Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-31 / 177. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 31. www.ujszo.com RÖVIDEN Az első per Boszniában Szarajevó. Hét boszniai szerbet ítéltek szabadságvesz­tésre Szarajevóban, mert 1995 júliusában srebrenicai muzulmánok lemészárlásá­ban vettek részt. Boszniai bí­róság most először tárgyalt népirtással kapcsolatos ügyet. A per két évig tartott. Három vádlottat 42 évi, másik hármat 40 évi, míg egyet 38 évi bör­tönbüntetésre ítéltek. Négy vádlottat felmentettek. (MTI) Megkövették a feketéket Washington. Az amerikai kongresszus képviselőháza kedden este hivatalosan bo­csánatot kért a fekete bőrű amerikaiaktól „a rabszolga­ság és az amerikai feketéket sújtó faji elkülönítés alapvető igazságtalanságáért, kegyet­lenségéért, brutalitásáért és embertelenségéért”. A nyilat­kozatban a képviselőház tag­jai kötelezettséget vállaltak, hogy mindent megtesznek a múlt bűneinek jóvátételéért. Bár Bili Clinton volt elnök saj­nálkozását fejezte ki amiatt, hogy az USA szerepet játszott a rabszolga-kereskedelem­ben, és egy ideig fenntartotta a rabszolgaságot, George Bush jelenlegi elnök pedig a történelem egyik legnagyobb bűnének nevezte a rabszolga­ságot, a mostani az első hiva­talos bocsánatkérés az ameri­kai állam részéről. (MTI) Német vita az AWACS-ekről Berlin. A hivatalos kérés a NATO-tól még meg sem ér­kezett, a berlini kormánykoa­líció pártjai és az ellenzék kö­zött máris éles vita tört ki a németországi AWACS-gépek esetleges afganisztáni beve­téséről. Mivel e NATO-gépek személyzete nagyrészt né­met, s az ellenzék attól tart, hogy az ország ezáltal még inkább belesodródik a hábo­rúba. A kormány viszont haj­lik arra, hogy a szövetség ké­résének eleget tegyen, s öt re­pülőgépet a nemzetközi biz­tonsági erő (ISAF) rendelke­zésére bocsásson. A kérést a közelmúltban terjesztette elő az Afganisztánban állomáso­zó NATO-erők főparancsno­ka, a korai riasztó és előrejel­ző gépek bevetésének szük­ségességét a tálib felkelők el­leni harc támogatásával in­dokolva. (MTI) Felmondják a szerződést Quito. Az amerikai hadse­reg nem használhatja tovább az ecuadori Manta légitá­maszpontot, ha 2009-ben le­jár tízéves bérleti szerződése. Ezt tegnap jelentette be az ecuadori külügyminisztéri­um. Az USA-nak ez az egyet­len előretolt állása Dél-Ame- rikában, amit a kábítószer el­leni küzdelemhez vesz igény­be. A támaszponton 300 ame­rikai katona szolgál, és innen 'száll fel a kábítószer elleni harcban a Csendes-óceán ke­leti, Dél-Amerikával határos partvidékén bevetett ameri­kai katonai gépek körülbelül 60 százaléka. (MTI) Már a Nemzetközi Törvényszék börtönében ül a boszniai szerbek volt elnöke - a repülőgépet is elrejtették a riporterek elől Ma lesz Karadzsics első hágai meghallgatása Hága/Belgrád/Szarajevó. Megérkezett tegnap a hol­landiai Rotterdamba az a repülőgép, amelynek fe­délzetén Radovan Kara­dzsics volt boszniai szerb vezetőt szállították. A hírt a hágai Nemzetközi Tör­vényszék (ICTY) is meg­erősítette, később pedig közölte: már ma lesz Kara­dzsics első bírósági meg­hallgatása. ÖSSZEFOGLALÓ A boszniai szerbek volt elnöké­nek Alphons Orie holland vizsgá­lóbíró ma csak egy kérdést tesz fel: bűnösnek érzi-e magát az el­lene felhozott 11 vádpontban, vagy nem. A kihallgatás az ICTY tegnapi közleménye szerint dél­után 4 órakor kezdődik. A vádlott nem köteles azonnal válaszolni a bíró kérdésére, a válaszadásra 30 napos gondolkodási ideje van. A 63 éves Karadzsicsot Hága külvá­rosában, az ICTY scheveningeni fogdájában őrzik. Hétpecsétes titokként Visszatérve a tegnap hajnali gyors kiadatáshoz: a rotterdami légikikötőben helikopterek és gépkocsik várakoztak, hogy Kara­dzsicsot az ENSZ fogházába szál­lítsák, amely a törvényszék mellett helyezkedik el. A szerb kormány jelzéseit viselő fehér repülőgépet beállították egy hangárba, elrejtve azt riporterek és tv-kamerák elől, mielőtt bárki kiszállt volna belőle. Innen vitték a háborús bűnöst a scheveningeni börtönbe. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűntettek kivizsgálására létesített ICTY többek között nép­irtással, háborús és emberiesség elleni bűntettekkel vádolja az 1992-1995 közötti boszniai hábo­rú idején elkövetett jogsértések, így Szarajevó ostroma és a srebre­nicai mészárlás miatt. Egykori fő- parancsnoka, Ratko Mladics to­vábbra is szökésben van. Tisztességes tárgyalás A tervek szerint Scheveningen- ben mindenekelőtt megerősítik Karadzsics személyazonosságát, egyúttal tájékoztatják jogairól és átesik egy előzetes orvosi vizsgála­ton. Az ICTY szóvivője nem volt hajlandó részleteket elárulni Ka­radzsics fogva tartásáról, csupán annyit mondott, „amennyire le­hetséges és a nemzetközi előírások lehetővé teszik, biztosítják számá­ra a tisztességes tárgyaláshoz való jogot”. Karadzsics július 21-i letar­tóztatásáig egy belgrádi külváros­ban élt elváltoztatott külsővel, Drágán Dabics álnéven és termé­szetgyógyászként praktizált. Közben Karadzsics ügyvédje Belgrádban közölte: védénce nem emel kifogást a törvényszék előtti első megjelenésekor. Sveta Vuja- csics egyúttal bejelentette, hogy az egykori hadúr 30 napot kér a törvényszéktől védelme előkészí­tésére. Nem volt fellebbezés Az ügyvéd véget vetett a fel­lebbezés - emiatt várt Belgrád a Hágának való kiadatással - körüli találgatásoknak is, amikor közöl­A Karadzsics elleni vádak A hágai törvényszék börtö­nében 2006-ban elhunyt Szlo- bodan Milosevics után Kara­dzsicsot tartják a boszniai hábo­rú egyik legfőbb felelősének. Az ICTY 1995-ben emelt vádat el­lene. A 2000 májusában módo­sított vádiratban szereplő vád­pontok: ♦ egyrendbeli, Srebrenicá- ban és Bosznia más részein el­követett népirtás; + egyrendbeli népirtásban való bűnrészesség (Srebrenicá- ban és Bosznia más részein el­követett népirtásban); ♦ a lakosság kiirtása mint emberiesség elleni bűncselek­mény; ♦ egyrendbeli gyilkosság mint emberiesség elleni bűn- cselekmény; ♦ egyrendbeli gyilkosság műit a háború törvényeinek és szokásainak megsértése; ♦ egyrendbeli szándékos emberölés mint a háború idején alkalmazandó jogról szóló Gen­fi Egyezmények súlyos megsér­tése; ♦ lakosság üldözésének egy­rendbeli bűntette; 6 lakosságdeportálásaésmás embertelen cselekmények bűn- tetténekkétrendbeli elkövetése; ♦ a lakosság megfélemlíté­se; ♦ túszejtés, (m, ű) a.»«Éž.i.aí ........... Radovan Karadzsicsot, a boszniai szerbek volt elnökét Szerbia tegnap kiadta Hágának A* ICTY tárgyatátarm« Véd lett FarniMH és iuétovi iáén» tanúk Jegy/** Golyóálló uvog GyortWit, asszisztensek Véd&ögvvédek ,a bíróság barátai" fik * v fejlett Jogsának tiszteletben tartás* Az ICTY 161 amber elten emelt váltat Radovan Karaites>is ­két vádlottat Ratkc mád lei tábornok, volt basznia! szert) főparancsnok folyamatban SS 56 * Gorán Hadzslcs, a barvétorsiégl Kr$]n» vek. elnöke FplTCItVC 10 Másik tirfmáGsuofe* Kulcsfontosságú ügyek * Szloíxsdsfi Milosevics veit jugoszláv és werbel nm, 20JJ& Iwi mes#i*it. * Kmim, DxmnM uw* tátoernok 35 évet kapott 2001-ben. * Vtboje Bsztgojevlcs boszniai szerb katonát 2005 wm IS évre Hálták. * Miien Sabcs horvátországi szerb feBoeifit 13 évre (tékák 2ÜCw-bén * mm Marties krajinai azé* vezet* 2007-bm 35 év« kapott. * Hatrcsila kralban, k boszniai szert) parlamenti emöki« ?ü03 &#r' 27 évr* Ítélték. »BiíjBft* Mávücs 2003-ban n év« kapott. 6 vett Karadzsics után a boszniai szerbek etnöfce. • FORRÁS. REUTERS te: nem fellebbezett a kiadatás el­len, nem igaz az, hogy a múlt pénteken az utolsó pillanatban feladott volna bármilyen levelet az ország legtávolabbi pontján. Karadzsics egy másik jogi tanács­adója azt mondta, a kiadatás el­halasztásának ez volt az egyetlen módja. Visszakapják az útlevelet Miroslav Lajčák, Bosznia nem­zetközi főmegbízottja tegnap be­jelentette: az illetékes hazai és külföldi partnerekkel megtartott konzultáció után úgy döntött, hogy Karadzsics legközelebbi hozzátartozói visszakaphatják út­levelüket. Karadzsics megkap minden, a védelméhez szükséges, szerb állami archívumokban fel­lelhető dokumentumot-jelentet­te be Dusán Ignjatovic, a hágai törvényszékkel folytatott együtt­működésért felelős szerb kor­mányiroda igazgatója. A B92 te­levíziónak nyilatkozó tisztviselő közölte: a boszniai szerbek egyko­ri vezetőjét a törvényeknek, s a be­lőlük fakadó eljárásrendnek meg­felelően szolgáltatták ki. Serge Brammertz, az ICZY fő­ügyésze, aki az idén év elején vet­te át e tisztséget Carla Del Ponté­tól, tegnapi sajtóértekezletén méltatta a szerb hatóságokat Ka­radzsics elfogása kapcsán. Egyút­tal közölte: nem áll szándékában átértékelni a szerb kormánynak a törvényszékkel való együttmű­ködését. Az EU attól tette függővé a további közeledést Szerbiához, hogy az teljes mértékben együtt­működik-e Hágával. Brammertz megerősítette: a törvényszék munkája nem feje­ződhet be anélkül, hogy Mladi- csot és Hadzsicsot is felelősségre ne vonta volna. A Karadzsics el­leni eljárásról úgy vélte: hónapo­kig is eltarthat, amíg a vád és a védelem is felkészül a per meg­kezdésére. (MTI, s, č, ú) Belgrádban keresik a kedd esti erőszak felelőseit Egymást vádolják a szerbek Az unió francia elnöksége is megpróbált közös európai ellenállást kovácsolni Eredménytelen WTO-tárgyalások ÖSSZEFOG LALÓ Genf. Kompromisszum hiányá­ban - közvetlenül az USA és India nézeteltérése miatt - kedden meg­szakadtak a Kereskedelmi Vüág- szervezet (WTO) dohai kereske­delmi fordulójának lezárására irá­nyuló, kilencnapos genfi tárgyalá­sok. Ezeket ősszel folytathatják, de erre vonatkozó hivatalos állásfog­lalás egyelőre nem született Washington ellenezte azt az In­dia és a támogató Kína meg Indo­nézia által szorgalmazott javasla­tot, hogy rögzítsenek olyan intéz­kedéseket, amelyekkel gazdálko­dóikat védhetik az olcsó mezőgaz­dasági import hirtelen növekedése esetén. India követelte: a nagy ag­rárnépességgel és nagyarányú ag­rárimporttal rendelkező országok már előre védővámokat rögzíthes­senek, az USA azonban ezt elutasí­totta. A múlt pénteken az EU az USA, India, Kína, Brazília, Japán és Ausztrália képviselői kompro­misszumcsomagot dolgoztak ki, de ebben néhány kérdést - egyes konkrét termékcsoportok helyze­tét, illetve a szegényebb országok agrárimportjára vonatkozó védő­mechanizmust - nem sikerült megoldani. Elemzők szerint a kudarc nem meglepetés, inkább a siker lenne az, mivel a globális pénzügyi és élelmiszerválsággal a háttérben a fejlődő országokban nincs politi­kai támogatottsága a napirenden szereplő kérdések megoldásának. Rámutatnak, hogy a 2001-ben kezdődött dohai forduló lezárásá­ra irányuló tárgyalások nem tech­nikai kérdések, hanem lényegi né­zeteltérések miatt jutnak időről­időre zsákutcába. A jelenlegi tár­gyalásokkal kapcsolatban az EU egyes országaiból is bírálatok ér­keztek. „Az EU francia elnöksége Olaszországgal, Lengyelország­gal, Magyarországgal és Litvániá­val próbált a kompromisszum­csomag ellen közös európai ellen­állást kovácsolni, egyelőre sikertelenül” - írta a DPA. Mint Gráf József magyar agrárminiszter - még a genfi tárgyalások megsza­kadásának bejelentése előtt - el­mondta: a magyar agrár-érdek­képviseletek számára egyaránt el­fogadhatatlan a formálódó WTO- javaslat, amely átlagosan 60 száza­lékos mezőgazdasági vámcsök­kentést irányozna elő az EU szá­mára, mert ez a teljes magyar ag­rártársadalmat, sőt a magyar élelmiszerfogyasztókat is súlyosan érintené. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Egymásnak esett teg­nap a demokratikusnak nevezett kormányoldal és az ellenzék az erő­szakba torkollott kedd esti tüntetés miatt, amelyet a Radovan Kara­dzsics elfogása elleni tiltakozásul hívott össze a Szerb Radikális Párt (SRS). Randalírozók egy csoportja kivált a tömegből, a rendőrökre támadt, s este tízkor már szabályos utcai harcok voltak, amelyek miatt 80 embert kellett kórházba szállí­tani: 54 rendőrt és 26 civilt. To- miszlav Nikolics, az SRS alelnöke tegnap a kormányzat provokáció­járól beszélt, azzal vádolta Borisz Tadics államfőt, hogy személyesen szervezett és provokált, csak hogy a rendezvény erőszakba torkolljon, amiéit a radikálisok vezetőit lehet kárhoztatni, megteremtve ezzel a lehetőséget likvidálásukra. A belgrádi kormányban részt ve­vő G17 Plus párt közleményben je­lentette ki, hogy a tüntetést szerve­ző radikálisokat politikai és bünte­tőjogi felelősség is terheli a történ­tekért. Veszna Pesics, a kormányt kívülről támogató liberális párt po­litikai tanácsának elnöke kijelen­tette: ha Szerbiából valamennyire is normális államot akarnak csinál­ni, akkor be kell tiltani a jobboldali csoportok és pártok erőszakos megmozdulásait. Goran Petrovics, a szerb polgári titkosszolgálat ko­rábbi főnöke is úgy nyilatkozott, az erőszakért a Szerb Radikális Pártot terheli a felelősség, mivel az általa szervezett megmozdulás adott rá alkalmat. Az a találgatás, hogy ve- tett-e be valaki provokátorokat, vagy sem, a politika birodalmába tartozik, miként annak megítélése is, hogy kinek használt mindaz, ami történt. (MTI, ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom