Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-16 / 164. szám, szerda

12 Vásárodon velünk - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 16. www.ujszo.com Szlovákiában egyre népszerűbb az alacsonyabb alkoholtartalmú és az alkoholmentes sör, a palackos és a csapolt jobban ízlik a dobozosnál Jelentősen megváltoztak sörfogyasztási szokásaink (Fotó: Somogyi Tibor) Egyes trendek arra utal­nak, hogy a globális felme­legedés (egyik) nyertese a szomjoltó italszektor lesz. Az élelmiszerek világ­szerte mért forgalmán be­lül az alkoholmentes italok érik el a legnagyobb növe­kedést. Az alkoholos italok között továbbra is a sör viszi a prímet. ÖSSZEFOGLALÓ Bár a nyár csak néhány hete tom­bol, a szlovákiai sörgyártók számá­ra a szezon májustól szeptemberig tart. E szomjoltó ital fogyasztásá­nak egyik legfőbb kritériuma kétség-kívül a levegő hőmérsékle­te, hiszen a legtöbb sör éppen a strandokon és a szabadtéri ven­déglőkben fogy. Noha az időjárásra egyelőre nem lehet (nagyobb) panaszunk, a sörágazat képviselői közül csak ke­vesen reménykednek abban, hogy az idei hazai eladás elérheti vagy meghaladhatná a 2002-es eladási csúcsot, amely 4,73 millió hl volt. A 2003-tól tapasztalt drasztikus el­adáscsökkenés és sörgyárbezárás alapvetően nem az időjárás vagy a fogyasztói ízlésváltozás miatt állt be, hanem a csaknem 70%-kal megemelt forgalmi adó miatt. Négy rossz év után némi fordulatot csak a tavalyi év hozott 3,81 millió hektoliterrel, ami 1,4%-os évközi növekedésnek számít. Ágazati elemzők egyelőre kitérően vála­szolnak arra a kérdésre, vajon a növekmény minek köszönhető. Tény viszont, hogy egyre nagyobb mennyiségben gyártanak egyes szlovák sörmárkákat licencben külföldön. Ugyanakkor a sörex­port csökkent: amíg a hazai gyár­tók 2004-ben még 184 ezer hekto­liternyi sört exportáltak, addig a kivitel tavaly már csak 28,5 ezer hektoliter volt. Több fogy az alacsonyabb alkoholtartalmú italból Az utóbbi években nem csupán az elfogyasztott sörmennyiség vál­tozott Szlovákiában, noha a sör to­vábbra is a legkedveltebb ital ma­radt. Az egy főre eső fogyasztás 92,1 literről (1992-es adat) 81,3-ra esett vissza a múlt évben. A szak­értők azt tartják: a visszaesés való­jában nem az ivászati szokások vál­tozása miatt következett be, hanem mert csaknem 300 ezer, javarészt fiatalember (potenciális sörfo­gyasztó) tartósan külföldön vállal munkát. A sörivászati dobogó leg­felső foka az egy főre eső 160 Éter­rel továbbra is Csehországot illeti meg, miközben az összmennyiség 12,5 %-át nem a csehek, hanem az oda látogató külföldiek gurítják le torkukon. Visszatérve Szlovákiához: amíg nálunk korábban a 12-es sör volt a legkedveltebb, addig ma a „tizes” viszi a prímet 65%-os piaci részese­déssel. A 12-es részesedése mind­össze 26%-ra zsugorodott. Nagy meglepetés az alkoholmentes sö­rök népszerűségének előretörése, amit a szakértők a minőségjavulá­sával (összehasonlíthatatlan az egykori Pitóval), valamint a szigo­rodó közlekedési szabályokkal ma­gyaráznak. Ami a csomagolást és a kiszerelést illeti, nálunk még min­dig az üveges sör a legkelendőbb (48 %), miközben a fogyasztók vi­szonylag kedvezően fogadták a ha­gyományos 0,5 literes üvegek mel­lett a 1,5 literes maxikiszerelést is. Csapolt sörből csaknem ugyan­annyi fogy, mint üvegesből (43%). A maradék 8%-kot a dobozos sörök teszik ki. Egy kis sörtörténelem A sör csaknem egyidős az embe­riséggel. A sumérok már sört áldoz­tak isteneiknek. Búzából sütöttek keletien lepényt, amelyet vízben megtapostak, erjesztettek, ízesítet­tek. A párizsi Louvre-ban őrzik Ba- büon egyik uralkodójának kőbe vé- setett törvénytárát, amelynek egyik paragrafusa a sörfőzést, sör­minőséget és a sörkereskedelemet is szabályozza. Egyiptomnak is nagy sörkultúrá­ja volt, az időszámításunk előtti harmadüt évezred közepéről ránk maradt képek pontos használati utasítást adnak például arról, ho­gyan kell a sörcefre számára át- gyúmi a lisztpépet, és a részekre osztott savanyított kenyeret. Egyip­tomban a sör általánosan fogyasz­tott népi ital és táplálék volt. Az arab hódítók is Egyiptomtól tanul­ták a sörkészítést, Európa pedig gö­rög közvetítéssel jutott el hozzá. Az európai sörtörténet legna­gyobb középkori hagyománya a ko­lostorokhoz kötődik. Már az 5. szá­zadban felvirágzott ez a kolostori ipar, a sörfőzés technikája és recep- túrája, a hozzá kapcsolódó komló­termesztéssel együtt. A komló íze­sít és tartósít, 1000 környékére ál­talánosan elteijedt a használata. A 12. század táján már a családi ott­honokban is főztek sört, és a közép­kor végére a kolostorokból a sörfőzés és sörüzlet súlypontja a városokba tevődött át. A manapság elteijedt sörök két csoportba oszthatók: az ale és a la­ger típusúakra. Az ale sörök felső- eijesztésű, közel szobahőmérsék­leten rövid ideig erjesztett sörök. Az erjesztés módjának köszön­hetően az élesztő sok mellékter­méke megmarad a sörben, ettől van az alenek oly jellegzetes - bi­zonyos esetekben gyümölcsös, ola­jos - íze. A fogyasztási hőmérsék­let nem lehet túl alacsony, e sörök 10-15°C fok körül mutatják teljes ízüket. A lager sörök alsóerjesztésű sö­rök, főzésükhöz csak a meg nem termékenyített nőivarú komló vi­rágát használják fel. A sör gyártá­sa során alsóetjedésű élesztőt használnak, maga az erjesztés vi­szonylag alacsony hőmérsékleten történik. Az érlelés minimum egy hét, hőmérséklete pedig 0-1 °C. Alsóerjesztésű sört először a XIX. században főztek. A pasztőrözés és a hűtőgép felfedezése a sör­iparra is rányomta bélyegét. Mi­vel ezek a sörök jóval tovább megőrizték minőségüket, ettől kezdve az alsóerjesztésű sörök át­vették a vezetést a felsőerjesztésű söröktől. A XK. században szület­tek azok a sörtípusok, melyek má­ig is meghatározó szerepűek. A legismertebb sörtípusok Abbey: Az apátsági sörök. Altbier: Düsseldorf környékéről származó felsőerjesztésű ale. Amber: Intenzív gyümölcs- és komlóízű sör, színvüágát tekintve a teához hasonlít. American Ale: Erős, 5%-nál na­gyobb alkoholtartalmú ale. Aromá­ja karakterisztikus, színe a vüágos- tól egészen a bronzig terjed. American Lager: Könnyű, sem­leges ízű, szomjoltó sör. Általában kukoricával vagy rizzsel főzik, al­koholtartalma 4%-tól kezdődik. Barley Wine: Árpabor. Alkohol­foka (8-10%). Színe az aranytól egészen a csokoládébamáig terjed, aromája karakteres, édes. Érlelési ideje hosszú, akárcsak az eltartha­tósága, akár 10-15 év is lehet. Biére de garde: Különleges fran­cia sör. Különböző módon erjesztik, tárolják, cukrot is adnak hozzá. íze fűszeres, édes és malátás. Bitter: Keserű ale, alacsony al­koholtartalmú üdítő hatású sör. Eredete a gyarmati időkig nyúlik vissza, amikor a hosszú tengeri uta­zásokra erősen komlózott söröket főztek, hosszú ideig elálltak. Bock/Bok: Alsó eijesztésű né­met eredetű baksör. Színe a fe­hértől a sötétbarnáig terjed, alko­holtartalma 6 és 8% közötti, bár vannak erősebb változatai is. Brown Ale: barna ale, elsősor­ban az angol bányavidékek köz­kedvelt söre. Erősen malátaízű, tes­tes, karakteres, viszonylag ala­csony alkoholtartalmú (4-5%) ital. Dry Beer: Az USA-ban és Japán­ban népszerű száraz sör. Rendkívül tiszta, semleges ízű, teljesen jelleg­telen lager. Legjobb tulajdonsága, hogy oltja a szomjat. Dunkel: Német eredetű sötét la­ger sör, hazája Bajorország. Színe a barna és a bronz között változik, al­koholtartalma 5%. íze a benne ta­lálható fűszereknek és a pirított malátának köszönhetően változó. Duvel: A belgiumi Moortgat sörfőzdéből származó erős, vüá- gos, fehér ale. Különlegessége a há­rom szintes erjesztés (melegerjesz- tés, hidegérlelés, utóerjesztés pa­lackban), valamint a felhasznált különböző élesztők. Alkoholtartal­ma viszonylag alacsony, íze ki­egyensúlyozott, zamatos. Helles: Az igazi müncheni sör. Vüágos, 5% alkoholtartalmú lager. A pilsnél alacsonyabb a komló-, de magasabb a malátatartalma. Ice Beer: Jeges lager sör. Nevét onnan kapta, hogy olyan hidegen tartják, hogy a sörben lévő víz fagy­ni kezd. A keletkező jégkristályokat kiszűrik, így egy viszonylag maga­sabb alkoholtartalmú italt kapnak. Imperial Stout: Erős angol ale, alkoholfoka 6-8% közötti, színe sö­tét, gyakran fekete. íze pörkölt, al­kohol, kávé és keserű csokoládé aromájával vegyítve. Eredetileg a cári Oroszországba szállították. India Pale Ale: Hagyományos angol sör, amelyet a brit biroda­lomhoz tartozó Indiába szállítot­tak. Úgy főzték, hogy a hosszú ten­geri szállítást, klímaváltozást kibír­ja. Jellemzője a magas komlótarta­lom, a keserű íz és a testesség. Kellerbier: Szüretien német la­ger, amit a sörfőzdék csapjaiban, pincéiben csapolnak. Erősen kom­ló ízű. Kölsch: Kölnben főzött ale, a ne­vet csupán az ottani sörfőzdék egy csoportja használhatja. Magas hőmérsékleten erjed, majd nagyon alacsony hőmérsékleten történik az érlelése. Színe igen vüágos, íze inkább malátás, élénk. Lambic/Lambiek: A belgiumi Lembeek falucskából származó spontán erjedésű ale. Az érlelési fo­lyamat több éves és tölgyfahordó­ban történik. Műidig tartalmaz bú­zát! íze karakteres, savanykás, szénsav nélküli. Általában nem fo­gyasztják eredeti formájában, in­kább keverik, így jönnek létre a Fa­ro, Gueuze és gyümölcsös Lambiek sörök. Az utóbbihoz általában őszi­barackot, málnát, meggyet, szüvát és feketeribizlit használnak. Marzen/Oktoberfest/Vienna: Münchenből származó lager. Neve a márciusra utal, ez volt az a hó­nap, amikor még sört lehetett főzni, melyet a nyár folyamán hi­deg barlangokban, pincékben tá­roltak, így az októberi sörfesztivá­lokon is lehetett fogyasztani. Kö­zepesen testes, édes-malátás ízű sör. Mild: Angol ale, alacsony, 4% körüli alkoholtartalommal. Jel­lemzője a felhasznált kevés komló, így a kesernyés, komlós íz hiánya. Milk Stout: Az édes stout egy fajtája, amely tejcukor hozzáadásá­val készül. Kifejezetten édes sör, mivel a laktózt az élesztő nem er­jeszti meg. Gyakran ajánlják a szoptatós anyáknak tápsörként. Pilsener/Pils/Pilsner: ez a sör 1842-ben született Püsenben. Ko­rábban a sörök jellemzően sötét színű, sűrű italok voltak, a pilseni volt az első vüágos sör, amely mára a legkeresetebb sörtípussá vált. A püs típusú sörök jellegzetes, keser­nyés ízüket bőséges komlótartal­muknak köszönhetik. Porter: A stout egy változata. Az egyik legjobban élvezhető ale, íze édes pörkölt aromával, mely fel­eleveníti az étcsokoládét, a kávéba­bot és a sült almát is. A hidegebb hónapok itala, nem szabad hűtve fogyasztani. Schwarzbier: Alsóerjesztésű, különösen sötét sörfajta, Németor­szágban és Japánban kedvelik. Scotch Ale: Az egyetlen sörtí­pus, melyet a skót whiskyhez ha­sonlíthatunk. Erősen malátázott, testes ale. Stout: Angol/ír eredetű ale. A porternél erősebb, friss ital, ízben a száraztól a bársonyoson, pörköltön keresztül egészen az édesig, kré- mesig, csokisig terjed. Trappist: E sörök a fennmaradt valódi Trappista kolostorokból származnak. Erős, magas alkohol- tartalmú, téglavörös-mahagóni színárnyalatú sörök. Különleges, gyümölcsös ízük van, mely a speci­ális erjesztési módnak köszönhető. Jelenleg már csak 6 trappista sörfőzde található Európában, öt Belgiumban, egy Hollandiában. Weizen: A német típusú búza­sör, csak vízből, malátából, komló­ból és élesztőből főzik. Felüler­jesztő élesztő felhasználásával ké­szülő sörtípus. Wit/White: Belga fehér búzasör. Főzésükhöz a malátán, komlón, vi­zen és élesztőn kívül felhasználhat­nak zabot, különböző fűszereket /pl. koriander/ valamint narancs­héjat. (gyor, sorszovetseg.hu.) a magánnyugdíjpénztárak gazdasági mutatói Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,1309 Sk 240 540 505,12 Sk 0,065% 1,1151 Sk 1 500 163 666,47 Sk 0,065% 1,0956 Sk 4 480 777 250,81 Sk 0,065% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,1364 Sk 854 093 507,43 Sk 0,065% 1,1014 Sk 5 735 161 345,21 Sk 0,065% 1,0937 Sk 11 816 021 092,62 Sk 0,065% AXA Magánnyugdíjpénztár 1,1320 Sk 483 730 437,73 Sk 0,065% 1,1015 Sk 4 194 958 035,84 Sk 0,065% 1,0940 Sk 11 929 688 655,09 Sk 0,065% ČS0B Magánnyugdíjpénztár** 1,1148 Sk 126 895 534,02 Sk 0,065% 1,0838 Sk 988 642 708,25 Sk 0,065% 1,0815 Sk 2 234 769150,94 Sk 0,065% ING Magánnyugdíjpénztár 1,1238 Sk 200 761 065,41 Sk 0,065% 1,0813 Sk 1 901 667 096,55 Sk 0,065% 1,0682 Sk 4 457 281 075,00 Sk 0,065% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,1243 Sk 426 969 667,67 Sk 0,065% 1,0971 Sk 3 194 858 590,50 Sk 0,065% 1,0914 Sk 5 090 659 245,49 Sk 0,065% * az alap nettó havi vagyonából számítva, ** a ČS0B adatai a július 8-i állapotot tükrözik forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2008. július 11-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutalja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom