Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-02 / 179. szám, szombat

6 Kultúra-hirdetés UJSZO 2008. AUGUSZTUS 2. www.ujszo.com ________________ RÖVIDEN ________ Még látható A szépség óhajtása Budapest. Meghosszabbították A szépség óhajtása című kiállí­tást a Magyar Nemzeti Múzeumban; a barokk öltözködéskultúrát bemutató tárlat így augusztus 3. helyett augusztus 20-ig látható. A májusban nyűt kiállításon, amelyet eddig több tízezer látogató ke­resett fel, selyemcipellők, színes sálak, arany főkötők, gyöngyös párták, gyémántos övék, ragyogó ékszerek, aranyzsinóros férfi csizmák, ékköves cipőcsatok, türkizes forgók árulkodnak arról, hogy miképp óhajtották szebbé varázsolni magukat az asszonyok, lányok, valamint az erősebbik nem képviselői az 1700-1815 kö­zötti időszakban Magyarországon. A tárlaton a különleges dolgok iránt érdeklődők megcsodálhatják azt a két, korabeli minták alap­ján készült ruharekonstrukciót is, melyet a több mint 300 évvel ezelőtti Magyarországon készített mestermunkák pontos másola­taiként alkottak meg a múzeum textilrestaurátorai, (mti) Hangverseny a Tiszti pavilonban Komárom. A XI. Nemzetközi Kamarazenei Mesterkurzus taná­rainak záróhangversenye lesz ma 19 órától a Tiszti pavilon dísz­termében. A koncerten Zuzana Čižmarovičová (zongora), Ján Slávik (cselló), Vladislav Brunner (fuvola) és Török Ferenc (hegedű) lép közönség elé. (ú) Rehabilitálják Shakespeare nejét London. Germaine Greer, a híres ausztrál feminista, akinek a nőiességgel kapcsolatos írásai mellett reneszánszkutatásai is nagy viharokat váltottak ki, elhatározta, hogy rehabilitálja Anne Ha- thaway-t, William Shakespeare feleségét. Az asszonynak évszáza­dok óta rossz volt a híre az irodalomban, olyan bírálói voltak, mint Thomas Moore, a 18. századi ír költő vagy James Joyce író. Greer az Egyesült Államokban a közelmúltban megjelent könyvében, a Shakespeare feleségében cáfolja, hogy a férjénél nyolc évvel idő­sebb asszony könnyűvérű nő lett volna, aki elcsábította az írót, te­herbe ejtette magát, és ezzel kényszerítette Shakespeare-t, hogy 18 évesen megnősüljön. Ellenkezőleg: Shakespeare felesége intel­ligens, művelt nő volt, aki hasznot hozó tevékenységet folytatott és segített félje első műveinek kiadásában. A családban a teher nem ő volt, hanem, ha volt, inkább a férj, a pénztelen poéta lehe­tett - vélekedik Greer. De ha így volt, miért acsarkodott ellene Moore és Joyce? Az írónő szerint azért, mert nőgyűlölők voltak - idézte a Corriere della Sera című olasz napilap, (mti) Kiállítás az opera királynőjéről Trieszt. Harminc évvel halála után nagy kiállítás látható szep­tember 7-ig Maria Callas (1923-1977) világhíres operaénekesnő­ről Triesztben, a Civico Museo Teatraléban Maria Callas - 30 anni dopo címmel. A New York-i születésű görög operadíva Kalogero- pulosz néven látta meg a napvilágot. Az Adriai-tenger észak-olasz kikötőjében, a városi múzeum termeiben születésétől kísérik vé­gig Maria Callas életét fotókon, de megcsodálhatják az érdeklő­dők fellépő ruháit, ékszereit, az operai plakátokat, amelyeken Cal- last, a „primadonna assolutát” Verdi, Donizetti, Rossini, Puccini egy-egy szerepében hirdetik. Az opera koronázatlan királynője szinte az összes olasz zeneszerző darabjainak szerepét elénekelte. A kiállítás kísérőrendezvényeként a róla, ületve a vele készült fil­meket vetítik, köztük a Medeát, Pier Paolo Pasolini filmjét, amely­nek főszereplője az „isteni” énekesnő, (mti) pfl&ff^Doa y ?r,ifno,o/ katauza 24 oldalas mellékletünk kínálatából: ► Órákra lebontott, részletes műsor ► (Aranyéremért csatázik a komáromi kajaknégyes ► Bétky Attila, Pálkovács Zoltán, Varga Erik és Ódor Éva ötkarikás álmai ► Kovacsicz Mónika és Gergely István magyar színekben ► A szlovák és magyar csapat teljes névsora ► Legek a korábbi olimpiákról Öt éve találták meg és újították fel Gyöngyösi István sírját Csetneken - szeretnék beazonosítani lakóházát is A magyar Ovidius hervadatlan koszorúi „Naso koporsóját ha ma elhagyhatná / És a magyar nyelvet jól megtanulhatná, / S Tereus dolgait ebben olvashatná, / Gyöngyösi meggyőzött engem, azt mondhatná” - írja Kovász­nál Sándor Gyöngyösi Ist­ván Csalárd Cupido című művéről. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Felesleges lenne találgatni, va­jon Ovidius tényleg meghátrálna- e Gyöngyösi tehetségét látva, ha derekasan megtanulna magyarul, ahogy a vers feltételezi, ám az egé­szen bizonyos, hogy egy virtuális találkozón a két poéta nem lenne közömbös egymás költészeteszté­tikai gondolkodása és lelkülete iránt. A magyar Ovidiusként is gyakorta emlegetett Gyöngyösi István halálának évfordulóján, jú­lius 24-én (immár hagyományo­san) a Magyar Tudományos Aka­démia Irodalomtudományi Inté­zetének munkatársai, a nyitrai Magyar Nyelv és Irodalom Tan­szék, a Szlovákiai Magyar írók Társasága és a Palóc Társaság kö­zös, familiáris megemlékezésen koszorúzta meg a kiváló barokk költő sírját a csetneki temetőben. A síremléket éppen öt esztendeje sikerült megtalálni és felújítani, s ezáltal a Gyöngyösi-kultusz leg­főbb hazai emlékhelyévé tenni. Csetnek valóságos parnasszusi hely, tökéletesen illenek rá Gyön­gyösi mitologizáló sorai, melyek szerint: „Parnassus hegyének két magas halmai, / kiken játszadoz­nak poéták álmai”. A poétái álmok csapongása jól példázza a költő epikus érzékenységét és az antik mitológia iránti fogékonyságát: számára a magyar valóság olykor szinte bohózatba illő képei is antik legitimációt nyerve teremtődnek újjá, s ezáltal képesek belépni az örök mítoszok univerzumába. Ke­vés ilyen mélyen allegorikus, sok­rétegű költészet van, mint épp Gyöngyösié, aki a múlttal való fo­lyamatos párbeszéd révén képes meg-megújuló értelmezésekre provokálni az irodalomtörténé­szeket. A heroizmus éppúgy saját­ja e költészetnek, mint a féktelen humor és a szókimondó érzékiség. Gyöngyösi költészetének - mely alapjában véve a barokk he­roikus költészettel szemben a já­tékosabb, udvari-gáláns vonula­tot képviselte - általános jellem­zése után Jankovics József mélta­tásában mintegy dióhéjban összegezte Gyöngyösi és Csetnek (Szekeres Éva felvételei kapcsolatát. Beszédének nem tit­kolt célja az volt, hogy az általa szolgáltatott adatok segítségével sikerüljön beazonosítani Gyön­gyösi csetneki lakóházának he­lyét. Gyöngyösi életművét a Balassi Kiadó reprezentatív sorozatából ismerheti meg a tudományos eredményekre és az igényes szö­vegváltozatra fogékony olvasó, melynek szenzációs darabja lesz a költő egybegyűjtött, a források tekintetében máig véglegesen le­záratlan, kiadatlan szövegekben bővelkedő levelezésének publiká­lása. Kőszeghy Péter, a kiadó igazgatója szintén megtisztelte je­lenlétével a közveden hangulatú rendezvényt. Szászi Zoltán beszámolójából kiderült, hogy magánkezdemé­nyezésből elkezdődött egy füleki emlékhely kialakítása is. Gyön­gyösi életműve alighanem a 2009-es esztendő egy kiemelt tu­dományos témája lesz, hiszen a magyar Ovidius, a Murányi Venus halhatatlan költője, ha hihetünk a forrásoknak, 1629-ben látta meg a napvilágot. A rendezvényen idén először az önkormányzat sajnálatos módon nem képvisel­tette magát, (pa) A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Szombat: Hírekkel, sporthí­rekkel és eseménynaptárral indul a műsor szombaton 7 órakor. 7.35- től megismételjük a Térerő júmius 21-i adását, amely a Pátria rádió gondozásában készült. 8.35- től a Pop-mixben meghall­gathatják Harcsa Veronika, Lányi Lala, Erős és Spigiboy, a Kiscsil­lag, a Roy és Ádám, valamint a Žagar új felvételét. 9 órától a Hét­ről hétre hallható. A műsorvezető­szerkesztő Gyurkovits Róza. All órai hírek után Kínáról, az ottani hétköznapokról, a kínai ember mentalitásáról, az emberi szabad­ságjogok érvényesüléséről s en­nek tükrében az ötkarikás játékok társadalmi szerepéről, továbbá Tibetről és sok egyéb témába vágó érdekességről szól a Délidő, a stú­dióvendég pedig a Kínát nemcsak turistaként megjárt Hunčík Péter. 12 órakor hírek, majd népzene szól. 12.30-kor kezdődik a Téka. A műsorban Tőzsér Árpáddal az Irodalmi Szemle múltjáról és a Fi­atal írók Antológiájáról beszélge­tünk. 13 órától a Köszöntőt közve­títjük, 14.40-kor összefoglaljuk a nap eseményeit, adásunk 15 óra­kor érvéget. Vasárnap: 7 órakor hírekkel, sporthírekkel és eseménynaptár­ral indul a Pátria Rádió műsora. 7.35- kor a Zenei galériában rész­letek hangzanak el az István, a király című rockoperából a Társu­lat előadásában. A 8 órai hírek után Világosság. Egyházi műso­runk református kiadásában Csatlós Péter kisráskai lelkipász­tor szól a hallgatókhoz. 9.30-tól a Vatikáni Rádió magyar híradóját közvetítjük. 9.05-kor a Kalei­doszkópban B. Kovács István ré­gész-etnográfus egy szinte isme­retlen arisztokratáról, Gömöri Olivérről, Borgos Anna pszicho­lógus pedig Gyömrői Editről be­szél. Bemutatjuk a nánai színját­szó csoportot, amely a Pygmalion című darabbal lépett fel Po­zsonyban, végül T. Nyíri Mária turkológustól megtudhatják, mi mindenről szóltak az 1920-as és 30-as években Törökországban akkreditált magyar nagykövetek jelentései. 10 órakor Vasárnapi Menü. Főbb témái: táncszínházi előadás Benyovszkyról Szegeden a Ghymes együttessel, bankkár­tyahamisítók akcióban, új divat a faluhimnusz. A két műsorvezető: Csenger Ferenc és Puha József. A déli hírek után Nótaszó, 12.30-tól a Kultúra világában Ba­sics Beatrix művészettörténész azokról a festményekről, litográ­fiákról és egyéb képzőművészeti alkotásokról beszél, amelyek Bat­thyány Lajost ábrázolják, Gál Tamás színművészt és Czajíik Jó­zsef rendezőt pedig további ter­veikről kérdezzük. 13 órától köz­vetítjük a Köszöntőt 14.40-ig. Adásunkat a hírösszefoglalóval zárjuk 15 órakor. (MoL) Remák Béla fotói a kassai Löffler Múzeumban Hazai táj - kicsit másként AJÁNLÓ Kassa. Remák Béla fotóiból látható kiállítás augusztus végéig a Löffler Béla Múzeumban. Remák Béla Szepsiben született 1971-ben. A Kassai Iparművészeti Középiskolában tanult, majd ugyanitt a műszaki egyetemen formatervezést tanult. Ezután Po­zsony és Budapest képzőmű­vészeti egyetemein folytatta ta­nulmányait, s végül a cseh főváros képzőművészeti akadémiáján szerzett oklevelet rajz-grafika- fényképészet szakon. A fiatal fotóművész jelenleg ta­nulmányai színhelyén, a prágai Képzőművészeti Akadémián dol­gozik, ám gyakran visszatér szü­lőhelyére - fényképezőgéppel a kezében. Főként a természet ér­dekli, arra fókuszál gépének len­cséjével. A hazai, jól ismert tájat - a Szádelői-völgyet, Szepsi és Rozsnyó környékét - örökíti meg fotóin, a megszokottól kicsit elté­rő „megvilágításban” - a télen jégpályává dermedő tornai halas­tó hangulatát, a tornai zsidó te­metőt, az élénkzöld színben pom­pázó görgői réteket. De ugyanígy megihletik az elárvult, eldobott, kiszolgált tárgyak is - sorsukat egy-egy képbe zárva nyújtja át a nézőknek, (ú) Remák Béla a hazai tájat örökíti meg fotóin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom