Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-12 / 187. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 12. www.ujszo.com RÖVIDEN Almási Tamás Máriója Kairóban Budapest. Almási Tamás legújabb nagyjátékfilmjét, a Márió, a varázslót beválogatták a novemberben megrendezendő Kairói Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába. A 90-es évek ele­jén, alig túl a rendszerváltáson, egy alvó magyar falucskában cso­da történik: megérkezik a faluba Márió (Franco Nero), az elegáns olasz cipőgyáros, aki munkát és jólétet ígér az ottani asszonyok­nak. A falu felbolydul, Vera (Nyakó Júlia) sem tudja kivonni ma­gát a karizmatikus olasz hatása alól, mind jobban elvarázsolja a férfi különleges vonzereje, és menthetetlenül beleszeret. A Kairói Nemzetközi Filmfesztivál - melynek tiszteletbeli elnöke Omar Sharif - az arab világ egyetlen A kategóriás nemzetközi sereg­szemléje, melyet 1976 óta évente rendeznek meg. (mti) Film Márquez forgatókönyvéből Madrid. Gabriel García Márquez gazdag filmvénájából szüle­tett a Határ (Frontera) című, régi, elfelejtett forgatókönyv, ame­lyet a mexikói Rodolfo de Anda visz filmre. A rendező nem közölt részleteket arról, miként jutott a forgatókönyvhöz, amely az 1992-ben elhunyt spanyol Luis Alcoriza birtokában volt. Koráb­ban a szerzőséget is neki tulajdonították, de Anda azóta már meg­szerezte a megfilmesítés jogait és Márquez is örül, hogy a törté­netből film lesz. Bár kétségtelen, az eddigi Márquez-adaptációk a legritkább esetben érték el az eredeti művek színvonalát: nagyon nehéz ugyanis filmen visszaadni a kolumbiai mesemondó „mági­kus realista” gondolati és képi világát. A westem-jellegű történet forgatása még az idén elkezdődik valahol Mexikóban, (mti) Gellér B. István: A Növekvő város Pozsony. Augusztus végéig látható a Zichy-palotabeli Z Galéri­ában Gellér B. István magyarországi képzőművész A Növekvő vá­ros című kiállítása. Gellér B. István egyéni mitológiát teremtett egy nem létező ősi kultúra, a Növekvő város archeológiái, népraj­zi, kultúrtörténeti feltárása által. A kvázi-feltárás során a művész, illetve régész alteregója megteremtette a Város archaikus társa­dalmának írásbeliségét, szokásait, kultuszait, (ú) A fordítás az Index Translationum adatai tükrében „Konzum” és klasszikus MTl-JELENTÉS Párizs. Az egész világon egyre több az idegen nyelveket beszélő ember, és egyre inkább terjed egy közös nyelv, az angol használata. Az írott nyelvben azonban to­vábbra is döntő szerepük van a fordítóknak. Az Index Translatio­num adatbázis mintegy 1,8 millió olyan könyveimet tartalmaz, ame­lyet valamilyen nyelvre vagy nyelvekre lefordítottak. Az Index Translationumot 1932-ben hozták létre, és 1946 óta az UNESCO felügyelete alatt áll. Bibliográfiai központoktól, or­szágos könyvtárakból küldik be hozzá a tagországok az adatokat. Listáját évente hozza naprakész állapotba. A lista, amelyet 1979-től kezdett számítógépre vinni, megtekinthető a www.unes co.org/culture/xtrans/ oldalon. Néhány érdekes adat: a jelen­legi állás szerint a legtöbbet fordí­tott szerző a Walt Disney Produc­tions, amelyet az Index emelt szerzői rangra. Utána következik Agatha Christie, Jules Verne, Le­nin, Shakespeare, Barbara Cart- land, Danielle Steel, Andersen és Stephen King. A lakosság számá­hoz viszonyítva a legtöbbet Izlan- don fordítanak. Szorgalmas fordí­tók az olyan kisebb országok is, mint Albánia, Bulgária, Grúzia. A nagy országok közül elsők a németek, őket követik a spanyo­lok, a franciák és a japánok. Különleges eset az angol nyelv. Jelenleg 942 ezer angolból fordí­tott mű szerepel a listán, ez az Index gyűjteményének felét je­lenti. Németből ugyancsak sokat, 260 ezer művet fordítottak. Ér­dekes, hogy az angolból fordított művek főleg „konzum” könyvek, Walt Disney vagy Danielle Steel- kötet, míg a többi nyelvből döntő részben klasszikusokat fordíta­nak. A soulzenésznek több mint 50 lemeze jelent meg Elhunyt Isaac Hayes MTl-JELENTÉS Los Angeles. Néhány nappal 66. születésnapja előtt, vasárnap elhunyt Isaac Hayes legendás soulzenész, zeneszerző. Felesége talált rá öntudatlan állapotban, s mire eljutottak vele a memphisi kórházba, már nem lehetett rajta segíteni. Isaac Hayes nevét elsősorban Theme from Shaft című szerze­ménye nyomán ismerték világ­szerte. Az 1970-es fümdalért Os- car-díjat és Grammy-díjat is ka­pott. A fiatalabb funky- és rapper- nemzedék is szívesen hivatkozik Isaac Hayesre, aki nemcsak kiváló énekes volt, hanem billentyűs­ként, producerként, kiadóként és hangszerelőként is sokat tett a műfajért, s olykor szaxofonozott is. Jelentőségét a fekete zenében James Brownéhoz vagy Stevie Wonderéhoz mérik. Több mint ötven lemeze jelent meg, pályakezdése 40. évforduló­ját három albummal köszöntötte tavaly. Főként indulása éveiben született lemezeivel aratott sikert, tucatnyi első helyezése volt a Bill­board listáin, számos lemeze ke­rült az élmezőnybe. A legjobb ki­adók - Stax, Atlantic, ABC, Poly- dor - jelentették meg lemezeit. Egyik legutóbbi sikere a South Park filmsorozathoz kötődött a ki­lencvenes évek végén. A sorozat főcímdala több országban is lista­vezető volt. Mintegy két tucat filmnek volt a közreműködője szereplőként vagy zenészként, olykor a hangját adta hozzájuk, saját rádióműsorai voltak. Több­ször koncertezett Barry White-tal, példaképének tekintette a Blues Brothers is. A szcientológia szószólója volt, támogatta az üyen kiadványok megjelenését. A kilencvenes évek elejétől az éhező afrikaiakat segí­tette. Mínusz egyedik nappal indított a Sziget, melyet a legnagyobb európai fesztiválok között tartanak számon A változatosság gyönyörködtet (Somogyi Tibor felvétele) Budapest. Bajban lennék, ha meg kellene határoznom, melyik napon is kezdődik az idei Sziget fesztivál. A hivatalos első nap a holna­pi, szerdai, ám már ma este csápolhatnak a Nagyszín­pad előtt mindazok, akiket még mindig érdekel az Iron Maiden zenekar. Ők lépnek fel ugyanis a „nulladik napon”. JUHÁSZ KATALIN Sőt, hogy még tovább bonyolít­sam a dolgot, tegnap a mínusz egyedik napot tartották, a magyar dalok előadói juthattak fel arra a színpadra, melyről évekkel ez­előtt kiszorították őket a külföldi sztárfellépők. A Sziget mára nem­zetközi mércével mérve is komoly kulturális márkává nőtt ki magát. A legnagyobb európai fesztiválok között tartják számon, és a prog­ramkínálat, illetve a helyszín alapterületének nagysága okán Közép-Európa legnagyobb kultu­rális rendezvényének számít. Azt is fontos megemlíteni, hogy a szervezők immár két éve nem kémek és nem kapnak állami tá­mogatást, viszont 1,5 müliárd fo­rintos hasznot termelnek az or­szágnak, nem beszélve az egyéb, turisztikai és gazdasági jellegű hozadékról. Ám a közönség szá­mára mégiscsak az a legfonto­sabb, hogy a Sziget olyan kulturá­lis értékeket, izgalmas programo­kat hoz el Magyarországra, ame­lyeket csak itt van alkalmuk él­vezni. Ezért sokan már május ele­jén megveszik a hetijegyet, ami­kor még nem is tudni, kik lépnek fel a fesztiválon. Én sem említek neveket, még­pedig azért, mert szívem szerint nem a nagy sztárokat ajánlanám olvasóinknak, hanem a tájainkon még ismeretlen, ám annál izgal­masabb zenekarokat és előadókat, továbbá a nem zenei programokat, különös tekintettel a Színházi- és táncsátor kínálatára, ahol idén minden napra jut legalább egy eu­rópai színvonalú csemege. Ügyes matematikusok kiszámolták, hogy egy teljes árú ottalvós bérlettel - miután naponta 200 program van a Szigeten - egy program 37 forint 50 fillérbe kerül. Ez nyilván botor­ság, hiszen nem lehetünk ott min­den programon, de a számolga­tásból kiterül, hogy ha a látogató naponta megnéz 5-6 programot, ezek „darabját” 1400 forintért él­vezheti, ami nemcsak a külföldi, hanem a magyar zenekarokat te­kintve is igencsak barátságos ár. Azaz hiába morognak oly sokan a drága jegyek miatt, még mindig a Szigeten jutunk legolcsóbban kedvenc zenekarainkhoz. Idén is a változatosság a kulcs­szó. Az autentikus roma zenétől a népzenével kevert punkon keresz­tül a death métáiig minden megta­lálható, és mindenből a legjobb. Aki a fent említett 5-6 programnál többet akar abszolválni, annak minimum tíz órát kell naponta a Szigeten töltenie. Ez az én számí­tásom, és belekalkuláltam azt is, hogy gyorsan kell róni a köröket, mert aki például a világzenei szín­padtól igyekszik egy színházi elő­adásra, fél órát is gyalogolhat. Steve Buscemi legújabb, saját rendezésű amerikai filmjét két nagyszerű színészi teljesítmény fémjelzi Interview-ra ítélve és legyőzetve BODZÁS GERGELY Az Interview című amerikai film tulajdonképpen kétszemélyes drá­ma, melynek főszereplői Sienna Miller és Steve Buscemi, aki ren­dezője is a filmnek. Az Interview nem Buscemi saját ötlete alapján készült el. Az eredeti filmet a 2004-ben meggyilkolt Theo van Gogh holland rendező készítette el azonos címmel. Van Gogh nagy álma volt, hogy egyszer Amerikában forgathasson. Ezt a vágyat próbálja beteljesíteni az eredeti film producere, Gijs van de Westelaken azzal, hogy van Gogh három filmjének elkészíti amerikai feldolgozását. Ebből a sorból az el­ső az Interview. A film cselekménye meglehető­sen egyszerű, de nem is ezen van a hangsúly. Egy neves politikai ri­porter és haditudósító, Pierre Pe- ders (Buscemi) kapja feladatául, hogy készítsen egy beszélgetést egy fiatal hollywoodi sztárral, Kat- jával (Miller), aki leginkább a fér­fiügyeiről híres a médiában. Egyi­küknek sincs kedve az interjúhoz, ami aztán hamar kilép medréből, és a néző által teljesen kiszámítha­tatlanul hömpölyög végig a film nagy részén. Miller és Buscemi brillíroznak a vásznon. Párbeszédük- ami szinte a film egészét kitölti - igazi cseme­gének számít, és nem csak a jól megírt forgatókönyvnek köszön­hetően. Buscemi nagyszerűen játssza a sokat látott riportert, Si­enna Miller pedig kitűnő választás volt a látszatnál sokkal elmésebb sztár szerepére. Mindketten iga­zán karakteres alakítást nyújta­nak, ami megteremti a film meg­ismételhetetlen légkörét. A két fő­hős párbeszédében nincs egyér­telmű irány, és nincs fölényben egyik szereplő sem. A beszélgetés egyik témából a másikba ugrik, hogy aztán a legváratlanabb pilla­natban újra visszatérhessen. El­varratlanul hagyja a szálakat, bi­zonytalanságot és feszültséget éb­resztve így a nézőben. Pierre és Katja felváltva vezeti a beszélge­tést, sokszor nem is a másik vála­szát keresve, mint inkább saját maguk feltárására törekedve. Oly­kor már-már diadalmaskodnak a másik felett, de ekkor mindig elő­kerül egy újabb elem, ami átbillen­ti a képzeletbeli hintát a másik fél javára. A filmet az eredetihez ha­sonlóan egyszerre három digitális kamerával vették fel. Egyik a női, másik a férfi főszereplő arcát fil­mezve, a harmadik pedig távo­labbról rögzítve mindkét szerep­lőt. Ennek a technikának köszön­hetően a filmben gyors vágásokat alkalmazhattak, ami kellőképpen megteremti az Interview egyedi hangulatát. Steve Buscemi Interview című drámáját két nagyszerű színészi teljesítmény fémjelzi. Egy férfi és egy nő összecsapása zajlik a sze­münk előtt, és bár látszólag egyen­rangúak, mint azt a film egyikjele- netében Katja kimondja: nem léte­zik egyenrangúság, az egyik fél mindig legyőzi a másikat. A kétszemélyes dráma főszereplői Sienna Miller és Steve Buscemi (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom