Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-02 / 153. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 2. Vásároljon velünk 19 Sok tényezőt kell mérlegelni, mielőtt légkondicionáló berendezést vásárolunk és szereltetünk fel otthonunkban, munkahelyünkön Hogyan vásároljunk háztartási klímaberendezést? Vízcseppek a klímaberendezésen. Normális körülmények között a háztartási légkondicionálók nem porlasztanak vizet a légtérbe. (Fotó: Hocsi) Kánikula idején az emberek hajlamosak arra, hogy elha­markodottan klímaberende­zést vásároljanak otthonaik­ba. Pedig ezek a berendezé­sek nem csupán nyáron használhatók, azaz nem­csak hűtésre képesek, ha­nem fűtésre is. Vásárlásakor pedig számos szempontot figyelembe kell venni, hogy tényleg a kívánt célt szolgál­ják, s ne (csak) a pénzt ve­gyék ki zsebünkből. ÖSSZEFOGLALÓ Mielőtt a klímaberendezést megvásárolnánk, ajánlatos né­hány kérdést eldönteni. Például azt, hogy a berendezést az egész lakásban, házban akarjuk-e üze­meltetni, vagy csak néhány helyi­ségben. A hűtőteljesítmény meghatározása Magánlakások esetén figyelem­be kell venni, müyen tájolású az épület, mekkora az üvegfelülete, milyen hőleadó berendezések van­nak a lakásban, házban, esetleg hány fő tartózkodik a klimatizálás során a helyiségben stb. Merthogy például egy nyugati fekvésű szobát szinte kétszer akkora klímaberen­dezéssel lehet csak lehűteni, mint egy ugyanakkora keleti tájolásút. Irodák, számítógépes munkahe­lyek, szerverszobák vagy olyan üz­letek esetében, ahol gyakran nyílik az ajtó, ahol több hűtő is üzemel, ott a gépek hőleadásával, egyéb esedeges hőterhelésekkel stb. is számolni kell. Ha alulméretezzük a szükséges hűtőteljesítményt, vagyis az igé­nyektől kisebb gépet vásárolnak, aickor a klímaberendezés gyak­rabban kapcsolja a kompresszort vagy folyamatosan üzemel. En­nek ellenére nem tudja a megfe­lelő, illetve a beállított hőmérsék­letet a helyiségben előállítani. így amellett, hogy nem éljük el a kí­vánt komfortérzést, jelentősen magasabb villanyszámlával kell számolnunk, és a készülékünk élettartalma is rövidül. A klímaberendezés kiválasztása tehát a hűtőteljesítmény és a helyi­ség hőterhelése szerint történik. A küldő egység elhelyezése Ajánlatos szakemberrel konzul­tálni arról is, hogy a klímaberen­dezés kültéri egysége milyen tá­volságra helyezhető el a klímabe­rendezés beltéri egységétől. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a szintkülönbséget sem, azaz mek­kora emelőmagasság leküzdésére alkalmas a berendezés típusa, a leghosszabb csőtávolság betartása a beltéri illetve kültéri egység közt. Ugyanis a kompresszor nem képes a hosszabb vezetékek ellen­állását legyőzni, emiatt működési hibák léphetnek fel. A fend kérdéseken túljutva meg kell oldani a klíma beltéri egysé­gének kondenzvíz-elvezetését. Ezt sok esetben - helytelenül - ki- csöpögtetik a járdára, utcára. Praktikusabb az esővíz-elvezető vagy szennyvízcsatornába tör­ténő vezetés, ám főleg az utóbbi esetén ajánlatos alkalmazni a bűzzáró szifont, amely üzemszü­net esetén (télen) sem engedi vissza a bűzt a vezetéken a klima- tizált helység légterébe. Nem mellékes a klímaberende­zés beltéri és kültéri egységének zajszintje sem. A beltéri egység zajossága a mi nyugalmunkat, a kültéri egység szomszédainkat zavarhatja. Megfelelő áramellátás Még a vásárlás előtt feltétíenül konzultáljunk vülanyszerelővel is. Meg kell ugyanis vizsgálni, mennyi áramerősség áll rendel­kezésünkre a kismegszakítónál, és hogy ez milyen viszonyban van a klíma készülék elektromos ada­taival. Utólag sok bosszúságot okozhat a hálózat fejlesztése, amely néha akár többe is kerül­het, mint maga a klímaberende­zés. Azt is ki kell derítenünk, va­jon elegendő tartalék áram­erősséggel (Amper) rendelke- zünk-e, mert a kompresszor indí­tásakor jelentős áramlökéssel kell számolni, nem elég az üzemi ára­mot figyelembe venni. Ahol az in­dítási áramlökést csökkenteni szeretnénk, ott érdemes inverte- res szabályzású klímaberende­zést vásárolni. Ez ugyan valami­vel drágább, mint egy hagyomá­nyos berendezés, de így való­színűleg nem szükséges hálóza­tot bővíteni, működéskor is kb. 30%-kal kevesebb energiát fo­gyaszt a berendezés, ezért gazda­ságosabban üzemeltethető. Fon­tos továbbá, hogy az elektromos vezetékünk keresztmetszete, a- miről üzemeltetni kívánjuk a klí­mát, megfelelő átmérőjű legyen. Ha a keresztmetszet kicsi, úgy a mérő óránktól külön elektromos megtáplálást kell biztosítani a klí­ma beltéri egységhez, vagy a klí­ma kültéri egységhez, ez gyárt­mánytól függően eltérő lehet. Minek a jele a kW? A kW egyrészt a klímaberende­zés hűtőteljesítményét, másrészt a berendezés villamos teljesítmé­nyét jelöli. Tapasztalatok alapján a villamos teljesítmény általában harmada a klíma hűtőteljesítmé­nyének. Vagyis például egy 3,5 kW-os hűtőteljesítményű klíma megközelítőleg 0,95-1,1 kW villa­mos teljesítményű. Mivel a klíma- berendezések beszerelése olyan szerszámokat, gépeket igényel, amelyek nem állnak minden vál­lalkozásban rendelkezésre, így a klíma szerelését, üzembe helyezé­sét lehetőleg szakszervizre bízzuk. A klíma helyes használata A klímaberendezést sem sza­bad túlterhelni. Ezért lehetőleg először redőnyöket vagy függönyt szereljünk fel az adott szobára. A klíma bekapcsolása előtt célszerű a helyiséget átszellőztetni, hogy ne kelljen a teljes meleg levegőt lehűteni, illetve arra is figyelni kell, hogy az adott helyiségben ne legyenek olyan berendezések, amelyek a másik oldalon hőt ter­melnek. Napközben is többször szellőztessünk. Javasoljuk, hogy a hőmérsékle­ti eltérés a kinti és a benti levegő között maximum 10 °C fokos le­gyen. A nagy hókülönbség megvi­seli az emberi szervezetet és akár gyulladást, meghűléses megbete­gedést is okozhat. Egészségkárosodást okozhat A klímaberendezés nem friss le­vegőt fúj a helyiségbe, hanem ugyanazt a szobai levegőt hűti, forgatja és szűri. Ebben a zárt rendszerben könnyen elszaporod­nak a baktériumok, a vírusok és a gombák. Ahogy a piszkos mosó­gép sem tudja teljesen tisztára mosni a ruhákat, úgy a lakásban belélegzett levegő sem lehet töké­letesen tiszta, ha nem tiszta klí­maberendezés és légtisztító állítja azt elő. A klímaberendezés szűrőrend­szerének elsődleges feladata, hogy a szűrőn telepedjenek meg a levegőből kiszűrt anyagok, és ne jussanak vissza a klimatizálás során a keringtetett, lehűtött le­vegőbe. Ha nem tisztítják a klí­maberendezés szűrőjét, illetve a klímaberendezés beltéri egysé­gét évente legalább egyszer spe­ciális tisztítószerrel, akkor a szennyeződések és a betegséget okozó anyagok visszajuthatnak a légtérbe. Mindez súlyos légúti megbetegedésekhez vezethet, melynek tünetei hasonlítanak a tüdőgyulladás szimptómáihoz. Szakértők figyelmeztetnek: Az otthoni kis, időnként használt klímaberendezéseket is rendsze­resen, évente legalább egyszer tisztítani, fertőtleníteni kell. El­lenkező esetben az azokban pan­gó víz a berendezés bekapcsolása után aeroszonizálódik, és ez be­tegséget okozhat. A klimatizálás közben a hűtött helyiség levegője rendszerint ki­szárad, ez okozhat fejfájást, szé­dülést, kimerültséget, légzési pa­naszokat, légszomjat, valamint a szem és a nyálkahártya szárazsá­ga is tapasztalható. A bőr is gyak­ran megsínyli a klíma hűs le­vegőjét. Sokan ízületi fájdalmak­ra panaszkodnak. Előfordulhat megfázás is, ha a külső magas hőmérsékletről érkezünk a na­gyon lehűtött helységbe. Karbantartási útmutató Az előzőekből is kiderült, hogy a különböző speciális szűrők el­lenére a rendszeres karbantartás­tól függhez egészségünk. A klíma karbantartási módját a garancia­füzet taglalja a jótállási feltételek részeként. Ezért vásárlás előtt ajánlatos áttanulmányozni a jót­állás feltételeit is. Egyes hibatípusok esetén fel­vetődik a kérdés, vajon kikerül­het-e a hűtőközeg a klímaberen­dezésből. A klímaberendezés a hűtőközeg szempontjából zárt rendszerű, ezért a hűtőközeg nem kerülhet a környezetbe. A klíma szerelését követően a nyomást és nyomástartást a szerelők ellenőr­zik. A hűtőkör kialakításnak gáz- tömörnek kell lenni, ezért ha a rendszer „szivárog” addig a hűtőközeg nem kerülhet betöltés­re. Csak szándékos rongálás kö­vetkezményeként kerülhet ki a hűtőközeg a rendszerből. A besze­relést követően ügyeljünk rá, hogy a csöveket véletlenül se fúr­ják vagy roncsolják meg! A mobilklíma előnyei és veszélyei Sokan úgy gondolják, pénzt ta­karítanak meg mobilklíma vásár­lásával. Mobüklímának azokat a klímaberendezéseket nevezzük, melyeket szabadon szállíthatunk, mozgathatunk egyik szobából a másikba. A mobilklímák veszé­lyekkel is járhatnak pénztárcánkra nézve. Vásárlás előtt alaposan győződjünk meg, milyen típusú és kialakítású mobilklímával kíván­juk komfortosabbá tenni ottho­nunkat. A kereskedelemben jelen­leg kapható klímaberendezéseket, kivitelük szerint két csoportra oszthatjuk: vastag gégecsővel ren­delkező típusokra és kirakható kültéris változatokra. A két verzió között, a kinézeten és kialakításon kívül, műszaki kü­lönbségek is vannak. Mindkét tí­pus működése megegyezik a ha­gyományos klímaberendezés mű­ködésével, ám a meleg oldalon je­lentős eltérés van a két típus kö­zött. A „kirakható kültéris” válto­zatoknál a meleget a gép a külső, kültéri egységben elhelyezett kondenzátora segítségével adja le, ami megszokott módszer a már ismert háztartási klímáknál. A vastag gégecsővel szerelt válto­zatoknál viszont a gép kondenzá­tora, amely az elvont energiát hi­vatott leadni, a készüléken belül helyezkedik el. Erről a kondenzá­torról egy belső ventillátor fújja a meleg levegőt, a vastag gégecsö- vön keresztül, ki a szabadba. A kondenzátor hűtését a szobából kiszívott, egyszer már lehűtött le­vegővel oldják meg, így a kiszívott levegő helyére a nyílászárókon keresztül új kinti, nyári, meleg le­vegő kerül. Klímahasználati tippek: ♦ Ne üljön a klímából kiáramló hideg levegő útjában ♦ Fogyasszon sok vizet és rendszeresen hidratálja a bőrét ♦ Az irodában a könnyű nyári öltözetet egészítse ki egy harisnya- nadrággal, vékony kardigánnal ♦ Rendszeresen szellőztessen, napi egyszer pár percre menjen ki a szabad levegőre és szellőztesse ki a fejét, tüdejét Egy klímaberendezés okozta rejtélyes tüdőbetegség, mely főleg az öregeket, a cigarettázókat és a legyengült immunrendszerű embereket veszélyezteti A tiszta klímaberendezés nem terjeszti a légionéba betegséget ISMERTETŐ A legionellózis nevezetű rej­télyes betegséget 1976 júliusában az USA-ban, az Amerikai Légioná­riusok nevű veterán segélyszerve­zet phüadelphiai találkozásán észlelték először. A résztvevők nagy számban egy tüdőgyulladás­hoz hasonlatos tüneteket produ­káló betegségben szenvedtek. A 4400 részvevő közül 182 betege­dett meg, 29 részvevő meghalt, 147 pedig kórházi kezelésre szo­rult. A hatóságok kezdetben ter­rorcselekményre gyanakodtak. A kórokozót csak 1977 januárjában izolálták, az új baktériumfajt a lé­gionáriusok emlékére Legionelia pneumophüa névre keresztelték. A vizsgálatok kimutatták, hogy a fertőzés forrása a szállodai konfe­renciaterem központi légkezelő berendezésének nedvesítőkamrá­ja volt, amelyben felszaporodtak a baktériumok. A betegség megállapítása után a fertőzés eredetét kezdték ku­tatni. Kiderült, a legionellák em­beri bőrfelületre vagy a tápcsa­tornába jutva nem okoznak be­tegséget, a fertőzés egyetlen le­hetséges útja a baktériumokkal szennyezett víz belélegzése. Két­napos lappangási idő után magas láz, izomfájdalmak, száraz köhö­gés, nehéz légzés, hasmenés, tu­datzavar jelentkezik. A betegség főleg az öregekre, a cigarettázók- ra, a tüdőbetegségben szenve­dőkre és a legyengült immun­rendszerű emberekre jelent fo­kozott veszélyt. Az emberi immunrendszer a le- gionellákat falósejtek segítségé­vel pusztítja el. A rendkívül ellen­álló sejtfalú legionellák azonban a tüdőbe jutva képesek lehetnek a túlélésre, sőt, szaporodásra a fa­lósejtekben; az eközben elpusztu­ló falósejtek kiváltják a súlyos tüdőgyulladást. A nagyobb mé­retűek fennakadnak a felső légu­tak szűrőrendszerén, a kisebbek távoznak a kilélegzett levegővel. Talán ez a magyarázat a legionel­lák okozta betegség kétféle for­májára. A feltehetően a nagyobb méretű baktériumok által kivál­tott ún. Pontiac-láz esetében a tü­netek a felső légutakra korláto­zódnak, ezek alapján a betegség az esetek többségében nem is kü­löníthető el az influenzától. Halá­los kimenetelű Pontiac-láz nem ismeretes. A legionellózis másik formájá­ban a kezdeti tünetek szintén influenzaszerúek, ezt azonban a későbbiekben nagyon magas láz­zal járó súlyos tüdőgyulladás kö­veti, amihez az esetek jelentős részében emésztő- és idegrend­szeri tünetek is társulnak. A be­tegség az influenzához hasonló tünetek miatt gyakran ismeret­len marad. A fertőzés hatására a vérben antitestek jelennek meg, amelyek a későbbi súlyosabb fertőzések ellen is védelmet nyújthatnak. A legionellózis civilizációs be­tegség, természetes környezet­ben gyakorlatilag sohasem jöhet­nek létre a fertőzés feltételei. A természetes vizek olyan kis kon­centrációban tartalmaznak legio- nellabaktériumokat, hogy azok gyakorlatilag nem jelentenek ve­szélyt. A legionellózis kialakulá­sához tehát szükséges, hogy a baktériumok bejussanak a klíma- berendezésbe és ott elszaporod­janak. Ha a berendezések fer­tőzött vízcseppeket bocsátanak ki a környezetükbe, akkor fennáll annak a veszélye, hogy ezeket a cseppeket az emberek tartósan belélegzik. A háztartási légkondicionálók normális esetben nem porlaszta­nak vizet a légtérbe, tehát legio­nelia betegséget sem okozhatnak. Ha viszont a kondenzvíz elvezeté­se rossz, akkor a klíma beltéri egységének ventilátora a felgyü­lemlett vizet beporlaszthatja a légtérbe. Ez a levegőbe jutva ko­moly allergiát vagy más légúti fertőzéseket okozhat. A klímabe­rendezés elfertőződöttségét álta­lában jelzi a klíma beltéri egy­ségből áradó ammóniás vagy egyéb kellemetlen szag.

Next

/
Oldalképek
Tartalom