Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-04 / 155. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 4. Kertészkedő 15 Egy kerti tó fenntartása nem jár semmivel több munkával, mint egy vele azonos területű virágos kert ápolása A kerti tavak gondozásáról (Fotó: Hocsi) Múlt heti témánkat folytatva most a kerti tavak gondozását taglaljuk. Szakértők állítják: egy kerti tó fenntartása nem jár semmivel sem több munkával, mint egy vele azonos területű virágos kert gondozása. ÖSSZEFOGLALÓ Egy jól megtervezett és megépített tó az év legnagyobb részében nem kíván különösebb nehéz fenntartási munkát - csak odafigyelést, folyamatos ápolást -, mint kertünk bármelyik része. A tó gondozásának legfőbb célja a szép megjelenés és a tó természetes egyensúlyi állapotának elérése. Ebben az állapotban biztosak lehetünk abban, hogy a növények és a halak egyaránt jól érzik magukat, megfelelően fejlődnek, szaporodnak. Nagyobb méretű tó esetén könnyebb a kívánt egyensúly elérése. A tiszta víz titka A természetes egyensúly eléréséhez elsőként jó minőségű vízre van szükség, de korántsem biztos, hogy ez azonos a látszatra tiszta vízzel. Lehet a tó vize időszakosan kissé opálos vagy zavaros, mégsem mondhatjuk, hogy rossz a minősége. Ám lehet a víz kristály- tiszta is, attól még tartalmazhat mérgező anyagokat. Az algák jelenléte önmagában nem jelent veszélyt a tóra nézve. A tó vize az első feltöltés után és általában minden tavasszal vízvirágzáson megy keresztül. Ezt a túlzott tápanyagtartalom okozza, amely a beültetett növények földjéből szivárog ki (tavasszal a víz felmelegedése váltja ki). A vízvirágzás nem más, mint az algák túlzott elszaporodása. Ezek, apró mikroszkopikus növényekből, fonalas telepekből állnak. A vízvirágzás a későbbiekben folyamatosan alábbhagy, amint a tóban lévő többi növény fejlődésnek indul. A víz minőségének fenntartásában fontos szerepe van a növényeknek, így a növények ápolása a másik legfontosabb dolog. Már a meder kialakításakor gondoljunk a növények ültetésére ültetőpadok kialakításával. Ne feledjük: minden növény a neki megfelelő vízmélységben érzi jól magát, fejlődik rendesen. Az egészséges víz fenntartásával a kórokozók számát is visszaszoríthatjuk. Az algásodás elkerülése A kerti tavak gondozásával olyan egyensúlyi állapotot akarunk teremteni, amely ideális a halaknak és a növényeknek, de nem kedvez a moszatoknak. Fontos, hogy a tóban alacsonyan tartsuk a tápanyagszintet. Ezért például a növények ültetéséhez ne használjunk tőzeget, kerti komposztokat és virágföldeket sem, mert ezek tápanyagtartalma gyorsan kiszűrődik a vízbe, és ez is csak az algák elszaporodását segíti. A vízbe hullott leveleket pedig halásszuk ki, mert ezek bomlása során olyan ásványi anyagok keletkeznek, amelyek elősegítik az algásodást, szennyezik és elszínezik a vizet. így is az évek folyamán a vízbe hulló levelek bomlásából egy vastagabb iszapréteg keletkezik, amelyet időről időre el kell távolítani. Ez nem kis feladat, hiszen a munkát úgy kell elvégezni, hogy az élővilág lehetőleg ne pusztuljon el. Telepítsünk a tóba megfelelő mennyiségű, víz alatti oxigéntermelő és hínárképző növényt. Ezek túl azon, hogy a halak számára hasznosítható oxigént termelnek, hasznosítják a bomló szerves anyagokból felszabaduló ásványi anyagokat, így gátolják az algásodást. Az oldott oxigén fontossága Oxigén nélkül a víz alatt sincs élet. A halak és vízi élőlények számára az oxigén nélkülözhetetlen. A víz oxigéntartalmát szökőku- takkal, vízesésekkel növelhetjük. Nyáron nagy melegben, ül. nagyobb számú haláüomány esetén növeljük a szivattyúk működésének időtartamát. Ä víz alatti oxigéntermelő növények csak nappal termelnek oxigén, éjjel nem. Egy részleges vízcserével is oxigéndús vizet juttathatunk a tóba. Oxigénhiányt okozhat, ha sok bomló szerves hulladék van a vízben, vagy túl vastag az iszapréteg a tó alján. A túlzott halállomány is előidézhet üyen állapotot, ilyen- kor a halak a víz tetején pipálnak, buborékokat hagyva maguk után. A kémiailag semleges víz pH értéke 7. A tavi élővilág részére elfogadható a 6,5-8,5 pH érték közötti vízminőség. Ettől eltérő érték már gondot okozhat. A vízben lévő szerves anyagok bomlása során különböző savak keletkeznek, amelyek savassá tehetik a vizet. Savas vizet okozhat a nagy mennyiségű természetes csapadék (eső) és a tóba szivárgó felszíni vizek, mivel ezek sótartalma alacsony, továbbá a növények is sókat vonnak ki a vízből. Részleges vízcserével és sópótlással megoldhatjuk ezt a problémát. A tavak vize ritkán savas, inkább lúgos kémhatású. A víz lúgosságáért gyakran a vízbejutó cement és a kezeletlen beton a felelős. Ezekből a víz kioldja a meszet, és ez okozza a lúgos vizet. A túlzott algásodás is emeli a víz pH értékét. A lúgosodás okát mihamarabb meg kell szüntetni, mivel lúgos vízben a növények nem fejlődnek, a halak védtelenekké válnak a fertőzésekkel szemben. Mérgező anyagok Megfelelő minőségű víz esetén a halakkal lesz a legkevesebb gondunk. A halak gondozása nem igényel különösebb erőfeszítést. Megfelelő óvintézkedésekkel, kezelésekkel elkerülhetjük az esetleges halpusztító betegségeket is. Egyedül etetésükre kell majd ügyelnünk. Vigyázzunk, hogy ne étje a tó vizét semmiféle szeny- nyeződés (kerti gyomirtók, permetezőszerek, festékek, fapácok, ragasztók, ezek oldószerei, a külső talajból a tóba szivárgó csapadék stb.), mert az hal- és növénypusztuláshoz vezethet, tönkre teheti az addigi munkánkat. Vízszennyezés esetén részleges vagy teljes vízcserét keü végrehajtanunk. (kertito.hu) AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL _________ A tengerimalac szőrhullása A tengerimalacunk szőre 1 hónap alatt szinte teljesen kihullott. Bőre enyhén piros lett, a faránál kör alakú fehér pöttyök láthatók, melyek hámlanak. Ezeket már egész véresre vakarta, és ugyanezek a piros pöttyök nemrég már a nyaka és a combja környékén is megjelentek. Próbáltuk megfürdetni, kenőcsöt is vettünk rá, de még az állatorvos által ajánlott mosdatószer sem segített. Ön mit ajánlana? Fekete Z. DR. NAGY KORNÉL A kérdésben leírt tünet tengerimalacoknál leggyakrabban gombás vagy parazitás (pl. rü- hatkásság) fertőzés miatt alakulhat ki. A betegség közvetett és közvetlen úton egyaránt teljed, így nem könnyű megállapítani, honnan, kitől indult el a fertőzés. A spórák és gombafonalak ugyanis az állat szőrzetén és bőrén egyaránt megtalálhatók, akár anélkül, hogy jelenlétük szemmel látható klinikai tünetekben megnyilvánulna. A betegség viszonylag könnyen kialakulhat, ha az állat kedvezőtlen környezetbe kerül, például átmenetileg nem megfelelő a takarmányozása, nem optimális számára a külső hőmérséklet vagy folyamatos stresszhatás éri. A szőrveszteség gyenge fer- tőzöttség esetén csupán egykét kisebb területet érint. Ha súlyosbodik, akkor elsősorban a fejen, a mellső végtagokon és a nyaktájékon szőrhullást figyelhetünk meg. Ezeken a területeken később ovális vagy kör alakú, erősen hámosodott, pörkökkel fedett, szürkés kö- zepű és piros szélű szőrhiányos foltok jelenhetnek meg (ezek valószínűleg azok a piros pöttyök, amiket ön is felfedezett a kisállaton). A gombás fertőzöttség azonban nem mindig okoz ilyen feltűnő tüneteket. Előfordul, hogy csak intenzív pörk- képződéssel jár, ami csak akkor válik láthatóvá, ha az állat szőrét széthajtogatjuk. Szerencsésebb esetben az állat a látványosabb tüneteket produkálja, mert úgy a gazdinak biztosan feltűnik furcsa viselkedése, így bizonyára állatorvoshoz viszi kedvencét. A kisállat intenzív mosakodása és tisztálkodása megkönnyíti a gombák életét és a fertőzés terjedését, hiszen az állat a nyálával maga „szórja” szét a spórákat az egész testén. Ha már vakarózni is elkezd, akkor utat nyit a másodlagos bőrfertőzéseknek, ami szintén öngetjesztő folyamat: minél inkább vakarózik, annál sebesebb és egyre könnyebben fertőződik. A gombás bőrfertőzés kezelése minden esetben állatorvosi segítséget igényel. Ilyenkor a biztosabb diagnózis érdekében célszerű az állatorvosnak bőr- kaparékot vennie és azt speciális festékkel megfesteni, hogy így láthatóvá váljanak a gombafonalak. Ha az állatorvos a kórokozó kitenyésztése mellett dönt, akkor választ a kérdésünkre hosszú, akár 1-2 hetes várakozási idő után kapunk. Ez idő alatt bátran használjunk Canesten krémet vagy Nizoral sampont. Miután az állatorvos megállapította, hogy milyen kórokozóval áll szemben, konkrét javaslatot fog tenni a kezelésre. Hasonló esetekben célszerű egyidejűleg gomba- és parazitaellenes kezelést is folytatni. Az állatka immunrendszerének erősítésére célszerű A-, D- és E-vitamin tartalmú injekciót adni, amit szélsőséges legyen- gülés esetén ajánlatos B-vita- minnal kiegészíteni. Otthoni kezelésként jó szolgálatot tehet a Nizoral sampon, amellyel az állatot 7 naponta ajánlott fürdetni. Az esetleges gombás fertőzés megszüntetése érdekében a piros vagy sebes részeket, heti 3 alkalommal Betadi- ne oldattal kezeljük. Fontos, hogy a tengerimalac kapjon C-vitamint is. Mivel az emberhez hasonlóan a tengerimalac sem képes ezt a vitamint szintetizálni, ezért táplálékában kell ezt számára pótolni. (Képarchívum) PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa július 2-án július 2-án július 2-án július 2-án július 3-án július 2-án július 2-án sárgarépa 12 Sk/cs 10-12 Sk/cs 25 Sk/cs 15 Sk/cs 15-29 Sk/kg, 18 Sk/cs 30 Sk/kg, 15 Sk/cs 22 Sk/kg,10-13 Sk/cs petrezselyem 14 Sk/cs 14 Sk/cs 30 Sk/cs 18 Sk/cs 18 Sk/cs 22 Sk/cs 85 Sk/kg, 10-15 Sk/cs burgonya 14-18-20 Sk/kg 15 Sk/kg 18 Sk/kg 10-12 Sk/kg 13-25 Sk/kg 13 Sk/kg 7-15 Sk/kg tojás 4 Sk/db 3,50 Sk/db 3 Sk/db 3 Sk/db 3,30 Sk/db 3-3,80 Sk/db 2-3,50 Sk/db ;ü hagyma (fokhagyma) 26 (120) SK/kg 18-20 Sk/kg (5 Sk/db) 30 (120) Sk/kg 15(100) Sk/kg 16 (80-99) Sk/kg 22 (110) Sk/kg 14(65) Sk/kg zeller 12 Sk/db 10 Sk/db 15 Sk/db 15 Sk/db 35 Sk/kg,12-16 Sk/db 22 Sk/db 10-20 Sk/db H zöldpaprika 70-80 Sk/kg 32 Sk/kg 60-80 Sk/kg 30-50 Sk/kg 25-50 Sk/kg 59 Sk/kg 50-60 Sk/kg paradicsom 60 Sk/kg 30 Sk/kg 55 Sk/kg 50 Sk/kg 38-44 Sk/kg 42 Sk/kg 35-50 Sk/kg kelkáposzta 32 Sk/kg 18 Sk/kg 30 Sk/kg 18 Sk/db X 20 Sk/kg 19 Sk/db cseresznye/szamóca X X 50Sk/kg/x X X 25/40 Sk/kg 50/50 Sk/kg alma/körte 47/x Sk/kg 16-30 Sk/kg/x 35-45/45 Sk/kg 30 Sk/kg/x 42-43/39 Sk/kg 48/56 Sk/kg 35-45/65 Sk/kg retek/új hagyma x/12 Sk/cs x/8 Sk/cs X 12/10 Sk/cs x/10-12 Sk/cs. x/15 Sk/cs 10/10 Sk/cs 1 sárgadinnye/görögdinnye 35/25-28 Sk/kg 30-32/28 Sk/kg 40/28 Sk/kg X 25-40/16-24 Sk/kg 40/22 SK/kg 25/20 Sk/kg fejes saláta/uborka x/26-30 Sk/kg X 10 SK/db/x x/10 Sk/kg x/10-20 Sk/kg 10 Sk/db/x 8-10 Sk/db/x M karalábé/zöldborsó 10 Sk/db/50 Sk/kg 8 Sk/db/x 10 Sk/db/30 Sk/kg 10-12 Sk/db/x 7-10 Sk/db/x 13 Sk/db/30 Sk/kg 5-10 Sk/db/50 Sk/kg
