Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-02 / 153. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 2. Külföld 9 Az alkotmánybíróság valószínűleg betiltja a népszerű iszlám kormánypártot - tábornokok őrizetben - mit lép a hadsereg? Teljes a politikai káosz Törökországban Ankara. Kéttucatnyi nacio­nalista ellenzékit, köztük két nyugalmazott táborno­kot és egy neves ellenzéki újságírót vett őrizetbe teg­nap a török rendőrség. Pár órával később megkezdő­dött az iszlám kormány­párt betiltásával fenyegető eljárás zárószakasza. ÖSSZEFOGLALÓ Ha ez megtörténik, a jelenleg stabilnak számító Törökországon káosz lehet úrrá, veszélybe kerül­het az uniós irányultság. Összesen 24 személyt fogtak el Ankarában és Isztambulban, köz­tük két négycsillagos, nyugalma­zott tábornokot, az ankarai keres­kedelmi kamara elnökét és a Cum- huriyet ellenzéki lap ankarai iroda­vezetőjét (a szerkesztőséget átku­tatták). Az egyik elfogott extábor- nok a kormányt bíráló, az Atatürki Eszmeiségért Egyesület vezetője. A török média pedig tudni véli, az érintettek az Ergenekon ke­ményvonalas nacionalista szerve­zettel álltak kapcsolatban. A cso­port ellen hónapok óta eljárást foly­tat az isztambuli ügyészség, mert a gyanú szerint tagjai puccsot szer­veztek Recep Tayyip Erdogan kor­mányfő ellen. Az ügyben eddig több mint negyven személyt vettek őrizetbe, köztük több katonatisz­tet. A hadsereg tagadta, hogy bár­milyen kapcsolat lenne közte és a hálózat között. Az őrizetbe vételek néhány órá­val azelőtt történtek, hogy az al­kotmánybíróságon a főügyész zá­róbeszédével megkezdődött annak az eljárásnak a zárószakasza, ame­lyen arról határoznak, hogy betilt- sák-e a kormányzó, iszlám gyökerű Igazság és Fejlődés Pártját (AKP). Ezért az őrizetbe vételeket sokan azonnal összefüggésbe hozták az AKP ellen folyó bírósági eljárással. „Mindenki, aki ellenzi Törökország iszlám vallási állammá alakítását, közvetlen veszélyben van” - nyilat­kozott a Cumhuriyet szóvivője. Abdurrahman Yalkcinkaya fő­ügyész indítványozta az AKP, a ta­valyi parlamenti választásokon el­söprő győzelmet arató párt betiltá­sát, egyszersmind azt, hogy öt évre tiltsák el a politikai tevékenységtől Erdogan miniszterelnököt és az AKP több más vezető politikusát, Abdullah Gül államfővel egyetem­ben. Tény, az AKP mérsékelten isz­Emine, Erdogan kormányfő felesége előszeretettel hordja a nyilvános­ság előtt az iszlám fejkendőt, amiért sokan bírálják (Reuters-felvétel) lám vallási párt, ugyanakkor EU- barát, számtalan politikai és gazda­sági reformot hajtott végre. A világi állam jellegét - úgymond az ata­türki örökséget féltő - ellenzék vi­szont inkább EU-ellenes. A fő­ügyész beadványa szerint az AKP többek között azzal, hogy engedé­lyezte a muszlim fejkendő viselését az egyetemeken, bebizonyította: nem tartja tiszteletben a Török Köz­társaság világi alapjait. Az AKP ré­széről paranoidnak, politikai indít­tatásúnak nevezték az eljárást. A főügyész zárt ajtók mögött el­hangzott záróbeszéde -amelyben az AKP betiltását kérte - után az el­járás csütörtökön ér véget, amikor az AKP küldöttsége terjesztheti elő védekezését. Megfigyelők arra számítanak, hogy az alkotmánybí­róságbefogja tiltani a kormánypár­tot. Erdogan a hírek szerint már dolgozik egy új párt alapításán, amely felmérések szerint új néven is a legerősebb politikai erő lehet Törökországban. A magát a török világi állam vé­delmezőjeként feltüntető hadsereg 1960-ban, 1971-ben, 1980-ban és 1997-ben is beavatkozott a politi­kába. Két alkalommal - 1960-ban és 1980-ban - közvetlenül magá­hoz ragadta a hatalmat. (MTI, s, ú) Franciaország hivatalosan is átvette az EL) soros elnökségét Szlovéniától Kaczynski megkavarta a dolgokat Mugabe visszautasítja a nagykoalíciós megoldást Nem törődnek a Nyugattal ÖSSZEFOGLALÓ Sarm-es-Sejk. Az Afrikai Unió (AU) állam- és kormányfőinek hét­főn elkezdett sarm-es-sejki csúcs- találkozóján a résztvevők elfogad­ták partnerüknek Robert Muga­bét, és nem törődtek a nyugati ha­talmak felhívásaival, hogy nyilvá­nítsák törvénytelennek a Zimbab- wéban hatodszor is megválasztott elnök hatalmát. Afrikában sokan a gyarmatosítók elleni felszabadító harc hősének tekintik a zimbawei diktátort. A csúcson az a vélemény volt többségben, hogy a politikai szank­ciók nem használnak a válság meg­oldásában, ehelyett Mugabénak és Morgan Tsvangirai ellenzéki veze­tőnek tárgyalnia kell egymással a megoldásról, amely lehet a hata­lom megosztása is. A zimbabwei válságban közvetítő Thabo Mbeki dél-afrikai elnök átmeneti kor­mány létrehozásátjavasolta. Mugabe szóvivője tegnap visz- szautasította azokat a felhívásokat, hogy kenyai mintára nagykoalíció alakuljon országában a politikai válság megoldására. „Zimbabwei módra kell megkeresni a válságból kivezető utat, a megoldást a zim­babwei népnek kell megtalálnia, külső beavatkozás nélkül” - mond­ta George Charamba újságíróknak. Viszont egy tegnapi sajtóértesülés szerint a közvetítőként fellépő Dél- afrikai Köztársaság máris közel ju­tott ahhoz, hogy a két belpolitikai ellenfél beleegyezzen a hatalom- megosztásról szóló tárgyalásokba. Amikor a dél-afrikai részről szor­galmazott tárgyalások lehetőségé­ről kérdezték a szóvivőt, úgy fo­galmazott, hogy két párt van Zim­babwében, amelyik kész a párbe­szédre, az ellenzéknek tárgyaláso­kat ajánló kormánypárt és Tsvangi­rai pártja, a Mozgalom a Demokra­tikus Változásért (MDG). „Semmi mást nem ígérhetünk (az ellenzék­nek), mint ami a tárgyalások ered­ménye lesz majd.” Jeffrey Sachs, az ENSZ-főtitkár különtanácsadója az AU-csúcson figyelmeztetett: Zimbabwe ka­tasztrofális helyzetben lévő gazda­sága politikai stabilitás nélkül so­hasem fog magához térni. A szakér­tő hangoztatta, a mostani gazdasá­gi katasztrófa egyike a legsúlyo­sabbaknak, amelyek békeidőben bekövetkeztek az országban. Az infláció szüntelenül rekordokat dönt, egyik évről a másikra több mint egymillió százalékos emelke­dést ér el, s amíg nincs legitim kor­mánya az országnak, nem is lehet stabil gazdasága. (MTI, s, ú) Semmiben sem ért egyet az RMDSZ és az MPP Romániai magyar huzavona ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Brüsszel/Beriin/Varsó. Az Európai Bizottság tagjai tegnap találkoztak a francia kormány mi­nisztereivel, s ezzel hivatalosan is kezdetét vette az unió soros francia elnökségének programja. Nicolas Sarkozy elnök korábban négy pontban vázolta az általa legfonto­sabbnakvélt feladatokat, legutóbbi beszédeiben azonban már azt hangsúlyozta, elsődleges célja ki­vezetni az EU-t abból a válságból, amelybe a Lisszaboni Szerződés ír­országi elutasítása után került. Erre a szándékra mért csapást a német és a lengyel államfő. Mindketten bejelentették, nem írják alá az or­száguk parlamentje által már rati­fikált reformszerzódést - persze más-másokból. Tekintélyes német kormánypár­ti politikusok bírálták tegnap Horst Köhler államfőt az aláírás elhalasz­tása miatt. Köhler előző nap jelen­tette be: addig nem úja alá a parla­mentben elsöprő többséggel ratifi­kált reformszerzódést, amíg az al­kotmánybíróság nem foglal állást a szerződéssel szemben benyújtott panaszokkal kapcsolatban. Az ál­lamfői aláírás nélkülözhetetlen a németországi ratifikációs folyamat Egységes állam Ciprus: elvi megállapodás Nicosia. Elvi egyezségre jutott tegnapi találkozóján a ciprusi (gö­rög) elnök és az 1974 óta megosz­tott sziget északi részén élő török közösség vezetője. Ez arról szól, hogy ha a két fél között megszületik az egyezség a rendezésről, annak mindenképp tartalmaznia kell az egységes állam létrejöttét és a kö­zös állampolgárságot. Dimitrisz Hrisztofiasz ciprusi elnök és Meh­met Ali Tálát, az ún. Észak-ciprusi Török Köztársaság elnöke azzal a céllal találkozott az ENSZ-főtitkár különmegbízottjának rezidenciá­ján, hogy áttekintsék, meddig ju­tottak a sziget újraegyesítéséről szóló tárgyalásokon. (MTI) lezárásához, s ily módon annak el­halasztása az egész folyamatot ve­szélyeztetheti, vagy legalábbis kés­leltetheti. A kormányzó SPD és CDU vezető politikusai is azt állítot­ták, Köhler döntésével akarata el­lenére is az euroszkeptikusok tábo­rát erősíti. Az államfőt állítólag az alkotmánybíróság kérte az aláírás elhalasztására. Megfigyelők sze­rint aligha valószínű, hogy a taláros testület a Lisszaboni Szerződés el­len foglal majd állást. Lech Kaczynski lengyel elnök semíijaalá - legalábbis egyelőre - a Lisszaboni Szerződést kihirdető lengyel törvényt, mert az írországi elutasítás után ennek szerinte már nincs értelme. A Dzienniknek nyi­latkozva visszautasította azt a megközelítést, amely szerint az EU végét jelentené, ha nem lépne ha­tályba a reformszerződés. Hozzá­tette, ugyanígy érveltek 2005-ben a franciaországi és hollandiai nép­szavazáson elutasított európai al­kotmány hívei, mégis működik az integrációs szervezet. A lengyel el­nököt tegnap Brüsszelben és var- sóban is bírálták. Az Európai Bi­zottság a reformszerződéssel kap­csolatos kötelezettségére figyel­meztette őt: „Lengyelország más EU-tagállamokhoz hasonlóan alá­ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Anna Politkovszkaja orosz újságírónő gyilkosa külföl­dön van, s az orosz hatóságok tud­ják, melyik nyugat-európai or­szágban bujkál. Ezt tegnap jelen­tette be Alekszandr Basztrikin, az ügyészség nyomozati bizottságá­nak vezetője Szentpéterváron, egy, a gyilkosságok felderítéséről rendezett német-orosz szeminá­riumon. Hozzátette: az ügyben a nyomozás ugyan lezárult, és töb­ben őrizetben vannak, de annak a férfinak az ügyét, aki leadta a gyilkos lövéseket, külön eljárás­ban kezelik, mivel az illetőt még nem tudták elfogni. Az Echo Moszkvi rádió nyomo­írta a szerződést, és ezzel kötele­zettséget vállalt a ratifikálásra” - közölte Pia Ahrenküde bizottsági szóvivő. Utalt a legutóbbi EU-csú- cson elfogadott nyilatkozatra is, amely a szerződés írországi elutasí­tása után született. A dokumen­tumban a tagállamok egyetértettek abban, hogy a ratifikációs folyama­tot tovább kell vinni. Donald Tusk lengyel miniszter- elnök azt mondta, a lisszaboni szerződés ratifikálása továbbra is Lengyelország érdekében áll. Tusk reméli, hogy „Kaczynski visszavon­ja bejelentését”. A francia külügy tegnap közle­ményben reagált a történtekre, hangsúlyozva: Párizs a legfelsőbb szinten kíván tárgyalni Varsóval a ratifikációs folyamatról. Ezzel valószínűleg azt jelezte, hogy Sar­kozy elnök ellátogat Lengyelor­szágba. A francia elnök tegnap hang­súlyozta: azt várnák el az emberek az egységesülő Európától, hogy védje meg őket a globalizáció koc­kázataitól, de ez még nem mű­ködik. „Azon kell gondolkodnunk, hogyan lehet a jelenlegi Európából egy olyan eszközt teremtem, amely a mindennapi életben megvédi az európaiakat. (MTI, s, ú) zóktól szerzett értesülésekre hi­vatkozva azt közölte, hogy a tu­lajdonképpeni gyilkos, a csecsen származású Rusztam Mahmudov Belgiumban tartózkodik. Ezt az orosz igazságügyi szervek nem erősítették meg, de nem is cáfol­ták. Viszont Moszkva egyes forrá­sok szerint a gyanúsított utáni nyomozáshoz - letartóztatási pa­rancsot is kiadtak ellene - nem­csak Belgiumtól, hanem Francia- országtól, Németországtól és Svájctól is segítséget kért. Anna Politkovszkaja, a Novaja Gazeta című lap munkatársa többek kö­zött a csecsenföldi jogsértésekről szóló tényfeltáró cikkeivel szer­zett nevet magának. 2006. októ­ber 7-én lőtték le. (MTI, ú) MT1-HÍR Bukarest. Az RMDSZ elutasító álláspontja ellenére továbbra is ragaszkodik a választási koalíció létrehozásához Szász Jenő, a Ma­gyar Polgári Párt (MPP) elnöke az őszi romániai parlamenti válasz­tások előtt. A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) által idézett politikus szerint a romániai magyarság az ország lakosságának hét százalé­kát teszi ki, a közös részvétel pe­dig szerinte mozgósítaná a válasz­tókat. Úgy véli, így elérhetik a ro­mán választási törvény által a koa­líciókkal szemben támasztott 8 százalékos parlamenti bejutási küszöböt. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke korábban hatá­rozottan elutasította a koalíció megkötésének lehetőségét. Sze­rinte ezzel matematikailag lehe­tetlenné válna, hogy a romániai magyarság megőrizze parlamenti képviseletét, ő ugyanis úgy látja, hogy a 8 százalékot nem lehetne elérni (ha egyedül indul egy párt, elég az 5 százalékos arány). Ke­lemen más együttműködési for­mát javasolt. Szerinte az MPP jelöltjei - az arányosság elve alapján - az RM­DSZ színeiben indulhatnának a választásokon. „A választások ide­jére kilépnének az MPP-ből, de utána a polgáriak képviselői le­hetnének a parlamentben” - mondta a lapnak. Bérgyilkos ölhette meg Anna Politkovszkaját Belgiumban van a tettes? RÖVIDEN Lemondott a vezérkari főnök Párizs. Két nappal azután, hogy a dél-franciaországi Carcassonne laktanyájában rendezett katonai bemuta­tón tizenheten megsebesül­tek, miután egy katona vak­töltények helyett éles lőszert használt, benyújtotta le­mondását a francia száraz­földi erők vezérkari főnöke. Bruno Cuche tábornok le­mondását Nicolas Sarkozy elnök elfogadta. (MTI) Létrejött a francia FBI Párizs. A terrorizmus elleni harc jegyében Nicolas Sar­kozy elnök kezdeményezésé­re tegnap a Párizs melletti Le- vallois-Perret nevű kisváros­ban megkezdte működését a francia FBI-nak is nevezett DCRI, a Belső Hírszerzés Köz­ponti Igazgatósága. A több mint négyezer főt foglalkozta­tó új intézményben az 1944-ben létrehozott legen­dás francia belső kémelhárítás (DST) és a múlt század eleje óta működő belső hírszerzés (RG) olvadtak össze. Francia- országban összesen 14 ezer fő foglalkozik elhárítással és hír­szerzéssel. (MTI) Váratlanul jött bírálat Teherán. Alig burkolt bí­rálattal illette az iráni ajatol- lah egyik tanácsadója Mah- múd Ahmadinezsád elnököt, mondván, az elnök provoka­tív beszédei árthatnak az iráni nukleáris program ügyének. „A kormányzati il­letékeseknek kerülniük kel­lene a nem józan, provokatív szlogeneket” - fogalmazott Ali Akbar Velajati, az iszlám köztársaság legfőbb vallási és politikai vezetőjének, Ali Hamenei ajtollahnak a kül­politikai tanácsadója. Ritkán fordul elő, hogy az ajatollah környezetéből nyilvánosan bírálják az államfőt. (MTI) Ceausescuék sírhelye Bukarest. Be kell bizonyí­tania a román védelmi mi­nisztériumnak, hogy valóban abban a katonai temetőben hántolták el az 1989-ben ki­végzett Nicolae Ceausescu kommunista diktátort és ne­jét, ahol a köztudat szerint jelenleg nyugszik. Erről a bí­róság határozott abban a perben, amelyet az egykori vezetők gyermekei indítot­tak a tárca ellen. A bukaresti ítélőtábla jogerős döntése elmarasztalja a védelmi tár­cát, mert a leszármazottak számára nem igazolta hiva­talosan, hol hántolták el a diktátor házaspárt. (MTI) Perui-bolíviai feszültség Lima. Peru visszahívta La Paz-i nagykövetét, miután Bolívia szocialista elnöke, Evő Morales azzal vádolta meg Perut, hogy titkos ame­rikai katonai támaszpontot tart fenn a területén, és arra biztatta Peru polgárait, hogy keljenek fel ellene. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom