Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-10 / 159. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 10. www.ujszo.com RÖVIDEN Ulmban lép föl az Ifjú Szivek Pozsony. Tegnap Ulmba, a Duna Fesztiválra utazott az Ifjú Szivek. A Duna menti népek és országok néptáncegyütteseinek ünnepén kétszer lép fel a Szlovákiát képviselő hivatásos néptáncegyüttes, 40-40 perces önálló műsorával, amelyben a közönség részleteket lát Hégli Dusán koreográfus új, készülő műsorából. A zárónapon az esti gálaműsorban is szerepel az Ifjú Szivek, (ú) Makoto Inoue Szlovákiában Pozsony. Szlovákiában ma első ízben lép fel a Makoto Inoue japán pantomimművész, színész, utcai előadóművész. Nue című műsora, amely a Látomás - A fény árnyékot szül alcímet viseli, ma 19 órától látható az A.ha Színházban. A pantomim játék főszereplője, Nue mitikus lény, elválaszthatatlan eleme a japán folklórnak. A feje szamár, a teste mosómedvéé, a lába tigrisé és a farka kígyó. Az emberek japán kimérának is nevezik, szerintük betegséget és szerencsétlenséget hoz. Makoto Inoue az Ehon Kobo pantomimcsoport vezetője. Fellépései során a kortárs pantomimot és a hagyományosjapán színházi művészetet ötvözi, (sita) Ruppert István orgonahangversenye Körmöcbánya. Ruppert István magyarországi orgonaművész ad hangversenyt a XXII. Körmöcbányái orgonafesztiválon július 13-án, vasárnap 18 órától a Szent Katalin-templomban. Európa szinte valamennyi országában koncertezett, valamint Japánban, Brazíliában és az Egyesült Államokban. A kortárs magyar orgonaművek tolmácsolásáért 2003-ban Artisjus Díjat kapott, az amerikai New Jersey államban pedig elnyerte Az év orgonista előadója címet, (ú) Új festménnyel bővül az Aba-Novák-kiállítás A felbukkant Zebegényi táj MTl-HÍR Debrecen. Egy nemrég felbukkant Aba-Novák-kép is látható lesz a festőművész életmű-kiállításának utolsó napjaiban Debrecenben; a Zebegényi táj című alkotással holnaptól bővül ki a Modem Modem és Kortárs Művészeti Központ jövő hét végén záró tárlata. Az olaj-vászon technikával készült kép az életmű húszas években készült alkotásainak egy fontos eleme, ezért döntött úgy Mol- nos Péter kurátor, hogy helyet biztosít a kiállításon az eddig lappangó festménynek, amely a közelmúltban bukkant fel egy aukción. Azok az érdeklődők, akik a július 20-ig meghosszabbított Aba- Novák, a barbár zseni című tárlat utolsó tíz napjának egyikén látogatnak el a Modembe, a Közös utakon elnevezésű teremben megcsodálhatják a frissen megszerzett alkotást, a zebegényi tájat ábrázoló képet. Az idei tavaszi aukciós szezonban több, eddig lappangó Aba- Novák festmény tűnt fel a nagy árverező házak műtárgyai között, így az Olasz városrészlet és a Zsö- gödi udvar mellett az Olasz kikötő vitorlásokkal és a Zebegényi táj. Az Aba-Novák, a barbár zseni című tárlat az alkotó életművét csaknem 400 alkotáson, köztük több mint 200 olajképen, számos grafikán, pannóterveken és fotódokumentációkon keresztül mutatja be a Modembe látogatóknak. Az áprüis 21-én nyüt kiállítást számos egyedi elem is színesíti, így például láthatók az Aba-No- vák-művek ihlette kortárs analógiaképek, a mester munkáinak hamisítványai, egy 1935-ben, New York-ban a festőről alkotás közben készült egyetemi oktatófilm vagy az 1937-es párizsi világ- kiállítás magyar pavilonjának méretarányos rekonstrukciója is. Aba-Novák vásznainak varázsa, hogy a fény igézetében készültek - a debreceni kiállítás részlete (Somogyi Tibor felvétele) \ ' Szeretnék megszólítani az ún. plázanemzedéket, s a gyerekeket is szeretnék becsalogatni a színházba Alföldi Róbert tervei a Nemzeti élén (Kaiser Ottó felvétele) Véget ért az a féléves átmeneti időszak, amely alatt a Nemzeti leköszönő főigazgatója, Jordán Tamás és az új főigazgató, Alföldi Róbert együttesen igazgatták a Nemzeti Színházat. Hasonló együttműködésre Magyarországon még nem volt példa. Jordán Szombathelyen az újonnan alakuló Weöres Sándor Színház igazgatója lesz. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Ha a Nemzeti Színház mindenhol a világon politikai ügy, akkor Magyarországon nemzetpolitikai sarokpont, hisz ott még a vidéki színházak igazgatóváltásait is a két, egymással antagonisztikus ellentétben álló politikai erő csatározása határozza meg. Elég, ha az elmúlt hónapok igazgatóváltásai közül a szolnokira, a kecskemétire, a veszprémire vagy a kaposvárira gondolunk. Alföldit már kinevezése előtt élesen támadta a jobboldal, s a szemére vetette egyes liberálisnak tartott tévéműsorokban vállalt szereplését, bár Alföldi magát konzervatívnak nevezi. Elődje, Jordán Tamás stabilizálta a Sch- wajda György és Huszti Péter igazgatósága után rámaradt helyzetet, de igazán markáns arculatot nem tudott kialakítani. Alföldi részese a Nemzeti történetének, hiszen Lucifert alakította a Sziko- ra János vezette 2002-es nyitó- előadásban, Az ember tragédiájában. A Nemzetibe a Bárka Színházból érkezett, ahol két évig igazgatott. ,A Nemzeti Színház lehetőség arra, hogy bekapcsolódjunk a kortárs európai kultúrába, hogy korszerű színházi nyelven beszéljünk korunkról, hogy meghatározzuk kortársaink gondolkodását és egy valóban nyitott, integráló, többféle világszemléletet és filozófiát is magába foglaló kulturális intézményként például megmutassuk, hogyan is lehet és kellene élni, és figyelni egymásra ebben a zűrzavaros, de nagyon színes, szabad, szép új világban” - áll a pályázatában. Az igazi kérdés persze az, hogy megkapja-e a lehetőséget és főleg az időt ezeknek a terveinek, álmainak a megvalósítására, hiszen vészesen közeleg egy újabb kormánycsere, s a magát a nemzeti értékek elkötelezett képviselőjének tekintő jobboldal nem nézte jó szemmel Alföldi kinevezését, aki szerint nem attól lesz jó egy nemzeti színház, ha nemzeti drámákat tesznek színpadra megkövesedett formában, hanem ha a legifjabb nemzedéket is meg tudják szólítani nemzeti klasszikusaink. Alföldi bemutatkozó sajtótájékoztatóján elmondta azt is, hogy szeretnék megszólítani az ún. plázanemzedéket, s a legfiata- labbakat, a gyerekeket is szeretnék becsalogatni a színházba. Az ember tragédiáját beavató színház keretében fogják bemutatni, 2-3 hetente egy-egy színt vesznek elő, s a rendező és a színészek segítségével próbálják testközelbe hozni. De fiatal színészek közreműködésével színpadra kerül a Bánk bán is, amelynek egy igen modem változatát pár évvel ezelőtt Vidnyánszky követte el a Nemzeti színpadán. S ha már a határon túli színházaknál tartunk, Alföldi elődjével ellentétben nem folytatja azt a hagyományt, hogy egy sorozat keretében vidéki és határon túli színházaknak ad bemutatkozási lehetőséget, hanem értékes előadásokat szeretne hozni a Nemzetibe. így ősszel Budapestre látogat a Comédie Fran- caise Moliere Kényeskedők című előadásával, s látható lesz a Tompa Gábor vezette kolozsvári Magyar Színház Ványa bácsija is, amelyet a világhírű Andrei Serban rendezett, s idén Romániában elnyerte a legjobb előadás díját. Alföldi nem véletlenül nézte végig Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválját, ugyanis 13 fiatal színészt hívott meg egy tavaszi közös munkára, amelynek végeredményét a határon túli nézők is láthatják majd. 18 színésztől vált meg az új főigazgató, helyettük főleg fiatalokat szerződtetett, így az új évadtól a Nemzeti tágja lesz többek között Péterffy Bori, Rába Roland, Tompos Kátya, Makranczi Zalán, Murányi Tünde, Nagy Mari, Szabó Kimmel Tamás és Gergye Krisztián is. Az évad egy régi-új bemutatóval indul, hiszen átveszik a jelenlegi formájában megszűnő Krétakör A jég című előadását. Az első önálló bemutatót, Euripidész Oresztész című darabját Alföldi rendezi, aki emellett a János vitézt és Botho Strauss A park című darabját is színre viszi. Balázs Zoltán rendezi Webster Amalfi hercegnő című rémdrámáját, a Gobbi Hilda Színpadon pedig Valló Péter rendezi Racine Atáliáját, Dömötör András Remenyik Zsig- mond Pokoli disznótor című darabját, továbbá Zsótér Sándor egy estén viszi színre Gorkij Vassza Zseleznováját és Brecht Kivétel és szabály című darabját. Vassza Zseleznova Básti Juli lesz. Ami a társulat nagyágyúit illeti, az Oresztészben szerepet kap Udvaros Dorottya, Garas Dezső, Blaskó Péter, Kulka János, vendégként Cserhalmi György, a Pokoli disznótorban Lázár Kati és Molnár Piroska, a János vitéz dupla szerep- osztásában Stohl András, Udvaros Dorottya, Bodrogi Gyula, az Atá- lia címszereplője Molnár Piroska lesz, partnerei Kulka János, Udvaros Dorottya, Blaskó Péter, Gazsó György, az Amalfi hercegnőben pedig Törőcsik Marit, Sinkó Lászlót és László Zsoltot is láthatjuk. Terveznek egy felolvasószínházat is, ahol pl. Tom Waits Black Rider című musicaljét mutatják be rockzenekar kíséretében. Alföldi arra a kérdésemre, mi lesz, ha kormányváltás lesz, egyértelművé teszi, hogy ő öt évben gondolkodik, de nem csinál tragédiát abból sem, ha felállítják. „Én tíz év múlva is a szakmámban leszek, azokról pedig, akik felállítanak, nem biztos, hogy ugyanez elmondható.” Hosszú időn át az ásatások során előkerült ősi hangszereket a régészek ókori játékszereknek vélték Megszólaltatták az aztékok halotti sípját MTl-JELENTÉS Mexikóváros. A régészeket lenyűgözte egy kísérteties lelet - egy azték templomban eltemetett csontváz, amely mindkét „kezében” egy-egy koponya alakú agyagsípot „szorongatott”. Eltelt azonban másfél évtized, míg valakinek eszébe jutott, hogy megszólaltassa a sípokat, amelyek hátborzongató hangokat hallattak. Roberto Velázquez 66 éves gépészmérnök szerint - aki egész szakmai pályafutását a preko- lumbián zenei hangszereknek szentelte, és a Mexikóban talált sípok, fuvolák és egyéb fúvós hangszerek több száz, pontos másolatát készítette el - a csontváz az aztékok halotti sípját birtokolta. Az ilyen sípokból előcsalogatott gyászos melódiával ajánlották fel az aztékok az isteneiknek szánt áldozatot - olvasható a CNN honlapján. Hosszú időn át az ásatások során előkerült ősi hangszereket a régészek ókori játékszereknek vélték, a múzeumok pedig raktáraikba száműzték e leleteket. A kutatókat is leginkább az érdekelte, hogyan néztek ki a hangszerek, mintsem a hangzásuk vagy rendeltetésük. Roberto Velázquez szerint a tudósok „süketnémának” tartják az ősi civilizációkat. Ám újabban egyre több kutató - régész, történész, valamint zenész - kutatja az egykori közösségek hangját. E kutatások az orvosokat is érdeklik, mivel meggyőződésük szerint az aztékok hangokkal gyógyíthattak: hangszer segítségével altatták el a pácienseket, hogy bizonyos kórokból kikúrálják őket. Az ősi sípok révén a kutatók talán azt is megfejthetik, hogy a ritmusos hangok miként szabályozták a szívműködést vagy a beteg tudatállapotát. Az agyagból, toliakból, cukornádból és egyéb természetes anyagból készített hangkeltők a prekolum- bián társadalmak mindennapi életének szerves részei voltak. Az aztékok a kagylókürtöt fújták meg a szertartások kezdetét Az aztékok a kagylókürtöt fújták meg a szertartások kezdetét jelezve, ahogy akkor is, ha háborúba indultak. jelezve, ahogy akkor is, ha háborúba indultak. A vadászok okarina segítségével csalogatták csapdába az őzeket. Ami a halotti sípot illeti, a régészek úgy vélik, hogy e hangszerrel igyekeztek könnyebbé tenni az elhunytnak a túlvilág felé való vándorlását. Az 1500-as években spanyol papok az aztékok és maják szomorú, panaszos zenéjéről tesznek feljegyzéseikben említést, ám lehet, hogy a gyászos zenét a hódítóknak szánták. Velázquez, aki minden mexikói ásatást felkeres, ahol valamilyen instrumentumra bukkannak a régészek, nem csupán lemásolja őket, hanem megpróbál rájönni, hogyan is játszottak rajtuk. Egy békaalakú síppal egy éven át kísérletezett, míg kiderítette, hogyan működik. Paul Healy régész szerint, aki az 1980-as években maja hangszereket fedezett fel Belize-ben, az ősi hangszerek közül sok ma is működőképes. Amikor ezeket megfújják, a tudósok képet kaphatnak arról, hogy mekkora volt a hangterjedelmük.
