Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-08 / 157. szám, kedd
14 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 8. www.ujszo.com A fogyasztói és a feldolgozói igények is szakosodnak Gabonafajták bemutatója ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A gabonafélék nemesítésében a korai, szárazságtűrő fajták kerültek előtérbe A búza alapvetően élelmiszernövény Zalabai Gyula a sósszigeti fajták elit minőségét hangsúlyozta (A szerző felvétele) Napjainkban inkább a bőség zavarával küszködik az a gabonatermesztő, aki a jelenlegi fajtakínálatból szeretné kiválasztania a saját termesztési feltételeinek és a piac igényeinek leginkább megfelelő fajtát, amelyet aztán megfelelő áron értékesíthet. A termelők gondjait megkönnyítendő, a vetőmagforgalmazó és -nemesítő cégek az ország számos termőterületén rendezett fajtakísérleti bemutatókon mutatják be a legújabb köztermesztésbe ajánlott gabonafajtákat. Nemrégiben a vásárúti szövetkezet fajtakísérleti célokra kijelölt parcelláján az RWA és a Sempol vetőmagnemesítő és -forgalmazó cégek ebbe a térségbe ajánlott és tesztelt gabonafajtáinak kínálatával ismerkedhettek a gabonatermesztők. Ivan Waldner, az RWA ügyvezető igazgatójának rövid bevezetője után Nagy István a vásárúti szövetkezet elnöke a bemutatót indító ismertetőjében is azt emelte ki, hogy ezeknek a bemutatóknak a legfontosabb hozadéka, hogy a termelők saját szemükkel győződhetnek meg a különböző fajták értékmérő tulajdonságairól. Összehasonlíthatják, hogy az egyes búza-, árpa-, esetenként rozs-, vagy triti- káléfajták hogyan alkalmazkodnak az adott térség környezeti, termesztési, légköri viszonyaihoz, mennyire tudnak ellenállni az itt fenyegető kártevőknek, ugyanakkor nem elhanyagolható szempontként azt is láthatják, hogy az adott feltételek között mit lehet kihozni a terméspotenciáljukból. Jana Garaiová, az RWA vetőmagosztályának termékmenedzsere, miután ismertette az RWA és a Sempol vetőmagcég közötti szerkezeti felépítést, elmondta, hogy ezen a fajtabemutatókon 39 őszi búza fajtát, 13 tavaszi árpa fajtát, 6 őszi árpa fajtát, 4 tavaszi búza fajtát és néhány új hibridet, valamint triti- kále fajtát is megszemlélhetnek a látogatók. A vásárúti szövetkezet kísérleti parcelláján összesen hetven gabonafajtát vetettek el, hogy azonos művelésmóddal és kezeléssel teremtsék meg az azonos feltételeket az egyes állományok bemutatásához. A bő fajtakínálatból a már ismert és bevált magas élelmiszeripari minőségű fajták mellett néhány újdonság is felkeltette a látogatók figyelmét, lévén, hogy a gabonapiacon uralkodó keresleti piacon maguk a fogyasztói és feldolgozói igények is egyre jobban szakosodnak. A termelőknek pedig rugalmasan alkalmazkodniuk kell a megváltozott feltételekhez. Az extra minőségű kiváló sütőipari értékkel bíró fajták között megtalálható volt mind a szárazságtűrő, mind pedig az intenzívebb termesztéstechnológiát és nedvesebb, csapadékosabb környezeti feltételeket igénylő búzafajta, valamint a speciális feldolgozói igényeket kielégítő fajta is. Az E minősítésű Capo, Estevan, Edison, Ludwig, Pegassos, Levendis és Xenos közül említést érdemel a Pegassos, amely kiváló stressztűrő képességével még a megkésett vetést is jól viseli, valamint a Xenos, amely, amellett, hogy extra pékipari minőségű magot terem, késő őszi és kora tavaszi vetésre egyaránt megfelelő. Ugyancsak extra minőségű, sőt az itteni feltételeknek talán méginkább megfelelő fajtákat mutatott be a sósszigeti nemesítő állomás is, amelynek két új, nagy reményekre jogosító fajtája (Alac- ris, IS Karpatia) iránt immár a hazai piacon is egyre növekszik a kereslet. Kiváló, 34-36 százalékos sikértartalom, magas fehéijeérték jellemzi mindkét fajtát. Ebben a kategóriában a korai érésidejű Axis, és a kései Armelis fajták is szép eredményeket produkálnak. Az A és B minősítésű kenyérgabonákból a Megás, Plutos, Eurofit Eurojet, Fabula, Kerubino, Pitbull, Karolinum, Ilias, fajták mindegyike más-más jellemzővel tűnt ki. Közülük nálunk az Eurofit iránt mutatkozik a legnagyobb kereslet, a Fabulát elsősorban Magyarországon kedvelik, a Pitbullt pedig teljesen új korai fajtaként nemrég vették nyilvántartásba a Cseh Köztársaságban. A Karolinumot kiváló hozamképessége Az Iliast szinte mindent elvisaelő stressztűrő képessége teszi kedveltté a termelők körében. Örvendetes, hogy a bemutatón nem feledkeztek meg a régi nálunk nagyon bevált és évtizedeken át termesztett hazai fajtákról sem, s így a fiatalabb korosztályhoz tartozó gazdák is láthatták, mit tud például a Hana vagy a Košútka. Mellettük az Újvidékről származó Pannónia és Vojvodina tette teljes a búzafajták kínálatát. A tavaszi vetésű búzafajták közé sorolható a már említett Xenos, mellette a Senvas, Corso és Epos közül a bemutatón hallottak alapján elsősorban a Corso iránt mutatkozik érdeklődés, amely A minőségű magot ad. Az őszi árpa kategóriájában az egyes fajtákat elsősorban takarmányozási célokra ajánlották. A bemutatott Barcelona, Gerlach, Tarifa, Carrero, Malwinta, Finese fajták közül a Barcelona és a Fülese üánt viszont már a söripar is érdeklődést mutat. A tavaszi sörárpák között a Maiz, Ebson bevált páros tovább tartja pozícióit, de az újabb fajták közül a Kangoo és a Bojos már ott vannak a nyomukban. A Bojos például Csehországban most váltja a bevált Tolart. Mellettük a Xanadu, a Signora, Spilka és Prestige fajták is kiváló söripari értékekkel rendelkeznek. A felsorolásból nem maradhatnak ki a diószegi Hordeum fajtái a Pribina és a Slaven sem, amelyek minőség tekintetében szintén felveszik a versenyt a legjobbnak ítélt külföldi fajtákkal. Érdekességként megemlíthető még a búza lübridek kínálata, ahol a Hybred és a Hybnos nevű hibridek elsősorban a bioenergia-terme- lés céljait szolgálják, magas terméshozamukkal nagy tömeget képesek produkálni. A bemutatón tritikálé és rozsfajták is szerepeltek, (szil) A globális felmelegedés nálunk is megjelenő egyre nyilvánvalóbb jegyei a gabonafélék termesztésében egyre komolyabban éreztetik hatásukat, és jelentős mértékben befolyásolják a termelői és piád igények kielégítésére irányuló nemesítési folyamatot is. Zalabai Gyulával, a hazai búzafajták nemesítésében ismert és elismert sósszigeti nemesítő vállalat, az Istropol Solary Rt. igazgatójával az ágazatban közép- és hosszútávon érvényesülő trendekről beszélgettünk. ÚJ SZÓ-INTERJÚ Milyen fő irányzatok érvényesülnek a gabonafélék nemesítésében? Bármely növény nemesítésében a kifejlesztett új fajtáknak egyrészt meg kell felelniük az egyes fajtatípusokkal szemben támasztott általános termesztői elvárásoknak, gondolok itt elsősorban a fajták agronómiái tulajdonságaira, másrészt pedig a minőségi követelményeknek is, amelyek az adott fajta használati értékét nagy mértékben befolyásolják. Ha figyelembe vesz- szük, hogy a globális felmelegedés kétségbevonhatadan jegyei nálunk is egyre jobban befolyásolják a termesztési feltételeket, akkor a gabonafélék nemesítésében a korai, szárazságtűrő fajták kinemesítését jelölhetjük meg az egyik fő célként. Ez a trend évek óta jelen van, hiszen a térségünkben egyre gyakrabban vannak aszályos időszakok, amelyek negatívan befolyásolják a terméshozamokat és a termésstabilitást is. A nemesítés iránya azért fordult a koraiság felé, mert ezek a fajták gyakorlatilag korábban érnek be, és ezzel képesek elkerülni az aszályos időszak kedveződen hatásait. Az aszálytűrésre történő nemesítésben a fajták genetikai háttere mellett lényeges az is, hogy az új fajták ebben a térségben, a hazai agro-ökológiai viszonyok között kerülnek kinemesítésre, ami azt is jelend, hogy a nemesítés hosszú folyamata során tesztelhető, ellenőrizhető aszálytűrő képességük és alkalmazkodóképességük. Ugyanakkor a minőség terén a nemesítésben meg kell próbálni eleget tenni a különböző és gyorsan változó termesztői, illetve fogyasztói igényeknek. A búzanemesítésben például a pékipari minőségi mutatók javítása a legfontosabb feladat, az utóbbi évek eredményei azt igazolják, hogy jelentős mértékben sikerült előbbre lépni például a fehérje- és a sikértartalom, az esésszám növelésében, valamint a sikér minőségénekjavításában. Vannak ennek kézzelfogható eredményei is? Az új sósszigeti búzafajták tulajdonságaiban ez a trend már egyértelműen érezhető, nyomon követhető. Mind az Alacris (amelyet 2006-ban minősítettek), mind pedig az IS Karpatia (2007-ben került minősítésre) korai szárazságtűrő fajta. Mindkettő nagyon jól alkalmazkodik a térségben tapasztalható aszályos időszakokhoz, megfelelő fagyállósággal és betegség-ellenállósággal rendelkezik, ugyanakkor minőség tekintetében egyértelműen a legmagasabb, elit minőségi osztályba tartoznak. Ezt a regisztrációs kísérletekben mért adatok is igazolják, hiszen mindkét búzafajta sikértartalma 34-36 százalékos értéket mutat, fehérjetartalmuk 15 százalék feletti, és a többi minőségi mutatójuk is megfelel a legmagasabb pékipari minősítés követelményeinek. Ugyanakkor már a termelőknél is keresettek, az Alacris például tavaly az előállított vetőmag meny- nyisége alapján 7 százalékos piaci részesedéssel a második helyen végzett a Szlovákiában szaporított fajták között, az idén pedig már egyértelműen a legnagyobb területen szaporított búzafajta. Mennyi ideig tart egy-egy új fajta előállítása? Egy-egy új fajta előállítása általában 10-12 évig is eltart, ebbe természetesen beletartozik már a fajtakísérletekre és az engedélyeztetésre szánt idő is, de sokszor vannak zsákutcák és nem tervezett kitérők is, amelyek a nemesítési folyamat menetének nélkülözhetetlen velejárói. 7-8 év után azonban már látható, hogy az addigi munkának lesz-e kézzelfogható eredménye. A nemesítés, bár nagyon tudatos és precíz folyamat, feltehetően hoz váratlan, új, sőt, meglepő eredményeket is... Mint minden más tevékenységben, itt is vannak érdekes, és meglepő fordulatok, de az eredmények zöme itt kifejezetten csak kemény, céltudatos és következetes munkával érhető el. Természetesen a nemesítésben is vannak meglepetések és hirtelen jött ötletek. Itt van például a sárga lisztű búzafajtánk, amelyet kuriózumnak is nevezhetünk, amely ugyan nem véletlenül, de végül is egy re- zisztencia-nemesítési program továbbfejlesztésének eredményeként, azt is mondhatnánk mellék- termékeként született. A Bona Dea búzafajtánk jellemzője, hogy magas sárga pigment, azaz karo- tenoid- tartalommal rendelkezik, ezért a lisztje sárga. A karotenoi- dok (béta-karotin, lutem, zeaxan- tin, stb) erős antioxidánsok, és nélkülözhetetlenek az emberi szervezet hiánytalan működéséhez. Sok betegség megelőzésében is fontos szerepet játszanak. Ismeretes, hogy a mai emberek étrendjéből ezek a karotenoidok gyakran hiányoznak, pótlásukra pedig gyakran táplálék-kiegészítőket használunk Ha azonban a Bona Dea fajta lisztjéből készült kenyeret fogyasztunk, akkor gyakorlatilag naponta bevihetjük a szervezetükbe a szükséges napi mennyiség jelentős részét. Ehhez azonban még hosszú és rendszeres ismeretterjesztésre is szükség lenne. A fajta eme speciális tulajdonsága felhasználható lenne a tojástermelő gazdaságokban is, mivel a takarmánykeverékekbe kevert „sárga” búza a tojás sárgájának a színét is kedvezően befolyásolta, nem beszélve az 5 százalékos tojásho- zam-növekedésről, amit az üyen takarmányt fogyasztó állatokkal folytatott kísérletekben értek el. További, reális fogyasztói igények kielégítését szolgálhatja a nemesítésben levő fehér héjú búza is, aminek jellemző tulajdonsága, hogy az ún. teljes kiőrlés esetén is, lévén, hogy a korpája fehér színű, a hagyományos és megszokott szép fehér kenyér süthető belőle, miközben nagyon kedvező élelmezési tulajdonságokkal rendelkezik, mivel rostanyag-tartalma magas. Kész fajtánk ugyan még nincs, de a nemesítési folyamat már előrehaladott állapotban van. A búza ugyan kifejezetten élelmiszeripari terméknek minősíthető, de a takarmányozásban is egyre fontosabb szerepet kap... Ezidáig gyakorlatilag az a búza minősült takarmánygabonának, amelyik nem felelt meg az élelmi- szeripari követelményeknek, de valójában nem fogalmazódott még meg egyértelműen, hogy mi is a takarmánybúza. Azt rögtön az elején le kell szögezni, hogy a búzát nem érdemes olyan irányba nemesíteni, hogy kifejezetten takarmánynövény legyen belőle, tulajdonságai révén mindig keverni fog kelleni más takarmány-kiegészítőkkel. Az viszont tény, hogy a jelenlegi piaci feltételek között, főleg a bioetanol gyártásával összefüggésben egyre nagyobb az igény a nagy hozamú, nagy tömeget adó, olcsón termeszthető búzafajták iránt, amelyek pékipari minősége ugyan nem a legjobb, de az említett célnak megfelel. Véleményem szerint azonban a búza alapvetően élelmiszernövény, s ma már látjuk, hogy az energiacélú felhasználása még el sem kezdődött rendesen, máris problémák vannak vele. Úgy tűnik, magas szintű támogatás nélkül nem is lesz gazdaságos ez az ágazat. A kukoricával ellentétben az új búzafajták kifejlesztésében jóval kevesebb szó esik a mesterséges génmanipulációról, az így létrehozott új GMO-búzafaj- tákról... A búza azon növények közé tartozik, amelynek genetikai háttere sokkal bonyolultabb, mint például a kukoricáé, tehát eleve nehezebb vele ezen a téren dolgozni. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a búza, mint stratégiai élelmiszeripari növény az USA és Kanada egyik meghatározó exportterméke, s a GMO-növények elleni szembenállás ezen a téren Európában, sőt a világban is határozottabban megnyilvánult, mivel az importőrök jelezték, búzát nem fognak vásárolni olyan országokban, ahol a búzafajtákat génmani- pulációs eljárásokkal is fejlesztik, illetve ilyen fajtákat termesztenek. Ezért a fejlesztést, kutatást nem erőltetik. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemesítés eddig képes volt reagálni a fellépő igényekre hagyományos nemesítési módszerekkel is. Nyilvánvaló, hogy a folyamatot nem lehet teljesen leállítani, de egyértelműen meg kell szabni a határokat. Elméletileg például el lehet játszani a gondolattal, hogy érdemes lenne bevinni a búza génállományába a borsó magas fehérjetartalmát szabályozó gént, ugyanakkor a növény élelmiszerláncban betöltött szerepéből adódóan a különböző toxi- nokat termelő, főleg baktériumokból és vírusokból származó gének bevitelét már egyértelműen el kell utasítani, (szil) Jana Garaiová a fajták ismertetése közben (A szerző felvétele)
