Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-15 / 163. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 15.

Régió 5

Doborgazon az önkormányzat megpróbálja saját javára fordítani a helyzetet

Falun laknak, városban élnek

lllésháza/Fél/Lég/ AAagyarbél/ Doborgaz. Fokozatosan vidékre költöznek a fővárosiak, családi házat vesznek a közeli kisebb falvak valamelyikében, viszont állandó lakhelyüknek nem az új otthonukat jelölik meg.

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

A Pozsonytól huszonöt kilométerre levő Illésházán (Nový Život) a kilencvenes években érzékeltek nagyobb lakosságáramlást. A polgármester elmondta, a faluban már poprádi és zsolnai autók is megfordulnak. „Telefonon is érdeklődnek a községről, mielőtt ingatlant vásárolnának nálunk” - nyilatkozta lapunknak Fehér Tibor. Megtörtént az is, hogy az II- lésházára költözöttek egy idő után meggondolták magukat, elmentek, mert nem tetszett nekik a falusi környezet. Sokan nem számolnak azzal, hogy a falusi élet teljesen más. Olyan embernek, aki világ életében városi tömbházban élt, nehéz megszokni a szomszédok kíváncsiságát, érdeklődését, azt, hogy nem minden sarkon áll üzlet, kávézó, és nem utolsó sorban azt, hogy a szomszéd állatokat tart. Silvia Heleni- nová, a Re/Max Slovakia ingatlanügynökség munkatársa szerint a falura költözőknek sokat számít a község környéke, természeti adottságai, kirándulóhelyei, a szolgáltatások azonban másod- rendűek. „Bevásárolni és orvoshoz inkább a legközelebbi városba járnak” - mondta Heleninová a falura költözök igényeiről.

A Pozsonytól tizenhat kilométerre elterülő, kétezertíz lelket számláló Félben (Tomášov) is általában akkor szereznek tudomást az ingatlanok eladásáról, amikor be kell fizetni az ingatlanadót, árulta el lapunknak Szalay József polgármester. Ezt ugyanis minden háztulajdonosnak be kell fizetnie a községi hivatalban. A szemételszállítással már más a helyzet. Befizetési módja és összege községenként eltérő. A legtöbb helyen azonban minden személyért meghatározott összeget kell fizetni. Viszont aki nem az adott községben van bejelentve, attól nehezen kérhető számon.

Lég (Lehnice) polgármestere lapunknak elmondta, javarészt azok térnek vissza, akiknek helyi gyökereik vannak. „Községünk mindig is vegyes településnek számított, így az itt élőknek nem okoz gondot, ha új lakók érkeznek” - értékelte a lakosok viszonyát a beköltözőkhöz Szitási Ferenc.

Danter Antal Magyarbél (Veľký Biel) polgármestere lapunknak elmondta, mivel Pozsony közel van, a községben a kilencvenes évek óta megsokszorozódott a lakosság száma. „A szán- tóföldeknégyzetméterét általában 1100-1400 koronáért (36,513-46,47l€) vásárolják meg a befektetők, akik kimérik a földeket, úthálózatot építenek és közműveseik - elemezte a polgármester. - A terveket természetesen jóvá kell hagynia az önkormányzatnak, amely ügyel arra, hogy ne apró, felszabdalt telkeket értékesítsenek, általában 6-8 és 10 áras telkeket mérnek ki. Manapság minden háztartásban legalább két autóval kell számolni, gondolni kell a vendégekre, a járdákra” - mondta a polgármester. Danter szerint az utóbbi időben eléggé megváltozott a község arculata, légköre, de nem közösítik ki az új lakosokat. A programokat, szabadidős tevékenységeket úgy alakítják, hogy megfeleljen a lakosság többségének. „Kell tudni az emberekkel kapcsolatot teremteni, nem szabad akadályokat állítani, meg kell velük beszélni és értetni, hogy az ő adójukra, hozzájárulásukra is szükség van ahhoz, hogy a község fejlődni tudjon” - magyarázta Magyarbél polgár- mestere.

A Pozsonytól mintegy harminc kilométerre fekvő Doborgazon az önkormányzat megpróbálja saját javára fordítani a helyzetet. „Az ideköltözőkkel egy falugyűlésen beszélgettünk a falufejlesztés lehetőségeiről. Ha nem jelentkeznek be helyi lakosként, támogatják programjainkat” - nyilatkozta lapunknak Boráros József polgár- mester, aki megemlítette, hogy az új lakók egy csoportja finanszírozta az európai uniós pályázat előkészétésével járó költségeket. (jéem)

Valószínűleg nyolcvan alkalmazottjától kell megválnia a vágsellyei kórháznak

Már az akut eseteket sem tudják fogadni

GAÄL LÁSZLÓ

Vágsellye. Augusztus elsejei hatállyal kb. 80 alkalmazott kapja meg felmondását a vágsellyei kórházban.

„Egyelőre tervezett létszámról beszélhetünk, amit, mivel tömeges elbocsátásról van szó, egy hónappal korábban be kellett jelentenünk a munkaügyi hivatalban. Ebben a hónapban dől el, hogy pontosan hány embert és kiket kell elbocsátanunk” - nyüatkozta lapunknak Bock Szüvia, a vágsellyei kórházat működtető For- life NO nonprofit szervezet igazgatója. Hogy pontosan hány embert bocsátanak el, az attól függ, hogyan sikerül átcsoportosítani azon osztályok alkalmazottait, amelyekre az Általános Egészség- biztosító nem kötött szerződést azokra az osztályokra, amelyek továbbra is működnek. A vágsellyei kórházban négy fekvőbeteg osztályt, a szülészet-nógyó- gyászatot, a sebészetet, az intenzív és a gyermekosztályt kénytelenek bezárni, mert a biztosító nem kötött szerződést a finanszírozásukra. Továbbra is működik a belgyógyászat, ezen belül az intenzív belgyógyászati részleg, valamint a hosszan tartó ápolásra szorulók osztálya. Kúsek István kórházigazgató két hete még úgy

Kúsek István kórházigazgató és Bock Szilvia, a Forlife igazgatója bízik abban, hogy néhány alkalmazottat megmentenek

(Szőcs Hajnalka felvétele)

tájékoztatott, hogy a megszüntetésre ítélt osztályokon legalább az akut eseteket ellátják.

Azóta ez a helyzet is változott. Most már csak a gyermekosztályon és az intenzív osztályon fogadnak akut eseteket, de szülni már nem lehet Vágsellyén. Azokat a betegeket, akiket Vágsellyén nem tudnak ellátni, a galántai, a nyitrai és az érsekújvári kórházba utalják. Bock Szüviától megtudtuk, a Forlife NO kérte a megyei főorvost, hogy a vágsellyei kórház négy osztályán - szülészet-nőgyógyászat, gyermek-, sebészet és intenzívosztály - ideiglenesen vonja vissza a működési engedélyt. Amint ez megtörténik, a vágsellyei kórháznak nem is lesz joga ellátni szülő nőket, a gyerekeket és azokat, akiket az intenzív osztályon kellene kezelni. Az akut eseteket a legközelebbi kórház köteles ellátni.

Nem fordulhat elő, hogy a galántai Szent Lukács Kórházban olyan kifogással utasítsanak el egy vágsellyei járásbeli pácienst, hogy már más járásba és más megyébe tartozik. „Én is hallottam egy ilyen esetről, de a galántai kórház igazgatója személyesen biztosított afelől, hogy ilyesmi többé nem fordulhat elő” - tájékoztatott Kúsek István. Bock Szilvia azt is elmondta, azokon a szakterületeken, ahol megszűnik a fekvőbeteg-ellátás, megerősítik a szakrendelői ellátást. „Lesz gyermek-, nőgyógyászati és sebészeti szakrendelő, ami eddig nem volt, és ezekbe a rendelőkbe is átcsoportosíthatunk alkalmazottakat a megszüntetett osztályokról.” A többi alkalmazottnak a munkatörvénykönyv szerint két hónapos felmondási időt és kéthavi végkielégítést ajánlanak fel. De mivel a megszüntetett osztályok szakembereinek nem tudnak munkát kínálni, a működtető felajánlja, hogy megegyezéssel háromhavi lelépővel bocsátaná el az alkalmazottat. Erről mindenkivel egyénileg egyeztetnek, azért is, mert a felmondási idő alatt a Forlife legfeljebb a fizetés 60 százalékát tudja adni.

A megyei főorvos legfeljebb egy évre függesztheti fel az említett négy osztályra szóló működési engedélyt. A belgyógyászat, a belgyógyászati intenzív részleg és a hosszan tartó ápolásra szorulók osztálya azonban ezután is működik a vágsellyei kórházban.

Ez a könyv nem csupán a község története és néprajza, hanem rövid történelmi olvasókönyv is

Fóthy Oroszka évszázadairól

ÚJ SZÓ-ISMERTETÉS

Somoija. Hamarosan megjelenik magánkiadásban Fóthy János, somoijai közíró, közösségi szervező Oroszka évszázadai című hely- történeti munkája, amely a balassagyarmati Jobbágy Károly Alapítvány 2008. évi pályázatán az első díjatnyerte.

Az alapítvány kurátora értékelésében kiemelte a könyv összetettségét, gazdagságát. „Oroszka története megérinti az olvasó lelkét és világossá válnak az ősök cselekedetei, amelynek lényegét műiden körülmények között a talpon maradás képezte. A Jobbágy Károly Alapítvány tehát jó ügyet szolgált, amikor a tizenegy beküldött pályázati munka közül ennek a műnek ítélte oda az első helyet” - mondta Szabó Endre.

Fóthy János, az oroszkai születésű, Somoiján élő állatorvos, volt parlamenti képviselő és alpolgármester minden forrást felkutatott annak érdekében, hogy a falu története megmaradjon az utókornak. A levéltári munka csak egy részét képezte kutatásainak; autentikus forrásokból is táplálkozott, beszélgetett azokkal, akik koruknál fogva a legtöbb eseményre még személyesen vagy családi történetek formájában emlékeztek. „Ez a

könyv nem csupán Oroszka története és néprajza, hanem rövid történelmi olvasókönyv is, hiszen a község évszázadainak históriáját a magyar történelembe ágyazva dolgoztam fel. Bejártam a fél világot, dolgoztam Afrikában, jártam sok Európai országban, de sehol a vüá- gon nem tapasztaltam azt a szívet melengető érzést, amely mindig eláraszt, ahányszor hazalátogatok Oroszkára” -mondta a szerző.

Mayer Judit, a helytörténeti könyv lektora azt írja: „ a szöveg olvasmányos, és érdekelni fogja nemcsak a helyi és környékbeli lakosokat, hanem általában a magyar olvasókatis.” (jm)

Díjátadás. Balról Szabó Endre, a kurátor, jobbra a szerző.

(Képarchívum)

A családi vasárnapjairól híres Blaho Pál utcai magyar és szlovák nevelési nyelvű óvodában jut hely még egy csoportnak (Csuport István felvétele)

Letette esküjét Dušan Legén, az új képviselő

Régi óvodában új osztályok

ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS

Érsekújvár. Többségben lvannak a szlovák nagykoalíciós képviselők az érsekújvári testületben. A rendkívüli ülésen letette esküjét Dušan Legéň képviselő, aki a városi főellenőr posztjára kinevezett Bauer Balázs helyét foglalta el. A testületben eddig egyenlő arányban, 11-11 fővel képviseltették magukat a Magyar Koalíció Pártja és a szlovák nagykoalíció (Smer-S DKÚ-HZDS-KDH-SNS-SF) képviselői, a 25 tagú testületben három független jelölt is van.

Az önkormányzat rendkívüli ülésének résztvevői módosították az idei költségvetést. Ágh Péter, a városi hivatal elöljárója ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta, a nemrég elfogadott közoktatási törvénybe foglaltakra reagáltak. E szerint az óvodai osztályok létszámát a jelenlegi harmincról húsz-huszonkét főre kell csökkenteni. „Egy új óvoda megnyitása helyett gazdaságosabbnak tartottuk, ha a már meglevő három óvodában, a Blaho Pál utcai magyar és szlovák nevelési nyelvűben, valamint a Vágóhíd és Györk utcai szlovák óvodában nyitunk egy-egy osztályt. Az első

két óvodában az átalakítási munkálatokra 1-1 mülió koronát (33,19 ezer euró) hagytunkjóvá a költségvetésből, a Vágóhíd utcai számára 500 ezer koronát (16,59 ezer euró)” - tájékoztatott Ágh Péter. A Blaho Pál és a Györk utcai óvoda épületében az első emeleten nyitják meg az új osztályokat, ahol korszerű szociális helyiségeket kell építeni, és fel kell újítani a vízvezeték- és fűtéshálózatot. A Vágóhíd utcában a tornaterem helyén nyitják meg a hiányzó óvodai osztályt, itt ablakcserére lesz szükség.

Az önkormányzati képviselők elvetették a második lehetőséget, amely szerint a néhány évvel ezelőtt gyerekhiány miatt bezáratott Kollár utcai óvodát nyitnák meg újra a mintegy hatvan gyerek számára. Az épület felújítása nem került volna olyan sok pénzbe, mint a három óvoda átalakítása, ám az üzemeltetési költségek jóval drágábbnak mutatkoztak. A három óvodában szeptembertől decemberig 804 ezer koronát (26,68 euró) tesznek ki az üzemeltetési költségek, a Kollár utcai óvodában 940 ezer koronát (31,20 euró) költenének a bérekre és a rezsire, (száz)

mmMmmrnmmmmmmmmmimmmmmmmmmmmmmmmmmmmmgmmmmmmmmmimm

Július 15-21. (kedd-hétfő)

Jászó - „Szülőföldem szép határa” témával kezdődik a Jászói Nyári Egyetem.

Július 15., 16.00 Gyülekező, „honfoglalás”, „térszerződés”. 18.00 Megnyitó, fellép a Buzitai Citerazenekar, a cserépfalusi zeneiskola Daragó Károly vezetésével. 20.00 A sárospataki színház fellépése. 21.00 „Oh, én édes hazám...”, közreműködik Kátai Zoltán énekmondó.

Július 16., 10.00 Felvidéki irodalmi hagyományok - Po- mogáts Béla irodalomtörténész előadása. 16.00 Mécs László, a szerzetes, plébános és költő - Bartal Károly Tamás jászóvári apát előadása. 21.00 „Irigyelik a cigányok, hogy én Zsigulival járok” - filmvetítés Póttá Gézáról. Horváth Gyula hegedűvirtuóz és Ökrös Károly (zongora) koncertje.

Július 17., 9.00 Gyalogtúra a Szent László forráshoz és növénytemplomhoz. Szent László öröksége - Mihályi Molnár László előadása. 17.00Anépdal és a népmesék megtartó ereje a szülőföldön - Pánczél Anikó előadása. 21.00 Bódva-völgye története és néprajza - Bodnár Mónika előadása. 22.00 Szülőföld és a csillagok - Zombori Ottó csillagász előadása.

Július 18., 10.00 Jeles személyiségek a Bódva-völgyében - Mihályi Molnár László előadása. 16.00 Iskola és szülőföld - Gazda István tudománytörténész előadása. 21.00 Filmvetítés Gál Sándorról.

Július 19., 10.00 „Bankcsapda ésuzsoracivilizáció - Drábik János előadása. 16.00 Koncert az apátság templomában - közreműködnek Pálhegyi Máté fuvolaművész, Polonyi Ágnes hárfaművész. 19.00 Személyes élmények a szovjet megszállásról - beszélgetés. 21.00 ZSEB - Örömzene, Zsapka Atilla és Benkó Ákos zenekara.

Július 20., „Jászó Napja”.

11.00 Ünnepi szentmise a premontrei apátság templomában.

14.00 „Isten hozta” - „piknik” a Nagyforrásnál. Közreműködnek: a kassai Csermely-kórus, Daragó Károly - ének, a Péderi Vegyeskórus, a ZSEB együttes, Horňák Marek és Zsuzsa Zenekara, M. Molnár László költő, versmondó, Motyka Ildikó mesemondó, Demko András versmondó, a makranci Fekete Rózsa együttes. 20.00 Tarka- Barka II., a ZSEB együttes koncertje és más meglepetések. „Tábortűznézési látomások” - műsor a tábor vendégei és a táborlakók előadásában.

Naponta 14 órától „Szieszta” - lelki önismereti tréning Hadas Katalin pszichológussal, 19.45-től Meseház gyerekeknek - vezeti Boda Ferencné óvónő és Motyka Ildikó mesemondó. Kézműves programok Dienes Mária és Baumgartner Zsolt vezetésével, Bánhorvátiból.

Július 21. táborbontás, (kov)