Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-03 / 154. szám, csütörtök
A nap száma: Szlovákiában a lakosság százaléka nem szeretné, ha a szomszédjában romák laknának 2008. július 3., csütörtök Ára 11 Sk (előfizetőknek 10 Sk) 61. évfolyam, 154. szám www.ujszo.com 4. oldal Olaszliszkai emberölés: helyszíni bírósági tárgyalás A holttest helyére egy bábut fektettek az útra; több mint száz rendőrt vezényeltek ki Változnak az általános autópiaci szokások A drága benzin miatt mindinkább a kis fogyasztású kocsikat keresik J 6. oldal Ezek az önök liblingjei. Robert Fico kormányfő az előző jobboldali kormány tagjairól, akik szerinte a Pravda és a Sme kedvencei voltak r Döntés a Zajac-reformról Nem ellentétes az alkotmánnyal Pozsony. Az alkotmánybíróság tegnapi két döntése szerint az előző kormány idején megvalósított egészségügyi reform nem volt ellentétes az alkotmánnyal. Megerősítette azt is, hogy az egészségügyi ellátás ingyenessége nem következik az alaptörvényből. Az akkori ellenzék - a jelenlegi kormánykoalíció - a Rudolf Zajac egészségügyi miniszter nevével fémjelzett reform keretében jóváhagyott két törvényt támadta meg az alkotmánybíróságon, a testület mindkét beadványt elutasította. Az egészségügyi ellátás mértékét szabályozó jogszabályt azért vitték az alkotmánybíróság elé, mert a díjmentes ellátás mértékének meghatározását kormányrendeletre bízta. A taláros testület szerint azonban a jogszabály meghatározza a pontos játékszabályokat, így a részleteket a kabinet is szabályozhatja, nem kell azt a parlamentben elfogadott törvénnyel tennie. A betegek számára azonban ez nem okoz változást, a kormány ugyanis nem készül arra, hogy egyes kezeléseket fizetéskötelessé tegyen. Az alkotmánybíróság nem talált kivetnivalót abban sem, hogy az előző kormány idején kötelezően részvénytársasággá alakultak az egészségbiztosítók. „Az, hogy a törvényhozás a részvény- társasági formát részesítette előnyben, még nem jelenti azt, hogy ezzel veszélybe kerülne a gyógykezelés” - áll az indoklásban. A Dzurinda-kormány a biztosítók gazdálkodásának jobb átláthatósága miatt választotta ezt a szervezeti formát, (lpj) Vagyoneredet: az alkotmánybíróság elnapolta a határozat kihirdetését Paška Pozsonyból közbelépett Pozsony/Kassa. Továbbra sem tudni, alkotmányellenes-e a vagyon eredetéről szóló törvény. Az alkotmánybíróságnak tegnap kellett volna nyilvánosságra hoznia ezzel kapcsolatos határozatát, erre viszont Pavol Paška házelnök kérésére csak szeptember 3-án kerül sor. DEMECS PÉTER Paška ugyanis részt akar venni a határozat nyilvános kihirdetésén, ezért levélben kérte a halasztást a taláros testülettől, amely eleget tett neki. Ellenzéki képviselők szerint kétség nem fér hozzá, hogy befolyásolja a független bíróságot. A vagyon eredetéről szóló törvényt a parlament 2005-ben fogadta el, de a képviselők egy csoportja az alkotmánybíróságra adta, amely a jogerős döntésig egy előzetes határozattal felfüggesztette a jogszabály hatályosságát. Néhány független honatya úgy akarta megkerülni a taláros testület döntését, hogy idén egy gyakorlatilag ugyanolyan törvényt terjesztettek a parlament elé. Robert Fico kormányfő eleinte támogatta a jogszabályt, később viszont megváltoztatta véleményét, és kijelentette: ismerni szeretné az alkotmánybíróság határozatát. A koalíciós képviselők végül úgy döntöttek, az ellenzéki javaslatról nem tárgyalnak, és kiiktatták az aktuális ülés programpontjai közül. Ha már tegnap kiderült volna, hogy a három éve elfogadott törvény nem sérti az alkotmányt, automatikusan hatályba lépett volna, és mától az lett volna köteles igazolni vagyona eredetét, akinek a jövedelme és a vagyona közti különbség meghaladja a minimálbér ezerszeresét, vagyis jelenleg a 8 100 000 koronát (270 000 euró). Ha az illető nem tudná igazolni, hogy törvényes módon jutott hozzá vagyonához, az automatikusan az állam tulajdonába kerülne. Paška miatt viszont a határozatra szeptemberig várni kell. Dániel Lipšic egykori igazságügyi miniszter szerint kétség nem fér hozzá, hogy a koalíciós képviselők „félnek” az alkotmánybíróság határozatától. „Mi más magyarázhatná Paška lépését. Hiszen ha ott akart volna lenni a bíróságon, elmehetett volna. Egész délután nem ült a parlamentben. Teljesen egyértelmű, hogy félnek a határozattól, nagyon jól tudják, hogy meggyűlne a bajuk a törvénnyel, és nagyon sok koalíciós képviselő gondba kerülne, mivel nem tudná megmagyarázni vagyonának eredetét” - mondta az Új Szónak Lipšic, hozzátéve: a bíróság történetében még nem fordult elő, hogy egy koalíciós képviselő így befolyásolja a taláros testület munkáját, és kérésére elhalasszák valamilyen határozat kihirdetését. Jozef Skybjak, az alkotmánybíróság szóvivője lapunknak elmondta: kizártnak tartja, hogy a határozat bejelentésének elhalasztása bármilyen módon befolyásolhatná a bíróságot. Horváth György alkotmánybíró szerint a törvénnyel kapcsolatban már megszületett a határozat, a taláros testület viszont Paška javaslata miatt szeptember 3-án tart róla titkos szavazást, s eldöntik, hogy alkot- mányellenes-e a jogszabály. Horváth egyébként nem akarta kommentálni a házelnök levelét. „Megvan róla a véleményem, de nem mondhatom el” - tette hozzá az alkotmánybíró. Továbbra sem vizsgálják a mesés vagyonok eredetét. Döntés meghozatala nélkül álltak fel az asztaltól az alkotmánybíróság tagjai. (SITA-felvétel) Az unió 27 országában végzett felmérés eredményei szerint a negatív listát Csehország és Olaszország vezeti; Lengyelország toleráns Eurobarometer: Szlovákiában nem szeretik a roma szomszédot ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Pozsony. Szlovákiában az emberek 38 százaléka nem szeretne roma szomszédot - derül ki az Eurobarometer tegnap közzétett jelentéséből. Ez az arány magasabb, mint az uniós átlag, mely 24 százalék. A felmérés keretében azt vizsgálták, milyen a lakosság toleranciaszintje a nőkkel, a fogyatékosokkal, az etnikumokkal, a homoszexuálisokkal és a romákkal szemben. Az eredmények azt mutatják, hogy a romák képezik a legkevésbé kívánatos csoportot Európában, s a többségi lakosság nem szívesen fogadná be szomszédjának. A 27 országban végzett felmérés során 27 ezer személynek tették fel a kérdést, hogy szeretné-e, ha a szomszédjában cigányok laknának. A negatív listán Szlovákia a harmadik - Csehország és Olaszország után. Nálunk a megkérdezettek mindössze 17 százaléka mondta, hogy nem zavarná, ha szomszédja roma lenne. A lista abszolút ■„győztese” Csehország - a felmérés adatai alapján ott tolerálják a legkevésbé ezt az etnikumot. A csehek 47 százaléka felelt úgy, hogy nem érezné jól magát, ha romák laknának a közelben, és csak 9 százalékot nem zavarná ez. Európában a romákkal szemben a lengyelek a legtoleránsabbak - mindössze 12 százalékuk utasítja el őket. Lampl Zsuzsa szociológus lapunknak elmondta, a romákkal szembeni ellenszenvnek feltehetően az az oka, hogy a többségi lakosságnak volt már velük valamiféle negatív tapasztalata. További részletek a 2. oldalon, (sán) Szeret, nem szeret néhány európai uniós országban CZE ITA SVK IRE BUL AUT HUN GER EU27 ROM GBR NED FRA POL Osztályzat (1-1 (les skálán) 3,7 4,0 4,5 4,8 4,8 5,3 5,5 5,8 6,0 6,2 6,3 6,7 6,9 7,5 Szereti a romákat (%-ban) 9 14 17 24 21 22 28 33 36 34 40 40 48 58 Nem szereti a romákat'(%-ban) 47 47 38 40 36 28 28 25 24 20 22 13 12 PARLAMENTI ABSZUR Mikloško „tíz perce” Pozsony. Megbénította tegnap a parlament munkáját a Pavol Minárik volt KDH-s képviselőnek a kulturális bizottság éléről való visszahívásáról indult vita. A képviselők ugyanis az ülés elején megszavazták, hogy a hozzászólások idejét ebben a témában 10 percre korlátozzák. Emiatt éles és komikus szóváltásra került sor František Mikloško független képviselő és az éppen elnöklő Anna Be- lousovová (SNS) között. Mikloško figyelmen kívül hagyta a törvényhozás döntését, mert szerinte a „Minárik- ügyet” még két héttel ezelőtt kezdték meg, és mint mondta, egy, már folyó vitában nem lehet korlátozni a felszólalási időt. Mikloško a tíz perc leteltével is ottmaradt a szónoki pulpituson, noha Be- lousovová kikapcsolta a mikrofonját. Az ötórai szavazáskor Mikloško ugyan elhagyta a pulpitust, de rögtön utána újra „elfoglalta”. Stanislav Janiš, az SDKÚ frakcióvezetője szerint „sajnálatos, hogy a parlamentben politikai több- • séggel olyan határozatot fogadnak el, amellyel megakadályozzák a képviselők felszólalását”. Pavol Paška házelnök (Smer) szerint szomorú, hogy „azok az emberek, akiket ő a demokratikus rendszer részének tekint, nem respektálják a határozatot”. A parlamentben ezek után patthelyzet alakult ki. A közjáték úgy ért véget, hogy Janiš javaslatára összeült a házbizottság, s a testület döntése nyomán felfüggesztették az ülést. A képviselők egyébként azért korlátozták 10 percre a felszólalási időt, mert júniusban az ugyancsak független Vladimír Palkó másfél órán keresztül ecsetelte, hogy Vladimír Mečiamak nincs erkölcsi joga javaslatot tenni Pavol Minárik visszahívására. A HZDS elnöke azért váltaná le a KDH-ból kilépett képviselőt, mert egyetlen parlamenti pártnak sem tagja, ezért szerinte nem illeti meg a poszt, (s, -sán) 771335 705045 AKTUÁLIS JEGYBANKI ÁRFOLYAMOK EURÓ 0 IDŐJÁRÁS NÉVNAP ÚJ SZÓ-ELŐFIZETÉS USD EUR GBP CZK 100 HUF PLN A cikkeinkben használt 30 koronás euróJobbára derült ég, néhol zápor ? ' Kornél, Telefon: ▲ A 19,173 30,323 ▼ 38,104 A 1,269 A A 12,834 9,025 kurzus még nem hivatalos. A végső, hivatalos árfolyamot július 8-án állapítják meg. A hőmérséklet 27 és 34 fok között várható. '' Soma 02/59 23 34 11
