Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-19 / 167. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 19. Szalon 13 Belgium zavarba ejtő rendje el akarja altatni minden gyanúdat... Belga bír SZALAY ZOLTÁN Össze kell illesztened, mint egy szilánkjaira tört pohár da­rabjait, pedig még egyben van, egyelőre. A vállalkozás teljesen reménytelen, állapítod meg, ahogy lefordulsz a Rue Belliard- ról (Belliardstraat), a Maelbeek (Maalbeek) metrómegálló irá­nyában, majd, miközben átha­ladsz egy kis parkon a Rue Ste- vin (Stevinstraat) felé, ahol laksz, megpróbálod elfojtani magadban ezt a baljós érzést. Lassan kibújsz a mögötted ma­gasodó Európai Parlament ár­nyékából, s a Rue Stevin (Ste- vinstraatj kávéházai tűnnek fel előtted. Össze kellene illeszteni ezt a várost, az élményt, de míg nem tudod elhelyezni magadat benne, addig nehéz, tulajdon­képpen reménytelen. Brüsszel a maga - már-már közhelyes - megfoghatatlanságával, Belgi­um a maga színes szürkeségé­vel egyre csak kicsúszik a keze­id közül, ezt érzed akkor is, amikor, miután hazaérve az Eu­rópai Parlamentből, ahol dol­gozol, leraktad a táskádat, ké­nyelmesebb ruhába bújtál, s egy könyvvel a hónod alatt, fel­készülve rá, hogy esetleg majd leülsz egy padra olvasni a Pare du Cinquantenaire-ben (Jubel­park), esti felfedezőútra indulsz a városba. Belgium zavarba ejtő rendje el akarja altatni minden gyanúdat, de ugyanakkor azt is érzed, hogy Belgiumot mint olyat nem Brüsszelben kell keresned, sok­kal inkább jelen van Leuven bi­zarr köztéri szobraiban vagy Bruges zavaros vizű csatornái­ban. Azok persze gyorsan elilla­nó emlékek, mintha nem is lát­tad volna: azokat szeretted. Amit Brüsszelben szerethetsz, az egyedül az idegenség: élvezhe­ted, hogy nem érted a várost, il­letve hogy nem is kell értened, élvezed, hogy egyhetes brüsszeli tartózkodás után nem tudsz a fe­jedben képet rendelni a „belga ember” kifejezés mellé, élvezed, hogy a Parlamentben bármelyik liftbe szállsz be, mindig más és más nyelven zengnek a szavak körülötted. Az idegenség mintha felmen­tene, megtisztítana, gondolod, miközben a Schuman téren hi­ába próbálsz menekülni az Eu­rópai Bizottság irdatlan épüle­tének látványa elől. Azt se kell értened, mi az a belga együtt­élés, esetleg megütközhetsz azon, hogy még a mosógépen is kétnyelvű, francia-holland fel­iratokkal találkozol, és eltöp­renghetsz rajta, vajon a graffitik is kétnyelvűek lehetnek-e ebben a városban, az együttélés tole­ranciájának jegyében. Végül, a Schuman térről a megingatha­tatlan nyugalmával messziről csalogató jubileumi diadalív fe­lé véve az utat, arra a végkö­vetkeztetésre jutsz, hogy tulaj­donképpen téves feltevés volt, hogy itt bármiről is az eszedbe juthatna valami. Nem jut az eszedbe semmi a tündöklőén szép és háborítatlan Pare du Cinquantenaire (Jubelpark) fái között cikázó és csivitelő élénk­zöld papagájokról sem. A sok szépség már nem fér bele a szemedbe, állapítod meg, és ó, milyen borzongató örömöt okoz számodra ez a lehetetle­nül hibás mondat. A Rue Frank­lin (Franklinstraat) házai, ame­lyek, oly sok más brüsszeli utca épületeihez hasonlóan, nőies bájukkal egy, a kelet-európai rombolóművészet „remekein” nevelődött nézelődő számára meglehetős építészeti élményt jelentenek, még csak-csak, ez azonban, a diadalív előtt rep­kedő papagájok, mintha sok lenne. Sok volt egy napra, állapítod meg, és ahelyett, hogy leülnél egy padra, befejezendő végre azt a könyvet, amelyet napok óta magaddal hurcolsz, hazain­dulsz, elvégre másnap újra vár rád a város. Hazaérve a Rue Stevinra (Stevinstraat) azonban megint csak nem tudod, hogy hol vagy, s ezt az érzést egy po­hár Jupiler társaságában kívá­nod kiélvezni, ennek az íze em­lékeztet ugyanis a leginkább kedvenc cseh söreid ízére. Amint azonban egy nagyot kor­tyolsz belőle, úgy érzed, csípi a torkodat. A csípés egész este nem múlik el, s közben Brüsz- szelben lebukik a nap az Euró- pa-negyed üvegpalotái mögé. Ill WII« Köztéri szobor Leuvenben: feltűzött rovar Leuven. A mindent befogadó olvasó szerző felvételei Leuveni bohóc. Valós, Paep Thoonnak hívták, a 15. században élt SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com

Next

/
Oldalképek
Tartalom