Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-26 / 173. szám, szombat

24 Presszó ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 26. www.ujszo.com Hátrányai A fentiekből kifolyólag nehéz bármit is felhozni ellene. Talán annyit, hogy ha nem a megfelelő érzékkel alkalmazzák, a nyugalom helyett ri­degséget, rosszabb esetben komikus összhatást eredményezhet. A zen stílus Előnyei Hova ajánlott Egyszerűsége és szerénysége miatt szinte minden jellegű beltérbe illik, még az ilyen szempontból problematikus kis panellakásokba is. Igaz, ezekben, a 70-es, 80-as évekbeli „szocreál” családi házakban csínján kell bánni a keleties kiegé­szítőkkel, pont az említett komikus összhatás elkerülése céljából. A zen a buddhizmus japán irányzata, amely a prag­matizmuson és személyes megélésen alapul. A zen bölcselet egyben a buddhizmus legemészthetőbb vál­faja a nyugati kultúra számára, s a múlt század 60-as éveitől egyre nagyobb népszerűségnek örvend Euró­pában és az Egyesült Államokban. A zen - mint látás­mód és életfilozófia - az élet számos egyéb területére, így a lakberendezésre is kivetíthető, ahol ki is alakítot­ta saját egyéni stílusát. Ennek lényege az egyszerűség, tisztaság, egyensúly, minden művességtől és modo­rosságtól való mentesség. Ebben nagyon hasonlít a skandináv stílushoz, amely szintén az egyszerűséget és természetességet kedveli, a különbség abban rejlik, hogy míg a skandináv stílus olykor hűvösen, szigorú­an hat, a zen mindig derűs, nyugtató légkört áraszt. A leírtakból logikusan következik, hogy a stílusirányzat szinte kizárólag természetes anyagokkal számol: első­sorban a melegséget árasztó fát kedveli, de fontos sze­rephez jut az agyag és a textil is, valamint a megfelelő­en alkalmazott üveg. A térelrendezés lényege, hogy a helyiség egyensúlyt és nyugalmat sugározzon - felejt­sük el a túlzsúfolt, élénk színekben pompázó szo­bákat. A zen tér kevés, egy­szerű formájú, általában alacsony darabokkal dolgo­zik. Mivel e felfogás szerint a lakás legfontosabb funkciója a pi­henés, belső egyensúlyunk visszaállítása, főszerepet kapnak azok az elemek, amelyek ezt a célt szolgálják: a relaxációs és pihenősarkok, a különféle ülőkék, me­lyeket gyékényekkel, a padlóra helyezett párnákkal helyettesíthetünk; s előtérbe kerülnek az ehhez „szük­séges” kiegészítők - gyertyák, füstölők, lámpák, szob­rok - is. A színek közül a natúr fa, a fehér, a bézs és a szürke árnyalatai uralkodnak, de amint az a képeken is látható, egy-egy karakteresebb szín használata is megengedett, ha az nem bontja meg a kiegyensúlyo­zott összhatást. Szabály, hogy egy elem sem lehet túl domináns, nem vonhatja magára túlságosan a figyel­met, hiszen ez megdöntené a tér belső egyensúlyát, s kizökkentene belső nyugalmunkból, (kk) Számtalan előnye közül talán a legfőbb, hogy a stílus kifejezetten „lakóbarát”, azaz a lakók rendkívül jól érzik magukat benne. Ezen kí­vül egyszerűségének és légiességé­nek köszönhetően a kispénzűek is megengedhetik maguknak, hiszen minimális számú bútordarabbal is boldogulunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom