Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-06 / 182. szám, szerda
2008. augusztus 6., szerda 4. évfolyam, 32. szám Még fizikai tüneteket is produkálhat, ha a közelben nincsen net, internetkávézó vagy térerő a strandon, mivel retteg: nem lesz elérhető a cég számára A munkamániás a strandon is dolgozni akar A napi hajtás közepette nem könnyű felismerni a munkamániát. Ha azonban már a szabadnapok és az üdülés felesleges időpocsé- kolásnak tűnik, van ok az aggodalomra. A munkamániás a nyaralás alatt is laptopján bogarászik, aggódik a térerő miatt, vagy állandóan a munkáról beszél. A jelenség bárkit megkísérthet. Tippek a helyzet kezeléséhez. TANÁCS Kiss István tanácsadó szakpszichológus elmondta: a munkamánia a dolgozók legalább egyhar- madát megkísérti valamikor az élete során, A probléma egyre kevésbé köthető pozícióhoz és társadalmi helyzethez: a szomszédban élő „mintaháziasszony”, a kötetlen munkaidőben tevékenykedő egyéni vállalkozó, a beosztott, de még a szüntelenül nyüzsgő munkanélküli is veszélyeztetett lehet. A szabadság alatt is képtelen kikapcsolni A nyári időszakban, a szabadságok kivételének és tervezésének időszakában könnyen tetten érhető a munkamánia. A valódi munkamániásnak általában meg sem fordul a fejében a nyaralás lehetősége. Nem szívesen épít be pihenést, kikapcsolódást a napirendjébe, hiszen nála a szüntelen munka többnyire menekülés valamilyen magánéleti vagy párkapcsolati probléma elől. Ha mégis valami oknál fogva nyaralásra szánja magát, nem biztos, hogy ő lesz a legkellemesebb útitárs. A munkamániás egy percre sem bír lazítani: szinte biztosan magával hurcolja majd laptopját, szakmai feljegyzéseit a tengerpartra vagy a hegyekbe. Szinte elvonási tüneteket él át, ha nem értesül folyamatosan a legújabb munkahelyi eseményekről, információkról. Még fizikai tüneteket is produkálhat nála, ha a közelben nincsen net, internetkávézó vagy térerő a strandon, mivel retteg: nem lesz elérhető a cég számára. A családot is cégként kezeli a strandon Sok vezető egyáltalán nem képes ráhangolódni a nyaralásra: ez a típus még a vízpart mellett vagy saját telkén is a beosztottjaihoz hasonló módon utasítja a családtagokat, osztogatja a teendőket, pokollá téve ezzel a közös nyaralást. A munkamániást arról is felismerni: szinte mindig valamilyen, a munkával kapcsolatos témákról beszél még nyaralás alatt is, miközben gondolatai folyamatosan a cég körül járnak. Ez persze egyáltalán nem segíti az üdülés eredeti célját, a feltöltődési, miközben a munkamániással együtt nyaralók kedélyeit is borzolja. Mivel a legtöbb munkamániás perfekcionista és mástól is elvárja a tökéletességet, könnyen lehet, hogy beleköt majd a vendéglátók, a nyaralásszervezők munkájába is. Bátran hagyjuk otthon a laptopot A fentiek elég lehangoló képet festenek a nyaralásról. Ráadásul gyakran még nem munkamániásként sem könnyű automatikusan átállni nyaraló üzemmódba: ezért érdemes megfontolni az alábbiakat. Tudatosítsuk magunkban: a szabadság, a nyaralás saját, személyes időnk, a munka pedig megvár. De a tengerparton laptopot bogarászva, mobilüzeneteket böngészve biztosan nem éri el a pihenés a célját. Jobb, ha a laptopot el sem visszük magunkkal és tudatosan kerüljük a munkahelylyel kapcsolatos témákat. Számos munkavállalónál gyakori probléma a pozícióféltés miatt érzett aggodalom is, hiszen attól tartanak: intrikusabb hajlamú munkatársaik szabadságuk alatt, távollétükben próbálják majd megfúrni, kikezdeni pozíciójukat a cégnél. Ez ellen nem sokat tehetünk: ugyánakkor célszerű a szabadságunk alatt végzendő feladatokat különböző kollégák között szétosztani, megakadályozva, hogy egyvalaki kezében fussanak ösz- sze a szálak. De mi a helyzet nem várt munkahelyi fejlemények esetén? Célszerű még a nyaralás előtt „vészforgatókönyvet” készíteni a nem várt szituációkra. Ebben rendelkezzünk arról, milyen fontosságú kérdésekben kereshetnek meg a kollégák. Mindemellett igyekezzünk leszabályozni az elérhetőségünket arra a napi egy-két órára, amikor minderre tudunk időt fordítani. Kollégákkal csak kivételes esetben menjünk nyaralni Esetenként a munkahelyeken összeverődött baráti társaságok is együtt mennek nyaralni. A szakpszichológus ezt azonban csak nagyon jó csapat esetén javasolja, de csak akkor, ha az együtt dolgozók hozzátartozói, családtagjai is remekül kijönnek egymással. Ellenkező esetben a nyaralás egyfajta kiküldetéssé fajulhat, ahol a dolgozók fürdőnadrágban vitatják meg az értékesítés problémáit, vagy a jövő évi pénzügyi tervet. Ez persze a cégnek hasznos lehet. Ám mindez a felüdülést is kevéssé szolgálja és a családi kapcsolatok sem tudnak épülni. Célszerű legalább két hetet üdülni A nyári szabadságolások elsődleges célja a pihenés, a feltöltő- dés, a felkészülés az elkövetkezendő hosszabb, „munkás” időszakra. Ezért ha erre van mód, és megoldható, ajánlatos egyhuzamban hosszabb, két-három hetes, távol a lakhelyünktől eltöltött szabadságban gondolkozni. A pár napos leállás vagy a hosszú hétvége ugyanis nagyon kevés: az a néhány nap maximum az otthoni teendők ellátására elegendő, így kevés idő marad regenerálódásra. Két hét viszont már csodákra képes és megújult erővel mehetünk az újabb kihívások elébe, (h) A karrierváltók többsége olyan környezetből jön, ahol a célokat a vezetés pontosan megfogalmazza, és a munkatársak a feladatokat szigorú tervek alapján végzik Karrierváltás: honnan tudjuk, hogy jól csináljuk? FELDOLGOZÁS A karrierváltás vagy az álláskeresés komplex és hosszadalmas folyamat, amelynek az elején mindenki ugyanazt a kérdést teszi fel magának: Hogyan kezdjek hozzá? S ha belevágok, honnan tudhatom, hogy jól csinálom-e? Képzelje el, hogy most lép be egy új munkahelyre! Hogyan osztaná be idejét és energiáját? Honnan tudná, hogy jól halad a beilleszkedésben? Ä karrierváltók túlnyomó többsége olyan munka- környezetből jön, ahol „körülhatárolt struktúrák működnek”, a célokat a vezetés pontosan megfogalmazza, és a munkatársak a különböző feladatokat szigorú tervek alapján végzik. Az álláskeresés nagyon hasonló ehhez. Honnan fogja tehát tudni, hogy jól halad a keresési folyamatban? íme a hét fontos jel: Átgondolta és kidolgozta keresési kampányának stratégiáját. Ennek segítségével képes lesz az egész folyamat alatt a végcélt szem előtt tartani. így lerövidítheti a keresési időt, kevésbé érzi a rendszeres elfoglaltság hiányát, megőrzi magabiztosságát és önérzetét, nem utolsósorban pedig tesz valamit ahelyett, hogy egyszerűen csak várna a fejleményekre. Érdemes minden hétre összeállítani egy heti programot, amelynek segítségével megtervezheti az álláskereséssel kapcsolatos teendőit majd ellenőrizheti, hogy mit sikerült megvalósítania belőlük. Gyakran jár interjúkra, formális és informális kapcsolatépítő beszélgetésekre. Más szóval - ahelyett, hogy otthon a TV-t nézné, vagy a világ igazságtalanságán merengene, és abban reménykedne, hogy az álomállás majd csak megtalálja valahogy - ápolja meglevő kapcsolatait. Az álláskeresés egész embert kíván, ezért nem árt, ha napi nyolc órát szán rá. Rokonai, barátai, ismerősei bemutathatják önt olyanoknak, akiktől fontos információkat, javaslatokat, ötleteket kaphat a kereséshez. Fel kell készülnie, hogy ezeknek az új ismerősöknek, akik esetleg hatással lehetnek a sorsára, hitelesen és meggyőzően mutatkozzon be. Az álláskeresés során a kapcsolatrendszer aktív alkalmazása a leghatékonyabb módszer, amit mindenképpen ajánlatos hatékonyan kihasználni. Nagyon elfoglalt. Sok emberrel beszél telefonon, sokakkal találkozik, pályázatokra jelentkezik, böngészi az internetet, tanácsadókhoz jár, újságokat és szakla-. pokat olvas, más szóval soha semmire nincs ideje. Az álláskeresés is munka, amit ugyanolyan lelkiismeretesen illik elvégezni, mint korábban a munkahelyi feladatokat. Az a legjobb, ha szisztematikusan dokumentálja mindazt, amit egy-egy nap megtett és elért. Magabiztosságot, elégedettséget és önbecsülést érez. Mindany- nyian szeretjük magunkat és a munkánkat hasznosnak és sikeresnek érezni. Ha mindent megteszünk a siker érdekében, egyre határozottabbnak és magabizto- sabbnak érezzük majd magunkat, ami természetesen nemcsak abban mutatkozik meg, hogy mit mondunk el magunkról, hanem abban is hogy javul a metakommunikációnk, a testbeszédünk hitelesebbnek hat. Több állásajánlata is van. Amennyiben választania kell a lehetőségek közül, jól gondolja át, hogy melyik az a munkakör, amely leginkább megfelel az elképzeléseinek és elvárásainak. Döntésében ne kizárólag anyagi megfontolások vezessék, próbálja meg alaposan megismerni lehetséges munkatársait, főnökeit és beosztottjait és főképpen a vállalati kultúrát. Nemzetközi és hazai felmérések bizonyítják, hogy egy adott vállalattól való távozás oka majdnem mindig arra vezethető vissza, hogy az érintett nem tudott beilleszkedni az ottani kultúrába. Megtalálja az állást, amire vágyott. Ez a siker igazi fokmérője. Az álláskereső akár saját akaratából, akár kényszerűségből, de részese lesz egy hosszú, fárasztó és időnként kudarcokkal kísért folyamatnak. Ha nem tér le az előre elhatározott útról, a végén megtalálhatja azt az új munkát, ami megfelel az elvárásainak. Annak érdekében, hogy ez valóban így legyen, gondoljon vissza egy olyan helyzetre az életében, amikor nagyon el akart valamit érni. Tegye fel a kérdést önmagának: milyen belső energiákat, erőket szabadított fel ez a cél, és milyen módszereket választott az eléréséhez? Legjobb az álláskeresésnél is ezeket a már bevált eszközöket alkalmazni, így fogja a legrövidebb idő alatt a legjobb eredményt elérni. (H)
