet is nagyon megkedveltem, igazán tehetséges hölgy, aki komoly fegyelemmel és maximális odaadással dolgozik” - nyilatkozta a színésznő. A musicalt ismerők számára okozhat némi meglepetést a film, az alkotók ugyanis itt-ott alakítottak az eredeti verzión. A történet lényege ugyanaz maradt, azonban elhagytak dalokat a filmből és jelenetet is, néhány sláger pedig más helyre került át. A Take a Chance on Me című dal ez alkalommal nem az esküvő előtt, hanem már utána, a vacsorán hangzik el. A Mamma Mia! nem lesz filmtörténeti remekmű, vagy akár olyan zenés filmklasszikus, mint a Dirty Dancing vagy Grease, de az biztos, hogy mindenkinek kellemes élményt nyújt, aki megnézni. Találhatunk benne kliséket, de ezek nélkül nem musical a musical, a végkifejlet is egyértelmű. Már az elején tudjuk, hogy mindenki tök boldog lesz a végén, s minden jóra fordul. A dalok közötti dialógusok semmitmondók és közhelyesek, magyarán: a dalok önmagukban is elvitték volna a filmet. A színészek énekesi adottsága is bőven hagy kívánnivalót maga után, de ez a film készítőit egyáltalán nem zavarta; pontosabban az, ahogyan a szereplők énekelnek, tökéletesen ülik a filmbéli karakterükhöz. A musical néha önmagát karikírozza, néha a kort, amelyben a dalok születtek. Az arcok bevilágítása hozza a hetvenes évek hangulatát, valamint sok a vetített kép is, ami szintén erre a korra volt jellemző. Benny Andersson és Björn Ulvaeus áhítattal nézték a londoni bemutatót, és büszkeséggel hallgatták a slágereiket a hollywoodi sztárok előadásában. Viccesen azt mondták, Meryl Streepet tiszteletbeli taggá is választanák. Természetesen azonnal megkapták a kérdést: összeáll-e valaha még a nagy négyes, de ők azt felelték, hogy ennek semmi esélye. Nem rajtuk múlik a folytatás, és Frida sem zárkózna el egy közös fellépéstől, de Agnetha végleg lezárta életének ezt a szakaszát, és senki sem tudja rávenni, hogy újra színpadra álljon az egykori társakkal. Annyira nem tudja elviselni a többieket, hogy a film bemutatójára sem ment el, és a televíziós interjúkat is visszautasította. Tom Hanks és felesége ismét belenyúltak a tutiba: a Bazi nagy görög lagzi után egy újabb film produceri teendőivel sikerült felejthetetlent alkotniuk. Újabb musical-sikerfilm született, amely bármely generáció igényeit kiszolgálja, hiszen a szerelmi szál nem csupán a húszas korosztályt célozza meg. A Mamma Mia! sikere egyértelmű üzenetet hordoz a hollywoodi stúdiófőnökök számára: nosza, forgassunk újabb musicaleket. Fogadni mernék, hogy lavinát indít el. (pj) A soulzene történetének nagy alakja 1997 és 2006 között a South Park című rajzfilmsorozatban Séf bácsi hangjakét szerzett magának új rajongókat Isaac Hayes: 1942. augusztus 20. - 2008. augusztus 10. ÖSSZEFOGLALÓ Elhunyt a soul történetének egyik legnagyobb alakja, Isaac Hayes, aki énekesként, producerként, hangszerelőként és hangszeres zenészként is nagyot alkotott. Hayes, akinek pályafutása összefonódott a legendás Stax kiadóéval, 1971-ben Oscar-díjat kapott a Shaft című film zenéjéért. Isaac Hayes a korszakalkotó memphisi lemezkiadó, a Stax Records stúdiózenészeként, majd házi szerzőjeként és producereként kezdte pályafutását, David Porter- rel számos klasszikus soulslágert írtak, elsősorban a Sam & Dave duó számára. Hayes énekesként 1967- ben lépett a színre: első albuma nem keltett különösebb visszhangot, ám a két évvel későbbi Hot Buttered Soul című hatalmas sikert aratott, azóta is a soul mérföldkövei között jegyzik. Hayes nem két- háromperces dalokból állította össze a lemezt; mindössze négy dal szerepel rajta, köztük a korszak legnagyobb felnőttpop-szerzői által írt dalok nagyszabású átiratai: Jimmy Webb by the Time I Get To Phoenixe tizennyolc, Burt Bacharach és Hal David Walk On By-a tizenkét perces drámai, érzéki, gazdagon hangszerelt feldolgozásban. Az album az amerikai Billboard albumlistáján a nyolcadik helyig jutott, míg az r8tb- és a jazz-albumok között egyaránt az élre került. Hayes kitágította a popzene lehetőségeit: megmutatta, hogy nem csak hosszú hajú, fehér gitárosok által vezetett rockzenekarok játszhatnak nagy lélegzetű darabokat, s hogy az üyenekben nemcsak ufókról és hobbitokról, hanem a lélek dolgairól is lehet énekelni. Hayes a korszak sztárja lett, és mind soul, mind pedig funk stílusban fogant albumai jelentős kritikai és kereskedelmi sikernek számítottak, 1975-ig megjelent további hat albumának mindegyike bekerült a TOP 20-ba. Egyik legnagyobb sikere a Shaft című fűm zenéje volt, ezt műid a legjobb filmzenéért, mind a legjobb eredeti dalért járó kategóriában Oscar-díjra jelölték, utóbbit meg is nyerte, méghozzá az első fekete amerikai Oscar-díjasként a nem szülészekre vonatkozó kategóriákban. Hayest a diszkó úttörői között is emlegetik, kereskedelmi értelemben vett fénykora azonban 1975-ben akkor ért véget, amikor a mindent elsöprő divathullámra igyekezett felülni a Disco Connection című albummal. Klasszikus nagylemezei mindenesetre máig hiphopprodu- cerek kedvelt hangminta-bányái, így például a Public Enemy Black Steel in the Hour of Chaos című dala is egy Hayes-hangmintára épül. A nyolcvanas évektől Hayes ritkábban adott ki lemezeket, viszont - két, még az 1978-ig tartó Stax-korszakában készült fűmben való szereplését követően - számos moziban és tévésorozatban felbukkant jeűegzetes tar koponyájával és zengő, mély hangjával. Játszott 1981-ben John Carpenter azóta kultikus, Menekülés New Yorkból című filmjében, felbukkant a Miami Vice, a Szupercsapat, majd a Csillagkapu epizódjaiban, s számtalan b- és c-ka- tegóriás fűmben. Egy új generációt hódított meg magának aztán a szatirikus South Park rajzfilmsorozat Séf bácsijának hangjaként, amelyben részben róla mintázott figurát alakítva egy jóindulatú, szexmániás szakácsot játszott, aki (Képarchívum a főszereplő gyerekeknek gyakran énekelve adott tanácsot, többnyire valamilyen erotikus témára kihegyezve. A szcientológus Hayes azonban nem nézte jó szemmel, hogy a mindent és mindenkit kigúnyoló South Park a szcientoló- giai egyházat is megtámadta, és ezért 2006-ban távozott a sorozatból, amelynek alkotóival, Matt Stone-nal és Trey Parkerrel meg is romlott a viszonya. Isaac Haýes két éve januárban agyvérzést kapott, amelynek következtében beszédzavarai támadtak. Az énekesre felesége talált rá memphisi otthonában vasárnap, nem messze a futópadtól, és végül a városi baptista kórházban nyüvá- nították halottá. A halál pontos oka még ismeretlen, de a hatóságok szerint egyértelmű, hogy Hayes természetes haláűal hunyt el. Utolsó albuma, a Branded 1995-ben jelent meg - a közreműködők közt ott van az egykori alkotótárs David Porter és a Public Enemy rappere, Chuck D is. Amikor a tavalyi év elején bejelentették, hogy reaktiválják a Stax kiadót, az is elhangzott, hogy már szerződtették is Hayest. (origo, p)
