Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-16 / 164. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 16. www.ujszo.com Erzsébetet Anna Eriéi alakítja (Fotó: Jakubisko film Jakubisko Báthory című filmje a „legek" sorában Erzsébet „véres” rekordja ÚJ SZÓ-HÍR Újabb rekordot döntött Juraj Jakubisko legújabb filmje, a Báthory, amely a csejtei várúmő, Báthory Erzsébet köré szőtt véres legendát dolgozza fel. A szlovák történelmi dráma azzal kezdte a „legek” sorát, hogy kivitelezésével megszerezte az eddigi legnagyobb költségvetésű szlovák, sőt, közép-európai film címet. A szlovák, cseh, angol és magyar koprodukcióban készült opus - amelynek a Karlovy Vary-i filmfesztiválon tartották a világpremierjét, s amelyet a hazai mozik július 10-étől vetítenek - a forgalmazó statisztikája alapján már az első vetítési napon nézettségi rekordot ért el, amikor is 8847 néző volt rá kíváncsi - ebből 2516-an pozsonyi, 6331-en vidéki mozikban látták a filmet. A bemutatás kezdő hétvégéje hasonló trendet mutatott: az első négy nap alatt a hazai mozikban Jakubisko Bathoryjá- nak „véres” rekordja honolt. Lekörözte a szlovák film eddigi nézettségi csúcsait, vagyis az önálló szlovák filmgyártás alatt (1993-tól) készült valamennyi hazai produkciót megelőzve megszerezte az elsőbbséget. A produkció továbbá a hazai mozikban az ebben az évben bemutatott valamennyi film közül - 35 925 megváltott jeggyel - a legjobb kezdő hétvégét érte el. Kereskedelmi szempontból is előkelő helyen végzett a Báthory: a bemutatás első hétvégéjén több mint négymillió koronás bevétellel a második helyet foglalta el. Ezt az eredményt Szlovákia önállósulása óta a Mátrix - Újratöltve című amerikai akciófilmnek sikerült túlszárnyalnia, (tébé) RÖVIDEN Vukovári fődíj a Kalandoroknak Budapest. Paczolay Béla filmje, a Kalandorok elnyerte a vukovári filmfesztivál fődíját, és Varga Ágota Szemünk fénye című dokumentumfilmjét is elismerésben részesítette a seregszemle zsűrije. A vasárnap este véget ért vukovári filmfesztivál fődíja révén a Haumann Péter, Rudolf Péter és Schruff Milán főszereplésével készült magyar road movie-t a horvátországi mozikban is bemutatják, hiszen a mustra szabályzata szerint a nyertes film horvátországi forgalmazási jogát megvásárolja a Discovery filmforgalmazó. Varga Ágota egy világtalan pár gyermekvállalását feldolgozó, Szemünk fénye című dokumentumfilmjéért a zsűri elismerő oklevelét kapta meg. A második alkalommal megrendezett vukovári filmünnep a Duna menti országok filmterméséből válogatott mintegy félszáz mozgóképet műsorra tűzve, (mti) Kafka életének rejtélyeit őrző iratok Jeruzsálem. Egy Tel-Avivi lakásban évtizedeken át rejtegetett dokumentumok fényt deríthetnek Franz Kafka életének rejtélyeire. Mint a Háárec című izraeli lap cikkének előzeteséből kiderül, a prágai születésű író (1883-1924) e dokumentumokat legjobb barátjának, Max Brodnak adta át. Brod, aki Kafka kérése ellenére nem égette el az író műveit, hanem kiadta azokat és a szerzőt világhírűvé tette, 1939-ben, miután a nácik megszállták Prágát, az akkor brit mandátum alatt álló Palesztinába emigrált. Tel-Avivban halt meg 1968-ban, és az írásokat titkárnőjére, Esther Hofféra hagyta. Hoffe asszony nem engedte, hogy kutatók hozzáférjenek a felbecsülhetetlen értékű dokumentumokhoz, bár egy részüket eladta, egyes lapokat pedig svájci bankok széfjeiben őriznek. Esther Hoffe a közelmúltban elhunyt, így a Kafka-örökség lányaira szállt. Most, az író születésének 125. évfordulója kapcsán ismét az érdeklődés középpontjába kerülhetnek az írások, amelyeket talán nem titkolnak tovább a világ elől. (mti) 60 újabb Warhol-mű Mezőlaborcon Mezőlaborc. A pop-art királyának, Andy Warholnak közel 60 új művével gyarapodott a nevét viselő múzeum gyűjteménye Mezőlaborcon. Á képeket az Andy Warhol Modem Művészetek Múzeuma a világhírű művész 80. születésnapja alkalmából augusztusban állítja ki. Az új képek nagy többségét a múzeum négy külföldön dolgozó vállalkozótól szerezte meg, akik megvásárolták és meghatározhatatlan időre a mezőlaborci múzeumnak kölcsönözték őket. A múzeumban így most már 230 eredeti mű szerepel majd az extravagáns művész műhelyéből. A világon mindössze két Warhol múzeum működik, a Mezőlaborci mellett a másik a művész szülővárosában, Pittsburgben található, (ú) Pozsony után Komárom, a Duna Menti Múzeum ad otthont Halász-Hradil Elemér tárlatának Elismerésre váró életmű A hazai képzőművészet elmúlt százhúsz évét felölelő művészettörténeti monográfiák kötelezően tartalmaznak egy A modem szlovákiai művészet születése és forrásai című fejezetet, amely immár két évtizede elképzelhetetlen a nem szlovák nemzetiségűek, így többek közt Halász-Hradil Elemér (1873-1948) alkotásai nélkül. HUSHEGYl GABOR Bizonyítják ezt az értékelő tárlatok, a magán- és közgyűjtemények állandó és időszaki kiállításai, valamint a denacionalizált szlovákiai modem műtörténeti kánon is. Ez a megállapítás azonban nem érvényes a modern magyar művészettörténet-írásra, a miskolci születésű kassai festőművész, Halász- Hradil nevével csak elvétve találkozunk. Nem segít ebben a magyar kultúrkörben szüntelenül erős, több esetben kritikátlan Kassa-kul- tusz, sem a nagybányai és szolnoki művésztelep regionális kisugárzása okán érzett önbecsülés. Pedig Halász-Hradil Elemér festményei nélkül nincs a századfordulónak és a 20. század első harmadának mérvadó tárlata Szlovákiában, Kassa rendszeresen megemlékezik a művész kerek évfordulóiról, ismerik és elismerik, szlovák nyelvű monográfia is megjelent művészetéről (Ladislav Saučin, 1962). A szlovákiai tisztelet egyértelmű, ez a legújabb műtörténeti értékelésekből is kitűnik, Halász- Hradil a közép-európai luminiz- mus egyik meghatározó személyisége a 20. század első évtizedeiben. Igaz, ebben a megfogalmazásban azonban komoly veszély- forrás rejtőzik, nevezetesen az, hogy az alkotó kiszorul mind a 19. századi művészeti, mind a modernista és a rendszerváltás óta preferált klasszicizáló modernista kánonból. A luminizmus az impresszionizmus kevésbé következetes közép-európai változata, amely a szecesszió dekorativitása, a festészeti impresszió és a hagyományos piktúra mezsgyéjén oszcillált. Talán ezzel magyarázható a magyarországi rideg fogadtatás, ahol ezt az életművet csak a szakma kis szegmense ismeri. A magyar műtörténeti kánon gyakorolta elhallgatásból vagy mellőzöttségből kiutat csakis a művek prezentálása, azok új kontextusba való helyezése jelenthet. A pozsonyi Brámer-kúriában megrendezett tavaszi, majd a nyári komáromi nyári tárlat a leszármazottak, Halász-Hradil unokáinak budapesti gyűjteményébe enged betekinteni. Egy olyan rendkívüli értékkel bíró anyagba, amely az elmúlt több mint fél évszázad folyamán hozzáférhetetlen volt. Az utoljára 1953-ban a Halász-Hradil Elemér művészeti hagyatéka című kassai tárlaton prezentált művek most felújítva, restaurálva vátják a felülvizsgálatot, az új megmérettetést és természetesen a megérdemeltelismerést. A válogatás tudatosan a század- fordulóra és a múlt század első harmadára fókuszál, mégpedig annak érdekében, hogy a műtörténeti klisék felülírhatóvá váljanak, hogy az életmű nagyobb szegmense legyen kanonizálható. Elsősorban a Halász-Hradil művészetét meghatározó források körét kell tüzetesebben megismerni: Hollósy Simon müncheni magániskoláját, a párizsi tartózkodását, a nyári nagybányai, majd később a szolnoki művésztelepen töltött hónapokat nemcsak életrajzi Halász-Hradil Elemér: Eeketekalapos hölgy. 1913, olaj/vászon Halász-Hradil Elemér: Kertrészlet. é.n., olaj/karton, 35 x 47,5 cm adatként, hanem a művek alapján konkrét művészekre lebontott hatásként kell kezelni. Halász-Hradil több festménye erős magyar művészeti kötődést jelez, egyértelmű Ferenczy Károly közvetlen hatása, mind naturalizmusával (Munkásfiú portréja, 1899 körül), mind a nagybányás plein air korszakával (Faunok és nimfa, 1901, Pihenő inas, 1907(?)). Tagadhatatlan Iványi Grünwald Béla palettájának és Réti István enteriőrfestészetének ismerete, ez utóbbiról éppen az 1904-ben készült Női akt árul el Halász-Hradil Elemér: Cigánybál. 1913, olaj/vászon legtöbbet, ugyanakkor megnevezhető művészeti eredményekkel zárult az 1902/1903-as franciaországi út is. E kiállítás képei bizonyítják, hogy a kassai művész- képzésben részesült szlovák, magyar és cseh diákok közvetlenül Halász-Hradiltól sajátították el a nagybányai stílust, mégpedig az első nemzedék szemléletét, amely az impresszionizmus vívmányait kutatta és hasznosította. Hogy nem csupán másod- vagy harmadrangú közvetítésről szólhatunk, azt legjobban a Két öregember (1908) és főképpen a tárlat emb- lematikus műve a Kertrészlet (é. n.) bizonyítják. Míg az előbbi kompo- zíciós elveiben, ecsetkezelésében és minőségben az Öregember plein airben (1908, Kelet-szlovákiai Galéria, Kassa), addig az egyértelműen impresszionistának minősíthető Kertrészlet az Olvasó öreg férfi (1906, KSZG, Kassa) méltó párja. A művészeti határmezsgye meghaladásának kérdésére felülvizsgálandó: a szakirodalom elsősorban a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galériában őrzött művek alapján értékelte az életművet, így az 1902-ben készült Fa alatt című festmény lett megnevezve mint az életpálya csúcspontja, s annak „fátyolos”, lazúros ecsetkezelését, sejtelmes hangulatát, rajzszerű részleteit minősítették luministá- nak: az impresszionizmus felé vezető úton való megtorpanást jelölték ki maximumként. Ám éppen a nagybányai korszakot követő franciaországi tartózkodás eredménye, hogy a Kertrészlet felvállalja az impresszionizmus foltfestészetének következményeit. Ez a mű önmaga felülírja a szlovákiai « c kánon azon meggyőződését, hogy egyedül Maximilián Schurmannak volt következetes impresszionista 4 teljesítménye. Az életmű további izgalmas periódusa az 1910-es évek, ill. ennek alfejezetei: a háború előtt szolnoki művésztelep, az 1912-1913-ra tehető szecessziós intermezzo és a hadirajzoló státus az első világháború legfontosabb harcszínterein. A modernizmus tapasztalatának birtoklása evidens az ebből a korszakból származó és a későbbi Halász-Hradil- képeken is. A századelő és a két világháború közötti korszak egyik meghatározó modern művészeti témája ugyanis a vidéki folklór volt Szlovákiában, s nemegyszer az „uj- í jongó folklorizmus” ült diadalt a leíró festményeken (pl. Jaroslav Augusta, Jozef Hanula, Gustáv " Mallý, Ivan Žabota művei). A kassai művész ebben a témában is bizonyította modernizmusát, a Népviseletben (1920) festménye a látvány hangulatát örökíti meg és nem kel versenyre a népi motívumokat gyűjtő tudósokkal. Halász- Hradil Elemér festészete egyedi módon ötvözte a nagybányai és polgári festészetet, a polgári enteriőrök, csendéletek, egyházi tematikájú alkotások legjelesebb opusai láttatják a modernizmusban rejlő szemléletet. Még a szecessziós periódus is a legek kategóriájába sorolja ezt az életművet, hiszen a Cigánybál (1913) amaga munchos hangulatával, erőteljes kézírásá- | val, kontúrjaival a szecesszió egyik legjelesebb alkotásává vált tájainkon, s hogy nem a véletlen műve ez a festmény, alátámasztja ezt a Feketekalapos hölgy (1913) magyaros, Rippl-Rónaira utaló szecessziója is. A több mint fél évszázada nem látott művek egy része először tavaly ősszel került nyilvánosság elé a kassai Löffler Béla Múzeumban, a pozsonyi SZNM - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában és a komáromi Duna Menti Múzeumban bemutatott új válogatás annak reményében készült, hogy ez az életmű releváns magyarországi galériákban is helyet kapjon egy- g egy időszaki kiállítás erejéig, ami ^ elősegítené a kassai művész magyarországi meg- és elismerését. (Halász-Hradil Elemér. A Halász család budapesti magángyűjteményéből. SZNM - SZMKM, Brámer-kúria, Pozsony, 2008. május 14. - június 22., Duna Menti Múzeum, Komárom, 2008. június 27-augusztus 30.) m *