Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-29 / 175. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 29. www.ujszo.com RÖVIDEN Átfogó tárlat Paul Klee munkáiból Bécs. Paul Klee (1879-1940) svájci festőművész és grafikus 150 művét vonultatja föl FormenSpiele (Formajátékok) címmel az a bécsi tárlat, amely az Albertinában látható augusztus 10-ig. A művésznek szinte az egész életművéről ad átfogó képet a kiállítás, amelynek alapja az a 65 munka, amelyet Carl Djerassi osztrák születésű, az Egyesült Államokban élő feltaláló adott a múzeumnak. 40 alkotást a San Franciscó-i Modem Művészetek Múzeuma kölcsönzött, 35 olajkép pedig külföldi gyűjteményekből és múzeumokból érkezett a tárlatra. A kiállításon többségben vannak Paul Klee grafikái, mert a Djerassi-gyűjtemény főként a művész munkásságának erre a területére koncentrál. Paul Klee Svájcból 18 éves korában Münchenbe ment képzőművészetet tanulni, de a festészeten kívül érdekelte a zene, a tudomány is. (MTI) ■4 «0 Kosziba Klaudia: Napimádás (olaj, vászon) (Képarchívum) Szlovákiai magyar művészek kiállítása Budapesten Alkotások fontos falakon JUHÁSZ KATALIN Budapest. Tizenegy szlovákiai magyar képzőművész huszonegy alkotása látható holnaptól augusztus 14-ig a Millenáris Piros-Fekete Galériájában. Valamennyi kiállított mű nyertesnek tekinthető, szakavatott szlovák-magyar zsűri választotta ki őket egy pályázat keretében. A Magyar Köztársaság Pozsonyi Nagykövetsége a nyár folyamán új épületbe költözik, és fogadóhelyiségeinek, valamint folyosóinak falait helyi magyar képzőművészek alkotásaival szándékozik díszíteni. A Magyar Köztársaság Pozsonyi Kulturális Intézete, a miniszterelnöki hivatal és a Balassi Intézet közreműködésével július folyamán pályázatot hirdettek helyi képzőművészek számára a fontos belső terek barátságosabbá tételére. A kezdeményezés célja a kortárs szlovákiai magyar képzőművészekben annak az érzésnek az erősítése, hogy Magyarországon számon tartják őket, és büszkén reprezentálnak velük. A nagykövetség is sokat nyer a pályázatnak köszönhetően, mert olyan magas színvonalú, eredeti műalkotások díszítik majd a falakat, amelyek illeszkednek a modern épület belső tereihez. Az ötletgazdák egy rendhagyó állandó kiállítást akarnak létrehozni, amely felkeltheti a kortárs képzőművészet iránt érdeklődő külföldi diplomaták és üzletemberek figyelmét a művészek iránt. Összesen 24 művész pályázott. Valamennyien eleget tettek a feltételeknek, azaz felsőfokú képző- művészeti végzettségük van, vagy művészeti tanulmányokat folytatnak, valamint szlovák állampolgárok. Egy művész három alkotás fotóját küldhette el a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének címére. A fotók névtelenül kerültek az öttagú szakmai zsűri elé (Hajdú István művészet- történész, a Balkon című folyóirat főszerkesztője, Ivan Gerát, a Szlovák Művészettörténeti Intézet igazgatója, Hushegyi Gábor esztéta, Krasztev Péter, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének pozsonyi igazgatója, valamint Heizer Antal pozsonyi magyar nagykövet). A bírálók az egyes alkotások esztétikai értékein túl azt is figyelembe vették, mennyire illeszkedik a műalkotás az épület belső terébe, illetve mennyire reális a művészek által megadott ár. A kiválasztott alkotásokat a budapesti Millenáris Piros-Fekete Galériájában állítják ki július 30. és augusztus 14. között. A két hét alatt a látogatók szavazhatnak kedvenc képeikre, a magyarországi szponzorok, műgyűjtők, galériások pedig válogathatnak a kiállított művekből, illetve felvehetik a kapcsolatot a képzőművészekkel, akik közül sokan először állítanak ki Budapesten. Megnyitó helyett a szervezők ünnepélyes tárlatzáróra készülnek augusztus 14-én, 15 órakor. Ezt követően az alkotások visszakerülnek Pozsonyba, a nagykövetség épületébe. Tizedik alkalommal rendezte meg a Szlovákiai Magyar írók Társasága a Fiatal írók Táborát ElláGyula, Gyulagyöngye és Gyalu A mentorok a toliforgatók körében. Balról Grendel Lajos, Hizsnyai Zoltán, N. Tóth Anikó, jobbra éppen Z. Németh István osztja a tanácsot (Nagy Erika felvétele) Nagymegyer. Fiatal írók Tábora, mégpedig tizedik alkalommal - az elmúlt hét végén egy városszéli panzióban, bukolikus környezetben szervezte meg a Szlovákiai Magyar írók Társasága évente ismétlődő rendezvényét. LAKATOS KRISZTINA A háttérben lágyan ringadozó gabonamezők, szürke libacsapat számyverdeső nekiveselkedése, ligetek és istállók; az előtérben pedig kölyökvukk korú szerzőket okítottak bölcs, sokat tapasztalt Karakók. Ahogy azt Nagy Erika, a szervezet titkára elmondta, hagyományos rendezvényről van szó, idén mégis változott némileg az összkép. Az elmúlt években a táborban a fiatal írókat leginkább a már publikáló, nemegyszer kötettel rendelkező, így „íróvá avatott” generáció képviselte, mellettük jelentek meg néhányan a Pegazus pályázat győztesei közül. Ezzel szemben most kifejezetten a „palántáké” volt a pálya. Idén emlékeztünk meg az Iródia mozgalom elindulásának 25. évfordulójáról, részben ez a tény ihlette a gondolatot, hogy a tábor azokat a fiatalokat gyűjtse össze, akik most állnak a startvonalon, de hogy szerepelnek-e majd ilyen-olyan bibliográfiákban és repertóriumokban, az még a jövő zenéje. Meghívást kaptak a Pegazus idei és elmúlt évekbeli reményteljes résztvevői, ületve olyan ifjú alkotók, akik az SZMÍT honlapján elérhető Fiatal írók rovata kínálta lehetőséggel éltek. (Azok, akik elküldik írásaikat a társaság címére, mentort választhatnak, aki egy éven át segít az alkotó munkában. A mentor szerepét Bolemant László, Csepécz Szilvia, Cs. Liszka Györgyi, Hajdú István, Hizsnyai Zoltán, Hogya György, Juhász R. József, N. Tóth Anikó, Szászi Zoltán és Z. Németh István vállalta.) A négynapos táborban a dél- előttöket a műhelymunka kötötte le. N. Tóth Anikó, Hizsnyai Zoltán és Z. Németh István kezei között egy-egy csapat alakult a mintegy húsz résztvevőből, és formálódtak, alakultak a fiatalok által hozott szövegek is. Délután felolvasások, viták, megbeszélések, elemzések, kíméletesen is pontos élveboncolások követték egymást, este pedig egy-egy előadást, beszélgetést hallgathattak meg a táborlakók. Hodossy Gyula, az SZMÍT elnöke az Iródia 25 évéről mesélt, Grendel Lajos Kossuth-dí- jas prózaíróval Cs. Liszka Györgyi, a Vasárnap főszerkesztője beszélgetett, és külön est foglalkozott a szomszédos nemzetek kortárs irodalmával. Persze „előadók” és „hallgatók” nem különültek el élesen, hiszen a tábor alatt ki hosszabb, ki rövidebb ideig, de elérhető volt akár egy személyes beszélgetésre is. S hogy mit is írnak a legfiatalabb fiatal szerzők? Erre a vasárnap esti táborzáró gálaműsor adott összesített választ, amikor a három csapat - az ElláGyula, a Gyulagyöngye és a Gyalu - tagjai felolvasták az előző napok során átalakult, szerkesztgetett műveiket. Örömhír, hogy színes a felhozatal: egyperces prózáktól és haikuktól kezdve a bölcseleti lírán át a romantikus történelmi regény(részlet)ig minden akad. A jövő generációja talán kicsit sokat foglalkozik az elmúlással, de sebaj - a fiatalság olyan betegség, ami hamar elmúlik... Heath Ledger A sötét lovag című filmben olyan ikonikus gonoszt teremtett meg, aki sokáig fennmarad Joker posztumusz Oscart hozhat a színésznek MTl-PRESS „Úgy érzem, nevezni fogják, nagyon meglepődnék, ha nem ő nyerné az Oscar-díjat” - jósolta fiatalon elhunyt kollégájával, Heath Ledgerrel kapcsolatban Sir Michael Caine A sötét lovag New York-i díszbemutatóján. Christopher Nolan Batman-folytatásában olyan elementáris erővel játssza Joker figuráját, hogy a hollywoodi szakma már széltében-hosszában beszéli: Ledger lehetne a hetedik olyan színész az Oscar-históriá- ban, aki posztumusz kerül fel az akadémiai díjra jelöltek listájára. „Heath olyan ikonikus gonoszt teremtett, aki sokáig fennmarad, és természetesen nagyon szeretném, ha díjat kapna érte. Ebben a filmben tanúi lehetünk a tehetségének és ünnepelhetjük. Ami még jöhet, az csak a ráadás” - fogalmazta meg Christian Bale is, aki Joker ellenfelét, Batmant alakítja. A szuperhősmozik persze nem tipikusan azok a filmek, amelyekért Oscart szoktak osztogatni. A január 22-én véletlen gyógyszertúladagolás miatt 28 esztendős korában távozott színész azonban sokak szerint esélyes arra, hogy az Amerikai Filmakadémia díjának történetében másodikként kapja meg halála után a legrangosabb hollywoodi kitüntetést. Peter Finch volt eddig az egyetlen, aki posztumusz Oscarhoz jutott: 1977-ben, halála után két hónappal kapta meg a legjobb színész díját a Hálózat főhősének alakításáért. Rajta kívül James Deant kétszer is jelölték Oscarra a halála után: az 1955-ös Édentől Keletre és egy évvel később az Óriás című filmért. Spencer Tracey 1967-ben a Találd ki, ki jön ma vacsorára, Ralph Richardson 1984-ben a Greystoke - Tarzan, a majmok ura, valamint Massimo Troisi 1995-ben a Neruda postása című produkcióért kapott Oscar-jelö- lést. Egyetlen színésznőként a legendás Jeanne Eagels sorolható a posztumusz díjra jelöltek közé, akit 1929-ben vettek fel a listára a The Letter című filmmel. Ök öten azonban holtukban nem nyerték el a szobrot. „Talán ő lesz az első színész Peter Finch óta. Talán mégis megnyeri ezt az átkozott dolgot” - fakadt ki Gary Oldman. „Nem láttam még ilyen gonoszt vagy rosszfiút, mint ő, mióta Dennis Hopper eljátszotta Frank Booth-ot a Kék bársonyban, még Hannibal Lecte- ren is túltett” - magyarázta a színész, aki Jim Gordon zsarut alakítja a Batman-folytatásban. A Rolling Stone magazin mérvadó filmkritikusa, Peter Travers már június végi recenziójában felvetette, hogy gondolkodás nélkül csatlakozna egy mozgalomhoz, amelynek célja az lenne, hogy Finch után Ledger legyen a következő holtában díjazott oscaros. Mint írta, a színész Joker-ábrázolása „őrülten-eszeveszetten-lán- golóan briliáns”. Ledger korábbi szerepei között egy sem volt a Jokerhez fogható. Még rajongóit is meglepte Nolan választása, Jack Nicholson emlékezetes szerepéhez (amelyért Arany Glóbusszal jutalmazták) túl fiatalnak gondolták a sztárt. „Olyan gonoszt akartunk alkotni, aki ikonikus és rettenetes, ugyanakkor érezhetően emberi” - emlékezett vissza Nolan elismerően szólva róla, hogy Ledger „nagyon érdekes módon” valósította meg az elképzelését, és megjósolta, hogy a közönséget le fogja nyűgözni az előadása. A rendező ugyanakkor kitért az Oscar-talál- gatósdi elől, és helyette inkább színésze kivételes alakítását dicsérte. Ledger három éve már nagyon közel került a filmakadémia díjához, amikor a Brokeback Mountain - Túl a barátságon című Ang Lee-produkcióval bekerült a legjobb színész díjának öt nevezettje közé. A meleg cowboytörténettel felkeltette a szakma figyelmét, és sokak elismerését kivívta. Tragikusan hirtelen halála megrázta Hollywoodot, és egy kicsit mitikus figurává nemesítette. Egy józanabb értékelés szerint azonban „az a tény, hogy eddig csupán egyetlen színész nyert Oscart a sírból, arra utal, hogy az Oscar szempontjából, aki halott, az halott. Talán azért, mert az Oscar a nagy egymásra borulásokról szól. Es senki sem akar egy holtat a keblére ölelni” - jegyezte meg a TheEnvelope.com szerzője. Az is árnyalja a kérdést, hogy az aranyozott trófeát zömmel pozitív, de legalábbis szimpatikus hősöknek osztják a filmakadémia szavazói, s a velejéig romlott Joker nem éppen ebbe a kategóriába ülik. Az esélyeket pedig tovább csökkenti az akcióműfajra nyomott stigma. Persze akadnak ellenpéldák is: Anthony Hopkins kannibál pszichopatája vagy Kathy Bates írókínzó ápolónője és Charlize The- ron rémes sorozatgyilkosa, sőt Forest Whitaker brutális diktátora is maga mellé tudta állítani a szavazókat, akárcsak idén Javier Bar- dem, a Nem vénnek való vidék bérgyilkosa. (Reuters-felvétel „ Őrülten-eszeveszetten-lángolóan briliáns"
