Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-16 / 164. szám, szerda

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 16. www.ujszo.com Erzsébetet Anna Eriéi alakítja (Fotó: Jakubisko film Jakubisko Báthory című filmje a „legek" sorában Erzsébet „véres” rekordja ÚJ SZÓ-HÍR Újabb rekordot döntött Juraj Jakubisko legújabb filmje, a Báthory, amely a csejtei várúmő, Báthory Erzsébet köré szőtt véres legendát dolgozza fel. A szlovák történelmi dráma azzal kezdte a „legek” sorát, hogy kivitelezésével megszerezte az eddigi legna­gyobb költségvetésű szlovák, sőt, közép-európai film címet. A szlo­vák, cseh, angol és magyar kopro­dukcióban készült opus - amely­nek a Karlovy Vary-i filmfesztivá­lon tartották a világpremierjét, s amelyet a hazai mozik július 10-étől vetítenek - a forgalmazó statisztikája alapján már az első vetítési napon nézettségi rekordot ért el, amikor is 8847 néző volt rá kíváncsi - ebből 2516-an pozso­nyi, 6331-en vidéki mozikban lát­ták a filmet. A bemutatás kezdő hétvégéje hasonló trendet muta­tott: az első négy nap alatt a hazai mozikban Jakubisko Bathoryjá- nak „véres” rekordja honolt. Le­körözte a szlovák film eddigi né­zettségi csúcsait, vagyis az önálló szlovák filmgyártás alatt (1993-tól) készült valamennyi hazai produkciót megelőzve meg­szerezte az elsőbbséget. A pro­dukció továbbá a hazai mozikban az ebben az évben bemutatott va­lamennyi film közül - 35 925 megváltott jeggyel - a legjobb kezdő hétvégét érte el. Kereske­delmi szempontból is előkelő he­lyen végzett a Báthory: a bemuta­tás első hétvégéjén több mint négymillió koronás bevétellel a második helyet foglalta el. Ezt az eredményt Szlovákia önállósulá­sa óta a Mátrix - Újratöltve című amerikai akciófilmnek sikerült túlszárnyalnia, (tébé) RÖVIDEN Vukovári fődíj a Kalandoroknak Budapest. Paczolay Béla filmje, a Kalandorok elnyerte a vuko­vári filmfesztivál fődíját, és Varga Ágota Szemünk fénye című do­kumentumfilmjét is elismerésben részesítette a seregszemle zsűrije. A vasárnap este véget ért vukovári filmfesztivál fődíja ré­vén a Haumann Péter, Rudolf Péter és Schruff Milán főszereplésé­vel készült magyar road movie-t a horvátországi mozikban is be­mutatják, hiszen a mustra szabályzata szerint a nyertes film hor­vátországi forgalmazási jogát megvásárolja a Discovery filmfor­galmazó. Varga Ágota egy világtalan pár gyermekvállalását fel­dolgozó, Szemünk fénye című dokumentumfilmjéért a zsűri elis­merő oklevelét kapta meg. A második alkalommal megrendezett vukovári filmünnep a Duna menti országok filmterméséből válo­gatott mintegy félszáz mozgóképet műsorra tűzve, (mti) Kafka életének rejtélyeit őrző iratok Jeruzsálem. Egy Tel-Avivi lakásban évtizedeken át rejtegetett dokumentumok fényt deríthetnek Franz Kafka életének rejtélyei­re. Mint a Háárec című izraeli lap cikkének előzeteséből kiderül, a prágai születésű író (1883-1924) e dokumentumokat legjobb ba­rátjának, Max Brodnak adta át. Brod, aki Kafka kérése ellenére nem égette el az író műveit, hanem kiadta azokat és a szerzőt világhírűvé tette, 1939-ben, miután a nácik megszállták Prágát, az akkor brit mandátum alatt álló Palesztinába emigrált. Tel-Avivban halt meg 1968-ban, és az írásokat titkárnőjére, Esther Hofféra hagyta. Hoffe asszony nem engedte, hogy kutatók hozzáférjenek a felbecsülhetetlen értékű dokumentumokhoz, bár egy részüket el­adta, egyes lapokat pedig svájci bankok széfjeiben őriznek. Esther Hoffe a közelmúltban elhunyt, így a Kafka-örökség lányaira szállt. Most, az író születésének 125. évfordulója kapcsán ismét az érdek­lődés középpontjába kerülhetnek az írások, amelyeket talán nem titkolnak tovább a világ elől. (mti) 60 újabb Warhol-mű Mezőlaborcon Mezőlaborc. A pop-art királyának, Andy Warholnak közel 60 új művével gyarapodott a nevét viselő múzeum gyűjteménye Mező­laborcon. Á képeket az Andy Warhol Modem Művészetek Múze­uma a világhírű művész 80. születésnapja alkalmából augusztus­ban állítja ki. Az új képek nagy többségét a múzeum négy külföl­dön dolgozó vállalkozótól szerezte meg, akik megvásárolták és meghatározhatatlan időre a mezőlaborci múzeumnak kölcsönöz­ték őket. A múzeumban így most már 230 eredeti mű szerepel majd az extravagáns művész műhelyéből. A világon mindössze két Warhol múzeum működik, a Mezőlaborci mellett a másik a művész szülővárosában, Pittsburgben található, (ú) Pozsony után Komárom, a Duna Menti Múzeum ad otthont Halász-Hradil Elemér tárlatának Elismerésre váró életmű A hazai képzőművészet el­múlt százhúsz évét felölelő művészettörténeti monográ­fiák kötelezően tartalmaz­nak egy A modem szlovákiai művészet születése és forrá­sai című fejezetet, amely immár két évtizede elképzel­hetetlen a nem szlovák nem­zetiségűek, így többek közt Halász-Hradil Elemér (1873-1948) alkotásai nélkül. HUSHEGYl GABOR Bizonyítják ezt az értékelő tárla­tok, a magán- és közgyűjtemények állandó és időszaki kiállításai, va­lamint a denacionalizált szlovákiai modem műtörténeti kánon is. Ez a megállapítás azonban nem érvé­nyes a modern magyar művészet­történet-írásra, a miskolci születé­sű kassai festőművész, Halász- Hradil nevével csak elvétve talál­kozunk. Nem segít ebben a magyar kultúrkörben szüntelenül erős, több esetben kritikátlan Kassa-kul- tusz, sem a nagybányai és szolnoki művésztelep regionális kisugárzá­sa okán érzett önbecsülés. Pedig Halász-Hradil Elemér festményei nélkül nincs a századfordulónak és a 20. század első harmadának mérvadó tárlata Szlovákiában, Kassa rendszeresen megemlékezik a művész kerek évfordulóiról, is­merik és elismerik, szlovák nyelvű monográfia is megjelent művé­szetéről (Ladislav Saučin, 1962). A szlovákiai tisztelet egyértel­mű, ez a legújabb műtörténeti ér­tékelésekből is kitűnik, Halász- Hradil a közép-európai luminiz- mus egyik meghatározó személyi­sége a 20. század első évtizedei­ben. Igaz, ebben a megfogalma­zásban azonban komoly veszély- forrás rejtőzik, nevezetesen az, hogy az alkotó kiszorul mind a 19. századi művészeti, mind a moder­nista és a rendszerváltás óta prefe­rált klasszicizáló modernista ká­nonból. A luminizmus az im­presszionizmus kevésbé követke­zetes közép-európai változata, amely a szecesszió dekorativitása, a festészeti impresszió és a ha­gyományos piktúra mezsgyéjén oszcillált. Talán ezzel magyaráz­ható a magyarországi rideg fogad­tatás, ahol ezt az életművet csak a szakma kis szegmense ismeri. A magyar műtörténeti kánon gyakorolta elhallgatásból vagy mellőzöttségből kiutat csakis a művek prezentálása, azok új kon­textusba való helyezése jelenthet. A pozsonyi Brámer-kúriában meg­rendezett tavaszi, majd a nyári komáromi nyári tárlat a leszárma­zottak, Halász-Hradil unokáinak budapesti gyűjteményébe enged betekinteni. Egy olyan rendkívüli értékkel bíró anyagba, amely az elmúlt több mint fél évszázad fo­lyamán hozzáférhetetlen volt. Az utoljára 1953-ban a Halász-Hradil Elemér művészeti hagyatéka című kassai tárlaton prezentált művek most felújítva, restaurálva vátják a felülvizsgálatot, az új megméret­tetést és természetesen a megér­demeltelismerést. A válogatás tudatosan a század- fordulóra és a múlt század első harmadára fókuszál, mégpedig annak érdekében, hogy a műtör­téneti klisék felülírhatóvá válja­nak, hogy az életmű nagyobb szegmense legyen kanonizálható. Elsősorban a Halász-Hradil művé­szetét meghatározó források körét kell tüzetesebben megismerni: Hollósy Simon müncheni magán­iskoláját, a párizsi tartózkodását, a nyári nagybányai, majd később a szolnoki művésztelepen töltött hónapokat nemcsak életrajzi Halász-Hradil Elemér: Eeketekalapos hölgy. 1913, olaj/vászon Halász-Hradil Elemér: Kertrészlet. é.n., olaj/karton, 35 x 47,5 cm adatként, hanem a művek alapján konkrét művészekre lebontott ha­tásként kell kezelni. Halász-Hradil több festménye erős magyar mű­vészeti kötődést jelez, egyértelmű Ferenczy Károly közvetlen hatása, mind naturalizmusával (Munkás­fiú portréja, 1899 körül), mind a nagybányás plein air korszakával (Faunok és nimfa, 1901, Pihenő inas, 1907(?)). Tagadhatatlan Iványi Grünwald Béla palettájának és Réti István enteriőrfestészeté­nek ismerete, ez utóbbiról éppen az 1904-ben készült Női akt árul el Halász-Hradil Elemér: Cigánybál. 1913, olaj/vászon legtöbbet, ugyanakkor megne­vezhető művészeti eredményekkel zárult az 1902/1903-as franciaor­szági út is. E kiállítás képei bizo­nyítják, hogy a kassai művész- képzésben részesült szlovák, ma­gyar és cseh diákok közvetlenül Halász-Hradiltól sajátították el a nagybányai stílust, mégpedig az első nemzedék szemléletét, amely az impresszionizmus vívmányait kutatta és hasznosította. Hogy nem csupán másod- vagy harmad­rangú közvetítésről szólhatunk, azt legjobban a Két öregember (1908) és főképpen a tárlat emb- lematikus műve a Kertrészlet (é. n.) bizonyítják. Míg az előbbi kompo- zíciós elveiben, ecsetkezelésében és minőségben az Öregember plein airben (1908, Kelet-szlovákiai Ga­léria, Kassa), addig az egyér­telműen impresszionistának mi­nősíthető Kertrészlet az Olvasó öreg férfi (1906, KSZG, Kassa) méltó párja. A művészeti határmezsgye meghaladásának kérdésére felül­vizsgálandó: a szakirodalom első­sorban a pozsonyi Szlovák Nemze­ti Galériában őrzött művek alapján értékelte az életművet, így az 1902-ben készült Fa alatt című festmény lett megnevezve mint az életpálya csúcspontja, s annak „fátyolos”, lazúros ecsetkezelését, sejtelmes hangulatát, rajzszerű részleteit minősítették luministá- nak: az impresszionizmus felé ve­zető úton való megtorpanást jelöl­ték ki maximumként. Ám éppen a nagybányai korszakot követő franciaországi tartózkodás ered­ménye, hogy a Kertrészlet felvállal­ja az impresszionizmus foltfesté­szetének következményeit. Ez a mű önmaga felülírja a szlovákiai « c kánon azon meggyőződését, hogy egyedül Maximilián Schurmannak volt következetes impresszionista 4 teljesítménye. Az életmű további izgalmas periódusa az 1910-es évek, ill. ennek alfejezetei: a hábo­rú előtt szolnoki művésztelep, az 1912-1913-ra tehető szecessziós intermezzo és a hadirajzoló státus az első világháború legfontosabb harcszínterein. A modernizmus tapasztalatának birtoklása evi­dens az ebből a korszakból szár­mazó és a későbbi Halász-Hradil- képeken is. A századelő és a két vi­lágháború közötti korszak egyik meghatározó modern művészeti témája ugyanis a vidéki folklór volt Szlovákiában, s nemegyszer az „uj- í jongó folklorizmus” ült diadalt a leíró festményeken (pl. Jaroslav Augusta, Jozef Hanula, Gustáv " Mallý, Ivan Žabota művei). A kas­sai művész ebben a témában is bi­zonyította modernizmusát, a Nép­viseletben (1920) festménye a lát­vány hangulatát örökíti meg és nem kel versenyre a népi motívu­mokat gyűjtő tudósokkal. Halász- Hradil Elemér festészete egyedi módon ötvözte a nagybányai és polgári festészetet, a polgári ente­riőrök, csendéletek, egyházi tema­tikájú alkotások legjelesebb opusai láttatják a modernizmusban rejlő szemléletet. Még a szecessziós pe­riódus is a legek kategóriájába so­rolja ezt az életművet, hiszen a Ci­gánybál (1913) amaga munchos hangulatával, erőteljes kézírásá- | val, kontúrjaival a szecesszió egyik legjelesebb alkotásává vált tájain­kon, s hogy nem a véletlen műve ez a festmény, alátámasztja ezt a Fe­ketekalapos hölgy (1913) magya­ros, Rippl-Rónaira utaló sze­cessziója is. A több mint fél évszázada nem látott művek egy része először ta­valy ősszel került nyilvánosság elé a kassai Löffler Béla Múzeumban, a pozsonyi SZNM - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában és a komáromi Duna Menti Múzeum­ban bemutatott új válogatás annak reményében készült, hogy ez az életmű releváns magyarországi galériákban is helyet kapjon egy- g egy időszaki kiállítás erejéig, ami ^ elősegítené a kassai művész ma­gyarországi meg- és elismerését. (Halász-Hradil Elemér. A Halász család budapesti magángyűj­teményéből. SZNM - SZMKM, Brámer-kúria, Pozsony, 2008. má­jus 14. - június 22., Duna Menti Múzeum, Komárom, 2008. június 27-augusztus 30.) m *

Next

/
Oldalképek
Tartalom