Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-17 / 165. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 17. www.ujszo.com RÖVIDEN A Miskolci Ütősök Rozsnyón Rozsnyó. A VII. Andrássy Napok keretében a Miskolci Ütősök lépnek közönség elé július 21-én, hétfőn 17 órától a Fő téren. Az ütőhangszerek egész arzenálját felvonultató fiatalok bemutatják, hogy szól Gershwin, Bach, Bartók és Mozart zenéje, az ír népdalok vagy éppen a Scott Joplin-féle ragtime xilofonon, marimbán és dobokon. A 2000-ben alakult zenekar repertoárján Hacsaturján Kardtáncától a dzsessz-sztenderdeken át a szenegáli beavatótáncig sok különleges átirat szerepel. Durda István, Oláh Norbert, Gulyás Kristóf, Somosvári András, Gombos-Vajna Gábor és Pongrácz Balázs saját szerzeményeket is előadnak, és azt vallják, minden jó zene eljátszható ütőhangszereken, (ú) Király Csaba orgonahangversenye Pozsony. Király Csaba ad koncertet július 19-én, szombaton 19 órától az evangélikus nagytemplomban (Panenská 3.) a Ján Levo- slav Bella Orgonazenei Napok keretében. Tökélyre csiszolt technika, gazdag színpaletta, meggyőző formakészség, irigylésre méltó stílusismeret, biztos belső hallás jellemzi Király Csabát, a Lisztdíjas, országosan és nemzetközileg is elismert orgona- és zongoraművészt, (ú) Meghosszabbított reneszánsz kiállítás Budapest. Csaknem egy hónappal meghosszabbította reneszánsz Idállításának nyitva tartását a Magyar Nemzeti Galéria: a Mátyás király öröksége című tárlatot július 27. helyett egészen augusztus 24-ig láthatja a közönség. A Késő reneszánsz művészet Magyarországon a 16-17. században alcímet viselő tárlat, amely március végén nyűt meg, a késő reneszánsz kor képzőművészetébe nyújt betekintést Mátyás király halálától, azaz a Jagelló- kortól (1490-1526) a török kiűzéséig terjedő időszakot átfogva. A mintegy 450 kiállított műtárgy között a látogató egyebek mellett frissen retusált táblaképeket, kódexeket, ötvöstárgyakat, valamint fazekas munkákat is láthat. A tárlat olyan ritkaságokat is felvonultat, mint a Kassai Graduálé hatalmas és gazdagon díszített éne- keskönyv-párja, Andrea Palladio, a reneszánsz talán legnagyobb építészének egyetlen fennmaradt kézirata, vagy egy, valószínűleg Nádasdy Tamás grófhoz írt levél, (mti) Elkezdték forgatni a Fenyő Miklósról szóló filmet Made in Hungária MTl-JELENTÉS Budapest. A Fenyő Miklós életéről szóló Made in Hungária című zenés filmet tegnap kezdték forgatni Budapesten. A zenés film premierje 2009-ben, Valentin- napon lesz, az alkotás rendezője Fonyó Gergely. Szabó Kimmel Tamás, Fenyő Miklós megformálója „speciális alkalomnak” nevezte filmbéli szerepét. Hangsúlyozta: a Hungária együttes frontemberének életstílusát, gesztusait próbálja átvenni, mert - mint mondta - csak úgy tud hiteles lenni, ha nem utánozza az egész karaktert. A filmben Kiss Tünde alakítja Fenyő Miklós szerelmét, Verát. Fenyő Iván, aki a filmben a főhős barátja, Röné szerepét kapta, úgy vélekedett, ezzel a mellékszereppel megmutathatja a közönségnek, hogy egy színészt nem lehet „beskatulyázni”. A történet főhőse az Amerikából hazatért fiú, Ricky, akit elvarázsol a hatvanas évek mindent elsöprő zenéje. Az amerikai élmények és egy megszállott lemezgyűjtő hatására elhatározza, hogy zenekart alapít, így jön létre a Hungária. A zenés filmben, amely a hatvanas évek Magyarországára repíti a nézőt, tíz Fenyő Miklós- sláger hangzik majd el, Novai Gábor zenei rendező közreműködésével. Reprezentatív fotóalbum bemutatója Szőgyénben Egy nagyközség története VAS GYULA Szőgyért. Vasárnap 15 órakor mutatják be a községben Laczkó Gábor: Fénnyel írott történelem című könyvét. A 260 oldalas, reprezentatív album a „XX. századi szőgyéni életképek” alcímet viseli, és több mint 600 korabeli fotón keresztül nyújt áttekintést az Érsekújvári járásban fekvő nagyközség történetéről. A könyvet kiadó Szőgyén Öröksége Társulás ebből az alkalomból kéri mindazokat, akiknek bármilyen kötődésük volt/van a községhez, hogy ha tehetik, jöjjenek el a bemutatóra; szinte biztosra vehető ugyanis, hogy ismerősökre, családtagokra bukkannak a könyv lapjain. Sőt, valamelyik képen akár önmagukat is felfedezhetik... Társasági élet a Csongrády családnál a századvégen (Reprofotó: a szerző Egy mozivászonra átmozdított képregény és egy modern malacorrkirálylány-mese a nyári kínálatban Átváltozó Hulk és Penelope Bruce Banner, alias Hulk (Edward Norton) (Fotók: archív) A heti hazai filmbemutatók között két meglehetősen félresikeredett mese is szerepel. Félresikeredett, mertva- lójában nem gyerekeknek szánt műfaji tisztaságú meseprodukciókról van szó, hiszen sem A hihetetlen Hulk című amerikai fantasztikus akciófilm, sem a Penelope című angol-amerikai vígjáték nyelvezete és formavilága nem a gyerekek tudatához igazított. TALLÓSl BÉLA Az előzőt az események távolságtartó számítógépes vezérlése, valamint meglehetősen undort keltő animációja, az utóbbit pedig a bulvár vulgáris jelenléte miatt nem igazán ajánlanám a gyerekeknek. A Hulkkal újabb képregényt mozdított át másodjára mozivászonra egy filmes stáb Louis Leter- rier rendező irányításával. A Bro- keback Mountain - Túl a barátságon című opusszal híressé vált Ang Lee rendező 2003-ban már megteremtette Hulk mozis figuráját, a behemót zöld erőembert. A tudós Bruce Banner alakját, akit egy katonai célokkal indított kísérlet során úgy begammasugaraztak, hogy ha idegrendszerét neki nem tetsző külső erő borzolja fel, óriás szörnnyé hatalmasodik, akiről süvítve pattan le puskagolyó és páncéltörő rakéta egyaránt, s úgy dobálózik az útjába guruló kocsikkal, mintha apró maketteket szórna le a terepasztalról. Az alakját és erejét változtató zöld rém ezúttal újabb filmes szülők boszorkány- konyhájából, animációs műhelyéből, lépett elő, hogy megörvendeztesse a mozgó comics kedvelőit. Való igaz, e produkcióval sikerült megmozgatott képek révén olyan látványt alkotni, amely tökéletes példája a műfajnak. Az animált figurák (Hulk és a nála is riasztóbb, állatias torz ellenfele) illúziórombolás nélkül illeszkedik az erőfitogtatásnak helyt adó valós környezetbe és az élő figurák közé. E két síkot keverik az alkotók. A kezdőkockák művészfilm-környezetnek is beillő helyszíne, valamint az indító emberi (mindennapi) sztori egyszer csak kibillen, megváltozik, s a film innentől akcióklipek (abszurd csihipuhi) egymásutánjává válik. Ezek látványa az erőszakkal, a rombolással, a mindent beborító tűztengerrel csak azért elviselhető, mert hatásos hanganyagot kevertek alá. Craig Armstrong olyan bombasztikus akciózenét komponált, amelyből egy szálig kiszaggatta a hegedű húrjait, s csak a fémbillentyűk darálják a zajt. Ez az acél- vagy öntvényzene, valamint a zenének nevezhető megszólaláson túli hanghullámok gerjesztette hangeffektusok az erődemonstrálás igazán hathatós eszközei. Csak ezzel él meg a két animált óriás valóságtól teljesen elrugaszkodott erőfitogtatása - ami, ha nagyon akarjuk, talán azt szándékszik üzenni, hogy veszélyesek az embe- risejt-kísérletek, mert könnyen ellenünk fordíthatják. De ezt jórészt tudjuk, s ha nem lennénk tudatában, akkor is ízlésesebb mesével kellene erről történetet tálalni. A fémkémény akciózenén kívül csak a szereplők, a kitűnő színészek tartják éberen a nézőt: az élen Edward Norton (Bruce Banner) jár, de megpróbál keménykedni Tim Roth és William Hurt is, sőt a szerelmet, a túlélést, az életet pártoló Liv Tyler ezúttal is igyekszik ütős nő lenni. Mese a Penelope is, bolond mese. Egy modern, hűvös angol arisztokratakörnyezetbe helyezett Rigócsőr királyfi-történet, amelyben nem királyfi torzul fizikailag, hanem királylány. Egy dúsgazdag lány, aki egy réges-régi átok miatt malacorral születik. Bújtatják a világ elől, majd mikor tizennyolc évessé érik, a földkerekségre szóló pályázatot hirdetnek lánykérők számára, mert csak az törheti meg a rossz varázst, ha egy királyfi be- lebólondul malacorr-királylányba, s igazi szívszerelemből megcsókolja. Jönnek is a gazdag arisztokrata lovagok. De amikor megjelenik előttük az elátkozott leány, a csukott ablakon menekülnek hanyatt- homlok, s még titoktartási szerződést is alá kell írniuk, hogy a dolgot nem szellőztetik meg a bulvársajtó előtt. Mark Palansky rendező régi népmeséi valóságot, motívumokat próbál meg átültetni a mába. Filmjében sok a mai negatív karakter, sok a képmutatása, de ahogy annak lennie kell, megvan a mai - folyton játékasztal mellett zseto- nozó és vesztésre álló - lezser, előítéletek nélkül élő, csóró királyfi is, akit ki is testesíthetne meg, mint az angol film ügyeletes szívtiprója, James McAvoy. Talán ő még be- vonzza erre a filmre a tini Pénelopékat, de a mély álomból (amelybe vontatottságával, unalmával ez a film ringat) ő sem képes felrázni. Penelope (Christina Ricci) és királyfija (James McAvoy) A Komáromi Jókai Színház két újabb Örökös Tagja vette át hétfőn a címet Tóth Tibor igazgatótól Meghatódtak és emlékeztek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. Ahogy az évadzárón megígérte, személyesen vitte el hétfőn az Örökös Tagság címet, az ezzel járó szobrot, Juraj Gráféi alkotását, valamint a plakettet Konrád Józsefnek és Turner Zsigmondnak, a Komáromi Magyar Területi Színház alapító tagjainak Tóth Tibor színház- igazgató. Dömötör Varga Emese dramaturg kíséretében először Konrád József lakásán jártak, aki egészségügyi okok miatt nem tudott megjelenni június végén az Örökös Tagság cím ünnepélyes átadásán a Komáromi Jókai Színházban. A színház egykori színésze, később kiváló rendezője élénken érdeklődött a jelenlegi társulat, a színre kerülő darabok iránt. Szerényen és meghatottan vette át az Örökös Tagság elismerést. A színház küldöttsége otthonában kereste fel Tumer Zsigmondot is, aki szervezési, egyeztetési okok miatt nem tudott megjelenni a Jókai Színház Örökös tagság-ünnepségén. A neves színművész júniusban ünnepelte nyolcvanharmadik születésnapját. Elmondta, hogy a lakótömbjük helyén állt egykor a Legényegylet, melyben a színház a legelső előadásait tartotta, így a díj - ha átvitt értelemben is - első színészi sikereinek helyére került, és ez büszkeséggel tölti el. Most már valamennyi alapító tag birtokában van a cím. Mint arról lapunkban is hírt adtunk, a Komáromi Jókai Színházban június 29-én A bor című előadás közönsége előtt adták át az első Örökös Tagság címeket Ferenczy Anna, Lőrincz Margit és Bugár Béla alapító tagoknak, (szél) Konrad József élénken érdeklődött a mostani társulat iránt Tumer Zsigmond Tóth Tibor igazgatótól veszi át az elismerést (Dömötör Ede felvételei)
