Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-30 / 176. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 30. DlGlTÁLlA 11 Az olimpiai faluban van a legdrágább internet Sávszélesség 25 ezerért MTl-HÍR A pekingi olimpiai faluban kérik el a legtöbbet az internetért: a leg­olcsóbb ADSL-szolgáltatás is 25 ezer koronás (830 €) havidíj kör­nyékén mozog, olvasható a népszerű slashdot.org hírportálon. A pekingi olimpia ideje alatt a riporterek a Médiafalunak keresz­telt komplexumból dolgoznak és küldik ld híreiket. A Slashdot egyik olvasója, aki saját elmondá­sa szerint informatikai vállalko­zóként dolgozik a helyszínen, kel­lemetlen tapasztalatairól számolt be egy rövidhírben. A Médiafaluban ugyanis nin­csen ingyenes internet, írja a ma­gát csak timothyként jegyző fel­használó, a BOCOG (az olimpiai játékok pekingi szervezőbizott­sága) szokatlanul magas havidí­jakat kér el a helyi ADSL-előfize- tésekért. A felkínált leg- lassab(512/512) sávszélességű kapcsolat (amelynek sebessége körülbelül megegyezik a hazai szolgáltatók minimális csomagja­inak sebességével) ára közel 25 ezer koronába (830 €), a hely­színi leggyorsabb (2M/512) elő­fizetés több mint 33 ezer koroná­ba (1100 c) kerül havonta. Költségcsökkentés és elbocsátások jönnek Zuhan a Sony Ericsson FELDOLGOZÁS Éppen elérte a nyereségküszöböt a második negyedévben a Sony Ericsson, amelynek legfontosabb piacain, Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban enyhült a ke­reslet a mobiltelefonok iránt. A cég jelentős költségcsökkentésről dön­tött, ami 2 ezer dolgozó elbocsátá­sával jár világszerte. A második ne­gyedévben a japán-svéd vegyesvál­lalat forgalma 2,82 milliárd eurót tett ki, ez 9,4 százalékkal kevesebb a tavalyi második negyedéves adat­nál. A nettó nyereség egy év alatt 220 millió euróról 6 millió euróra zuhant, ahogy a cég felső kategóriás mobüjainak legfőbb piacain erős versennyel kellett szembenéznie, a fejlődő piacokon pedig csökkenő ke­reslettel. A negyedév során a cég mind­össze 24,4 millió mobiltelefont adott el, ami alig 2 százalékos növe­kedés éves szinten. A Sony Ericsson ezzel a negyedik helyre csúszott vissza a gyártói rangsorban, aNokia, a Samsung és az LG mögé. A készü­lékek átlagos eladási ára 126 euróról (3795 korona) 116 euróra (3495 korona) esett. Összehasonlítás­képp: a fejlődő piacokat letaroló Nolda a második negyedévben átla­gosan 74 euróért (2230 korona) adott egy mobiltelefont. A mobil­gyártó szerint az év második felében is kedvezőtlen marad az üzleti kör­nyezet. A cég jelentős költségcsök­kentésről határozott, a Sony Erics­son egy év alatt 300 millió eurót spó­rol meg átszervezések és elbocsátá­sok révén. A lépésnek világszerte 2 ezer állás esik áldozatul, azonban a leépítésekszerkezetéről és üteméről egyelőre nem adott felvilágosítást a vállalat. „Európában egyre erősebb a verseny, miközben a fogyasztói ke­reslet csökken, még Indiában is” - mondta Dick Komiyama, a Sony Ericsson elnöke. A mobilgyártó a ta­valyi második negyedévben még 25-30 százalékkal tudta növelni ké­szülék-eladásait Indiában, most azonban csak 17-18 százalékkal si­került. A Sony Ericsson előrejelzése szerint az idén 10 százalékos növe- kedésvárhatóamobilpiacon. (m) A telefont mindig tartsuk magunknál, vagy legyen valaki, aki felügyel rá (Képarchívum A lemerült mobiltelefonnal semmire sem megyünk, ügyeljünk arra, hogy megfelelő legyen a töltöttség Hogyan nyaraljunk gondtalanul mobiltelefonnal? Itt a nyár, mindenki igyek­szik kipihenni a minden­napok fáradalmait. Össze­szedtünk néhány hasznos tanácsot, hogy legalább mobil eszközeink ne ker­gessenek az őrületbe a pi­henés idején. TANÁCS Nyaralási tanácsadós cikkünk­ben olyan témákról esik szó, ame­lyek magát a mobiltelefon gondta­lan használatát segíthetik, a jövő héten pedig ismét áttekintjük, ho­gyan csökkenthető a számla a kül­földi utazáskor, mikor és mennyi­be kerül egy-egy hívás, üzenet, adatcsomag. Az éltető energia A lemerült mobiltelefon ugyan­annyit ér, mintha nem is lenne ná­lunk a készülék, így az egyik leg­fontosabb, hogy mindig megfelelő legyen a töltöttség. Az utazás előtti órákban ne felejtsük el teljesen fel­tölteni az akkumulátort, illetve ha van, akkor vigyük magunkkal a szivargyújtó-töltőt. Mivel a vilá­gon többféle szabványú hálózati csatlakozót használnak, ezért a mai készülékekhez már „világ­töltőt” adnak, ez azt jelenti, hogy 100-240 V feszültség, illetve 50-60 Hz frekvencia között működnek. Ezzel műszaki oldalról nincs gond, csak nem sokat érünk vele, ha egészen más a csatlakozó. Európa legtöbb országában könnyű a helyzet, mert ugyan­olyan konnektorok vannak, mint nálunk. Ám ha Angliába me­gyünk, ott már nehéz a dolgunk. Amennyiben Amerikát, Ázsiát vagy egyéb távoli helyet szemel­tük ki úti célnak, szerezzünk be megfelelő átalakítót, a műszaki nagyáruházakban van kínálat be­lőlük. Érdemes megnézni az in­terneten, hogy az adott országban pontosan milyen szabványok vannak érvényben. A multiátalakító sem rossz öt­let. Bármelyik szabványú csatla­kozót az itthon használt változat­ra alakítja át. Nem szabad megfe­ledkezni a napelemes vagy kurblis töltőkről sem. A sivatag közepén, de akár egy tengerparton is jól jö­hetnek. Leselkedő veszélyek Mobilunk feltöltve, de a leme­rült akkunál nagyobb veszélyek is várhatnak rá - ezeket kis odafigye­léssel elkerülhetjük. Elsőnek kell megemlíteni, hogy semmiképp se hagyjuk napon a készüléket ön­magában és tokban sem. Hazánk­ban is olykor 40 fok közelébe kú­szik a hőmérő, a napon pedig akár 50 foknál is melegebb lehet. Ekko­ra hőmérséklet jobb esetben csak a burkolatot olvasztja meg, ám per­cek alatt végzetes károsodás is fel­léphet. A meleg mellett a túlzott hideg sem jó. A lítium- és polimer­akkumulátorok nem díjazzák a kemény mínuszokat, elvesztik töl­töttségüket, és ott állunk majd a havas hegycsúcson mobil nélkül. A vízpart valóságos aknamező te­lefonunk számára. Ott van a víz, amely tenger esetén még sós is, ma­roktelefonunk pillanatok alatt „megfulladhat” benne. Ha beleejtet­tük, akkor azonnal vegyük ki az ak­kumulátort, a SIM-kártyát, és rög­tön vigyük szervizbe, ott még meg­menthetik. A homok látszólag ke­vésbé problémás, ám az apró szem­csék könnyen utat találnak maguk­nak a belső részek felé. Itt is fordul­junk a szerelőhöz, ahol szakszerűen szétszedik, majd megfelelő módon kitisztítják a készüléket. Végül ne feledkezzünk meg a lopásveszélyről sem. A telefont mindig tartsuk magunknál, vagy legyen valaki, aki felügyel rá, amíg mi fürdőzünk. Ne hordjuk nyakban, ahol feltűnő, és könnyen letéphetik. Tegyük tás­kába, tokba, zárható zsebbe, főleg azokon a helyeken, amelyekről köztudott, hogy a zsebtolvajok kedvelt terepe, (mp, szí) A kereső egyelőre számos területen elmarad az ikontól, sok kulcsszóra egyáltalán nem ad találatot, néha pedig irreleváns weboldalak címével rukkol elő A Google babérjaira tör az új internetes kereső, a Cuil FELDOLGOZÁS A kaliforniai start-up vállalko­zás mögött egy házaspár áll: Tom Costello, a Stanford egyetem pro­fesszora korábban az IBM alkal­mazásában adattárolási rendsze­rekkel kapcsolatos kutatásokat végzett, felesége, Anna Patterson 2004 óta dolgozott a Google-nál többek között a weboldalak inde­xelését végző algoritmuson, va­lamint azon az eljáráson, amely az oldalakhoz hirdetéseket ren­del. A harmadik alapító, Russel Power szintén a Google-tól érke­zett, emellett a fejlesztőcsapat tagja Louis Monier, aki résztvett az AltaVista és a BabelFish megal­kotásában, illetve az eBay kereső­jének fejlesztésében. A Cuü megalkotói szerint a leg­nagyobb erősségük, hogy 120 mil­liárd weboldal tartalmában ke­resnek, míg a piacvezető Google adatbázisa „csupán” 40 milliárd oldalt ölel fel. Á start-up mögött álló házaspár szerint a Cuil titka, hogy egy minden eddiginél haté­konyabb adatbázist tudtak létre­hozni a weboldalak tartalmából, amelynek működése a verseny­társakhoz képest kevésbé hard­verigényes, így gyorsabb és ke­vésbé költséges is egyben. Az új kereső nem csak a motor­ját, hanem a megjelenítési felüle­tét tekintve is újszerű: a találato­kat nemcsak egyszerűen kilistáz­za, mint a Google, a Yahoo vagy éppen a Microsoft Live Search, hanem egy újsághoz hasonlóan, több hasábba rendezve mutatja meg őket. Jobboldalt ehhez társul egy lenyitható menü, ahol további kapcsolódó témák találhatók összegyűjtve. A Google-verőnek szánt kereső egyelőre azonban számos terüle­ten elmarad az ikontól. Sok kulcs­szóra egyáltalán nem ad találatot, néha pedig teljesen irreleváns weboldalak címével rukkol elő. Arról már nem is beszélve, hogy míg a Google-nak számos speciá­lis keresője van (pl. árkereső, képkereső, hírkereső), addig a Cu­il ma még csak egy szimpla web­kereső - ráadásul egyelőre annak sem túl jó. A Cuil máris összeszedett 33 millió dollár kockázati tőkét, ami elegendő volt az első lépésekhez. Hosszú távon a kereső hirdeté­sekből kíván élni, bár jelenleg még egyet sem látni az oldalon. Ennek oka, hogy a cég egyelőre nem dolgozta ki az üzleti modellt, az is lehet, hogy saját maguk érté­kesítik majd a hirdetési felületet, de az is lehet, hogy egy partnerre bízzák ezt. A Cuil kínosan ügyel arra, hogy elkerülje a „Nagy Testvéri’ látsza­tát, a kereső nem gyűjt adatokat a felhasználókról, nem őriz meg IP- címeket, és az egyes személyek­hez kötődő keresések listáját sem tárolja el. Anna Patterson szerint ennek oka, hogy az általuk kifej­lesztett algoritmus a weboldalak tartalma, nem pedig a népsze­rűségük alapján rendezi sorrend­be a találatokat, (bá) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava

Next

/
Oldalképek
Tartalom