Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-03 / 154. szám, csütörtök

8 Vélemény ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 3. www.ujszo.com TÁJÉKOZTATÓ Nyelvtanfolyam ápolóknak Az ausztriai Vorarlberg tar­tomány fővárosában a Bregenzi Népfőiskola speciális nyelvtan- folyamot kínál a Szlovákiából érkező ápolóknak. Mivel kevés az osztrák idősgondozó, renge­teg cseh, szlovák és magyar jár át, két- vagy háromhetes ciklu­sokban váltva egymást. Az oszt­rák sajtó gyakran foglalkozik a témával, hiszen eleinte csak fe­ketén dolgoztak Ausztriában a volt keleti blokkból. Martin Bar­tenstein gazdasági miniszter (ÖVP) azonban legalizálta a szomszédos országokból érkező szakképzett munkaerők foglal­koztatását a betegellátásban, és Erwin Buchinger, szociális mi­niszter (SPÖ) is számít rájuk. Mivel az osztrák bérek sokkal magasabbak, mint a cseh, szlo­vák és magyar fizetések, illetve ebben a három országban sok kórházat be is zártak, sokan dol­goznak Ausztriában. Az állami televízió, az ORF több ízben fel­dolgozta a témát, bemutatva Lé­vát, ahol egyre több családban az apa marad otthon a gyerekekkel, míg az anyák Ausztriában ápol­ják az időseket. Mivel a munka jellege miatt gyakori a turnusvál­tás, a vorarlbergi főiskola veze­tése úgy döntött, olyan nyelvtan- folyamokat indít, amelyeken há­romhetes aktív iskolai tanulást háromhetes otthoni gyakorlás­sal kombinálva segítik a felvidé­kieket, hogy jól megtanulják a német nyelvet. Wolfgang Türt- scher, a Népfőiskola igazgatója elmondta, július 2-án kezdett az első csoport. A következő tanfo­lyamjúlius 23-án indul. További tájékoztatás az iskola honlapján (http://bgblumenstr asse.at/vhs_neu/kursprogram m.xml?link=kursprogramm) vagy e-mail-címén: direktion@- vhs-bregenz.at PostaÁkos István OLVASÓI LEVÉL Reklám és valóság Akarsz-e játszani? - kérdezte csodálatos versében Kosztolá­nyi Dezső. Manapság más vilá­got élünk. Játékszerré, olykor partnerré válunk akaratunkon kívül. A reklámozón nyomja fel a vérnyomásunkat. Az elekt­romos, a nyomtatott médián keresztül molesztálásnak is fel­fogható módon betör az ottho­nunkba. Tömegével gyömö­szölik a színes, olykor lepedő- nyi méretű reklámkiadványo­kat a levélszekrénybe vagy a családi házak kerítésrácsai kö­zé (ahol ronggyá áznak). Jut belőlük járdára, parkba, végső soron a kukába. Hiába, az is­tenadta polgár akkor vásárol tartós fogyasztási cikket, ami­kor a régit le kell cserélni: hasztalan bújik meg a reklám­papírok között bank­jegyméretű személyi kölcsön­nel kecsegtető lapocska is. Mielőtt - eltanulva a rek­lámügynökségektől - túlzásba vinném a bírálatot, elmondom mi késztetett erre a dörgede­lemre. Mi verte ki a biztosíté­kot nálam. A régi tévém ki­szolgált, le kellett cserélni. Tá­jékozódtam az egyik cégnél, amelyet egy szórólapról vá­lasztottam, megvettem a ké­szüléket, és megegyeztünk a szállítás időpontjában is. A ké­szülék annak rendje és módja szerint megérkezett, mutatós, remek darab, remélem, örö­mömre szolgál. (A műsortól függően.) A szállítók korrektül viselkedtek, helyére tették a készüléket, a náluk levő táv­irányítóval bekapcsolták, vál­togatták a csatornákat, ugyanis a készülékhez tartozó forma- tervezett távirányítóban nem volt elem. Kicsire nem adunk? A jó ég tudja, milyen össze­gekbe kerül a tengernyi rek­lámkiadvány kinyomtatása. Ráadásul fejlett társadalmunk­ban nem honos a szelektált hulladékgyűjtés, a papírgyűj­tők pedig a régi rendszerrel együtt távoztak. A legnagyobb baj, hogy rengeteg fa esik a rek­lámipar áldozatául! Sebaj, jus­son a pazarlásból a plebsznek is. A „nagymenők” megkímélik magukat a magas gázszámlák fizetésétől, ők fával fűtenek. Győri Sarolta, Szepsi A rovatban közölt írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik.- , KÁRPÁT-MEDENCEI KITIKWTÓ transindex Nem ismerik el Koszovót Románia továbbra sem isme­ri el Koszovó függetlenségét, de részt vesz a NATO és az EU misszióiban - jelentette ki Tra- ian Básescu. Az államfő a né­met Konrad Adenauer alapít­vány brüsszeli konferenciáján vett részt hétfőn este. Közölte: Románia három ok miatt nem ismeri el a tartomány függet­lenségét. Az erről szóló döntés ugyanis a kisebbségeknek kol­lektív jogokat biztosít, az egy­oldalú döntés következtében sérült Szerbia területi integri­tása, és a függetlenség ügyé­ben nem született ENSZ-hatá- rozat. Románia azonban részt vesz a KFOR és az Eurofor akcióiban, és szolidáris marad szövetsége­seivel, a NATO-val és az EU-val. Básescu hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy Románia elis­meri Koszovó függetlenségét. Arra a kérdésre, hogy Koszo­vó jelenthet-e precedenst a szé­kelyföldi megyék esetében, Básescu leszögezte: nincs sem­milyen összefüggés a koszovói és a romániai helyzet között, ugyanis Románia egyetlen kor­mánya sem vádolható azzal, hogy tankokkal támadt volna egy kisebbségre. Az államfő korábban úgy nyi­latkozott, hogy a Romániában élő kisebbségek majdnem teljes mértékben élvezik az Európá­ban alkalmazott kisebbségi jo­gokat, hozzátéve: ez nem jelenti azt, hogy ezen a téren nincs több tennivaló. Magyarországi tanárokat várnak Megállapodást írnak alá a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a budapesti Semmelweis Egye­tem képviselői a posztgraduális képzésről és a tanárcseréről. A magyar orvosképzést hivatott elősegíteni az az együtt­működési szerződés, amelyet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Semmelweis Egyetem vezetői írnak alá. A két intézmény kö­zött eddig is működött két-há- rom hetes részképzési csereak­ció. Az új szerződés célja a posztgraduális képzés, a rezin- denscsere, a doktorátusi dolgo­zatok kotuteláris vezetése, va­lamint a tanárcsere meghonosí­tása. Emellett tisztázzák, kik azok a tanárok, akik ajánlkoznak, hogy vendégkurzusokat tarta­nak. A posztgraduális képzés során 3-6 hónapos részképzé­sekről lehet szó. „A budapesti krónika gerincsebész professzorral már megbeszéltem, hogy több hó­napos továbbképzést biztosíta­nak olyan Marosvásárhelyen végzett fiatal orvosoknak, akik ebben az ágazatban szeretné­nek szakosodni. Már el is fogad­ták az első jelöltünket, aki há­rom hónapig teljes ellátást és százezer forint költőpénzt kap a budapesti egyetemtől” - mesél­te Nagy Örs rektorhelyettes. Emellett, mivel a MOGYE-n a diákok fele magyar anyanyelvű, a tanári karnak azonban csak 30 százaléka magyar ajkú, nagy szükség van a felkészült, tapasz­talt magyar oktatókra, vendég­tanárokra. „Azért sokkal kisebb a magyar tanárok részaránya, mint a magyar diákoké, mert miközben kiharcoltuk, hogy a helyek felét a magyar diákok­nak tartsák fenn, a hiányzó ta­nárokat nem lehet egyik évről a másikra pótolni. Évek kellenek ahhoz, hogy valaki professzori rangra emelkedjék” - részletez­te Nagy. Az együttműködésnek nem csak a magyar tagozat veszi majd hasznát. Idén a MOGYE három új diszciplínáját akkredi­tálták: az egyik az angol nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés. Ezen a szakon 50 költségtéríté­ses helyet hirdetnek meg, de túljelentkezés esetén e létszá­mon felül is fogadnak diákokat. Elsősorban az arab országokból és Indiából érkező fiatalokra számítanak, de olyan jelzést is kaptak, hogy az Erdélyből el­származott családok gyerekei is itt szeretnének tanulni, hisz a 4500 dolláros évi tandíj vonzó a nyugatiak számára. Emellett további két új szak indul: a táp­lálkozástan és a kinetoterápia. Ezeken kizárólag költségtéríté­ses oktatást terveznek beindíta­ni, és ha lesz rá igény, magyar tagozat is indul. Eggyel kevesebb minisztérium A Demokrata Párt vezette Európai Szerbiáért frakció a minisztériumokról szóló tör­vény módosítására nyújtott be módosítási indítványt, amely szerint mégsem lenne emberi jogi és kisebbségi minisztéri­um. A kormány létszámának csökkentése érdekében ezzel a reszorttal az igazságügy-mi­nisztérium foglalkozna, ismer­VajdaságMA tette Nada Kolundžija, a De­mokrata Párt frakcióvezetője. A kisebbségiek körében meglepe­tést keltett, hogy a 24 miniszté­rium közül éppen ezt a tárcát hagynák ki azért, hogy ne le­gyen túlméretezett a kabinet, amelynek immár nem 27, ha­nem „csak” 26 tagja lesz, és 23 minisztériuma a tervezett 24 helyett. A szerb parlament kisebbségi képviselői tiltakozásuknak ad­tak hangot a bejelentett módo­sítás ellen. Pásztor Bálint, a ki­sebbségi frakció vezetője kije­lentette, hogy a Vajdasági Ma­gyar Szövetség és a Magyar Ko­alíció azon van, hogy alakuljon meg az emberi jogi és kisebbsé­gi minisztérium. Ezt már koráb­ban is szükségesnek találtuk, mert Szerbia lakosságának 18 százaléka a nemzeti kisebbsé­gekhez tartozik, mondta a kép­viselő. Újságíróknak utalt rá, hogy a VMSZ-nek felül kell vizsgálnia a kormány iránti tá­mogatását, mert nem tanács­koztak vele e minisztérium megszüntetésére vonatkozó ja­vaslatról. Az albán képviselő sem fog a minisztériumokról szóló törvényre szavazni - tar­tózkodását jelentette be - ugyancsak a kisebbségi minisz­térium visszavonásának a szán­déka miatt. A nagybecskereki Civil Tár­sadalom Fejlesztéséért Központ (CRCD) aggodalommal fogadta a hírt. A szervezet emlékeztet, hogy Szerbiának számos tarto­zása van a jogszabályok terén a kisebbségek iránt. Például még mindig nem hozták meg a nem­zeti tanácsok megválasztásáról és határköréről szóló törvényt, ami miatt a Magyar Nemzeti Tanács is kénytelen letelt man­dátummal működni. A CRCD fi­gyelmeztet, hogy Szerbiában a kisebbségvédelem még nincs azon a szinten, hogy egy esetle­ges krízishelyzetben az igaz­ságügy-minisztérium irányít­son. A 2003 és 2005 között tör­tént etnikai incidensek bebizo­nyították, hogy szükség van egy kisebbségi minisztériumra. Az igazságügy-minisztériumnak nincsenek kapacitásai, hogy si­keresen szavatolja a kisebbsé­gek jogait az oktatás, a tájékoz­tatás, a hivatalos nyelvhaszná­lat, a nemzeti kultúra ápolása és a közéletben való hatékony részvétel terén, hangoztatja a szervezet. Emberi jogi és kisebbségi mi­nisztériumot akkor szüntették meg, amikor Montenegró kivált a kéttagú államközösségből. Szerbia ugyanis ezt a tárcát nem vette át, mint a külügyet vagy a védelmi minisztériumot, ame­lyek ugyancsak államközösségi hatáskörben voltak. (SITA/AP-felvétel [Reuters-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom