Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-24 / 171. szám, csütörtök
4 Régió ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 24. www.ujszo.com e-mail: reqio@uiszo.com, fax: 02/59 233 469 A roma lakosság nem fizet a szolgáltatásért Csak délig folyik a víz KOZSÁR ZSUZSANNA Kecerpeklény (Kecerovce). A nyár folyamán vízkorlátozás lépett érvénybe a Kassa melletti, javarészt romák által lakott községben. A rendelkezés valószínűleg addig marad érvényben, amíg a falu meg nem szerzi a pénzt a vízórák és a vízakna-rendszer kiépítésére. A szabályozás értelmében naponta csak déli 12 óráig folyik a víz a csapból. A megszorítás egyik oka az, hogy a víztároló nem győzi a víz átszivattyúzását. A másik, sokkal súlyosabb ok azonban, hogy a lakosok nem fizetnek a vízért. A néhány évvel ezelőtti tervek szerint minden családnak önerőből kellett volna biztosítania a vízakna kiépítését, és fel kellett volna szerelniük a vízórát is, hogy a fogyasztás ellenőrizhető legyen. Ezt azonban csak néhány család tette meg. A község többször is sikertelenül pályázott a vízaknarendszer kiépítésére, melynek költsége 23 millió korona (763 460 c). A faluban azonban más gondok is vannak. Egy nemrégiben lezajlott kassai konferencián, melyen épp a községek „testre szabott” pályázatairól volt szó, Kecerpeklény negatív példaként szerepelt a roma problémák területén. Anna Bombárová polgármester információja szerint a település 2870 lakosából 2450 roma származású. Az új szociális lakások egy év alatt tönkrementek, az iskolakerülés olyan mértékű, hogy néha a tanulók fele hiányzik az órákról. A munkanélküliség a községben 98 százalékos. _____ RENDŐRSÉGI NAPLÓ _____ Egyre több csatornafedelet lopnak el Nagyszombat. Egyre több csatornafedél tűnik el a városban. Tavaly 45 darabot loptak el, 32 előkerült. Nagyszombat törvény- módosítást sürget: a felvásárlókat is büntetné. A városban tavaly ellopott 45 csatornafedél együttes értéke meghaladja a százezer koronát (3319 €) - ekkora lett volna a Nagyszombati Vízügyi Társaság kára, ha a városi rendőrség nem csípi el azt a két tolvajt, akiknek a lelkén a legtöbb eset szárad. A fedelek a fémgyűjtőkbe kerültek. (SITA) Magyar kamionos okozott balesetet Minyavágása/Nagybereznye (Minovce/Breznica). Tragikus balesetet okozott egy magyarországi férfi nyerges vontatójával. A 40 éves férfi egy jobbkanyarban járművével a szemközti forgalmi sávba sodródott, ahol frontálisan ütközött egy Ford Tranzittal. A Ford 32 éves kelet-szlovákiai vezetője a helyszínen belehalt sérüléseibe. A furgon előbb a nyerges vontató pótkocsijának, majd a szalagkorlátnak ütközött. A magyar kamion vezetője nem fogyasztott alkoholt, az elhunyt személytől vért vesznek ugyanennek megállapítására. (ú) Komoly veszteséggel kell számolniuk a mezőgazdászoknak a kedvezőtlen időjárás miatt Gömörben ezen a nyáron nem aratnak kenyérgabonát Hanva. A július második felében bekövetkezett tartós esőzés és a szokatlan hideg miatt gondok vannak az idei aratással. SZÁSZl ZOLTÁN „Kataszrofális a helyzet” - mondta Juhász István, hanvai agrárvállalkozó. A térségben eddig a repcének csak alig 60 százalékát tudták learatni. A kalászosoknak több mint kétharmada még a táblákon várja a jobb időt. A sok eső miatt fellazult a talaj, a növények megdőltek, nehézgépekkel megkö- zelíthetetlenek a földek. Az eddigi becslések alapján idén Gömörben kenyérgabonát nem fognak betakarítani. Az ígéretesnek mutatkozott sörárpán máris jelentkeznek a gombabetegségek. A gabonafélékkel ellentétben a gyomnövényeknek kedvez a nedves idő, azok túlnövik a kalászosokat, ez pedig megnehezíti az aratást. Ha megszáradnak is valamennyire a kalászok, már sokkal törékenyebbek lesznek, ami fokozott veszteséget okoz a betakarításnál. Óvatos becslések szerint is legkevesebb harminc-harmincöt százalékos veszteséggel kell számolniuk a gazdáknak. Gömörben 17 580 hektáron vetettek gabonaféléket, ennek mindössze tíz százalékát sikerült eddig learatni. Az átlagos hektárhozam ígéretesnek, 4,2 tonnának mutatkozott. Repcét 5001 hektáron vetettek, hatvan százalékát már learatták, de ezer hektárt elvert a jég. Itt is biztató hozam ígérkezett, 2,65 tonna volt az eddigi regionális átlag. Hanva és Rimaszécs környékén nagyok a károk, ott a jégeső és a viharok szinte teljesen tönkretették a termést, több gazdát és vállalkozást ért kár. A kukoricaföldeken is hatalmas a veszteség, valószínűleg már csak takarmányozásra lesz alkalmas a még megmaradt csekély termés. Sok gazdának nincs biztosítása, így a kedvezőtlen időjárás miatti jövedelemkieséssel számolniuk kell. Míg június elején még bizakodásra adott okot a gabonatáblák állapota, a július végi helyzet már inkább siralmas. „Mást vártunk, ez lett az eredmény. A mezőgazdasággal foglalkozó embernek sajnos ezzel is számolnia kell. Régen volt ilyen rossz aratás, mint idén” - mondta Juhász István. Megdőlt a termés a gömöri határban (Szekeres Éva felvétele Gond van az egész országban Gömörben legalább már belekezdhettek az aratásba, de az ország északabbi részein, Poprád és Ólubló, valamint Túrócszentmárton és Liptószentmiklós környékén el sem tudták kezdeni a munkát. Ho- monna és Bártfa környékén is állnak a gépek; az esőzések miatt ezen a vidéken már másodfokú árvízkészültség van érvényben. Országos átlagban a tavalyinál jobbak a hektárhozamok, a repce például fél tonnával is többet, 2,67 tonnát termett hektáronként. Az őszi árpa a tavalyihoz képest több mint egy tonnával magasabb átlagot mutat eddig, 4,28 tonnát. A felvásárlási árak alakulásáról visszafogottan nyilatkoznak a szakemberek. A gabonapiac árait már évek óta a kereslet-kínálat határozza meg, csak az aratás befejezése után lehet megsaccolni, hogyan alakulnak a felvásárlási árak. (szász) Munkahelyek szűnnek meg a kétszáz embert foglalkoztató vállalatnál - az ok a korona erősödése Tömeges elbocsátás várható a losonci Novokerben SZÁSZl ZOLTÁN Losonc. Tömeges elbocsátással kell számolnia a losonci Novoker több mint nyolcvan dolgozójának, mert a cég nehéz anyagi helyzetbe került. A csempét és burkolólapokat gyártó vállalkozás gazdasági gondjait paradox módon éppen a megerősödött korona, az emelkedő energiaárak okozzák. A Novoker ugyanis termékeinek több mint a felét kivitelre szánja, így a bevételből származó haszna a korona erősödése miatt fokozatosan csökken. A munka hatékonyságát a lehető legmagasabb szintre emelték, a vállalat vezetése ennek ellenére kénytelen lesz megválni alkalmazottainak egy részétől. A még munkaviszonyban lévő kétszáz fő bizonytalanságban és feszültségben dolgozik. Senki nem tudja pontosan, kinek szűnik meg a munkahelye. Olyan eset is van, hogy egy család mindkét kenyérkeresőjét elbocsátás fenyegeti. Losoncon jelenleg 17 százalék körül mozog a munkanélküliek aránya, a város déli részén működő ipari parkba telepedett üzemekben nincs munkaerőhiány. Állást találni nem könnyű, emiatt ebben a régióban is érezhető a munkavállalók folyamatos elvándorlása. Főleg a jól képzett, felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma csökken. A losonci Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal már tud a tömeges elbocsátásról, a Novoker vezetése jelentette be a tervezett lépést. A hivatal az augusztustól állástalanná váló csempegyári dolgozókat az építőiparban és az elektrotechnikai iparban próbálja majd elhelyezni. Átképzést, új szakma tanulását is lehetővé teszik az erre vállalkozóknak. Információink szerint a losonci munkahivatal a napokban a ga- lántai munkahivatallal készül szerződést komi. Galánta környékén ugyanis munkaerőhiány van az elektrotechnikai iparban. A Novokerből elbocsátott dolgozók esetleg ott tudnának gyorsan elhelyezkedni. Az új munkalehetőség azonban lakóhelyüktől több mint 200 kilométerre van. Az érintettek közül nem mindenki képes ekkora váltásra ilyen rövid időn belül. Ujáépítik a régi kassai sörgyárat. A megroggyant, veszélyessé vált épületet le kellett bontani, ám a helyszínen luxuslakásokat építő Global Group társaság kötelezte magát, hogy a muzeális értékű ingatlant nem hagyja veszni. A rég kihasználatlanul álló épület kálváriája akkor kezdődött, mikor a Global Group elkezdte a közelben a Cassovar néven ismert luxuslakások építését 2 milliárd korona (66,4 millió c) értékben. Az 1903-ban épült sörgyár többemeletes téglafala megdőlt. Az épületet szerencsére már régebben bemérték, lefényképezték, tehát az építési tervekhez volt kiindulópont, az eredeti terveket ugyanis a levéltárban már nem találták meg. Az újraépítéshez felhasználják a régi téglákat és más építőanyagokat is, a hiányzó részeket pedig modem anyagokkal helyettesítik. A régi-új sörgyár azonban nem lesz az eredeti, százéves épület pontos mása. Az építők szeretnék az eltérő stílussal érzékeltetni, hogy a hajdani sörgyárból mi maradt meg, és mi nem pótolható már. A sörgyár „újraélesztése" körülbelül 60 millió koronába (2 millió €) kerül. (ČTK-felvételek)
